Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-24 / 182. szám

2 1994. október 24., hétfő BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Kitüntetések a Parlamentben Göncz Árpád államfő az 1956-os forradalom emlékére kitüntetéseket adott át a Parlamentben. Faludy György írói és költői munkásságáért Kossuth-díjat kapott. Fischer Annie zongoraművész és Gábor Miklós színművész a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal vehette át. Több mint százan részesültek a közép- és kiskereszt elismerésében, köztük Garas Dezső, Psota Irén, Fónay Márta, Kabos László, Komlós Juci, Horváth Teri színművészek, valamint a tudományos, kulturális élet, az oktatás, a közigazgatás és a hadsereg sok jeles képviselője. Megemlékezés a 300-as parcellánál A parlament elnöke nemzeti megbékélést és társadalmi összefogást sürgetett az ország érdekében az 1956-os forradalom ünnepén. Gál Zoltán a rákoskeresztúri temető 300-as és 301-es parcellájánál tartott megemlékezésen úgy vélte, hogy a forradalom mártírjai is valószínűleg azt szeretnék, hogy a múlt ne ossza meg az országot és hazánk jelene alapján elfoglalhassa helyét Európában. Ezután Göncz Árpád állam- és Horn Gyula kormányfő, valamint a társadalmi szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Felelős volt a pilóta A szakértők szerint a pilóta felelős volt a szombati orosházai helikopter-szeren­csétlenségért. A vizsgálat eddig azt állapította meg, hogy a fedélzeten kettővel több utas tartózkodott a megengedettnél. A pilóta, a 27 éves ukrán állampolgárságú Nalimov Mikola nem rendelkezett repülési szakszolgálati engedéllyel és durván megsértette a repülési szabályokat. A balesetért a pilóta büntetőjogilag felelős, de vele szemben nem lehet eljárni, mert kilenc utasával együtt ő is életét vesztette. Nőuralom a svédeknél? A világon a legnagyobb arányban a svéd törvényhozásban, a Riksdagban képviselik hölgyek a választópolgárok érdekeit. Sörén Hommberg politológus kimutatása szerint a szeptember 18-i parlamenti választások eredményeként a 349 tagú testületbe 142 hölgy került,így a képviselők 40,7 százaléka nő. Ilyen aránnyal egyelőre egyetlen ország sem büszkélkedhet. Núbiai múmia Valamikor régen is a nők éltek tovább, közölte Dennis Van Gerven, a Colorado Egyetem antropológiai professzora. Erre a megállapításra 200 múmia meg­vizsgálása alapján jutott. Kiderítette, hogy Núbiában az időszámításunk előtti 1500- 500 közötti időszakban a nők egészségesebbek voltak, mint a férfiak. Abban az időben egyébként az átlagéletkor 15 év volt, ám azok a nők akik elérték a 20. születésnapjukat, remélhették, hogy elélnek 42 évig is. Az átlagos férfi viszont ha elérte a 20. évét, legfeljebb 40 éves koráig élt. Magyar kiállítók Párizsban Számos ország 4600 kiállítója között 24 magyar vállalat kínálja termékeit a párizsi SIAL nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. Legtöbben a zöldség-, illetve mirelitszakágat képviselik, ezen kívül nyolc húsipari cég képviseli a magyar élel­miszeripart, meglepő, hogy a délalföldi Bácshús Rt. már másodszor állít ki önállóan a SIAL-on. A magyar kiállítóközpontot fölkeresi Lakos László földművelésügyi miniszter. Zsarolják Hundertwassert Friedensreich Hundertwasser, a világhírű építész-festő két évvel ezelőtt a News című osztrák magazinhoz fordult, hogy egy családi botrányt a napvilágra hozzon. — Zsarolnak — mondta. — Ha nem fizetek 140 millió schillinget, akkor tönk­reteszik az életemet és az életművemet! A zsarolás kiindulópontja az idős mester kapcsolata 27 éves barátnőjével (aki korban az unokája is lehetne), és annak kiskorú fiával, akit a művész a gyanúsítok szerint „fajtalankodásra kényszerített”. A zsaro­lók: a barátnő korábbi szeretője, aki egyben a gyerek vér szerinti apja és annak társai. Munkahelyeket remélnek (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy gondot jelent most, a tél kö­zeledtével a cipő kérdése, jelenleg 213 cigánygyerek jár iskolába, el kellene lát­ni őket megfelelő cipőkkel. Ez ügyben már benyújtottunk egy pályázatot, amit talán sikerül megnyernünk. — Miért döntöttek úgy, hogy ai MCDSZ jelölteket indít a kisebbségi önkormányzati választásokon? —Ennek több oka is van. Talán a leg­fontosabb a munkanélküliség. Az 1160 főnyi cigánylakosság 80 százalékának nincs munkahelye. Úgy hallottuk, hogy a Népjóléti Minisztériumnak van 220 millió forintja a kisebbségi önkormány­zatok támogatására. Jó lenne lecsípni ebből az összegből egy kis pénzt, úgy kétmilliót, amiből itt, Nyírmadán mun­kahelyeket tudnánk létrehozni. — Mire gondoltak? — Szeretnénk egy sertéstelepet és egy baromfineveidét nyitni. Ha ezek 10-15 asszonynak és néhány embernek munkát tudnának adni, az már jó lenne. Van ugyan egy kis gond, mert a tele­pülésen jelenleg három cigányszervezet működik: a Roma Ifjúsági Szövetség, a Hátrányoshelyzetű Romák Szervezete és az MCDSZ. Attól félünk, hogy ez a szét- daraboltság nem fog kedvezni a válasz­tásokon. És a pénz több részre tagolódik. Bízunk benne, ha megalakul a kisebb­ségi önkormányzat, akkor nem lesz ak­kora zűrzavar a Hivatalban, mert a szo­ciális és segélyügyeket mi intéznénk. — Milyen célokat tűztek maguk elé a választásokig? — Nagyon szeretnénk, ha a jelenlegi polgármester—Kása Barna— megma­radna polgármesternek! O nagyon sokat tesz a cigányokért, de a képviselő- testületet le kell váltani! Fel fogjuk hív­ni a tagok figyelmét, hogy azt támogas­sák, aki ad is nekik, már amikor tud. Garamvölgyi Imre Tisztúiítás az SZDSZ-nél Bejött a papírforma (Folytatás az 1. oldalról.) Arról is korai lenne gondolkodni — mondta a régi-új elnök — milyen SZDSZ- magatartás következne be az MSZP-több- ség 50 százalék alá csökkenésekor. Azon feltételezésünket, hogy ekkor talán a sza­baddemokraták a négy ellenzéki párttal szövetkezve megbuktatnák a magára ha­gyott kisebbségi MSZP-kormányt, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. A küldöttek zöme bírálta a kormány munkáját. Nem tetszett nekik a munkaügyi miniszterasszony túlzott szakszervezeti beállítottsága sem. A liberális erőknek a középréteget kell támogatni, a hajléktala­nokat hagyják meg a szocialistáknak. — Vállalkozásélénkítő program kell! — mondta Léva; Levente. O az a kispesti pol­gármester, aki három éve be akarta zárat­ni a Határ úti MDF-piacot. Azt a helyet, ahol a lakosság olcsón juthatott élelmiszer­hez. Nagy takarékosság jellemezte a küldött- gyűlést. Amíg két hete az MSZP-sek in­gyen ebédet, vacsorát, korlátlan mennyi­ségű szendvicset, kólát, kávét kaptak, ad­dig itt mindenért fizetni kellett. Persze a középrétegbe tartozó — ahová valónak a liberálisok vallják magukat — küldöttek ezt könnyen megtehették, voltak annyira gazdagok... A péntek éjszakai szavazáson választot­ták meg 34 jelöltből a 10 tagú (plusz Pető elnök) ügyvivő testületet. Nevüket a szom­bati ülésnap kezdetén hozták nyilvános­ságra. Kuncze Gábor, Hack Péter, Dörn­bach Alajos, Magyar Bálint, Demszky Gábor, Szent-Iványi István, Wekler Fe­renc, Mécs Imre, Tardos Márton és Kis Zoltán lett a befutó. A 632 regisztrált küldöttől 384—213 szavazatot kaptak. (Minden küldött 10 nevet jelölhetett meg szavazólapján.) Szombat délelőtt szavaz­tak az Országos Tanács listájára is, de az eredményhirdetésre csak hétfőn kerül sor. Ekkor ismerjük meg a Számvizsgáló Bi­zottságot is. Kuncze Gábor koalíciós helyettes a belügyi tárcát is érintő kérdésekről beszélt, míg Hack Péter alkotmányjogász a küldöt­tgyűlés segítségét kérte alkotmányozási kérdésben. Szeretné, ha kétharmados több­ségük ellenére nem történne több alkot­mánymódosítás, csak hatpárti konszenzus esetén. Ok hozták az MSZP-t, a koalíciót monopolhelyzetbe, de nem élhetnek visz- sza vele. Demszky Gábor főpolgármester és jelölt kampányindító beszédet tartott. Döntöttek még a küldöttek az alapszabály­módosításról, majd az elnöki zárszó után az 1956-os forradalom mártírjaira em­lékeztek. Elvetették azt a felvetést, hogy az MSZP-hez hasonlóan jövőre folytassák a munkát, s döntsenek a koalíció jövőjéről. A küldöttek szerint ezt a kérdést a párt ve­zetőire kell bízni. Zárszavában az elnök vitába szállt Lé­vaival. Pártjának az elesetteket, a rászorul­takat is támogatni kell, s ebbe a hajlékta­lanok is beletartoznak. Csak azok élhet­nek alapvető emberi jogaikkal, akiknek ehhez az életfeltételeik is adott. A liberá­lis szabadságjogok nem azt jelentik, hogy mindenkinek joga van a híd alatt aludni. Kár, hogy ezt eddig Lévai polgármeser nem tudta, talán ezért is nem kapott má­jusban elég szavazatot, hogy bejusson a parlamentbe. —zm— Az érvényes szavazatokból: Kuncze Gábor 384-at. Hack Péter 353-at, Dombach Alajos 331-at, Magyar Bálint 328-at, Demszky Gábor 310-at, Szent-Iványi István 250-at, Wekler Ferenc 241-at, Mécs Imre 214-at. Tardos Márton ,214-at. Kis Zoltán 213-at kapott Külföldi szálak (Folytatás az 1. oldalról.) Illegális kereskedelem egyébként 150 éve folyik, hisz az otthon őrölt, szomszédoknak, ismerősöknek eladott paprikapor mindig is tiltott volt. A paprikakereskedelem a háború előtt is állami monopólium volt, most is az lesz. A 154 tonna begyűjtött paprika nagykereskedelmi rak­tárakban, polgári védelmi, tartalékgazdálkodási gyűjtőhe­lyeken várja további sorsát. Megsemmisítéséről a későb­bi vizsgálatok alapján döntenek, hisz lehet köztük tiszta is. Csak a-kereskedőktől szedték össze a fűszerpaprikát, s őket a Piaci Intervenciós Alapból kártalanítják. Ez az alap most kiürült.' Nem tudni még, hogy-a költségvetésből pó­tolják-e. Szükség lenne rá, hisz krízishelyzet bármikor elő­fordulhat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a 60 élelmiszergyártó egyikénél sem találtak mérgezett paprikát. A fűszerpaprika jelenleg élvezeti cikknek minősül, így 25 százalékos áfa-köteles lenne. Lakatos Lajos, a Kalo­csai Paprikafeldolgozó vezetője kérte az IKM államtitká­rát, hogy ezt módosítsák, s a paprikaőrleményt alapellátási élelmiszerré minősítsék át. így 0, 10, 12 százalékos áfakulcsos lehetne. (Éves szinten egy fő 50 gramm fűszer- paprikát fogyaszt;) Az Országos Fűszerpaprika Termék- tanács csütörtöki ülésén vetődött fel a javaslat Fajszon (Tolna megye), ezt ismertette az igazgató a sajtótájékoz­tatón. Az áfa-növekedés miatti áremelkedés újra csak a feketekereskedelemnek kedvezne, éppen ezért nem; he­lyeslik a fogyasztói adó kivetését.'Soós Károly Attila ál­lamtitkár egyetértett a felvetéssel. A többi már á kormány- döntésen múlik. zmeskall Barangolás Az ungvári görög katolikus székesegy­házat és a vele harmonikus egységet alkotó püspöki palotát valaha Drugeth János építtette a jezsuiták számára. 1775-ben az épületegyüttest Mária Terézia a munká­csi görög katolikus püspökségnek ajándé­kozta. A templomot székesegyházzá, az egykori rendházat püspöki palotává alakí­tották. Később Ungvár — a vár és a me­gyeháza mellett — legismertebb műem­lékét még néhányszor átalakították, jelen­legi formáját 1878-ban nyerte el. 1805-ben a napóleoni háborúk idején a koronázási ékszereket Ungvárra mene­kítették. Az ereklyéket 1805. december 9-10-én a püspöki palota egyik szobájában őrizték. A szovjethatalom újabb változást hozott a székesegyház, illetve a kárpátaljai görög katolikusok sorsában. A vallást a hatalom betiltotta, a híveket pravoszlavizálta, a szé­kesegyház is pravoszlávvá lett. S ez így maradt majd fél évszázadig... 1990 volt az igazi változás éve. A görög katolikusok ismét nyíltan gyakorolhatták hitüket, az ungvári képviselő-testület dön­tést hozott a székesegyház visszaadásáról. Néhány hónapos hidegháború —1 melybe néha bizony tettlegesség is vegyült — után a régi-új tulajdonosok végre valóban bir­tokba vehették a szentélyt. Kárpátalján Markovics Mátyás felvétele Most ruszinul, magyarul és őszlávul miséznek a székesegyházban. Elengednek a tb-tartozásból A társadalombiztosítás 180 mil­liárd forintos kintlévőségének csök­kentésére egyszeri akciót tervez a pénzügyi kormányzat. Az akció lényege az, hogy elengedik a hátralék egy részét, amennyiben az adós tör­leszti fennmaradó tartozását, ennek mértéke a fizetés időpontjától függ. December 15-i teljesítés esetén 36, február 28-ig 24, április 30-ig 12, június 30-ig 6 százalékot tudnak le. Csábító lehet az is, hogy az idén június 30-ig fennálló késedelmi pótlékot teljes egészében törlik. A pénzügyi tárcánál arra szá­mítanak, hogy inkább a kisebb cégek élnek majd a Tehetőséggel, mert a nagy adósok, a felszámolás és csőd­eljárás alá- vont vállalatok való­színűleg a kedvezmények ellenére sem tudnak majd fizetni. Az egyszeri akciót követően még az idén szigorító intézkedésekre lehet számítani. Ezek­re a társadalombiztosításról szóló, illetve a csődtörvény módosításakor tesznek javaslatot. Horváth

Next

/
Thumbnails
Contents