Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-21 / 180. szám
2 1994. október 21., péntek BELFOLD-KULFOLD Állami megemlékezés Október 23-án a Rákoskeresztúri köztemető 300-as parcellájában Göncz Árpád, Horn Gyula és Gál Zoltán is részt vesz a koszorúzási ünnepségen. Ezt Világosi Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte, hozzátéve, hogy az ünnepi beszédet Gál Zoltán házelnök mondja. A köztársasági elnök az Állami Operaházban tartandó ünnepi hangverseny előtt este mond beszédet. Az állami megemlékezés zászlófelvonással és katonai tiszteletadással kezdődik a Kossuth téren. Délután családi program lesz, majd Hozzon egy mécsest a hősök emlékére címmel tartanak megemlékezést a Parlament előtt. Lobbik harcolnak az MSZP-ben A bor forgalmiadó-emelésének megakadályozása intő jel lehet a kabinetnek, hogy az MSZP-ben különböző lobbikkal kell majd felvenni a harcot az 1995 évi költségvetés szavazásakor hangsúlyozták az MDF sajtótájékoztatóján. Szabó Iván frakcióvezető a kormány 100 napjáról szólva azt mondta, hogy a kabinetben máris komoly működési zavarok mutatkoznak. Csapody Miklós kampányfőnök kijelentette: az MDF, a KDNP és a Fidesz legkorábban a jövő hét közepén, illetve a hét második felében nevezi meg a közös főpolgármester- jelöltet. Ellenőrzések a Fidesznél Az Állami Számvevőszék jövő hétfőn vizsgálatot kezd a Fiatal Demokraták Szövetségénél. A hivatal illetékese elmondta, hogy ez független a szerdai Népszava-cikktől. Az ellenőrzéskor azt vizsgálják, hogy betartották-e a számviteli törvény előírásait. A szociális paktumról A társadalmi-gazdasági megállapodás akkor jöhet létre, ha a jövő évi költségvetés ügyében egyezségre jut a kormády és az Érdekegyeztető Tanács - mondta a munkaügyi államtitkár. Héthy Lajos a szociális paktumot előkész tő megbeszélésen a megegyezés esélyeit 50-50 százalékosnak becsülte. A legk itikusabb pont a tervezett 5 százalékos reálbércsökkenés, amelyet a munkává lalók nem hajlandók elfogadni mondta az államtitkár. A munkáltatók képviselője szerint a partnerek a gazdaságpolitikában nem értenek egyet. Változik a táppénzrendszer Jelentős módosítások várhatók jövőre a táppénzrendszerben, mert a táppénzre fordított összegek folyamatosan túllépik az előirányzottat - közölték az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál. A táppénz alapja minden esetben a főállásban szerzett jövedelem lenne. A vállalkozók járulékfizetési kedvezménye csak akkor marad meg, ha a főállásban kapott keresetük legalább a minimálbér háromszorosa. Ez azokat érinti, akiknek a főállásban és a vállalkozóként végzett munkája megegyezik. A nyugdíj mellett dolgozóknak megszűnne a táppénzhez jutás lehetősége, de tb-járulékot sem kellene fizetniük. Feltehetően szigorodik az egy éven túli betegállomány lehetősége is. Hevesi patikussztrájk Heves megyében csütörtök reggel 8-10 óra között zárva tartottak a gyógyszer- tárak. A patikusok a megyei önkormányzat azon döntése ellen tiltakoztak, amely önkormányzati részvénytársasággá alakította a helyi gyógyszertári központot. A Magyar Gyógyszerész Kamara politikai garanciát kér a kormányzattól arra, hogy a patikákat egységesen, a szakmai szempontok figyelembevételével a jövő év végéig privatizálják — mondta a Világgazdaságnak a szervezet elnöke. Szabó Sándor hangsúlyozta: a kamara fontosnak tartaná a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmének elkülönülését is. Közlekedésbiztonsági konferencia A közlekedésbiztonság javítása érdekében hazánk további segítséget vár a Világbanktól. Ezt Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője nyilatkozta, miután felszólalt a pénzintézet által szervezet budapesti közlekedésbiztonsági konferencián. Lotz Károly elmondta: 1990 és 1994 között 39 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma, és az ezredfordulóig az a cél, hogy a csökkenés elérje az 50 százalékot. Ez azonban nem csak pénz kérdése. A közlekedési morál megváltozása is szükséges. Sztrájkot hirdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete... ...ha nem tudnak megegyezni a MÁV Rt. jövőjéről az illetékes tárcákkal. Gaskó István, a szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: el- fogadhatatlna, hogy a közlekedési tárca 1995-ben 906 vasútvonal megszüntetését irányozta elő. Ellenzik a Pénzügyminisztérium terveit is, amelyekben 1882 kilométer pálya lezárása és 508 vonat, valamint 1400 munkahely megszüntetése szerepel 2,6 milliárd forintos megtakarítással. A szakszervezet nem fogadja el a kormányelőterjesztésnek a bérekre és a létszámgazdálkodásra vonatkozó pontjait sem. Bombariadó a Keleti pályaudvaron Budapesten kétórás bombariadó bénította meg a közlekedést a Keleti pályaudvaron. Egy ismeretlen férfi telefonon figyelmeztette a rendőrséget, hogy a pályaudvar fel fog robbanni. A MÁV rendészete kiürítette a Keletit. A tűzszerészek robbanószerkezetet nem találtak. A bombariadó idején állt a forgalom, és utána jó ideig 80-90 perces késéssel közlekedtek a vonatok. UJ KELET HH||H Kormányülés után Ha a rendőr kiszállít... (Folytatás az első oldalról) A kormány belügyminiszteri feladattá tette, egy új személyazonosító jel kidolgozását, és kormány elé terjesztését záros hátúidon belül. Módosulni fog a külföldi befektetők kárpótlási jegy felhasználása magyar ingatlanok vásárlása esetén. A továbbiakban csak az eredeti tulajdonosok lesznek jogosultak a kárpótlási jeggyel történtő vásárlásra. így válik lehetővé, hogy a határon túli magyarok jogsérelme nélkül lehessen korlátozni a kárpótlási jegyekkel történő visszaélést. A gyakorlat sajnos az volt, hogy a külföldi magyaroktól csekély pénzért vásárolták meg a kárpótlási jegyeket, ezeket fektették itthon jól menő üzletekbe. Az üzletekből aztán a pénzt kivették. Módosult a külföldi termékek apportbehozatala is. Eddig az volt a szokás, hogy apportként olyan termékeket is behozhattak vámmentesen és engedély nélkül ami a kereskedelmi forgalomban engedélyhez kötött volt. A továbbiakban az apportként behozott termékekre is engedélyt kell kérni. Azok a külföldi befektetők, akik devizájukat speciális magyar pénzintézetekben helyezik el, a továbbiakban minden külön engedélyezési procedúra nélkül válthatják át devizájukat forintra, vagy forintról vissza devizára. Kormányzati Ellenőrzési Iroda létrehozásáról is döntöttek, mely a Központi Számvevőségi Hivatal feladatát fogja átvenni. Az összlétszám hatvan fő lesz, melyből 45-en foglalkoznak majd a tényleges ellenőrzéssel. Lesznek persze korlátáik is, hiszen az Alkotmánybíróságot az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt az Országgyűlést és a Köztársasági Elnök Hivatalát nem ellenőrizhetik. Tabu lesz számukra a Legfelsőbb Bíróság és a Magyar Köztársaság Ügyészsége is. Tisztújítói a Szabad madaraknál Szinte már borítékolható, hogy Pethő Iván lesz újra az SZDSZ elnöke. Több mint 300 jelölés érkezett melynek kilencven százaléka Pethőre esett. A további jelölések tíz másik személyre vonatkoztak, de ők nem vállalták a megmérettetést. Péntek délután 17 óráig még újabb tagokat lehet jelölni, de valószínű, hogy Pethő egyedül indul. A csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón Magyar Bálint méltatta elnöke érdemeit. Ezerkilencszázkilencvenkettő novemberében 65 százalékkal választották meg elnöknek, s a párt akkori 8-10 százalékos népszerűségét emelte 18- 20 százalékos eredményre a májusi választásokon. Közép-Eruópa legnagyobb liberális pártjává váltak a demokratikus ellenzék polgárjogi mozgalmából indulva és fennmaradva kormányzati pozícióba kerültek. Egyenletesebb lett társadalmi támogatottságuk is. Ezerkilencszáz kilencven- ben olyan megye is volt, ahol csak 6 százalék szavazatot szereztek, míg az idén sehol sem voksoltak rájuk tizenöt százaléknál kevesebben. A konszolidálódás Pethőnek köszönhető. Stabilizálta a pártot. Belső viták vannak ugyan, de nincsenek különféle nagy irányzatok. Nincsenek törésvonalak a párton belül. Felnőtt egy új generáció, a fiatalok is vezető posztra kerültek. Elég Fodor Gábor, Kuncze Gábor vagy Lotz Károly minisztereket említeni. Mellettük olyan új arcok tűntek fel és jöttek be a vezetésbe, mint Horn Gábor, Lewler Ferenc vagy Szolnoki Andrea. A párt csak az infrastruktúrális minisztériumot birtokolja a gazdasági tárcák közül, mégis komoly kormányprogramja van. Hosszú távra cselekvőképes. Az elnökválasztáson kívül péntek este kerül sor az ügyvivői testület megválasztására is. A tíz ügyvivői helyre több mint 30 jelölt van. A testületnek tagja lesz még a párt elnöke is, de a testületen belül mindenki egyenrangú. Nem lesz elnökhelyettes, s nem lesznek alelnökök. Megválasztásra kerül, de már csak szombaton egy 21 fős országos tanács, melynek tagjait Budapest és a megyék jelölik. A budapesti érdekegyeztető tanács a fővárosi önkormányzati választásra készülve közzétette a pártlistát. Egyelőre 23 helyre fogadtak el jelöltet a 66 fős testületbe. A listavezető Demszki Gábor jelenlegi főpolgármester, míg a második helyen a már említett Szolnoki Andrea van. Magyar Bálint ismertetője után Pető Iván várta az újságírók kérdéseit. Elmondta, hogy az Ügyvivői Testületbe a régi tagok közül Tölgyessy Péter mellett Béki Gabriella sem vállalta a jelölést. A személyi kérdések mellett elsősorban a koalíciós viták voltak az érdeklődés középpontjában. Pető szerint a párt vezetői sokkal kritikusabban nézik ezt a dolgot, mint a párt tagjai. A küldöttgyűlésen „munkamegbeszélés” lesz, nem félnek a koalíciós vitát érintő kérdésektől. Sajnos vannak súrlódások, nem működik minden olajozottan, de igyekeznek megoldani. Korszerűsíteniük kellene a koalíció munkáját, s erről majd 24-én fognak beszélni koalíciós partnerükkel. Az összeférhetetlenségi javaslat, melyet már a nyáron kidolgoztak, októberben valószínűleg nem lesz benyújtva. Oka: hogy az MSZP frakció másképp döntött. Egyetértés nélkül önállóan is beterjeszthetnék a javaslatot, de ezt épp a koalíciós játékszabályok miatt nem teszik. (Más kérdés, hogy a koalíciós megállapodások ezt nem is tennék lehetővé.) Az SZDSZ most egy módosított változatot dolgozott ki, mert az eredeti, a nyári, valahol elveszett az MSZP-nél. A javaslat lényege, hogy a mindenkori kormány ne díjazhassa Felügyelő Bizottsági, vagy igazgatótanácsi tagsággal, a párt komisszárjait. A mostani igazgató-tanácsi tagok addig maradhassanak posztjukon, amíg erre megválasztották őket, de a továbbiakban a képviselőknek ilyen beosztásokat ne adhassanak. Szerda délután az MSZP sajtótájékoztatót tartott az összeférhetetlenségi javaslattal kapcsolatban. Ezt nem egyeztette koalíciós társával. Az itt elhangzott nyilvános kritikákat Pető visszautasítja, s hétfőn erről is magyarázatot kér Szekeres Imrétől. Nem tételez fel a szerda esti tájékoztatóban revansot a hétfői SZDSZ által szervezett média-tájékoztatóval szemben. Zmeskall Késésben A Hom-kabinet kormányzásának első évében jelentős késésbe került. Késésbe került nemcsak a társadalmi és gazdasági kihívások szemszögéből, de a saját mércéje, a tervezett intézkedései meghozatalában is. Az Antall-kormánnyal szemben talán az egyéb leglényegesebb kifogás éppen az volt, hogy görgeti maga előtt a problémákat, elhalasztja a szükséges döntéseket, a jövőre hárítja a terheket. A továbbiakban öt tényezőt említenék a kormány esetében, amely felveti azt a gyanút, hogy nem tanult elődje hibájából, s annak ellenére, hogy bár fogyó, de még mindig jelentős bizalmi tőkéje van, nem mert népszerűtlen intézkedéseket felvállalni. A politikai bátorság hiánya mellett ennek a jelenségnek lehetne még az is a magyarázata, amit egyelőre fel sem merek tételezni: a szakértelem, a kellő szakmai megalapozottság és felkészültség hiánya. Az első ilyen lépés a mindenkit érintő energia-áremelés helyzete, a kormányzat bizonytalankodása. Immár hónapok óta húzódik az ügy, s annak a ténynek, hogy ebben az évben egyáltalán nem lesz emelés (a jövő év elején lesz egy ütemben egy óriási), felveti azt a gyanút, hogy a kormány majd háromnegyedes parlamenti többsége ellenére fél az önkormányzati választások kudarcától, s ezért már ebben az évben nem akar ilyen népszerűtlen döntést hozni. Szakmailag persze a jövő évi egyszeri áremelés jócskán jelent majd problémát, hiszen egyrészt nagyon jelentős inflációs lökést ad a gazdaságnak, másrészt oly nagymértékben emeli meg az árakat, hogy félő, hogy a fogyasztók nem elhanyagolható része engedetlenségi, nemfizetési magatartással fog tiltakozni az intézkedés ellen. A másik húsbavágó és érzékeny terület a privatizáció kérdése, hiszen ennek során, lefolyásán az egész magyar gazdaság sorsa múlik. Itt a kormány azonnali gyorsítást, pontosabb és egyértelműbb bírálási szempontokat ígért. Ehhez képest azt lehet konstatálni, hogy a privatizáció jószerivel leállt, a prioritások nem nyilvánvalóak, a kedvezmények a tervek ellenére a dokumentumokban kiterjedni látszanak, nem pedig szűkülni. A választásokat követően egyes kormánypárti politikusok a döntéseket még nyárra, a privatizációs tervezet létrehozását pedig szeptemberre ígérték. Láthatólag jelentős késésben vagyunk, miközben a készpénzes bevétel három hónap alatt az 1993. évinek a tizedére esett vissza. A politika, s a választási ígéretek homlokterében állt a társadalmi-gazdsasági megállapodás, a röviden csak TGM-ként ismert egyezség megkötése. Ezt a szak- szervezetekhez magukat oly közel látó szocialisták, s a liberális SZDSZ is sürgette. De — bár október végét írjuk — ennek a megállapodásnak se híre, se hamva. Pedig bizonyos szempontból ez a megállapodás a tartópillére az egész gazdaság- politikának, e nélkül a megállapodás nélkül a fiskális politika lehetőségei rendkívüli módon beszűkülnek. Hangzatos tervek és reményteljes időpontok (először a nyárra, majd szeptemberre vonatkozóan) hangzottak el, de úgy tűnik, hogy talán a kormányon belüli témagazda, a Munkaügyi Minisztérium ellenérdekeltsége kioltja ezt a kezdeményezést. A negyedik említésre méltó fejlemény a költségvetésnek és az ahhoz kapcsolódó adótörvények beterjesztésének igen jelentős csúszása. Ezek a javaslatok még mindig nincsenek a T. Ház asztalán, pedig az államháztartási törvény a következő évi költségvetés irányelveit már a megelőző év május 31-ig (sic!), míg a végleges előterjesztést szeptember végéig követeli meg. Ellenkező esetben a kormány mulasztásos törvénysértést követ el. Az igényelt anyagok jelenleg nincsenek a Ház előtt. Jelenleg nem ismertek (csak újságokból kivonatosan) a jövő évre tervezett adószabályok sem, annak ellenére, hogy ezek ismerete nélkül nem lehet költségvetést tárgyalni. Az ötödik, késésben lévő folyamat (ez az, amit annyiszor az Antall-kormány fejéhez vágtak) az államháztartási reform elkezdése. Abban minden párt egyetértett, hogy ezt haladéktalanul el kell kezdeni, éppen ezért félő, hogy ha a jövő évi költségvetésnél ezt a munkát nem kezdjük el, akkor az egész 1996-ra halasztódik. Márpedig a hírek nem szólnak arról, hogy a kormány belekezdett volna ebbe a kétségtelenül népszerűtlen feladatba. Az általam az előbbiekben felsorolt ötös lista nem a teljesség igényével készült. Számos egyéb jelenséget is fel lehetne hozni a Hom-kormány bizonytalankodásainak, késedelmességének illusztrálására. Ugyanakkor nem árt leszögezni, hogy az 1990-es rendszerváltást követő, fokozott bizalmi helyzet után a Horn-kormány 1994-ben is óriási bizalmi tőkével indul. Márpedig a bizalmi tőke óriási esélyt ad az átalakulás sikeres lebonyolítására. Ha így megy tovább, lehet, hogy az esélyek lassan tovaszállnak... Mádi László
