Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-20 / 179. szám

VAROSRÓL VAROSRA r <3 UJ KELET NAGYHALÁSZBAN ént el lehet érni Lendületben vagyunk Nagyhalász az 1990-es választásokat követően hatalmas iramban fejlődött, ami elsősorban a megyeszékhely közelsé­gének, a rendkívül kedvező földrajzi fekvésnek és az itt élők vállalkozó­szellemének köszönhető. — A négy évvel ezelőtti választást követően nálunk is jellemző volt a di­namikus fejlődés — kezdi beszélgetésün­ket Szoboszlai Ottó, Nagyhalász polgár- mestere. — A fejlesztés során több mint félmilliárdos beruházások valósultak és valósulnak meg folyamatosan. Ehhez je­lentős mértékű állami támogatást sikerült megszereznünk azzal, hogy az elsők között nyújtottuk be pályázatainkat. A település gázellátása hét település térségi beruházásaként 700 millió forintból való­sult meg. Ehhez 50 százalékos állami tá­mogatást’ sikerült szereznünk. A szenny­vízelvezetés megoldásához — mely körül­belül 220 millió forintba került — 70 százalékos céltámogatást nyertünk el. Je­lenleg a településen mintegy 90 százalé­kos a szennyvízrendszer kiépítettsége. Ehhez egyébként Ibránnyal tisztítórend­szert is építettünk közösen. Több utat szi­lárd burkolattal láttunk el, és a város köz­pontjában lévő főút mellett zárt csapadék­csatorna épült, ami 11-12 millió forintba került. Megkezdtük a TITASZ-szal közö­sen a közvilágítási hálózat korszerűsítését is. Jelenleg folyamatban van a telefon- hálózat kiépítése, mely a tervek szerint decemberre teljesen elkészül. S ha az előbb az utakról esett szó, akkor nem hagyhatjuk ki azt sem, hogy több kilo­méter hosszan járdát is építettünk. Ehhez az önkormányzat biztosította az alapanya­got és a lakók összefogva készítették el maguknak. Mindez annak köszönhető, hogy Nagyhalász lakói sokkal igénye­sebbek és fogékonyabbak lettek a korsze­rűségre, a kényelemre, s ami a legfon­tosabb, a szépre. — Az elmúlt négy év alatt hogyan alakult a munkanélküliek száma ? — A munkanélküliség helyzete a me­gyei tendenciát mutatja. A regisztrált mun­kanélküliség 19-20 százalékos, a valós adat azonban ennél jóval magasabb. En­Szoboszlai Ottó nek ellenére városunk a munkalehetőséget tekintve viszonylag kedvező helyzetűnek mondható. Egyrészt mert a közeli me­gyeszékhely még mindig sok munkást foglalkoztat, másrészt pedig a környéken itt található a legtöbb foglalkoztatást nyújtó cég. Jól működik a termelőszövet­kezet, mely az átalakulások során nem került olyan nehéz helyzetbe, mint a tsz-ek általában. Jól gazdálkodnak, beru­háznak és értékesítenek. Lehetősége­inkhez képest mi is támogatjuk a gaz­dálkodókat. Településünk egyébként évtizedek óta gyógynövénytermelő és -fel­dolgozó központ. Erre utal, hogy több ilyen jellegű cég működik. Ez jó kereset­kiegészítő az itt élőknek. Nagy foglalkoz­tató még az önkormányzat az intéz­ményeivel is. Nálunk az elmúlt négy év folyamán nem volt létszámleépítés, sőt folyamatosan vettünk fel embereket, például a szociális otthon létesítésének köszönhetően. — De azért vannak még problémák.... — Az infrastruktúra elkészülte után a legfontosabb feladatunknak a város szilárd útjainak burkolattal való ellátását tartjuk. Addig ugyanis, amíg a különböző, föld­túrásokkal járó munkálatok be nem fe­jeződnek, nem érdemes ebbe belevág­nunk. Ugyancsak nagyon fontos, hogy több településsel együtt kerékpárutat építsünk, mely Nyíregyházától kezdve tel­jesen Tokajig húzódna. Ezzel összefüg­gően a turisztika és idegenforgalom fej­lesztése is célunk, melyhez szükséges a Csuha-Kállay kúria rendbetétele és egy uszoda vagy strand építése. Ehhez már adott két hévízi kút is, mely az önkor­mányzat tulajdonában van a mellette lévő szabad területtel egyetemben. S persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy amennyire lehetséges, segítsük a munka­helyteremtő beruházásokat. Mindezt meg tudjuk csinálni, ha mindannyian akarjuk. Most lendületben vagyunk, és a pályáza­tok,, támogatások segítségével sikerülhet is. így végre elindulhat egy turisztikai köz­pont kialakítása... JJri Mariann A Rétköz ősi településeinek egyik ki­emelkedő' és szervező központja Nagy­halász. A régészeti feltárások tanúsága szerint e település az újkőkortól számítva — megszakítás nélkül — emberi lakhely. Az Árpád-kor végéig a Szabolcsi vár bir­tokát képező, s várnépek által lakott falu volt. A történelem 1243-ban említi először, amikor is IV. Béla István comes-nek ado­mányozta Halászt. Folyamatos fejlődé­VIVA LA MUSICA! .... bátran viselhetné ezt a jelmonda­tot a település nemrég alakult alapfokú művészeti oktatási intézménye, ismer­tebb nevén a zeneiskola. Az iskola igaz­gatója Albert Dezső, aki a helyi ál­talános iskolában tanított mint ének­zene szakos tanár. — Honnan jött az ötlet? Hiszen me­gyénkben a nagyhalászi zeneiskola — a nyíregyházi és a nyírbátori mellett — harmadikként alakult meg. — Mivel a település művelődési házában már korábban is folyt zene­oktatás, ezért úgy gondoltam, hogy a zenélés első mesterfogásait a gyerekek iskolai szinten elsajátíthatják a továb­biakban. — Hogyan vált a terv valóra? — 1994 augusztusában pályázat útján, önkormányzati döntés segít­ségével. — Minek alapján választották ki a gyerekeket? — Mindenekelőtt azok kerültek előnybe, akik a korábbiak során már elkezdték a hangszertanulást, illetve azok a diákok, akik nagyon jó ritmikai érzékkel, hallással rendelkeztek. Az is­kolát olyan 65 főre szerveztük, s így nagy meglepetést okozott a háromszo­ros túljelentkezés. —Milyen célokkal kezdték el az első tanévet? — Az iskola tanárai, így jómagam is mindenképpen arra törekeszünk, hogy az oktatás iskolai szinten folyjon. Ugyanakkor szeretnénk biztosítani a gyerekek legmegfelelőbb zenei, hang­szeres képzését. A zeneoktatás mellett néprajz, néptánc szakok is indultak, melyek szintén a művelődési házban megkezdett munka folytatásai. Sajnos a néptáncórák — anyagi problémák miatt — továbbra is a művelődési házban folynak. Zenei területen pedig a következő szakok indultak: zongora, rézfúvós (trombita, kürt), furulya és szolfézs tanszak. — Gondolom tervei is vannak.... — Méghozzá szép számmal! Sze­retnénk a közeljövőben a meglévő hangszerállományunkat gazdagítani, annál is inkább, mert tervbe vettük a gyermek fúvószenekar bővítését és be­mutatkozását. Minél hamarabb szeret­nénk elindítani a képzőművészeti sza­kon belül a grafika, szobrászat, festészet tanszakot. A közeljövőben Nagyhalász vonzáskörzetében élő tehetséges diákok tanítását is szeretnénk ellátni. Gondolok itt elsősorban a tiszarádi, vasmegyeri, besztereci, tiszateleki gyerekekre. Fel­mérések alapján azt tapasztaltuk, hogy középiskolások is igényt tartanak a ze­neoktatásra. Szeretnénk ennek a fela­datnak is megfelelni. P. Kovács Krisztina sének és terjeszkedésének köszönhetően a község már a XIV. század elején Szabolcs vármegye egyik legjelentősebb településé­nek vallhatta magát. Az 1311-ben Péci Lu­kács részére kiadott oklevélből kiderül, hogy a településnek ekkor két önállóan működő magja volt: — a ténylegesen létezett Halász illetve a Tisza mentén fekvő Belhalász, melyek— egyesülve — 1404-ben kapták a Nagy­halász nevet. A község az 1900-as évektől megerősö­dik, fejlődik. Ezt tükrözi a népesség szá­mának fokozatos növekedése is. Ez a több­száz éves múlt, a gazdasági meghatározó szerep viszi előre ezt a hatezer lelkes tele­pülést, meg közel egy éve városi rangot is kapott. P.K.K. Gyermekkori vágy A nagyhalászi 1. sz. rendelő háziorvosi teendőit dr. Czellár Éva látja el, akinek az orvosi egyetem elvégzésével gyermekko­ri álma vált valóra. —Az egykori vágyból tehát valóság lett. Hogyan? — Mint általában minden gyermek, én is szerettem orvososdit játszani. Az álta­lános iskola befejezése után a Zrínyi Ilo­na Gimnáziumban folytattam tanulmá­nyaimat, ahol a harmadik osztályban ter­mészettudomány fakultációra jelentkez­tem. Ekkor már biztos voltam benne, hogy az orvosi pályának szentelem az életem. A DOTE-re első próbálkozás után fel­vettek, azonban egyetemi tanulmányaim megkezdése előtt 10 hónapot dolgoztam egészségügyi munkakörben. így kerültem Mátészalkára mint segédápolónő. 1979- ben kezdtem el tanulmányaimat, majd fi­atal orvosként a nyíregyházi Jósa András Kórház II. Pulmonológiáján kezdtem el pályafutásomat. — Miért éppen ezen az osztályon? — Nagyon egyszerű: a tüdőgyógyászat témaköréből írtam a diplomamunkámat. Innen a vonzalom. — Mégis otthagyta a tüdőosztályt. — Bármennyire is szerettem ezt a mun­kát, bíztam benne, hogy egyszer vidéken fogok dolgozni mint körzeti orvos, mert úgy gondolom, hogy kisebb közösségben személyesebb kapcsolat alakulhat ki az orvos és a betegei között. Mára már nemcsak a betegeket, hanem családi kö­rülményeiket, lelki problémáikat is isme­rem. — Hogyan került Nagyhalászba? — Az akkori tanács pályázatot hirde­tett körzeti orvosi állás betöltésére, melyet — nagy örömömre — megnyertem. így 1989 óta itt dolgozom. Megszerettem ezt a települést. Lehet azért, mert én is vi­dékről származom. Kocsordi vagyok. — Ezek szerint hosszú távra tervez. — Igen. Elsősorban is szeretném leten­ni a háziorvosi szakvizsgát. Másodsorban pedig házépítésbe kezdtünk, melyet minél hamarabb szeretnénk befejezni. A lakást egy korszerű rendelővel együtt terveztük, bár még hiányosak a tárgyi feltételek. P. K. K. Műemlék lesz a kúria? Valamikor a 18. században építtette a Csuha család a nagyhalászi Csuha-Kállay kúria egy részét. Az akkor természetesen még csak Csuha kúria nevet viselő épület az egyik Csuha lány és Kállay András megyei főispán házasságkötése után nyer­te el mai, végleges nevét. Az egykor pati­nás és országszerte ismert épület 1945 után több, eredeti rendeltetésétől távol álló funkciót töltött be, aminek következtében állaga és állapota megromlott, elvesztette minden varázsát és szépségét. Mígnem az 1990-es választásokat követően a nagy­halászi önkormányzat úgy döntött, hogy nem hagyja elveszni a történelmileg oly értékes épületet, visszaveszi a jelenlegi tulajdonostól. Bár a tulajdonjogi kérdések még tisztázatlanok, a testület már elkészí­tette a helyreállítás utáni komplett ren­dezési tervet, és kezdeményezte a kúria műemlékké nyilvánítását. A hasznosítási elképzelések szerint a házat egyfajta közösségi célzattal újítanák fel. A felső részben egy múzeumi kiállító rész működne, melyben a két család tár­gyi emlékeit és a Rétközt mutatnák be. Mellette, a lehetőségekhez képest, két­ágyas szobákat alakítanának ki a vendégek számára. Az alsó helyiségekben értekez­leteket, tárgyalásokat tartanának, másrészt pedig alkotótáborokat működtetnének, hangversenyeket rendeznének. Mindezek megvalósításához azonban rengeteg pénz szükséges, s ezt nagyon jól tudja a helyi önkormányzat is. Éppen ezért ahová csak lehet, pályázatokat nyújtanak be folyamatosan, hogy a megvalósításhoz és a működtetés elindulásához szükséges körülbelül 20 millió forint összejöjjön. Tisztában vannak vele ugyanis, hogy a kúria a település kulcsfontosságú köz­pontjává válhat mind kulturális és szel­lemi, mind pedig turisztikai téren. Úri MMltUJW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents