Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-20 / 179. szám

UJ KELET NAGYHALASZ 1994. október 20., csütörtök 5 UJ KELET NAGYHALÁSZBAN Elavult alapokon új korszak kezdődött Segítik a vállalkozókat A kezdő és kisvállalkozások segítése, támogatása az irányelve a megyei PRI- MOM hálózat nagyhalászi központjának. Az iroda működéséről Islai Sándorral, a hivatal műszaki dolgozójával, egyben a PRIMOM területi irodájának vezetőjével beszélgettünk. — Körülbelül két éve működik az iro­da, és az indulástól kezdve folyamatosan nagy az érdeklődés — újságolja lelkes­en. — Nap mint nap fordulnak hozzánk tanácsért, vagy csak úgy, kíváncsiságból. Sokan tényleg csak azért jönnek be hozzánk, hogy megtudják, mi is ez valójában, és hogyan működik, de a több­ség komoly szándékkal érkezik. Ez ab­ból is adódik, hogy legfontosabb te­vékenységünknek a pénzügyi támogatá­sok megszerzését és lehetőségeinkhez képest az induláshoz szükséges pénz meghitelezését tartjuk. — Önök a hitelezők? — Nem. csak rajtunk keresztül lehet megkérvényezni az úgynevezett mikro- hitelt, aminek a felső határa ötszázezer forint. — Mindenki megkapja a hitelt? — Sok vállalkozó már az indulásnál elbukik, mert nincs elég tőkéje és fe­dezete a hitel felvételéhez. Amit egyéb­ként három éves futamidőn belül kell visszafizetni a hathónapos türelmi idővel egyetemben. — Mi van olyankor, ha valaki meg­kérvényezte és meg is kapta a hitelt, de valami oknál fogva nem használja fel? — Ha két hónapon belül nem használ­ják fel a hitelt, az igénylés elévül, meg­szűnik. — Hányán köszönhetik Önöknek si­keres indulásukat? — Az idén 5-6 vállalkozó indult el a mi segítségünkkel. Ez nemcsak azt jelen­ti, hogy megkapták a mikrohitelt, hanem a segítségünkkel különböző pályázatokon nyertek pénzt. Egyébként technikai szolgáltatásokkal is segítjük a hozzánk fordulókat, telefonnal, faxszal, má­sológéppel és számítógéppel állunk a ren­delkezésükre. — Mi mindenhez kérnek pénzt a leen­dő vállalkozók? — A sláger vitathatatlanul a mezőgaz­dasági ágazatok, de minden egyéb iránt nagy a kereslet. U. M. A nagyhalászi takarékszövetkezet egyko­ri elnökének megbetegedése és leszáza- lékolása után kérték fel az elnöki poszt betöltésére Palkovics Jánost. Az új elnök érkeztével új korszak köszöntött be a már- már elavult alapokon működő takarék- szövetkezet életében. A gazdálkodás új stratégiája, az ügyvitel korszerűsítése, a kirendeltségek külső-belső felújítása és a felszerelések javítása, valamint a technikai feltételek színvonalának eme­lése mind-mind az új vezetőre hárultak. — Az elmúlt év folyamán szinte tel jesen befejeződtek a felújítási munkálatok és a számítógépes adatkezelést teljesen átformáltuk a hálózat kialakítása után — kezdi beszélgetésün­ket Palkovics János. — Mindezekhez elsősorban a gaz­dálkodáson kellett javítanunk. Pénz­intézetünk alapelve a mindenkori folyama­tos és biztonságos működéshez szükséges anyagi fedezet megteremtése. Az 1992-ben életbe lépett pénzügyi törvényeknek köszönhetően feltételeink minden szem­pontból megfelelnek az európai normáknak. Megteremtettük a tartalékképzés és a lik­viditásképzés hátterét, és ezt folyamatosan pótolni kell. Ugyancsak folyamatosan kell pótolni és gyarapítani a rendelkezésünkre álló forrásokat, s ami a legfontosabb, jól kell tudni hasznosítani azokat. —Milyen új stratégiát dolgoztak ki? — Működési területünkön 12 község la­kosságát kell kiszolgálnunk. A korábbiak­hoz képest jóval nagyobb árbevétellel dolgozunk, mert csak így tudjuk finan­szírozni a megnövekedett beruházási költségeket. Amióta én vagyok az elnök, a szövetkezet árbevétele több mint a dup­lájára nőtt. Talán elsőként ismertük fel a megyében, hogy községeink az elmaradott települések közé tartoznak, ezért a lakos­ságot hitelekkel segíteni kell. Mert csak így valósulhat és valósulhatott meg a közműfej­lesztés döntő hányada. Ugyancsak elsőként hiteleztük meg a lakosságnak a gázmű kiépítéséhez szükséges pénzt. — Milyen összegekről van szó? —Több mint ezer családnak adtunk mint­egy 35 milliós nagyságrendű hitelt három­éves futamidőre. Az elmúlt évtől kezdve egyébként a rácsatlakozást is meghitelez­tük, sőt, a lakások belső gázműkiépítéséhez is nyújtunk támogatást 150 ezer forint ere­jéig. Ha pontosan összeszámolnánk, akkor körülbelül már 90 millió forintot adtunk ki ilyen célokra. —Milyen kamattal dolgoznak, hiszen ez egy lényeges szempont a hitelek fel­vételénél. — Igyekeztünk kedvező kamatfeltételt kialakítani, 28+1 százalékos kamatot állapí­tottunk meg. Ez nekünk az egyéb pénz- intézményekhez képest mintegy hét száza­lékos kamatkiesést jelent. — Mindezek érdekében illetve következ­tében milyen személyi állomány-változással járt mindez? — Nem volt le­építésünk, bár az is igaz, hogy nem is lett volna miből. Jelenleg 24 fővel dolgozunk, ami a legszüksé­gesebb létszámot ta­karja a zavartalan ügy­intézés és a forgalom ellátását tekintve. A fizetések semmivel sem lettek alacso­nyabbak, sőt, még jutalmazásokra is telt. Mindez a források biz­tonságos kezelése és hasznosítása miatt volt lehetséges. — Önök nagyon sokat fordítanak hitelezésre, pedig nincs rá garancia, hogy visszafizetik a kérelmezők.... — Valóban nagyon megnőtt a „vissza nem fizetés” veszélye. Különösen az olyan körzetekben, mint a miénk, ahol nagy a munkanélküliség. Nagyon meg kell fi­gyelnünk, hogy hova tesszük, mibe fek­tetjük a pénzünket, és milyen biztosítékai vannak a visszafizetésnek. Azért még így is előfordul néha-néha, hogy valaki nem tudja rendezni az adósságát. Ilyenkor per­sze kénytelenek vagyunk a végrehajtókhoz fordulni.... Úri Mariann Akinek több ezren gyűjtenek Fejlesztés PHARE-pénzből is A fiatalok „Júliája" — Már korábban is gyógynövényekkel foglalkoztam a Herbáriánál — kezdi Albók József, a FLOREXIM Gyógy- és Fűszer- növény Export-Import Kft. ügyvezető igaz­gatója. — Mátradrog néven 1982-ben egy gyógy- és fűszernövény termeltető és felvásárló gazdasági társaságot alakítottam. Sikerült országos hálózatot kiépíteni. Mi biztosítottuk a vetőmagokat, a technológiát, és szakmai tanácsokat adtunk a termeléshez, a vadontermő növények begyűjtéséhez. Szerződéskötés alapján vásároltuk fel a ter­mékeket szinte az egész országból, és értékesítettük a Herbáriánál. A gazdasági társaság azonban nem tudta a közterheket viselni, és 1989-ben megszűnt. Utána kisszövetkezetként, majd bt. formájában működtünk. A kft-t 1993-ban jegyezte be a Cégbíróság. — Milyen a jelenlegi helyzet? — Több, mint ötven féle gyógy- és fűszernövényt vásárolunk fel. Ilyen a csalánlevél, gyermekláncfű, cickafű, mezei zsurló stb. A raktárainkban — napenergia segítségével—szárítjuk, tisztítjuk, válogat­juk, méretre vágjuk és csomagoljuk. Hu­szonöt, illetve ötven kilós kisze­relésben szállítjuk a nagykereskedelemnek. — Csak belföldre? —A feldolgozott termékek 80 százalékát külföldön értékesítjük, ugyanis önálló ex­portjogunk van. Szállítunk többek között Németországba, Svájcba és Franciaország­ba is. Belföldi megrendelőinkhez saját járműparkunkkal jut el az ám. Nagy a keres­let, így az ez évi várható forgalmunk 60 millió forint körül alakul. Jelenleg nyolcán dolgoznak a kft-ben, de több ezren gyűj­tenek nekünk. —A telephelyükön építkezés folyik... — Új tároló és feldolgozó résszel bővülünk. A jövő évi szezonkezdés után már itt is dolgozunk. A beruházás értéke több mint 25 millió forint, ebből nyolc és fél millió a saját erő. — És a többi? — A PHARE-program keretéből is, és a megyei munkaerő központtól is nyertünk munkahelyteremtő beruházásunkra pénzt, valamint az Állami Fejlesztési Intézet is támogat bennünket. Jövő év áprilisától ti­zennyolc új dolgozó áll munkába. —1— Gondolom a forgalmuk is nőni fog. —Terveink szerint majdnem a duplájára. üzembe helyezünk újabb csomagológépe­ket is. Ezek segítségével a drogériákat, gyógyszertárakat és boltokat is el tudjuk majd közvetlenül látni. Már felvettük velük a kapcsolatot, most mérjük fel az igényeket. — Milyen gyógynövényféléket javasol gyűjteni, termeszteni? — Olyanokat célszerű, amelyekből nagy területről kevés munkával sokat lehet be­gyűjteni. Gondolok valamilyen kaszás­növényre, pl. pásztortáska. Erdei növények közül csalán. Ezekből naponta több ezer forint lehet a gyűjtő, termesztő bevétele. — Úgy tudom, több társadalmi funkciót is betölt... — Társadalmi alpolgármester, a vadász­társaság elnöke, a helyi focicsapat szponzora és technikai vezetője vagyok. KvZ Programok Október 22-én (szombaton) 13 órától ünnepélyes keretek között gázláng­gyújtás lesz Homoktanyán. Szintén ezen a napon, 15 órától, az Idősek Világnapja alkalmából a mű­velődési házban műsort rendeznek. Minden időskorút szeretettel várnak a szervezők. Október 23-án a délelőtt folyamán a város piacterén kirakodóvásár várja az érdeklődőkét. Nagyhalász szülöttje. Csuha Antal, 1848-as honvédtábornok születésének 200. évfordulója tiszteletére emléktáb­la-avatás lesz a Csuha-Kállay kúria falán délután 15 órától. Ezután — 1848-ra emlékezve - ki­állítás nyílik a művelődési házban, ahol Kedves Gyula és Hermann Róbert tart előadást Csuha Antal életéről és a sza­badságharcban betöltött fontos sze­repéről. P. Kovács Krisztina Albók László a Könnyűipari Műszaki Főiskolán végzett Budapesten. A főváros­ból hazatérve a helyi Kender-Juta Politex- til gyárban dolgozott, mint szövődéi üzem­mérnök. Megszerezte a vendéglátóipari bi­zonyítványt, de a vendéglátással közvetlen kapcsolatba 1992. január 1-től került, amikor létrehozta — azóta már megye- szerte elismert — a Júlia Centrál nevű diszkóbárt. Júlia — ahogy sokan nevezik — sajátossága az a külső és belső felépítés, mely a fiatalokat vonzza, hiszen nemcsak a helyiek kívánnak itt jól szórakozni, hanem szép számmal érkeznek vendégek a település vonzáskörzetéből is. — Hol is található ez a bár? — Nagyhalász szívében, a Petőfi tér 1. szám alatt. Könnyű megtalálni, hiszen a reklámfények már távolról is felismer­hetővé teszik. — Mi ösztönzött a beruházásra? — Elsődlegesen a fiatalok részére szín­vonalas szórakozóhelyet akartam teremte­ni, kellemes környezetben. Mivel körük­ben a legközkedveltebb szórakozási for­ma a diszkó, és ezért képesek több kiló­méiért is utazni, nem mindegy, hogy mi­lyen körülmények között találkoznak szórakoznak. ;—Mi a Júlia titka? — Mindenekelőtt a folyamatos fejlesz­tés, hiszen szinte nem telik el úgy hét, hogy a Júlia arca, formája ne változzon, akár a legapróbb részletekig is. A diszkó legje­lentősebb eseménye a szépségkirálynő- választás, mely az évek során egyre szín­vonalasabb. De rendszeresen lépnek fel nálunk művészek, illetve együttesek. — Milyen terveid vannak? — A szilveszterrel kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy a hároméves évforduló tiszteletére egy em­lékezetes szilveszteri show-ra készülünk, melyre több ismert művészt szeretnénk meghívni. A Júlia Centrál szolgáltatási körét egy étteremmel és egy szállodával szeretnénk gazdagítani, mely — remélem — 1995 nyarára elkészül. A létesítményről elő­szóban annyit, hogy mind külső megje­lenésében, mind belső kialakításában ex­kluzív lesz. P. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents