Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-03 / 139. szám
6 III 1994. szeptember 3., szombat HÉTVÉGÉ UJ KELET HUMOR Számla — Asszonyom, a horoszkópja! — Mennyivel tartozom? — A jövőjéért ötszáz forinttal, a múlt elhallgatásáért ezerrel. Söntésdiplomácia — Ugye, a választás előtt mennyi mindent ígért a képviselő úr? Most meg a tájunkra se jön — mondja egy kocsmai diplomata. — Hülye vagy? Láttál olyan horgászt. aki akkor eteti a halat, amikor már kifogta? Káposztás libafertály Libafertály a népies neve á liba hátsó részeinek: a két dombnak és a hátnak, püspökfalatnak. Első lépésként jól besózzuk a húst, és kevés vizet aláöntve (zsír nélkül) egy fokhagymagerezd társaságában fedő alatt puhára pároljuk, majd a sütőben ropogósra sütjük. Kisült zsírjából két evőkanálnyit kiveszünk, ezen megpirítunk egy kis fej apróra vágott hagymát, meghintjük kiskanálnyi pirospaprikával, és hozzáadunk egy kiló levétől kinyomkodott hordós káposztát. Kevés vízzel puhára pároljuk, majd a zsírjára sütjük. Mély tűzálló tál aljára terítjük a ropogós libasültet (zsírja nélkül), és beborítjuk a maradék káposztával. Két deci tejfölben simára keverünk egy csapott mokkáskanálnyi pirospaprikát, és a tál tetejére öntve a sütőben addig sütjük, míg a tejfölt a káposztás liba teljesen magában nem szívja. Mézes körte Elkeverünk három evőkanál mézet egy deci vízzel, beleteszünk egy darabka fahéjat, belevágunk karikára egy fél citromot. Felforraljuk, majd 8-10 percig párolunk benne két szép nagy, félbevágott, meghámozott, kimagvalt körtét. Ezután a fél körtéket magházukkal felfelé kistányérokra tesszük, hagyjuk kihűlni, és a magház helyére egy-egy kiskanál rumot öntünk. A körte visszamaradt levét sűrűre beforraljuk, kihűtjük, és összekeverjük egy deci habbá vert tejszínnel. A körték üregébe púpozzuk, és megszórjuk tortadarával. A szemüveg: előny A szemüvegnek ugyanolyan stílusmeghatározó szerepe van, mint öltözékünknek. Semmi értelme annak, hogy hirtelenjében csináltassunk egy szemüveget, aztán otthon a fiók mélyére süllyesz- szük. Ha optikushoz megyünk, ne sajnáljuk az időt és a pénzt sem, hogy szemünknek megfelelő, mutatós, divatos és arcunkhoz illő szemüveget vegyünk. A szakértő eladók a szemtengely-távolsághoz és az üvegvastagsághoz illő keretet ajánlanak, és az arc formájához is tudják igazítani azt. A fő szempont, hogy a szemüveg jól üljön az ormyergen és a fülön, hogy szinte észre se vegyük viseletét. A divat csupán annyit számít, hogy egyre inkább bővül a kínálat, amiből választhatunk. Üveg vagy műanyag legyen? A műanyag azért kelendőbb, mert könnyű. Viszont gyorsan karcolódik. Milyen színűt válasszunk? A szemüveg- keret színe és tónusa a hajhoz és az arcbőr színéhez igazodjon. A szem színe nem annyira fontos, de igazítsuk ruhatárunk színeihez. Világos hajúak és bőrűek pasztellszínű keretet viseljenek. A sápadt arcszínhez jól áll a rózsaszín és a barna meleg árnyalatai. Nem jó nekik a sárga és a zöld. Szőke hajúak válasszanak kékes és lilás tónusúakat. A barnák és a vörösek barna és aranyszínű kombinációkat. A fekete hajúaknak a legjobban a fekete szemüvegkeret illik. Alkalmakra látványos, attraktív a fémkeret, a gyöngyház díszítésű szemüveg. Egyébként minden szemüveg jól osztja az arcot! Hogyan sminkeljünk? Krémfesték helyett púderes szemhéjámyékolót ajánlunk szemüveg alá. A távollátók szemét a szemüveg nagyítja, ezért sötét és matt színeket válasszanak. A rövidlátók szeme kisebbnek tűnik, ezért nagyítani kell. A külső szemsarkakat kifelé hangsúlyozzuk, feltűnő színnel sminkeljük. A szem alsó vonalán húzzunk kontúrvonalat szemceruzával. Levélszekrény és napié KUCKÓ A legtöbb családban a gyereknek félszoba jut, vagy csupán egy sarok az egyetlen szobában. Rajzunkon olyan sarok látható, ami nappal tanuló-, éjjel alvókuckó. Leválaszthatjuk egy kis szoba ablak felőli részéből, de kialakítható egy nagy szoba egyik sarkában is. Hossza kb. 2 méter, szélessége 1,5-2 méter. E kuc- | kónak alapeleme az alapterületnek megfelelő méretű, 30-35 cm magas dobogó, amely alatt két kihúzható fiók van. A dobogót vonjuk be szőnyeg- padlóval. Kiegészítő berendezése a kuckónak egy könnyű, összecsukható asztal és szék, valamint a fémvázas, mennyezetig érő polcsor, ami olyan széles, mint a pulpitus. Az egyik fiókban a habszivacs matrac, a másikban az ágynemű tárolható. Lefekvéskor néhány mozdulattal elrakható minden: a füzetek a polcra, az összecsukott bútorok a fal mellé helyezhetők, és lehet ágyazni. Ha pedig vendége jön a gyereknek, nagy tarka párnákon ülhetnek a dobogón. Tegyük félre egy kicsit a tésztagyurmát és vegyük sorra, mi mindent lehet színes papírokból, dobozokból, kartonokból csinálni. Vége a nyári szünetnek, megkezdődött az iskola. Mivel a nap nagy részét a padban töltőd, biztos vár rád délutánonként otthon egy-egy üzenet. Hogy ezek a papírlapok, levelek ne keveredjenek el, készíts magadnak postaládát. Szükséged lesz egy dobozra, kenyérvágó késre, golyóstollra, egy műanyagflakon kupakjára, filctollra, vízfestékre, ecsetekre. Rajzolj a filctollal egy ajtót a doboz falára. Három oldalról vágd körül a késsel. Mielőtt azonban nekiesel a szabdalás- nak, golyóstollal fúrj lyukat mindegyik sarokba a filctollcsík mentén. így köny- nyebben boldogulsz majd. Ha kész, a negyedik oldalt karcold végig finoman a késsel, és hajtsd ki az ajtót. A kupakot ragaszd rá, ez lesz az ajtógomb. Most fordítsd meg a dobozt. Az elejére rajzolj levélméretre szabott nyílást és vágd ki. Vízfestékkel fesd be a postaládád oldalát. A másik dolog, amit könnyűszerrel elkészíthetsz, a szünidei napló. Segítségével humorosabban számolhatsz be nyári kalandjaidról osztálytársaidnak. Készíts elő egy darab maradék tapétát, ragasztót, ollót, filctollakat és rajzlapot. Vágj le egy 60 x 20 cm-es papírcsíkot. Hajtsd össze harmonika alakúra. A borítót egy 35 cm-es csíkból készítsd el. Ragaszd be a borítóba az összehajtott csík első részét. Az album így kész, már csak a képek hiányoznak belőle, amiket rajzlapra kell rajzolnod és úgy beleragasztani. Ha nincs kedved rajzolni, fényképekkel is díszítheted az albumot. Mi van a szoknya alatt? Minden nő álma, hogy csinos, jól öltözött legyen. Ehhez nem kell más, mint kiválasztani a megfelelő fazonú és színű ruhát, s mindez összhangban kell legyen az egyéniségünkkel. Sajnos nemsokára elrepül a nyár. Előkerülnek a szekrényekből a nadrágok, kosztümök. S mi kerül a kosztüm alá? A nők körében már mindennapivá változott a harisnyanadrág. Mivel továbbra is hódít a mini és a bermuda, sokat enged láttatni a női lábakból. A férfiak kedvükre legeltethetik szemüket, s a nők hiúságát legyezgethetik. A harisnyanadrág az 1200-as évek körül jelent meg először a dán és holland halászok körében. Akkor még egy lábfejjel A tanya fölött a nap már nyugat felé húzódott. Mint valami óriáskészítő, meg- nyurgította az árnyékokat, s a fény is egyre sápadtabb lett. Az árnyékok komorak voltak, akár az öregek arca. Kobzos János gazda arca nagyon hasonlított a délutánhoz. A kora miatt is, no meg azért is lett még borúsabb az arca, mert a fia, Jancsi, egyszerre csak elé állt, s azt mondta: — Megházasodom, édesapám! — Aztán kit veszel el, héj? — mordult rá az öreg. Mióta nélküle is megy a világ, s ő egyre jobban kikopott belőle, azóta ingerült. Még felesége, Rozi is egyre kevesebbszer kérte ki az öreg Kobzos véleményét. „Megy a saját feje után, s azt főz, amit akar” — dohogta. Most meg már ez a kölyök is! — Aztán kit veszel el, halljam! — kérdezte ismét, mert a fia nem válaszolt hirtelen. — Kit, kit? Hát egy lányt, akit szeretek. — Aztán nagy bátran hozzátette: — Aki gyereket vár tőlem. — Mit csináltál, te gazember! Húszéves vagy, katona sem voltál, de gyereket csinálni már volt eszed! Vétessétek el — mondta enyhültebben. — Aztán a katonaság után elveheted a lányt. — Nem úgy van az! Teri már a hatodik hónapban van. Kobzos nagyot sújtott a levegőbe. — Ide pedig nem teszitek a lábatokat! Takarodj is a szemem elől, mert úgy elverlek, hogy magam is megbánom. Ki hallott már ilyet, hogy egyszerre lakodalom meg keresztelő! Jancsi nézett, s látta apja eltorzult, gyűlölködő arcát. Megfordult, s elindult a ház felé, hogy kis idő múlva két bőrönddel lépjen ki a tornácra. — Nemsokára értük jövök kocsival — ellátott vászonnadrágot jelentett, melynek még nem volt harisnyarésze. Ezt szíjakkal, fűzőkkel erősítették össze. Pár évtizeddel később a harisnya már szabott lábszárburokká változott. Ma már nagyon sokféle fazonú és színű kapható az üzletekben. A mai divatirányzat a 60-as éveket követi. Újra divatba jött a csipkés harisnya s a harisnyakötő, a csillogó lurex, valamint a férfiakat csalogató, hátul varrott harisnya. Igen nagy a választék a fiatalabb korosztály számára is. A fekete neccha- risnyától kezdve a tarka cicanadrágig válogathatnak kedvükre. Vannak hölgyek, akik fittyet hánynak az eleganciának és a jóízlésnek, túlzott öltözködéssel próbálnak kitűnni embertársaik közül. Arra nem mondta, s elindult a dűlőúton a falu felé. Az öreg nem válaszolt. Ette a méreg. Később Rozi is hazajött, hóna alatt egy kotlóssai. Mert olyan különös világa van a tyúkoknak, hogy az egyik helyen kotlának nyakra-főre, míg a másikban az Isten szent nevére sem hajlandók. Most tyúkot vitt át a szomszéd tanyára, s cserélte el kotlóért, hiszen a fészket már elkészítette, s aláválogatta a tojásokat is. Jött is alig titkolt örömmel, hiszen sikerült a csere. A bőröndök láttán meglepődött,s elengedte a kezéből a kotlót. — Hát ezek a bőröndök? — kérdezte rémülten. — Nem látod, bőröndök! — förmedt rá az öreg. — Azt látom, de mit keresnek itt a tornácon? — Azért, mert Jancsi költözik. — Költözik? Aztán miért és hová? — Költözik, mert nősülni akar. Aztán kívül tágasabb! — Elküldte a fiunkat, maga vén bolond! — fakadt ki Rozi. — Hát milyen apa maga?! — Hogyhogy milyen? — kiáltotta dühösen. Nem szerette, ha az asszonynak volt igaza. A fejére nőtt már, azért mer így beszélni. — Elzavartam! El, az istenit a fajtájának! Egy megesett lányt akar elvenni. Azt mondta, hogy tőle van a pulya, de én nem hiszem. Meg az én házam nem átjáróház, hogy ide minden megesett lány csak úgy betegye a fenekét! Rozi máskor tán nem, ám most határozottan a sarkára állott, s visszavágott az öregnek: — Maga nem is beszélt rendesen a fiúval, a lányt sem látta, mégis elküldte a háztól. Mit gondol magáról, milyen ember maga? — Hogy milyen? — kiabálta az öreg. gondolva, hogy így talán nevetségessé is válhatnak. Nem mindegy, hogy alkatunkhoz illőt vagy kevésbé megfelelőt viselünk. Hiszen egy 180 cm magas hölgynek nem biztos, hogy előnyös viselet lenne egy halszálkacsíkos harisnyanadrág. Sajnos a nők többsége a férfiaknak próbál tetszeni, pedig elsősorban saját magunknak kell megfelelni. Mindenkinek legyen belső igénye az ápoltságra. Talán a legnagyobb hiba az, hogy a nők többsége naprakész divatosságra törekszik. A divatban többféle irányzat uralkodik, s ezekből kell kiszűrni a számunkra legmegfelelőbbet, s így talán elkerülhetjük a hátunk mögött kapott ízetlen megjegyzését- Homa Krisztina — Hát nem dolgoztam én világéletemben eleget, s neveletem fel ezt a csavargót rendesen? S ez a hála! Elmegy azért a jött- ment szukáért. Hát ha megy, menjen. Ide többet nem teszi a lábát, vedd tudomásul. Itt én parancsolok, megértetted? Rozi egyszerre kicsinek, nagyon kicsinek érezte magát. Könnyes szemmel indult el a kotlót ültetni. Kobzos János úgy érezte, hogy megnyerte a csatát. Régen érzett már így. Valamikor. Tüntettek, zászlókat lengettek, s azt hitték, hogy győztek. Aztán megmozdult a föld, tankok jöttek, bőszen dübörögtek. Akkor is ilyen vörös volt az ég alja. Távolról motorzaj hallatszott, s nemsokára megérkezett a falubeli kft. kis furgonja. Jancsi a tornácra lépett, s a két bőrönddel elindult a kocsi felé. — Isten áldja, édesapám! -— kiáltotta, a masina pedig meglódult a fiúval. Rozi ekkor ért a tornácra. Látta a távolodó kocsit, s szívszaggatóan kiáltotta: — Jancsi! Jancsikám! — s ráborult a párkányra nagy zokogva. Az öreg Kobzos arca is megrándult. Hiszen a fia eddig sohasem szólította így. Apunak, apámnak hívta. Nem mondta azt, hogy édesapám. Lassan odalépett a feleségéhez, s a vállára tette a kezét: — Ne sírj már, na! — mondta. — Egyszer úgyis elment volna. Ki kell azt próbálni, hogy mennyire ember már. Aztán meg holnap nézz be a faluba, hogy kifélékhez került is ez a fiú. Vidd magaddal a takarékot,s vegyél amit kell. Rozi könnyei szivárványán át az öregre nézett. S egyszerre szépnek, nagyon szépnek látta a ráncos arcot. Hüppögve bólintott, hogy érti, nagyon is érti, mit kell majd tennie. Kobzos is messze nézett, figyelve a naplementét. Az árnyékok is megmozdultak, s fölöttük az egész tornác meszelt fala lángolt. Budaházi István Nanlemente
