Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-03 / 139. szám
UJ KELET 1 1 II A /"N A TMi 1 I PÚ MAGAZIN 1994. szeptemver 3., szombat Egy huncut mosolyt kértél? Hát tessék! A 3 éves itjú hölgy et Molnár Andreának hívják Továbbra is várjuk képeiket Címünk: 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. fP A H1 NŐGYÓGYÁSZ VÁ1ASZ01 Lehet, hogy bután fog hangzani, de tudni szeretném, lehetek-e terhes, ha a fiúmmal nem feküdtem le úgy igazán, csak ,,játszottunk"... — Igen, elképzelhető. Ha a hüvely- bemenet közelébe sperma került, akkor az állandó mozgása révén a hüvelyváladék segítségével feljuthat a méh üregébe. Ebben az esetben létrejön a megtermékenyítés. E sorokat azonban ne vegye „készpénznek”. Ha a terhesség jeleit észleli, forduljon szakorvoshoz. Kapcsolatuk tartóssága esetén talán nem ártana „játékaik” közben is védekezni. Nőgyógyász szakorvosunk továbbra is várja leveleiket szerkesztőségünk címén: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. emlék Ősz volt már. A hajnalok ködöt hoztak. s a Nap egyre nehezebben vérzett át a tájat borító gyolcskötésen. A reggel később megcsodálta az almafák ágain hintázó piros arcú kölyköket. a kéklő. kis pocakos szilvákat, a hamvassárgán mosolygó szőlőszemeket. A határban megzörrent a tengeriszár, és a sáshoz hasonló levelek is ha egymáshoz értek, ■ az elmúlásról susogtak. Vándorok húztak el az égen. délnek fordulva seregeztek. Le-lekiáltottak a tájhoz. Hangjukkal búcsúzkodtak, szárnyukkal integettek. Gyermek bámult bámészan utánuk, tekintetével szerencsés utat kívánva. Az arasznyi nappalt a hosszú éjszaka váltotta fel. S ilyenkor az égre néző gyerek megcsodálta mint hullanak alá a horizontról sziporkázva egy képzeletbeli tóba a csillagok. Ősz volt már és a másnap is ködöt hozott. A Nap nehezen vérzett át a köd gyolcskötésén, aztán megbámulta, hogy egy nagy udvarban a rohangáló gyerekek mint merevednek vigyáz - ba egyetlen csengetésre. B.I. Immunizált fák Svéd kutatók kísérletképpen halgénekkel immunizálják fák egy csoportját annak érdekében, hogy a hidegben kevésbé szenvedjenek különféle károsodásokat. Az így feljavított.génállományú fákat egy hatéves program keretében hideg svéd erdőkben tesztelik. A program célja, hogy a sarki hidegnek is ellenálló fafajtákat fejlesz- szenek ki. Az érdekes kísérletben az érdes lepényhal génjei mellett rovarok és baktériumok hasznos géninformációit is szeretnék a fa-génállomány javítsára felhasználni - írja a DPA. GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő keresünk!! Ama ötödik X után... A napfény olyan ingyenesen rendelkezésre álló „természetes gyógyszer”, amelynek (mint a legtöbb gyógyszernek) káros mellékhatásai is lehetnek, ha nem a kornak és az egészségi állapotnak meg- | felelő módon alkalmazzák. Idősebb korban kétszeresen ügyelni kell a helyes napozás betartandó szabályaira, mert a csökkent teherbírású szervezet a nem kívánt hőhatásra kritikus helyzetbe kerülhet (magas vérnyomásnál agyvérzés, szívdobogás, súlyosabb esetben ájulás, stb). Éppen ezért naponta kevesebb idő is elég az ideális mennyiségű napfény befogadására. Napfürdőre legalkalmasabb a délelőtti vagy a délutáni, gyengébb erejű napfény. Idősebb korban a napozáshoz különösen ajánlott a fényvédő anyagot is tartalmazó szerek használata, amelyek védik a bőrt a fájdalmas leégéstől. Óva intünk azonban mindenkit, ne használjon berga- mott olajat tartalmazó készítményeket. A bergamott olaj fényérzékennyé teszi a bőrt, növeli a leégés veszélyét, és gyakran igen csúnya foltokat okoz az idősebb bőrön. Népszerűek a különböző naptejek, amelyek nemcsak rendkívül jó fényvédő hatással rendelkeznek, hanem egyéb értékes bőrtápláló és bőrvédő anyagokat is tartalmaznak. Napfürdő után a napozás által igénybe vett bőrt kenjük be jótékony hatású balzsammal. Bár idősebb korban az egészség megőrzésének teendői kerülnek előtérbe, azért a testápolási, kozmetikai teendőket sem szabad elhanyagolni. A jólápoltság életörömöt ad. de azért tenni is kell valamit. Az öregedő arcbőr fokozottan igényli az éjszakai bőrtápláló és a nappali hidratáló arckrémeket. (Egyes gyógyszertárakban is kaphatók ezek a készítmények, viszonylag megfizethető áron). Ha fiatal korban nem kezeltük rendszeresen az arcbőrünket, akkor ezeknek a készítményeknek a használata idősebb korban természetesen már nem hoz látványos eredményeket, de enyhíti a mélyebb vonásokat, kellemesebbé teszi az arc harmóniáját. Az ápolt és a nem ápolt arcbőr közötti különbséget csak akkor tudnánk lemérni, ha egy hónapig az arcunk felét rendszeresen krémez- nénk, a másik felét pedig nem. Akkor tűnne ki, milyen különbség van a két arcfél között. A test bőre is igényli a testápoló készítmények használatát. Ezek enyhítik a bőr élettani okokból eredő víz- és zsírhiányát. Idősebb korban gyakran előforduló tünet a bőr visz- ketegsége. Ezt az idegesítő állapotot orvos által felírt speciális krémmel próbáljuk megszüntetni. Az idősebb bőrt hetenként egyszer vagy kétszer „dédelgessük” bőrtápláló pakolással. Egy tojás sárgáját keverjünk el egy evőkanál tejszínnel vagy tejföllel, kávéskanál gyümölcspéppel (eper, őszibarack, dinnye, uborkalé, almaié, stb.), majd kenjük fel a letisztított bőrre. A pakolást 10-15 perc után langyos, utána hideg vízzel öblítsük le. (MTI-Press) Nagyon egyedül vagyok. Míg a többiek kint szaladgálnak, én csak a rácsok mögül figyelem hancúrozásukat. Ha valaki befogadna, és egy kicsit több szabadságot adna, hűséges, jó társa lennék... Losonczi Léna: Bodzák tenyerén Harmadik verseskötete látott immár napvilágot a Mátészalkán élő költőnőnek. A foglalkozására nézve pedagógus-könyvtáros a fiatal városban az értelmiségi életet, az asszonysorsot éli. Verseinek lektora - a szintén költő és az asszonyi életformában hasonló mentalitású Petrőczi Éva - Mátészalka mindenesének nevezi Losonczi Lénát, őt, aki tanári és könyvtárosi munkája mellett lapot szerkeszt, verset ír, közéleti tevékenységet folytat, s végzi a mindennapos asszonyi, anyai teendőket. Új kötetét négy ciklusra osztotta föl a szerző. Az első részben, a Kötődésben a Szamos-part, a szülőföld szeretete, majd a szőke Tisza is megjelenik. S ahogy haladunk tovább e cikluson, úgy emelkedik egyre magasabbra a táj növényzete is. A gyermekláncfű, a bodza, a diófa. S aztán már a város növekszik a költő köré. Ám ő itt sem a panelházakat nézi, hanem az utcai hársfát, a régi iskolát, s legszívesebben az óutcában sétálgat ismerősként. Kicsi fészkének nevezi a várost, ám a Mindenség-öröm versében már egyetemesebb képet alkot, míg az Itthon vagyok című verse Váci Mihály életérzésével rokon. A kötet címadó verse a Bodzák tenyerén című. A hűség, a szeretet gyönyörű ódája ez a költemény. „E tájba kapaszkodom akácgyökérrel” — írja, majd az emlékek istrángot szaggató lovai futnak vele vissza a Szamos-partra, a gyermekkorba. Ám szél kerekedik. Forgószél, amely már Szalka pora, ahol a porfelhőn át „egy kézen-fogott nemzedék tekintete” kíséri. Botladozik a lába, kérdésekre cselekvése a felelet. „Maradok hát, begyökereztem /Itt csorbuljon le ajkamról/az utolsó ének-zeném/itt ringatózzak örök álomba/ az integető bodzák/kitárt tenyerén.” A lélek távolsága című ciklusban miről is szólhatna a költőnő, mint lelke nagy- nagy gondjáról, az alig titkolt magányáról. Keresi igazi társát, vigaszát. „Adj jelt, merre bujdossak utánad!” — írja, s reménykedik: „Tudom, hogy egyszer bizton megtalállak, /mert létezel, mint levele az ágnak.” S aztán további verseiben eljutunk, lélekben is vele éljük meg a Távolodást-t, Az eldobott kő balladája kövének soha tenyérbe nem simulását, s végül a szakítást. „Általam léteztél/ — mint Ady által Léda — / és nélkülem már senki vagy/minden Cafkának préda!” Ezután már törvényszerűen szólalnak meg az opusok. Az édesanyához, végül, ha kételkedve is, de a hithez, az Istenhez írott versek is. S e belső vívódás terhe alatt még egy tőle ezerszer erősebb lélek is összeroppanna. Ám végül is nem a lélek, hanem a test szenved, betegszik meg. A Szorítás című ciklus leginkább kifejezi ezt az állapotot. Ilyenkor szinte akaratlanul is visszanéz az ember a megtett útra, életére, pályájára. Megszólítja mestereit, akiktől sokat vagy keveset kapott. Akik elindították az úton, akiknek szellemi ujja mutatja az irányt. Verssel szólítja meg: Ady Endrét, Babits Mihályt, Reményik Sándort, Teleki Lászlót és Petrőczi Évát is. A munkáról, a cselekvő munkáról szól a Tanító című képvers, a szellem kisugárzásáról. A hitről pedig „Egy lángot adok, ápold, add tovább...” vallja a szó, a költészet erejében bizakodva. így jut el a végleges vállalásig. Oda, ahonnan már nincs visszatérés. Menni kell a Golgotás úton, végig kell menni. Keresztre születtünk — zárja kötetét e ciklussal. S igaza van. Ez az út a Keresztre vezet. Térben és időben is. Az Útra készülve című verse után még megtorpan egy pillanatra, ez a Mielőtt című költemény. Ám ezután a sorokból a didergő lélek hidege dermeszti meg az olvasót, valahol keselyű köröz a durván ácsolt képverskereszt fölött. Ki érti meg? — kérdezi a költőnő, s a Fohász II. című imájában a következőket mondja: „adj békét a népnek/jaj óvd e nemzetet/s a szívekbe Uram/adjál szeretetet!” Mert ezek a legfontosabbak az embernek, a költőnek. — így legyen! — mondom csöndesen. Keresztfás útjára pedig megrendültén kérem az áldást. Budaházi István
