Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-27 / 159. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. szeptember 27., kedd 7 A háromkerekű robogó nyergében a két és fél éves llcsik Jan csika ül Továbbra is várjuk a gyermekfotókat. Címünk: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. A burgonya - gyógyfáplálék Talán egyetlen zöldségfélét sem lehet olyan sokféleképpen elkészíteni, mint a burgonyát. Mindennapi ételünk, hiszen gyakran szerepel a család étrendjében, mégis keveset tudunk róla. Pedig érdemes a háziasszonyoknak néhány dolgot jól megjegyezniük alapvető, értékes táp­lálékunkról. A burgonya a XVI. században Közép- és Dél-Amerikából került Európába. Az első gumót Pedro és Cieza de León küldte Spanyolországba. Sok hányattatás után lett csak népszerű a szarvasgombára emlékez­tető gumó. Legfőbb tápanyaga a keményítő. Étke­zési célra a legalkalmasabbak a 15-20 százaléknyi keményítőt tartalmazó bur­gonyafajták. Száz gramm burgonya ener­giatartalma 94 kalória, a szénhidráttartal­ma 20 gramm, tehát kevesebb mint a szá­raz tésztáké és a rizsé. A burgonya las­sabban bomlik le és szívódik fel a szer­vezetben, ezért ideális a cukorbetegek és a fogyókúrázók részére, korlátozott szén­hidráttartalmú étrendek összeállításához. Fehérjetartalma 2,5 gramm, a szervezet jól értékesíti, ezért a tej vagy a hús fehérjéjé­vel egyenértékűnek tekinthető. Aminósav- összetétele igen kedvező. Jelentős C vita­min forrásunk, mivel a burgonya egész évben rendelkezésünkre áll. A frissen szedett burgonyában 100 grammonként 20-30 gramm C vitamin található. Ez a téli tárolás következtében a tavaszi hónapokra lecsökken 5-10 grammra. Főzéskor a hőkezelésre érzékeny C vitamin egy része elbomlik, egy része pedig kioldódik, ezért a hámozva főzött burgonya levét az ételek készítéséhez érdemes felhasználni. Csökkenthető a C vitamin veszteség, ha tisztítás után nem áztatjuk sokáig vízben. Arra is ügyeljünk, hogy ne főzzük túl. Értékes ásványi anyagokat (kálium, kálcium, vas, foszfor) és szerves anya­gokat tartalmaz. Igen jelentős a káliumtar- talma, napi fél kg burgonya fedezheti egy felnőtt ember szükségletét. A burgonya értékét az is emeli, hogy rostanyagai elő­segítik a bélműködést. A burgonyát méltán nevezhetjük gyógy­növénynek is. A nyers krumplilét házi­szerként gyomorfájás és gyorhorfekély esetén javasolja a népi gyógyászat. A két­hetes kúra alatt reggel éhgyomorra fél pohár nyers krumplilét kell elfogyasztani. Szigorúan két hétig fogyasztható a krumplihéjtea. A jól megmosott, maroknyi krumplihéjat fé liter vízben megfőzzük, és reggel-este vagy egész nap kortyolgatva elfogyasztjuk. A népi gyógyászat szerint növeli a szervezet ellenálló erejét. (Figye­lem! Csak kifogástalan minőségű, nem csírázó, és nem zöld héjú burgonya használható fel tea és nyers krumplilé ké­szítéséhez!) Mivel a burgonya bőr- és nyálkahártya­védő vitaminokat is tartalmaz, a népi gyó­gyászat szerint bőrelváltozások kezelé­sénél is sikerrel alkalmazható. Pinocchio nem időszerű Egy új-zélandi klinika gyermekosztá­lyának orvosai és ápolói bejelentették: erős fenntartásaik vannak egy Pinocchiót ábrá­zoló falfestménnyel szemben. A kórház igazgatója, Rex Paddy pénteken közölte, hogy játékgyógyászok, pszichológusok és a szívbeteg osztály gyermekgondozói egyöntetűen megállapították: Pinocchio figurája többé már nem időszerű. Ahelyett, hogy felkeltené a gyermekek fantáziáját és kezdeményezésre késztetné őket, a fal­festményt olyan Pinocchiót ábrázol, aki fö­lött egy felnőtt uralkodik. Amikor Pinocc­hio hazudik, megnyúlik az orra. A falfest­ményt eddig még nem festették át, de rövi­desen új m alkotás kerül a helyére. Mi mindenre jó az ecet? Aki azt hiszi, hogy csupán levesek, főzelékek és saláták savanyítására, az na­gyon téved. Kapásból egy tucat felhasz­nálási módját tudnám felsorolni. Nem csak tudnám, tudom is. Kezdjük: Gyakori, hogy az üvegházak oldalán a virág vizétől fehér karika, lerakódás ke­letkezik. Tegyünk ecetbe mártott flanell- darabot vagy vattát a fehér karikára, hagyjuk rajra 5-8 percig, és a lerakódás eltűnik. Mostanában feltűnően sok a szúnyog és a darázs, s gyakran csípnek is. Ilyen­kor készítsünk egy kis ecetes-vizes olda­tot, tegyünk bele egy kiskanál szódabi­karbónát, mártsunk bele egy darab tiszta ruhát, és szorítsuk a csípés helyére. Az égő érzés hamarosan elmúlik. A fejbőr korpásodása ellen különböző drága samponok kaphatók. Ám aki olcsóbban szeretne megszaba­dulni ettől a kellemetlenségtől, válasszon olcsóbb megoldást: lefekvés előtt dörzsölje be a fejbőrét almaecet vizes ol­datával, és ha két-három fejmosás után megismétli, megszűnik a korpásodás. A fekete pamutholmik - pólók, garbók, blúzok - a sok mosástól fakulni kezdenek. Ha azt akarjuk, hogy megtartsák mélyfe­kete színüket, tegyünk a mosóvízbe egy­két evőkanál ecetet. Bagószagban aludni nemcsak passzív, de még az aktív dohányosoknak is kelle­metlen. Márpedig a függönyökből, a bú­torkárpitokból a szellőztetés sem viszi ki a dohányfüst szagát. Tegyünk egy kis tál ecetet a fűtőtest tetejére, és a bagószag rö­videsen megszűnik. Az újonnan vásárolt edényekben az első használat előtt forraljunk egy kevés ecetet: így nem fog leragadni bennük az étel. Ha a hűtőszekrényünk belsejét leolvasztás és kitakarítás után ecetes ruhával áttöröljük, soha nem fog megpenészedni. Ha a mosogató- és mosdószivacsokat fél órára vízben elkevert két evőkanálnyi ecettel áztatjuk, felfrissítjük. Ha lakás­festés után egy tál ecetet állítunk a szo­ba közepére, a különben hetekig „kísér­tő” festékszag egy nap alatt elillan. Ajtó- és ablaküvegek, üvegpolcok tisz­títását ecetes vízbe mártott ruhával lehet a legolcsóbban végezni. Ráadásul az ecet nemcsak fényesre tisztítja az üveget, de megöli a különböző gombákat, tehát fer­tőtlenít is. Ha a színüket eresztő pulóvereket hideg vízben használatos gyapjúmosószerrel mossuk, és hideg ecetes vízben öblítjük ki, visszanyerik a fényüket, és nem fog­ják össze a fehérneműnket. A fürdőszobai, konyhai falicsempe kockái között olykor fekete csík jelenik meg: egy gombafajtának a jelenlétét je­lezve. Ha a csempefugákat ecetes vízbe mártott kefével súroljuk, és ezt a kezelést három-négy napon át megismételjük, a penészcsíkok eltűnnek. Nyíri Éva Az ötödik tényező MEDVEGONDOK A képzelet és a valóság Vacsora után, régi rossz szokásom­hoz híven rágyújtok egy cigerettára és kihajolok a konyha ablakán. A látvány nem újdonság, nem lep meg. A háztól nem messze levő szemeteskonténer a kukások határozott mozdulatai után kerékhiányosan és szomorúan a föld­re dőlt. Mellete ilyen-olyan, az autóból kimaradt hulladék. Nem az első és - finoman szólva - nem a második ter­rortámadás érte már a konténert. A lakótársak bizonyos mértékig immu­nissá váltak. Lakonikus nyugalommal összegyűjtötték az utca kövéről és a park füvéről a gusztustalan szemétma­radékot. Kis szerszámkészlettel bar­kácsolták a sérült tárolót. Ha a munka sikertelen volt, mint most is, cserekukát kértünk míg a hi­bások megjavítják a miénket. Gondo­lom, nem ez az egyetlen ház a megye- székhelyen, ahol a pihenni hazatérő lakók ilyen „hobbival” szórakoznak. Nemrégiben részt vettem a Civil Tömörülések Fórumának ülésén. A megbeszélésen Soltész József, a Köz- tisztasági Kft. igazgatója négy pont­ban foglalta össze, hogy miért szeme­tes Nyíregyháza. Nem tudnak rende­sen takarítani, mert a város egy részét túlzsúfoltan építették be. Máshol nin­csenek az utak rendesen kiépítve, így a kukásautók itt sem tudnak rendesen közlekedni. Kevés pénzt kapnak az önkormányzattól fejlesztésre, nem tudnak gépeket, autókat vásárolni. És végül, de nem utolsósorban sokat szemetelnek a városlakók. Lehet, hogy van egy ötödik tényező is, amely alakítja a városképet. KvZ Ha a medvéknek lenne személya­zonossági igazolványuk - abba két fény­képet kellene ragasztani: egyet, ahogy általában idealizáljuk őket - a mosolygó játékállatkáról a teddy bear-ről -,a másikat pedig a vadon egyik legfélelmetesebb ragadozójáról. Hogy jobban megértsük, milyen tu­dományos és kulturális szerepet tölt be a medve a modem ember életében, a min- nesotai tudományos múzeum Medvék: a képzelet és a valóság címmel utazó kiállítást rendezett. Jelenleg a washingto­ni National Geographic Society, a Nem­zeti Földrajzi Társaság épületében tekint­hető meg. A kiállítás előcsarnokában, ahol filme­ket mutatnak be, mondanunk sem kell, hogy medvék a főszereplők. A bejáratnál aztán ott áll teljes életnagyságban a három méternél is magasabb óriásragadozó. Nancy Beers, a kiállítás egyik szer­vezője elmondta, hogy a filmek és a kitömött grizzly csak a közönség figyel­mének a felkeltésére, becsalogatására szolgál. A gyerekeket meg kell nyugtat­nunk, hogy a bejáratot őrző, fenyegető külsejű bundás ragadozó már nem él, nem jelent veszélyt — mondta Beers. Bármennyire is ijesztő látvány —- a medvéknek több félnivalójuk van az em­bertől mint fordítva. A legtöbb medve nem természetes halállal múlik ki. Az emberek ölik meg, pusztítják el őket. A legritkább esetben támadnak az ember ellen, a valóságban sokkal békésebbek, mint a fdmeken és a kalandregényekben. A kiállítás a realitá­sok tükrében mutatja be, hogy az észak­amerikai medvék milyen kis területre szorultak vissza, milyen kevés életterük maradt. Ok nem tudnak változni, alkal­mazkodni, csak mi, emberek tudunk — mondja Nancy Beer, aki tájékoztat, hogy a kiállítás komputerprogramokon mutatja be a medvepopuláció elhelyezkedését, életkörülményeiket, táplálkozási szoká­saikat. Itt látható a világ legnagyobb med­véje, az alaszkai Kodiak szigetén élő óriás barnamedve. A valamikor Alaszka je­lentős területein előforduló ragadozó erre az egyetlen szigetre szorult vissza, és a populáció alig pár száz egyedre csökkent. De veszélyeztetett fajnak tekinthető a legveszedelmesebbnek tartott grizzly is. Igaz, Kanadában még szép számmal talál­ható, az Egyesült Államok északnyugati államaiban már ritkaságnak számít. Úgy tűnik, egyedül a jegesmedve — a sark­vidék e magányos vándora — rendelke­zik elég fajfenntartási ösztönnel. A jeges­medveállomány szépen szaporodik, és nem számít ritkaságnak, hogy belátogat­nak az észak-kanadai településekre és kiürítik a szeméttárolókat. A Medvék: a képzelet és a valóság cím­mel most megnyílt kiállítás megtekintését csak ajánlani lehet a Washingtonba láto­gató turistáknak. Nem csak egy veszélyez­tetett állatfajtával ismerkedhetnek meg kö­zelebbről, hanem választ kaphatnak arra is, hogy milyennek kellene lenni a termé­szet és az ember harmonikus viszonyának. InfoNet Szépen terített asztalok Ha vendéget hívunk, partit adunk, mindig gondot okoz, hogyan terítsük meg az asztalt. Az alábbiakban ehhez adunk néhány ötletet. A teríték minde­nütt papírtányér, így a vendéglátás utáni mosogatás sem gond. A fehér papírtányért szürkével és ezüsttel díszítjük. Az alátét ezüstcsipkés tortapapír, a szalvéta szürke színű. Ele­gáns teríték délutáni teavendégséghez. Gyümölcsuzsonnához a fehér papírtá­nyér alá színes gyümölcsmintákkal díszí­tett tortapapír kerül. A papírszalvéta szí­ne is élénk legyen. Őszi hangulatot áraszt, ha az alátét egy nagy őszi levél, melyet magunk vágunk ki kemény, barna színű kartonpapírból. A papírtányér márványos utánzatú, a szal­véta barna vagy fehér színű legyen. Őszi virágokkal és néhány falevéllel díszítsük még az asztalt. Gyermekszületésnapi zsúrra igen ked­velt a színes csíkos papírtányér, az alátétet élénk színű műanyagból vágjuk ki. A csí­kok színeivel harmonizáljanak a virágok a vázákban. Egzotikus zebraminta: a terítő, a tányér és a szalvéta is zebracsíkos. Asztali dísz­ként egy vadmacska fejképét vágjuk ki, és egzotikus virágokat helyezzünk a vázába. Rózsadekoráció: a rózsadíszítés min­dig kedvelt. A porcelán vagy kerámia alsó tányérra rózsamintás papírtányért helyezzünk, melyet egy-egy szál igazi rózsával díszítünk. A cserépkancsóba rózsacsokrot állítunk. Rózsamotívu­mokkal díszített üvegpohár illik a terítékhez. Elegáns a piros-fekete terítés. Ezt a terítéket a lakásban vagy a szabadban, a teraszon, az erkélyen is használhatjuk. Piros és fekete pöttyös papírtányérok alá fekete, illetve piros műanyag alátét kerül. Piros és fekete pöttyös poharak ugyancsak pöttyös szalvéta illik a terí­tékhez. Az eleganciát gyertyákkal lyozhatjuk. oharak, es illik a terí­:al hang

Next

/
Thumbnails
Contents