Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-26 / 158. szám

4 1994. szeptember 26., hétfő BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELE1 Kormányválsággal fenyeget Tévébotrány Olaszországban Kormányválsággal fenyeget Olaszor­szágban az állami televízió és rádió, a RAI új szakmai vezetőinek kinevezési ügye, mivel a kormánykoalíció egyik tagja, az Északi Liga ebben a kérdésben összefogott az ellenzékkel a két másik koalíciós part­nerrel szemben. Az állami vállalatokat és intézményeket felügyelő parlamenti bizottságban az Észa­ki Liga és az ellenzéki képviselők pénte­ken azt javasolták, hogy a kinevezett új vezetőket addig ne iktassák be hivataluk­ba, amig a törvényhozás jóvá nem hagyja a RAI igazgató tanácsa által kidolgozott új műsorszerkesztési politikát. A márciusi választásokon győztes koa­líción belül kezdettől fogva komoly el­lentétek vannak. Az Umberto Bossi ve­zette Északi Liga nyíltan meghirdette, hogy a kormányfő, Silvio Berlusconi „belső ellenzéke” kíván lenni. A harmadik partner, a csendben, de egyre észrevehe­tőbben erősödő szélsőjobboldali Nemze­ti Szövetség a vitás kérdések döntő több­ségében Berlusconi mellett sorakozott fel. Umberto Bossi már eddig is többször azzal fenyegetőzött, hogy adott esetben kész akár a legnagyobb ellenzéki erővel, a Baloldal Demokratikus Pártjával (PDS) is összefogni, de a mostani RAI-vitában lépnek fel először közösen a Liga és az ellenzék képviselői. Enyhítés a szankciókon Száznapos próbaidő Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este úgy döntött, hogy enyhít a Jugoszlá­via (Szerbia és Montenegró) elleni szankciókon, elismeréseként annak, hogy Belgrád lépéseket tett a béketö­rekvéseket elutasító boszniai szerbek elszigetelésére, és beleegyezett, hogy nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék a határzárlat hatékonyságát. A határozati javaslatot az öt nagyhatalmat tömörítő közvetítői csoport tagjai nyújtották be. A tervezetre 11 küldöttség szavazott, el­lene voksolt Pakisztán és Dzsibuti, míg Nigéria és Ruanda tartózkodott. A Jugoszlávia elleni tilalmak eny­hítésével párhuzamosan a Biztonsági Tanács szigorító büntető intézkedéseket hozott a boszniai szerbek ellen. Ennél a szavazásnál egyedül Kína tartózkodott a szankciókat ellenző általános elvi ál­láspontja miatt. Egy harmadik, egyhan­gúlag elfogadott határozatban a testület elítélte a további etnikai tisztogatásokat, és követelte, hogy tegyék lehetővé az ENSZ-erők bejutását az érintett terüle­tekre. A boszniai ENSZ-nagykövet és tíz iszlám ország fődelegátusa a szavazást megelőző vitában bírálta a szankciókat enyhítő határozati javaslatot, amellyel szerintük a Nyugat megjutalmazza a szerbeket, miközben nem tesz többet a muzulmánok támogatására. A szankciókat enyhítő határozat ér­telmében kezdeti lépésként száz napos próbaidőre feloldják a légiforgalmi tilal­mat Jugoszlávia vonatkozásában, és en­gedélyezik Belgrád számára, hogy fel­újítsa a nemzetközi sport- és kulturális kapcsolatait. Újra indulhatnak a komp­hajók az olaszországi Bari és a mon­tenegrói Bar között. A határozat egy nappal azután lép érvénybe, hogy a nemzetközi megfigyelők jelentése al­apján Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár ki­nyilvánítja: a humanitárius célú segé­lyeket leszámítva semmi sem jut át a Szerbiát és a boszniai szerb területeket elválasztó határon. Öt napon belül ugyanakkor külön intézkedés nélkül hatályát veszti a határozat, ha Butrosz Gáli olyan jelentést terjeszt a BT elé, amely szerint a szerbek kijátsszák a határzárlatot. A második határozat felszólítja a vi­lág országait, hogy szüntessenek be mindenféle politikai párbeszédet a boszniai szerb vezetőkkel. A határozat egyúttal külföldi utazási tilalmat ren­del el a boszniai szerbek ellen, kivéve, ha a békerendezéssel kapcsolatos ügyekben járnak el. A humanitárius se­gélyektől eltekintve megtiltja a kereske­delmet a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló területekkel, és zárolja a kül­földön tárolt vagyonukat. A három órán át folyó vitában több felszólaló is fi­gyelmeztette Belgrádot, hogy még na­gyon sok jót kell cselekednie, ha azt akarja, hogy az összes ellene beveze­tett szankciót feloldják; a boszniai szer- beknek pedig félreérthetetlen szavakkal azt üzenték: a világon egyetlen egy barátjuk vagy támogatójuk sem maradt. Törvénytervezet a polgárőrségről Noha, immár negyedik éve működnek hazánkban polgárőrségek, a tevékeny­ségükre vonatkozó törvénytervezet csak nemrégiben készült el. E legmagasabb szintű jogszabály remélhetőleg mihama­rabb a parlament elé kerül. Egyebek mellett erről beszélt vasárnap Tatán, a másodízben megrendezett Ko- márom-Esztergom megyei polgárőrök napja megnyitásakor Kopácsi Sándor nyu­galmazott rendőr vezérőrnagy, az Orszá­gos Polgárőr Szövetség elnöke. Elmondta továbbá: a tervezet leszögezi, hogy a polgárőrség tevékenységének elsősorban a bűncselekmények megelőzésére és a vagyonvédelemre kell kiterjednie. A cso­portok anyagi fedezetét az önkormányza­toknak kell biztosítania. Ez azért fontos, mert a támogatás eddig esetleges volt. Az önkormányzatok egy része eddig is segí­tette ezeket a civil önvédelmi csoportokat, de volt ahol anyagiak hiányában vagy netán érdektelenségből egy fillért sem kaptak. Fontos előírás lesz a jövőben, hogy csak azokat a szervezeteket lehet hivata­losan elismerni, amelyek bírósági bejegy­zéssel működnek, s tagjai az országos szövetségnek. Kopácsi Sándor kiemelte: noha a cso­portok tevékenységével kapcsolatosan csökkentek a korábban tapasztalt fenn­tartások, és egyre nagyobb társadalmi elis­merés kíséri munkájukat, fontos tudni, hogy a polgárőrség soha nem lesz olyan szervezet, mint a korábbi önkéntes rendőri hálózat, vagy pedig a Munkásőrség volt. A nap programját többek között techni­kai bemutató, járőrkutyák versenye szí­nesítette. * A polgárőrség, mint fogalom nem újkeletű. Az ókori Róma óta a városok­ban maga a polgárság őrködött a rend fölött. Hazánkban az első csoportok a rendszerváltást követően alakultak meg - tudta meg az MTI tudósítója a rendezők­től. Elmondták: az országos szövetségnek jelenleg csaknem 600 helyi csoportjában mintegy 30 ezer — fegyvertelen — polgárőr szolgál. A tapasztalatok szerint azokon a településeken, ahol működnek ilyen testületek, zömében lelassult az is­mertté vált bűncselekmények számának növekedése, sőt itt-ott csökkenésről is le­het beszélni. (MTI) Az állami televízió és a rádió korábbi vezetésének júliusban történt lemondatása és az új igazgatótanács kinevezése az Északi Liga teljes egyetértésével zajlott. Bossit most az háborította fel, hogy az új igazgatótanács egy héttel ezelőtt lecserélte a RAI teljes szakmai vezetését, ám az új igazgatók és főszerkesztők közé egyetlen, a Liga által támogatott jelölt sem került be. Bossi szerint a RAI Silvio Berlusconi kezébe került, s mivel a kormányfő a tulaj­donosa az állami televízió egyedüli vetély- társának, a magántelevízióknak, immár az egész televíziózást ellenőrzi Itáliában. Bossi azt hangsúlyozza, hogy nem akar kormányválságot, de a RAI új igazgatóta­nácsának távoznia kell. A kormányfő Forza Italia nevű pártja és a Nemzeti Szövetség viszont azzal fenyegetőzik, ha a Liga valóban szövet­ségre lép a PDS-szel, akkor ezzel kizárja magát a koalícióból. Orosz fegyverek. •• Egy német újság szerint az orosz csa­patok németországi kivonulásakor több száz löveg és páncélos tűnt el. hogy az­után Szerbiában bukkanjon elő. A vasárnap megjelenő Bild am Sonntag - szombaton előzetesen közzétett jelen­tésében — azt állítja, hogy „egy nyugati titkosszolgálat ismeretei szerint” a né­met keleti tartományok, illetve koráb­ban a Magyarország és Csehszlovákia területéről kivont fegyverek egy része Szerbiába került, ahol ez nem okozott feltűnést, mert az egykori jugoszláv hadsereg szovjet fegyverekkel volt felszerelve. Bernd Schmidhauer, a német titkos- szolgálatokat felügyelő államminiszter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „való­ban vannak arra utaló jelek, hogy a Né­metországból és korábban más orszá­gokból kivont fegyverek jelentős része nem került vissza a volt Szovjetunió te­rületére, hanem más országokban, pél­dául Szerbiában és Szíriában kötött ki. A modern felderítés korszakában az ilyen dolgokra hamar fény derül” — mondta a német állammminiszter. A Bild am Sonntag információi sze­rint 1991 óta ezer darab 40 milliméte­res kaliberű páncéltörő fegyver és 172 darab 100 milliméteres páncéltörő löveg került ily módon Szerbiába. A követ­kező év nyarán csaknem 300 darab 120 milliméteres kaliberű aknavető, majd ősszel 50 darab önjáró légelhárító löveg jutott a szerbek kezére. Tavaly nyáron 30 darab T-72 típusú páncélos „tűnt el”, majd decemberben 53 páncélos löveg nem jutott el a célállomásig, Nyizsnij Novgorodig. A német újság úgy tudja, hogy az egykori NDK területéről modem fegy­verekkel megrakottan érkező vonatok­ról a Don melletti Rosztovban pakolták le a páncélosokat és a lövegeket, s he­lyükre — a szerbektől, vagy a tartalék­ból — elhasználódott, régi harcesz­közök kerültek, így a célállomáson da­rabszámot tekintve rendben volt a szállítmány. Alaposan megrémítette a se­villai aréna közönségét egy bika, amikor a matador elől a nézőtér felé próbált menekülni (MTI-fotó) w? i ' A Horn-beszéd elé Perspektívahiány Horn Gyula miniszterelnök beszélni fog a Parlamentben. Elmondja majd, hogy szerinte hogyan is áll az ország, s mit terveznek tenni a problémák le­küzdéséért. A beszéd tartalmát egyelőre homály fedi, s így nem jó az esélye annak, hogy egy higgadt s a jövőre kon­centráló parlamenti vita kerekedjen ki belőle. Ugyanis tudni kell azt, hogy a Parlament mindig írásos előterjesztés alapján tárgyal meg minden napirendi pontot, s ezért előterjesztés hiányában ez a kormánykoalíció — ellenzék köz­ti párbeszéd csak egy napirend előtti pengeváltásnak felel meg. A beszéd — amennyiben a múltra koncentrál majd — egy kicsit elkésett. Több mint két hónap telt el a Kormány hivatalba lépése, s négy hónap a válasz­tások óta. A kormánykoalíció vezető politikusai népszerűtlen intézkedéseket helyeztek kilátásba, s egyúttal türelmet is kértek a polgároktól. Az utóbbi 10- 20 évben azonban minden hatalomra került csoport ezt kérte, egyszersmind azt is ígérte, hogy néhány (két-három) év alatt kivezeti az országot a válságból. Ám hosszú idő óta nem tudtak olyan pers­pektívát mutatni, amely az emberekkel tényleg megértette volna, hogy van értelme az áldozatnak, s ezért elhitték vol­na, hogy nincs messze a felemelkedés. Az Antall-kormány is hasonló sorsra jutott ebből a szempontból, mint elődei. A kormányfő 1990-ben, de a Kupa-prog­ram 1991-ben is már 1992-re ígérte a nem­zeti felemelkedés bekövetkeztét. Ez azon­ban nem történt meg. A keresztény-kon­zervatív koalíció alulbecsülte a nehézsé­geket, s indulásakor elmulasztotta a valós leltár feltérképezését is. Bár még nincs minden veszve — s ezért várakozással tekinthetünk a miniszterel­nök úr beszéde elé —, de az igazán ked­vező időpont a leltár benyújtására köz­vetlenül a hatalomátvétel utáni pillanat lett volna. így utólag az emberek nem a múlt­ra, sokkal inkább a jövővel kapcsolatos tervekre s intézkedésekre kíváncsiak. Az elmúlt négyéves időszak nemcsak, vagy nem elsősorban az elszegényedés miatt volt nehéz, hanem azért, mert az em­berek addigi viszonylag nyugodt és kiszámítható életét felváltotta a bizony­talanság, a stabilitás és kiszámíthatóság hiánya. Nem tudták, hogy másnap nem bocsátják-e el őket az állásukból, s nem tudták, hogy holnapután mennyibe kerül a kenyér. Ezt a bizonytalanságot az egyértelmű koncepció meghirde­tésével, a jogállamiság és jogbiztonság (például az adószabályok stabilitásá­nak) biztosításával lehetne elérni. Bi­zalmi légkör nélkül ugyanis minden politika esélytelen. Az új kormány bizalmi tőkéje már néhány hónap alatt jelentősen apadt. Bár a média, az újságok, a tévé és a rádió alapvetően lojálisak a szocialis­ta-szabaddemokrata koalícióval szem­ben, de az állampolgárok mégis egy kicsit csalódottak. Nem látják maguk előtt a megnyugtató perspektívát. A Horn-beszéd az önkormányzati választások előtt az egyik nagy le­hetőség arra, hogy a miniszterelnök megnyugtassa a kételkedőket. Ha az emberek csalódnak, akkor az mind az önkormányzati választási részvételben, mind a kormánypártok népszerűsé­gében fog lecsapódni.-opponens- Mádi László Tisztelt Fideszes képviselőtársam, kedves László! Örülök, hogy teszed az ellenzéki képviselők dolgát és az Új Kelet hasáb­jain már a hatodik vagy hetedik írásban bírálod a kormányt és pártjait. Látha­tólag különös figyelmet szentelsz az SZDSZ jövőjének, várható választási eredményeinek. Köszönet a velünk való „törődésért”. Mégis engedj meg egy apró megjegyzést: bizonyára megköny- nyítené az olvasó dolgát cikkeid értéke­lésénél, ha tudtára adnád, az írások szer­zője egy ellenzéki párt képviselője, nem elfogulatlan újságíró. Ettől az „apró­ságtól” eltekintve a megjelentek tar­Levél „opponensihez talmával nem akarok hosszasan foglalkoz­ni, szándékaid tisztességét—a fenti isme­retek birtokában — ítélje meg az olvasó. Egy kérdést azonban nem állok meg. Miképp jutottál el oda, hogy Csurka István és pártja stílusában „SOROS”-ozz (Új Kelet, 1994. szeptember 15., csütörtök)? Hogyan írhat le ilyet Mádi László Fidesz- képviselő, úgy mint nyíregyházi polgár, úgy mint öccse Mádi Zoltán polgár­mesternek, aki a napokban jelentette be: a tavalyi évhez hasonlóan az idén is négy­százezer dollárt (kb. 43 millió forint) adott a Soros Alapítvány nyíregyházi iskolás gyerekek étkeztetésére. Mondd, hogy érzed magad? Visszatérve az alapgondolathoz: ész­revételeidet, véleményed ezután is szívesen veszem, figyelemmel kísérem és ha a továbbiakban NYÍLTAN vál­lalod, akkor TISZTELNI IS FOGLAK ÉRTE. Iványi Tamás országgyűlési képviselő, SZDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents