Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-26 / 158. szám
4 1994. szeptember 26., hétfő BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELE1 Kormányválsággal fenyeget Tévébotrány Olaszországban Kormányválsággal fenyeget Olaszországban az állami televízió és rádió, a RAI új szakmai vezetőinek kinevezési ügye, mivel a kormánykoalíció egyik tagja, az Északi Liga ebben a kérdésben összefogott az ellenzékkel a két másik koalíciós partnerrel szemben. Az állami vállalatokat és intézményeket felügyelő parlamenti bizottságban az Északi Liga és az ellenzéki képviselők pénteken azt javasolták, hogy a kinevezett új vezetőket addig ne iktassák be hivatalukba, amig a törvényhozás jóvá nem hagyja a RAI igazgató tanácsa által kidolgozott új műsorszerkesztési politikát. A márciusi választásokon győztes koalíción belül kezdettől fogva komoly ellentétek vannak. Az Umberto Bossi vezette Északi Liga nyíltan meghirdette, hogy a kormányfő, Silvio Berlusconi „belső ellenzéke” kíván lenni. A harmadik partner, a csendben, de egyre észrevehetőbben erősödő szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség a vitás kérdések döntő többségében Berlusconi mellett sorakozott fel. Umberto Bossi már eddig is többször azzal fenyegetőzött, hogy adott esetben kész akár a legnagyobb ellenzéki erővel, a Baloldal Demokratikus Pártjával (PDS) is összefogni, de a mostani RAI-vitában lépnek fel először közösen a Liga és az ellenzék képviselői. Enyhítés a szankciókon Száznapos próbaidő Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este úgy döntött, hogy enyhít a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) elleni szankciókon, elismeréseként annak, hogy Belgrád lépéseket tett a béketörekvéseket elutasító boszniai szerbek elszigetelésére, és beleegyezett, hogy nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék a határzárlat hatékonyságát. A határozati javaslatot az öt nagyhatalmat tömörítő közvetítői csoport tagjai nyújtották be. A tervezetre 11 küldöttség szavazott, ellene voksolt Pakisztán és Dzsibuti, míg Nigéria és Ruanda tartózkodott. A Jugoszlávia elleni tilalmak enyhítésével párhuzamosan a Biztonsági Tanács szigorító büntető intézkedéseket hozott a boszniai szerbek ellen. Ennél a szavazásnál egyedül Kína tartózkodott a szankciókat ellenző általános elvi álláspontja miatt. Egy harmadik, egyhangúlag elfogadott határozatban a testület elítélte a további etnikai tisztogatásokat, és követelte, hogy tegyék lehetővé az ENSZ-erők bejutását az érintett területekre. A boszniai ENSZ-nagykövet és tíz iszlám ország fődelegátusa a szavazást megelőző vitában bírálta a szankciókat enyhítő határozati javaslatot, amellyel szerintük a Nyugat megjutalmazza a szerbeket, miközben nem tesz többet a muzulmánok támogatására. A szankciókat enyhítő határozat értelmében kezdeti lépésként száz napos próbaidőre feloldják a légiforgalmi tilalmat Jugoszlávia vonatkozásában, és engedélyezik Belgrád számára, hogy felújítsa a nemzetközi sport- és kulturális kapcsolatait. Újra indulhatnak a komphajók az olaszországi Bari és a montenegrói Bar között. A határozat egy nappal azután lép érvénybe, hogy a nemzetközi megfigyelők jelentése alapján Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kinyilvánítja: a humanitárius célú segélyeket leszámítva semmi sem jut át a Szerbiát és a boszniai szerb területeket elválasztó határon. Öt napon belül ugyanakkor külön intézkedés nélkül hatályát veszti a határozat, ha Butrosz Gáli olyan jelentést terjeszt a BT elé, amely szerint a szerbek kijátsszák a határzárlatot. A második határozat felszólítja a világ országait, hogy szüntessenek be mindenféle politikai párbeszédet a boszniai szerb vezetőkkel. A határozat egyúttal külföldi utazási tilalmat rendel el a boszniai szerbek ellen, kivéve, ha a békerendezéssel kapcsolatos ügyekben járnak el. A humanitárius segélyektől eltekintve megtiltja a kereskedelmet a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló területekkel, és zárolja a külföldön tárolt vagyonukat. A három órán át folyó vitában több felszólaló is figyelmeztette Belgrádot, hogy még nagyon sok jót kell cselekednie, ha azt akarja, hogy az összes ellene bevezetett szankciót feloldják; a boszniai szer- beknek pedig félreérthetetlen szavakkal azt üzenték: a világon egyetlen egy barátjuk vagy támogatójuk sem maradt. Törvénytervezet a polgárőrségről Noha, immár negyedik éve működnek hazánkban polgárőrségek, a tevékenységükre vonatkozó törvénytervezet csak nemrégiben készült el. E legmagasabb szintű jogszabály remélhetőleg mihamarabb a parlament elé kerül. Egyebek mellett erről beszélt vasárnap Tatán, a másodízben megrendezett Ko- márom-Esztergom megyei polgárőrök napja megnyitásakor Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Elmondta továbbá: a tervezet leszögezi, hogy a polgárőrség tevékenységének elsősorban a bűncselekmények megelőzésére és a vagyonvédelemre kell kiterjednie. A csoportok anyagi fedezetét az önkormányzatoknak kell biztosítania. Ez azért fontos, mert a támogatás eddig esetleges volt. Az önkormányzatok egy része eddig is segítette ezeket a civil önvédelmi csoportokat, de volt ahol anyagiak hiányában vagy netán érdektelenségből egy fillért sem kaptak. Fontos előírás lesz a jövőben, hogy csak azokat a szervezeteket lehet hivatalosan elismerni, amelyek bírósági bejegyzéssel működnek, s tagjai az országos szövetségnek. Kopácsi Sándor kiemelte: noha a csoportok tevékenységével kapcsolatosan csökkentek a korábban tapasztalt fenntartások, és egyre nagyobb társadalmi elismerés kíséri munkájukat, fontos tudni, hogy a polgárőrség soha nem lesz olyan szervezet, mint a korábbi önkéntes rendőri hálózat, vagy pedig a Munkásőrség volt. A nap programját többek között technikai bemutató, járőrkutyák versenye színesítette. * A polgárőrség, mint fogalom nem újkeletű. Az ókori Róma óta a városokban maga a polgárság őrködött a rend fölött. Hazánkban az első csoportok a rendszerváltást követően alakultak meg - tudta meg az MTI tudósítója a rendezőktől. Elmondták: az országos szövetségnek jelenleg csaknem 600 helyi csoportjában mintegy 30 ezer — fegyvertelen — polgárőr szolgál. A tapasztalatok szerint azokon a településeken, ahol működnek ilyen testületek, zömében lelassult az ismertté vált bűncselekmények számának növekedése, sőt itt-ott csökkenésről is lehet beszélni. (MTI) Az állami televízió és a rádió korábbi vezetésének júliusban történt lemondatása és az új igazgatótanács kinevezése az Északi Liga teljes egyetértésével zajlott. Bossit most az háborította fel, hogy az új igazgatótanács egy héttel ezelőtt lecserélte a RAI teljes szakmai vezetését, ám az új igazgatók és főszerkesztők közé egyetlen, a Liga által támogatott jelölt sem került be. Bossi szerint a RAI Silvio Berlusconi kezébe került, s mivel a kormányfő a tulajdonosa az állami televízió egyedüli vetély- társának, a magántelevízióknak, immár az egész televíziózást ellenőrzi Itáliában. Bossi azt hangsúlyozza, hogy nem akar kormányválságot, de a RAI új igazgatótanácsának távoznia kell. A kormányfő Forza Italia nevű pártja és a Nemzeti Szövetség viszont azzal fenyegetőzik, ha a Liga valóban szövetségre lép a PDS-szel, akkor ezzel kizárja magát a koalícióból. Orosz fegyverek. •• Egy német újság szerint az orosz csapatok németországi kivonulásakor több száz löveg és páncélos tűnt el. hogy azután Szerbiában bukkanjon elő. A vasárnap megjelenő Bild am Sonntag - szombaton előzetesen közzétett jelentésében — azt állítja, hogy „egy nyugati titkosszolgálat ismeretei szerint” a német keleti tartományok, illetve korábban a Magyarország és Csehszlovákia területéről kivont fegyverek egy része Szerbiába került, ahol ez nem okozott feltűnést, mert az egykori jugoszláv hadsereg szovjet fegyverekkel volt felszerelve. Bernd Schmidhauer, a német titkos- szolgálatokat felügyelő államminiszter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „valóban vannak arra utaló jelek, hogy a Németországból és korábban más országokból kivont fegyverek jelentős része nem került vissza a volt Szovjetunió területére, hanem más országokban, például Szerbiában és Szíriában kötött ki. A modern felderítés korszakában az ilyen dolgokra hamar fény derül” — mondta a német állammminiszter. A Bild am Sonntag információi szerint 1991 óta ezer darab 40 milliméteres kaliberű páncéltörő fegyver és 172 darab 100 milliméteres páncéltörő löveg került ily módon Szerbiába. A következő év nyarán csaknem 300 darab 120 milliméteres kaliberű aknavető, majd ősszel 50 darab önjáró légelhárító löveg jutott a szerbek kezére. Tavaly nyáron 30 darab T-72 típusú páncélos „tűnt el”, majd decemberben 53 páncélos löveg nem jutott el a célállomásig, Nyizsnij Novgorodig. A német újság úgy tudja, hogy az egykori NDK területéről modem fegyverekkel megrakottan érkező vonatokról a Don melletti Rosztovban pakolták le a páncélosokat és a lövegeket, s helyükre — a szerbektől, vagy a tartalékból — elhasználódott, régi harceszközök kerültek, így a célállomáson darabszámot tekintve rendben volt a szállítmány. Alaposan megrémítette a sevillai aréna közönségét egy bika, amikor a matador elől a nézőtér felé próbált menekülni (MTI-fotó) w? i ' A Horn-beszéd elé Perspektívahiány Horn Gyula miniszterelnök beszélni fog a Parlamentben. Elmondja majd, hogy szerinte hogyan is áll az ország, s mit terveznek tenni a problémák leküzdéséért. A beszéd tartalmát egyelőre homály fedi, s így nem jó az esélye annak, hogy egy higgadt s a jövőre koncentráló parlamenti vita kerekedjen ki belőle. Ugyanis tudni kell azt, hogy a Parlament mindig írásos előterjesztés alapján tárgyal meg minden napirendi pontot, s ezért előterjesztés hiányában ez a kormánykoalíció — ellenzék közti párbeszéd csak egy napirend előtti pengeváltásnak felel meg. A beszéd — amennyiben a múltra koncentrál majd — egy kicsit elkésett. Több mint két hónap telt el a Kormány hivatalba lépése, s négy hónap a választások óta. A kormánykoalíció vezető politikusai népszerűtlen intézkedéseket helyeztek kilátásba, s egyúttal türelmet is kértek a polgároktól. Az utóbbi 10- 20 évben azonban minden hatalomra került csoport ezt kérte, egyszersmind azt is ígérte, hogy néhány (két-három) év alatt kivezeti az országot a válságból. Ám hosszú idő óta nem tudtak olyan perspektívát mutatni, amely az emberekkel tényleg megértette volna, hogy van értelme az áldozatnak, s ezért elhitték volna, hogy nincs messze a felemelkedés. Az Antall-kormány is hasonló sorsra jutott ebből a szempontból, mint elődei. A kormányfő 1990-ben, de a Kupa-program 1991-ben is már 1992-re ígérte a nemzeti felemelkedés bekövetkeztét. Ez azonban nem történt meg. A keresztény-konzervatív koalíció alulbecsülte a nehézségeket, s indulásakor elmulasztotta a valós leltár feltérképezését is. Bár még nincs minden veszve — s ezért várakozással tekinthetünk a miniszterelnök úr beszéde elé —, de az igazán kedvező időpont a leltár benyújtására közvetlenül a hatalomátvétel utáni pillanat lett volna. így utólag az emberek nem a múltra, sokkal inkább a jövővel kapcsolatos tervekre s intézkedésekre kíváncsiak. Az elmúlt négyéves időszak nemcsak, vagy nem elsősorban az elszegényedés miatt volt nehéz, hanem azért, mert az emberek addigi viszonylag nyugodt és kiszámítható életét felváltotta a bizonytalanság, a stabilitás és kiszámíthatóság hiánya. Nem tudták, hogy másnap nem bocsátják-e el őket az állásukból, s nem tudták, hogy holnapután mennyibe kerül a kenyér. Ezt a bizonytalanságot az egyértelmű koncepció meghirdetésével, a jogállamiság és jogbiztonság (például az adószabályok stabilitásának) biztosításával lehetne elérni. Bizalmi légkör nélkül ugyanis minden politika esélytelen. Az új kormány bizalmi tőkéje már néhány hónap alatt jelentősen apadt. Bár a média, az újságok, a tévé és a rádió alapvetően lojálisak a szocialista-szabaddemokrata koalícióval szemben, de az állampolgárok mégis egy kicsit csalódottak. Nem látják maguk előtt a megnyugtató perspektívát. A Horn-beszéd az önkormányzati választások előtt az egyik nagy lehetőség arra, hogy a miniszterelnök megnyugtassa a kételkedőket. Ha az emberek csalódnak, akkor az mind az önkormányzati választási részvételben, mind a kormánypártok népszerűségében fog lecsapódni.-opponens- Mádi László Tisztelt Fideszes képviselőtársam, kedves László! Örülök, hogy teszed az ellenzéki képviselők dolgát és az Új Kelet hasábjain már a hatodik vagy hetedik írásban bírálod a kormányt és pártjait. Láthatólag különös figyelmet szentelsz az SZDSZ jövőjének, várható választási eredményeinek. Köszönet a velünk való „törődésért”. Mégis engedj meg egy apró megjegyzést: bizonyára megköny- nyítené az olvasó dolgát cikkeid értékelésénél, ha tudtára adnád, az írások szerzője egy ellenzéki párt képviselője, nem elfogulatlan újságíró. Ettől az „apróságtól” eltekintve a megjelentek tarLevél „opponensihez talmával nem akarok hosszasan foglalkozni, szándékaid tisztességét—a fenti ismeretek birtokában — ítélje meg az olvasó. Egy kérdést azonban nem állok meg. Miképp jutottál el oda, hogy Csurka István és pártja stílusában „SOROS”-ozz (Új Kelet, 1994. szeptember 15., csütörtök)? Hogyan írhat le ilyet Mádi László Fidesz- képviselő, úgy mint nyíregyházi polgár, úgy mint öccse Mádi Zoltán polgármesternek, aki a napokban jelentette be: a tavalyi évhez hasonlóan az idén is négyszázezer dollárt (kb. 43 millió forint) adott a Soros Alapítvány nyíregyházi iskolás gyerekek étkeztetésére. Mondd, hogy érzed magad? Visszatérve az alapgondolathoz: észrevételeidet, véleményed ezután is szívesen veszem, figyelemmel kísérem és ha a továbbiakban NYÍLTAN vállalod, akkor TISZTELNI IS FOGLAK ÉRTE. Iványi Tamás országgyűlési képviselő, SZDSZ
