Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-23 / 156. szám

ÚJ KELET Nemzetközi kutatás nyíregyházi részvétellel Ki hogyan tanul matematikát? A Bessenyei György Tanárképző E kutatás újdonsága és előnye az ed­Főiskola Matematika Tanszéke és az Ex- eteri Egyetem (Anglia) Matematika­tanítási Innovációs Központja közötti együttműködés legújabb eredményeként Magyarország, Nyíregyháza is bekap­csolódik egy ígéretes nemzetközi matematika-didaktikai kutatásba. A ku­tatási program első fázisában Anglia, Skócia és Németország vett részt, míg a jelenlegi fázisban velünk együtt már nyolc országra bővült a kör. A program 1995-ös újraindítása várhatóan 15 országban történik. A program elsődleges célja, hogy négy fő tantervi tárgykörben (számok- műveletek, algebra, geometria, adatke­zelés) információkat szolgáltasson a különböző országok és iskolatípusaik tanterveinek illeszkedéséről, összeha­sonlíthatóságáról, a hasonló iskolatípu­sokban tanuló, azonos korcsoportú diákok adottságairól és képességeik 2 vagy 3 éves fejlődéséről. Egyelőre má­sodlagos (vagy közvetett) célként jelöl­jük meg a kiugróan erős illetve gyenge fejlődést mutató osztályok tanítási-tan­ulási gyakorlatának, módszereinek, stílusának elemzését, ebből ajánlások megfogalmazását. Harmadik — na­gyobb anyagi és technikai apparátust igénylő — célunk a szűkebb témák, es­etleg az egyes feladatok szerinti „finom elemzés”. Szeptember-október folyamán 32 magyar 9. évfolyamos osztályban Íratjuk az adottságtesztet és a négy tématesztet. Utóbbiakat ismételjük (azonos típusú és erősségű feladatokkal) 1995 szeptem­berében, majd 1996 márciusában. A tesztek és óraelemzések mellett kérdőíves információgyűjtést is alkal­mazunk. Örömmel és köszönettel nyu­gtázhatjuk az iskolák érdeklődését: azt, hogy jó földrajzi eloszlásban állami, önkormányzati, egyházi, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző, 4, 6 és 8 évfolyamos osztályt, sőt egy 9.- es általános iskolai osztályt is bevonhat­tunk. Megyénk néhány iskolája is bekap­csolódott a programba. Felsorolásuktól eltekintünk, mivel ígéret szerint bizal­masan kezeljük az iskolákra, tanárokra és tanulókra vonatkozó adatokat. dig szokásos nemzetközi összehasonlító mérésekhez képest elsősorban az, hogy nemcsak egyszeri „pillanatfelvételt” je­lent, hanem hosszabb tanítási-tanulási folyamat elemzését valósítja meg. Itthon különös aktualitást ad a vizsgálatnak a Nemzeti Alaptanterv késlekedéséből levezethető tantervi bizonytalanság, ugyanakkor a színesedő iskolarendszer­ben és helyi tantervi változatosságban is megjelenő örvendetes útkeresés és kísér­letezés. A tesztek anyaga és mélysége néhány feladattól eltekintve (amit az összeha­sonlításnál figyelembe veszünk) meg­felel a használatos hazai tanterveknek és jól illeszkedik a kísérleti alapvizsga-tesz­tek anyagához és mélységéhez. Az ered­mények birtokában tantervi és vizs­gakövetelményekre vonatkozó ajánlá­sokat is tervezünk. Az előző évi angol, skót és német eredmények, valamint régebbi tapaszta­lataink szerint is azt gondoljuk, hogy a magyar diákok valamivel jobb összered- ményt érnek el, mint nyugat-európai tár­saik, bár egyes gyakorlatias problémák esetében ez megfordulhat. A technikai háttér teljesen, a pénzügyi alap szűkén adott. Most várjuk egy pá­lyázatunk kedvező elbírálását, és készü­lünk egy közös, cseh-lengyel-magyar- angol pályázat benyújtására az említett finom elemzésekhez és a következő fá­zisban való részvételünkhöz. Úgy gondoljuk, hogy megyénk és Nyíregyháza számára sem érdektelen eredmény, hogy a program angol veze­tője, Dávid Burghes professzor — aki részt vett az új angol Nemzeti Tanterv kidolgozásában és vezette a matemati­ka vizsgakövetelmények kidolgozását - főiskolánk matematika tanszékét kérte fel a program hazai lefolytatására. Jól beleillik ez az eredmény abba a célkitűzésünkbe, hogy a szakmában itt­hon már elismert matematika-didaktikai műhelyünket külföldön is egyre is­mertebbé tegyük. Eme célunk megvalósításához remél­jük a megye közönségének és szerveze­teinek támogatását is. Dr. Sza fontai Tibor főiskolai docens 1994. szeptember 23., péntek 9 Szülőotthonból idősek háza Kemecsén A tévézés mindennapos szórakozás Hatalmas népfölháborodást váltott ki annak idején a megyei szülőotthonok meg­szüntetéséről szóló határozat. Az emberek egyértelműen a bezárás ellen foglaltak állást, de mint oly sokszor, most sem a nép véleménye volt a mérvadó. Lassan kezdtek csak csitulni a kedélyek az érintett településeken. Nem sokkal később Kemecsén szóbe­széd kapott lábra, mely szerint azért kellett bezárni a szülőotthont, hogy a polgármes­ter megvehesse magának az épületet. A vád természetesen alaptalan és nevetséges, hiszen Szentpéteri József, illetve a testület csak a község érdekét szem előtt tartva döntött úgy, hogy nem hagyja az épületet az enyészet szabad prédájaként, hanem szociális otthonként működtetik tovább. — Bár hivatalosan augusztus 20-tól miénk az épület, valójában azonban már májusban beköltöztünk, mert a régi helyen nem fértünk tovább - mentegetőzik egy félmosoly kíséretében Ruska Tamásné, a kemecsei Répási Mihály Szociális Otthon vezetőnője. Pedig ott még csak tíz kisöre- günk volt, most meg huszonnyolcán vagyunk. — Ha jól tudom, nem csak a helybéli idős embereket fogadják be... — Valóban, térségi feladatot látunk el. A kemecseiek mellett élnek itt ibrányiak, kótajiak, tiszarádiak, sőt, sátoraljaújhelyi és hajdúhadházi lakónk is van. Igaz, ő még nem lakik itt, mert most intézi a költöz­ködéssel járó apró-cseprő dolgokat. — Milyen korhatári követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben? —Az egyedüli feltétel, avagy kizáró ok, hogy elfekvőket nem fogadunk. Persze, akik itt lesznek magatehetetlenek — és erre előbb-utóbb számíthatunk, hiszen az átlagéletkor nyolcvan év —, azokról gon­doskodunk. — Milyen összegű belépési díjat kell befizetniük az ide pályázóknak? — Harmincezer forintot kérünk a ke- mecseiektől, a más településekről jövők­nek pedig 50 ezer forint a belépti díj. Ezek a befizetések egy alapítvány számlájára mennek. A pénzből a későbbiekben egy alkalmazott fizetését szeretnénk finan­szírozni. Eddig ugyanis a nyolc gon­dozónőnk — akik 12 órás műszakban váltják egymást — végezte az ápoláson felül a mosogatást, takarítást és minden mást, most azonban a megnövekedett létszám mellett már nincs rá idejük. Még két takarítónőt kellene felvennünk. A házi szociális gondozást is mi látjuk el, bár ez az utóbbi időben kissé a háttérbe szorult. Sőt, még szociális étkeztetést is vállalunk. Naponta 45 ebédet hordunk ki 90 forintos árért. Sajnos, ezt az alacsony árat már nem sokáig tudjuk tartani, kény­telenek leszünk emelni pár forintot. Tu­dom, hogy ez nem nagy összeg, de sokan már így sem bírják fizetni kevéske kis nyu­gdíjukból. — Mennyi és milyen pénzből gazdál­kodnak? — A helyi önkormányzat 5 millió 100 ezer forinttal támogat minket. Ehhez jön még a saját bevételünk, ami a személyen­kénti 6300 forintos gondozási díjból adódik havonta. Sajnos, erre az évre csak 15 gondozott után kapunk fejkvótát, így a többit nekünk kell finanszírozni.-— A megyétől, vagy a környékbeli településektől nem kapnak támogatást? — Körlevelet küldtünk ki a környékbe­li polgármesterekhez, hogy lehetőségük­höz mérten támogassák intézményünket, hiszen tőlük is fogadjuk az időseket. Válaszként azt kaptuk, hogy ők már adtak pénzt akkor, amikor még szülőotthonos korában csinálták az épület tetejét. A megye sem támogat minket semmivel, bár igaz, méltányos áron adták el községünk­nek az otthont. — Hogyan fogadták a költözködéssel járó hercehurcát az idősek, és hogyan ér­zik magukat az új otthonban? — Mikor átköltöztünk, sokáig nem találták a helyüket, szomorkodva járkál­tak körbe-körbe, és csendben sírdogáltak, „menjünk vissza a régi helyünkre”. Ma már azonban sokkal jobban szeretik, mint az előző helyet. Sokkal tágasabb, világo­sabb és kulturáltabb környezetben élnek itt. Ráadásul itt van egy kis kertünk is, ahol tetszés szerint gazdálkodhatnak maguk­nak. Pontosan számon tartják, ki mit ülte­tett és nevelt föl, mert mindenki csak a sajátjából szüretelhet. — Milyen személyes holmit hoztak magukkal otthonról a lakók? — Van, aki elhozta a saját bútorát, de olyan is van, aki csak tényleg a legszemé­lyesebb holmijait hozta magával. Persze, amire még szükségük van, azt később is elhozhatják, hiszen ez nem börtön, innen bármikor ki lehet menni, akár több napra is. Bejáróink is vannak, akik reggel jön­nek hozzánk. Napközben tévézgetnek, kézimunkáznak, ebéd után pedig lepihen­hetnek. Azt hiszem, igazán jó körül­ményeket biztosítunk itt a pihenni vágyó idős embereknek. Legalább is erről tanúskodik, hogy már most van olyan je­lentkezőnk, aki bár még a nyugdíjkorhatár közelében sem jár, már bejelentette az igé­nyét egy helyre. S ez nem egyedi eset... Úri Marian Az óvszer Napjainkban az egyik legbiztonságo­sabb, leggyakrabban használt születés­szabályozó eszköz az óvszer. Az óvszert használók tábora egyre nő. Köszönhető­en az AIDS-ellenes felvilágosító progra­moknak, szóróanyagoknak, a fiatalok egyre népesebb tábora találkozik az óv­szerrel még azelőtt, hogy a gyakorlatban is szüksége lenne rá. Az óvszerfelhasz­nálás vizsgálata volt a célja annak a fel­mérésnek, melyet Magyarország hét kü­lönböző jellegű városában (Szeged, Bé­késcsaba, Nyíregyháza, Eger, Keszthely, Kistelek és Szarvas), csaknem 3000 fő bevonásával végeztünk. A kiküldött 2740 teszt közül 1020 volt értékelhető. A nemek megoszlása 587/429 a fiúk javá­ra, az átlagéletkor 16-17 év volt. A felmérésből kiderült, hogy a meg­kérdezettek közül 327 főnek (31 száza­lék) nem volt még szexuális kapcsolata. Rendszeresnek jellemzett nemi élete (he­tente kétszer vagy gyakrabban) a vála­szolók 18,26 százalékának van. Az első szexuális kapcsolata a megkérdezettek legnagyobb részének (74,29 százalék) 15 és 17 éves kora között volt. Az első sze­xuális kapcsolat alkalmával nem történt közösülés 11,2 százaléknál. Ugyanekkor a nem kívánt fogamzás ellen 71,4 száza­lék védekezett. Jelenlegi nemi kapcsolatuknál a meg­kérdezettek a nem kívánt fogamzás elke­rülésére a következő módszereket hasz­nálják: óvszert 42,03 százalékuk, tablet­tát 34,62 százalékuk, naptármódszert 5,47 százalékuk, megszakított közösülést 16,75 százalékuk, egyebet 1,13 százalékuk. Az óvszert más védekezési formák kiegészí­tésére is használják, ezzel együtt az óvszert (is) használók aránya 54,27 százalékra emelkedik. Az óvszer beszerzése javarészt ABC- áruházakban történik (38,17 százalék), majd a gyógyszertárak (12,67 százalék), drogériák (9,82 százalék), és „egyéb helyek” (8,92 százalék) következnek. A válaszoló partnere vásárolja a kondomot az esetek 28,39 százalékában. A férfiak vásárolják az óvszert az esetek 82,14 százalékában. Az óvszerek előnyös tulajdonságait, hatásait a válaszolók 90,74 százaléka véli ismerni. Bevallottan nem ismeri kellőkép­pen az óvszert 9,25 százalékuk. A bizony­talanságot jelzi, hogy ennek ellenére a válaszolók 59,68 százaléka venne részt olyan előadáson, ahol a kondom tulajdon­ságait és helyes használatát ismertetik. A válaszolók 40,31 százaléka nem kíváncsi ilyen ismeretekre, 32,38 százalékuk lány, 67,62 százalékuk fiú. Rendszeres iskolai egészségnevelés bevezetését szeretné a válaszolók 71,65 százaléka, nem rendsze­res egészségnevelési foglalkozáson 21,34 százalék venne részt. Nem igényel ilyen ismereteket 7 százalékuk. A szexuális élettel kapcsolatos elméleti ismereteit a válaszolók 67,25 százaléka a 10-14 éves korában szerezte. Viszonylag későn, 15-17 éves korban 31,52 száza­lék ismerkedett meg elméleti vonalon a nemi élet alapjaival. Azonban még 20 év felett is vannak, akik számára a nemi élet elméleti ismerete is eddig sötét folt volt. Kiemelve foglalkozunk azzal a kérdés­sel, mely az óvszer használatára vonat­kozva a „régen használtam” választ adta. A válaszolók 9,61 százaléka felelt így. Kétharmaduk nő, egyharmaduk férfi. Átlagéletkoruk 17,27 év. Megvizsgálva az első szexuális kapcsolatuk jelzett idő­pontját, azt találtuk, hogy mind a fiúk, mind a lányok többsége 15-17 éves korá­ban került testi kapcsolatba a másikkal. A számokat lefordítva ez azt jelenti, hogy akik néhány éve kezdtek óvszert használ­ni, gyengébb minőségű kondommal ta­lálkoztak, melyek elvették a kedvüket az óvszerrel történő védekezéstől. A szöve­ges válaszokból erre lehet következtetni. Összegezve felmérésünk tapasztalatait az óvszerhasználat terjedésében, a minőségi kondomok magyarországi megjelenését, a megbízhatóság és az AIDS-kampányok jelentőségét tartjuk fontosnak. A minősé­gi óvszerek megjelenésével a szexuális kultúra „óvszerirányú” kiszélesedésével a biztonságosabb szex felé irányul, illetve irányítható a jelenlegi 14-18 éves korosz­tály. Fontosnak tartjuk a felmérésből is világosan látszó egészségnevelési témájú órai foglalkozások rendszeressé tétele mellett a speciálisan óvszer-irányítottsá- gú születésszabályozás hangsúlyozását, melynek döntő jelentősége lehet a szüle­tésszabályozásban éppúgy, mint a nemi úton terjedő betegségek megelőzésében. Dr. Gfon Gábor n'J'/. MAGYAR ÁRUTŐZSDE AZ ÁRUPIAC HETILAPJA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN A MAGTAR NEMZET ÉS A NAPI GAZDASÁG MELLÉKLETEKÉNT * ...HA ELFEKVŐ KÉSZLETE VAN... ...HA BŐVÍTENI KÍVÁNJA VÁSÁRLÓI KÖRÉT... ...HA KÍVÁNCSI A PIAC REAGÁLÁSÁRA... ...HA BÁRMIT KERES VAGY KÍNÁL... HIRDESSEN NÁLUNK! * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest I., Krisztina krt 55. Levélcím: 1253 Budapest, Pf. 44. Telefon: 156-2737, 155-9649 Üzenetrögzítő/telefax: 156-7573 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KIRENDELTSÉGE: Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3. Tel./fax: 42/311-379

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents