Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-22 / 155. szám
4 1994. szeptember 22., csütörtök ZÁHONY UJ KELET VAROSRÓL VAROSRA UJ KELET ZÁHONY ■ 1 Hétszáz esztendő A határmenti település eredetére először 1324-től találni feljegyzéseket. Egy helyi lakos —Zahun Pál—nevéből alakult ki a város mostani neve. A település 1848 előtt csak egy robot- munkás falu volt, fűrész- és vízimalmával békésen meghúzódott a Tisza folyó gátjai között. A magyar konnány a háború után, és jelenleg is hatalmas összegeket fektet a vasúti közlekedés és szállítás fejlesztésébe. Ennek oka a város kedvező földrajzi elhelyezkedése. Ezt ki is kell használni, mivel már most Európa szárazföldi kapuja lett. Az egész városra jellemző a vasúthoz való kötődés, a munkában, a sportban és a kultúrában is. A város munkaképes lakossága 64 százalékának a vasút ad biztos megélhetést. Záhony törekvése rendületlen, hogy Európa meghatározó szállítási csomópontjává fejlődjön. — f — Célegyenesben a fejlesztési program Kormánydöntésre várva A különleges gazdasági övezet megvalósításának programjáról már többször is esett szó. Vannak akik megkérdőjelezik és elérhetetlennek tartják. Mit szól ehhez az ügy hajtója és motorja, a polgármester. — Nevezzük ezt az egészet mostantól kezdve felső-szabolcsi térségi fejlesztési programnak, ami a célegyenesbe fordult. Elkészültek a szükséges dokumentumok, amelyek a kormányt döntési helyzetbe hozzák. A további lépéseket illetően meggyőződésem, rövid időn belül eldől, hogy milyen formában lehet megvalósítani ezt a fejlesztést. Az ügy komolyságát bizonyítja az is, hogy az angol cég, aki dolgozik a programon, az angol kormánytól 150 ezer font támogatást kapott a tanulmány elkészítésére. így természetesen szűkül a mezőny és egyre konkrétabb gazdasági területek kerülnek vizsgálat alá. — Mi a megvalósítás sorrendje és tartalma? A METROCONTROL Rt. nemzetközileg elismert, független, semleges szervezetként 40 éve tevékenykedik a termékek minősítése és a minőségbiztosítási rendszerek kidolgozása területén, külföldön és belföldön egyaránt. A társaság a budapesti igazgatóságon kívül öt vidéki telephellyel is rendelkezik. Ezek egyike a záhonyi kirendeltség. — Milyen feladatokat lát el a kirendeltség? — erről Arnóczki Imre területi igazgatót kérdeztük. — Fő tevékenységünk a határforgalomba kerülő különböző áruféleségekkel kapcsolatos minőségi ellenőrző szolgáltatások. Minőségi szempontból ellenőrizzük és szűrjük a FÁK országok felől érkező import- és tranzitforgalomban érkező árut. A belépett árut azonosítjuk, és az állapotáról egy ténymegállapítás történik. A vizsgálat után minden esetben értesítjük az átvevőt az eredményről. A mi tevékenységünk segíti — Az első, és egyik legfontosabb tennivaló a kereskedelemhez szükséges feltételek megteremtése, például bankok, raktárak, szállodák, irodák...ezek az első ötéves ütemben készülnének el. A második ütemben körülbelül 10 évig az ipari beruházások elvégzésére kerülne sor, ahol már konkrét ipari termelés folyna, gyógyszergyártás, autóösszeszerelés...A harmadik ütemben 15 évig a meglévő kisvárdai és vásárosnaményi meglévő ipari üzemek támogatása, olyan szintre hozása, hogy megállják a helyüket a nemzetközi szférában is. Ezenkívül Dombrád—Gégény— Ajak körzetében a mezőgazdasági termelés fellendítése, korszerű módszerek alkalmazása az élelmiszertermelésben, hiszen az egész létrejövő komplexum 50 ezer embernek ad majd munkalehetőséget, és azok élelmezését biztosítani kell. — Fa — az eladó és a vevő közötti elszámolást is. —Indul az almaszezon. A kiszállításnál van-e Önöknek valamilyen feladatuk? — Az orosz fogyasztóvédelmi törvény alapján GOSZT-tanúsítvány kell az alma kiszállításához. A METROCONTROL ennek egyik tanúsító szerve, így ezt a munkát is mi végezzük. —Csak a külföldről bejövő árukat vizsgálják? — Kérésre a belföldi üzleti partnerek vitás eseteiben is segít a MERT. Ezenkívül a vámszerveknek is a rendelkezésére állunk a különféle áruk azonosításában. Ezzel gyakran sikerül kiszűrni a „fantomnév” alatt behozott termékeket. —A MERT hatóság? — Nem. De az európai követelményeknek megfelelő szolgáltatásunkra szükség van. — fullajtár— Minőségszűrés Tovább nyílik a keleti kapu Előttük a jövő? Záhony, mint az ország keleti kapuja, földrajzi helyzeténél fogva gazdaságilag is fontos szerepet tölt be ebben a térségben. Míg más megyei város békésen éli a mindennapjait, addig határmenti városunkban szó szerint zajlik az élet. Közúton, vasúton naponta számtalan ember lép ki és be az országba. Az átmenő tömegek egy része eltölt valamennyi időt a városban is, ha másért nem hát azért, hogy az első üzletet lebonyolítsa. A városnak, a megyében elfoglalt — földrajzi helyetéből adódó — szerepéről beszélgettünk Bajor Tibor polgármesterrel. — Záhony nemcsak a megye, hanem Európa vasúti és közúti közlekedésének is meghatározó, hármas határ melletti csomópontja. Nem lehetetlen a vízi közlekedés és szállítás megvalósítása sem. Ha Szlovákia felé a határ megnyílna, nemcsak Ukrajna felé lehetne közvetlen a kapcsolat ezen a vidéken. Ez a lehetőség adott, csak megvalósítása várat magára. Ezért nagyon fontos, hogy idejében kezdjük a térség fejlesztését, mivel más határátkelő is harcol az elsőbbségért. Jelenleg, a hagyományok alapján, Záhonynak van esélye a komplex határmenti csomópont létrehozására. Viszont ahhoz, hogy az elsőbbséget megtartsuk, szemléletbeli változásokra is szükség van. Gyakorlatilag a város, 5400 fős lakosságánál fogva, nagyobb szerepet is betöl- thet a megye életében, annál is inkább, mert az itt élők egynegyede 14 éven aluli. Előttük a jövő, csak nem mindegy, hogy milyen alapokon indulnak el. — Az utóbbi négy évben milyen fejlesztéseket valósítottak meg a városban? — Négy évvel ezelőtt a város pénzügyi helyzete nagyon siralmas volt. A költségvetés 20 százalékát az OTP felé adósság terhelte. További 20 százalék még tanácsi elkötelezettség volt. Kezdtük az iskolával. A normális oktatáshoz 10 tanterem hiányzott. Ezt 30 milliós beruházással, önerőből oldottuk meg. Más városok az iskolák építéséhez több tízmilliós támogatásokat kaptak. A nehézségek ellenére a város erre az évre gazdaságilag talpra állt. A 260 milliós költségvetésből elkészítettük az öregek napközi otthonát és egy kerékpárutat a 4-es főút várost átszelő szakaszán. Befejezéshez közeledik a szennyvízhálózat teljes kiépítése. A kertvárosi lakótelep távfűtése is kiépült. Az országban egyedülálló a város polgárvédelmi riadó-, és tájékoztató rendszere. Felújításra került az uszoda is. Egyébként az összes beruházásaink az elmúlt évek alatt 90 millió forintba kerültek, és ebből mindössze 15 millió forint volt támogatás. — Foglalkoztatás terén mi a helyzet Önöknél? Úgy tudom, jóval kevesebb a munkanélküli, mint a megye más városaiban... — Valóban így van. A városban 5 százalékos, míg a térségben is alig haladja meg a 11 százalékot a munkanélküliség. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy nagyon sok erőt fektetünk a munkahelyteremtő vállalkozások beindításába. Elindult a foglalkoztatás szerkezetének módosítása, ami felszívta a munkaerőt. Ukrán és orosz tőkével több beruházás is beindult, amelyek lehetővé teszik a gazdasági térség- fejlesztés megvalósítását. — Mint határvárosban, elég sok külföldi megfordul, főleg a keleti régióból. Milyen a város közbiztonsága? — A rossz hírekkel ellentétben a város és a környék közbiztonsága jónak mondható. Ez köszönhető annak is, hogy tavasszal az ország talán legmodernebb kapitánysága került átadásra. Ha már a bűncselekményeknél tartunk, akkor inkább jellemző az, hogy a magyarok követnek el bűncselekményt a külföldiek sérelmére. — Milyen az egészségügyi helyzet? — Az orvosi rendelők felszereltsége jónak mondható, és a háziorvosi ellátás is kielégítő. — Láthatóan felpezsdült a város kereskedelme és vendéglátása az utóbbi időben... — Jellemző, hogy fokozatosan javult és szélesedett a kereskedelmi termékek skálája és a vendéglátás is. Az ÁFÉSZ szerepe ma már nem kizárólagos, de talán úgy fogalmazok, hogy nincs magára hagyva. —Még mint polgármester—a választásokig — és országgyűlési képviselő, mit tud tenni a városban még megoldásra váró feladatok elvégzésében? — Teszem a dolgom, mint eddig. Úgy gondolom, hogy a térségi problémák megoldásában segít az, hogy tagja vagyok a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottságnak. A három éve kialakult kapcsolatrendszert, mint képviselő, magasabb szintre tudom emelni az országon belül és kívül is. Ennek hatása remélem itt is érződni fog. Fullajtár András Délutáni engedmény Csapra is szállítanak A belvárosi Csillag csemegébe betérő bőséges áruválasztékot és friss húskészítményeket talál.- Három éve bériem a falatozót és mellette a boltot, az egykori Nádudvari Húsáruházát, aminek korábban is vezetője voltam - mondtaSz/fógyi Mihály, a főnök.- Ön záhonyi?-Nyíradonyban születtem, Debrecenben végeztem a kereskedelmi szakmunkásképzőben. A cívis városban is a nádudvari boltban dolgoztam. Végigjártam a szamárlétra minden fokát, bolt- vezető-helyettességig vittem, 1980-ban felajánlották, hogy vezessem a cég záhonyi boltját és falatozóját. Kíváncsi voltam, mire vagyok képes, így családostól idetelepültem.- Mi jobb és mi rosszabb, mióta vállalkozóként vezeti a boltot?- Magam választom meg, hogy honnan szerzem be az árut. Természetesen kutatjuk az ojcsó forrásokat. Ha valahol nincs, megyünk - én, vagy a feleségem - máshova. Emiatt jóval több a munkánk, de megéri. Olcsóbban tudjuk az árukat adni. Mi a sűrű fillér hívei vagyunk. Délutánonként, ha úgy látom, hogy sok hús marad meg, engedménnyel adom. Az utóbbi húsáremelések ellenére változatlan áron szolgáljuk a vevőket. Sőt, az ajánlott kiskereskedelmi áraknál is kevesebbért adjuk a húst. Az intézmények további kedvezményt kapnak.- És az ukrán „turisták" ?- Őket elszipkázzák az országút menti diszkontok. Egyébként is a boltot a záhonyiaknak nyitottam.- Mivel fogják a vendégeket a falatozóba?-Az árakkal és aminőséggel. Viszonylag olcsó egytálételeket szolgálunk fel.- Család?- A nagyobbik fiam most kezdi tanulmányait Debrecenben, ahol én is tanultam. A kisebbik általános iskolás. A sok munka mellett csak az idén jutott idő egy egyhetes közös nyaralásra.-Jövőbeni tervei?- Remélem, hogy mind a két fiam kereskedő lesz. Távlati elképzelés, hogy ha a pénz engedi, nyitunk még egy boltot. KvZ Amikor a zuhogó esőben a város magán- kenyérsütő-üzemét kerestem, nem gondoltam, hogy bokáig érő sárban kell majd dagasztanom, hogy célomat eléljem. Pedig az utca végén igen finom kenyeret is dagasztanak, a Panini pékségben. Messziről érződött is a frissen sült kenyér illata. A tulajdonos, Goller Miklósné férje már várt a modem üzem előtt. Viccesen megjegyezte, hogy gumicsizmában könnyebben tudtam volna megközelíteni a pékséget, csak bólintottam: egyetértek. Bent az üzemben már jólesett a kemencék melege, a kinti hűvös, esős idő után. Szorgos kezek adagolták a tésztát és készítették elő a formákba a sütéshez. Közben a kemence ajtaja felcsapódott és a forrón gőzölgő kenyeret kezdték el kiszedni a pékek. Hamar megtudtam, hogy a férj, Goller Miklós egyben az üzem vezetője is. — Január elején indítottuk be a sütőüzemet. Előtte már volt egy vállalkozásunk, 90-től egy cukrászdát üzemeltetünk, ami még most is megvan. —Mi adta az ötletet, hogy pékséget nyissanak? — Ismerve a város kenyérrel való ellátását, itt láttuk a legnagyobb gondot, és alapvetően ez adta az ötletet. Eddig csak az állami sütőüzem volt, ezenkívül nem volt más választása a lakosságnak, a kereskedőknek. Úgy láttuk, hogy lenne igény egy újabb üzem termékeire is. Jelenleg öt-hat féle kenyeret sütünk, fél-, egy- és kétkilósakat is, meg a péksütemények széles skáláját. — Van-e valamilyen specialitásuk? — Különlegességnek számítanak a magvas kenyereink és a kukoricapehelyből készült kenyerek, ezeket nagyon kedveli a lakosság. — Milyen részt vállalnak a város ellátásából? — Nyugodtan mondhatom, hogy a település felét mi látjuk el nap mint nap friss kenyérrel és péksüteménnyel. Ezenkívül Komorótól Mándokig terítjük az árut, de a határon túlra, Csapra is szállítunk minden nap. — Látom vannak szép számmal. Hány dolgozót foglalkoztatnak? — Ebben a vállalkozásban az egész család részt vesz. A feleségemen és rajtam kívül itt dolgozik a lányom, a vöm és a fiam is. A család mellett még 12 dolgozót foglalkoztatunk, köztük hat szakképzett péket. További elképzeléseink között szerepel egy tésztagyártó üzem létrehozása is, amit még ebben az évben szeretnénk megvalósítani, ez további létszámbővítéssel fog járni. Itt főleg ukrán felvevőpiacra számítunk, az előzetes felmérések szerint. Most a legnagyobb gondunk a fejlesztések mellett, hogy nehezen tudnak megközelíteni bennünket a szállító járművek, mivel az utcánknak nincs szilárd burkolata, bár már jó pár éve ígérik. — fullajtár —
