Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-22 / 155. szám

UJ KELET ZÁHONY 1994. szeptember 22., csütörtök 5 | UJ KELET ZÁHONYBAN Harmincezerért és ötmillióért Faházból autócentrum Ez már színvonal — gondoltuk, amikor a kollégákkal meglátogattuk a 4-es út mentén lévő Csősz-Autócentrum Opel Márkakereskedést. Van itt minden az au­tószalontól kezdve az alkatrészkeres­kedésig, de még a biztosítást is meg lehet kötni — tudtuk meg Csősz Ferenc cég­vezető-tulajdonostól. — Hogyan indult el az a vállalkozás? — A tulajdonostársammal, László testvéremmel felismertük, hogy a gép­jármű üzemeltetés és karbantartás terü­letén van mit keresni. Először, a mostani épületkomplexum helyén, egy autóal­szerelésére is. Ezenkívül Kisvárdán és Mándokon alkatrészüzleteink vannak. Használt kocsikat továbbra is értékesítünk, itt a legkedveltebbek a keleti autók, de ezek közül is a Ladák. Szolgáltatásaink közé tartozik a gépkocsi- és utánfutó­kölcsönzés, valamint a biztosítás kötés is. Az ügyfél, ha megveszi a kocsit, míg megiszik egy kávét, megkötjük a biz­tosítást. — Ilyen sokrétű munkához létszám is kell... —Az AFI és a munkaügyi központ ál­tal kiírt munkahelyteremtő pályázaton mi katrész-kereskedést indítottunk be egy faházban. Keleti autóalkatrészek eladását bővítettük keleti márkájú használt kocsik forgalmazásával, főleg, amikor a határok megnyíltak és nagyobb lett a jövés-me­nés. — Most mi az, amivel foglalkoznak? — A keleti-nyugati kocsikhoz alkatrész­kereskedés, Opel gépkocsik forgalmazása, javítása, garanciában is, futómű és ter­mészetesen minden más javítási munkák. Viszont a nagy átmenő forgalom miatt nem lehet annyira az Opelra tipizálni, ezért fel vagyunk készülve mindenfajta autó is részt vettünk, és az itt kapott pénzt a beruházásnál is igénybe vettük, így jelen­leg 22 főt foglalkoztatunk. — Milyen összegért vásároltak már önöknél gépkocsit? — Ez nagyon változó, vittek már el au­tót 5 millió forintért, de gazdára talált itt kocsi 30 ezer forintért is. Most az Opel megy jobban, nemcsak nálunk, hanem az egész országban. Hozzánk is jönnek vásár­lók Nyíregyházáról és más megyékből is. Egyébként a vásárlást kedvező hitelekkel is segítjük.-fullajtár­Évente 6 millió személy lépi ót a határt! Profi határőrök A záhonyi határátkelőhely elválaszt­hatatlan a várostól, a megyétől és talán az országtól is. —Hogyan élnek az ott szolgálatot tel­jesítők? — Az itt dolgozó majd száztíz határőr 60-70 százaléka több mint ötven kilomé­teres körzetből jár be dolgozni, a többiek pedig Záhony egyszerű polgáraiként élik mindennapjaikat — mondta Ma gyár Zol­tán százados, a Határforgalmi Kiren­deltség parancsnokhelyettese. — A polgármesteri hivatallal korrekt a viszonyunk, az itt élő határőrök ügyes­bajos dolgaiban segítenek, ugyanúgy, mint Záhony többi lakosának. Szoros munkakapcsolatban állunk a hivatallal, mivel számukra is gondot jelentenek a 4. számú főútvonal határra vezető sza­kaszán kialakuló kilométeres kocsisorok. A várakozók ugyanis sok esetben akadá­lyozzák a Záhonyba, illetve a Záhonyból kimenő forgalmat. Sokszor próbáltunk már e gondra megoldást találni. Dolgunk rengeteg van. hiszen évente hatmillió személy ellenőrzését, átléptetését végez­zük el. Az új idegenrendészeti törvény külön feladatokat ró ránk, ezért a ha­tárőrök munkáját előadók és természe­tesen számítógépek is segítik. így meg­gyorsul az eljárások menete. Túltartóz- kodás miatt már több mint kétszáz alka­lommal kellett külföldieket kiutasítanunk. —Fegyver,- lőszer,- kábítószeifogások? — Itt ilyesmi még nem történt, bár állo­mányunk felkészült az ilyen jellegű felada­tok ellátására. Nemrégiben elfogtunk azon­ban egy az Interpol által körözött román állampolgárt, aki belépésre jelentkezett. — Ki tudják szűrni a maffiózókat? — Senkire sincsen ráírva, hogy a maf­fia tagja, azonban a profi határőreinknek fel kell ismerniük a nem becsületes szán­dékkal a határra érkezőket. Kiszűrésük csak törvényes eszközökkel lehetséges. —Közúton és vasúton rengeteg veszé­lyes anyagot szállítanak. Ha valamilyen katasztrófa lenne, a lakosság egy ré­szének Kárpátaljára kellene menekülnie. Segítenének ilyen esetben a határőrök? — Katasztrófahelyzetekre terveket dolgozott ki a város vezetése és a polgári védelem. Nyírbátori elöljárónkkal egyeztetnénk és biztos, hogy a vámosok­kal közösen gyorsítanánk az átléptetést. Ezen nem múlhat emberek élete. — Mire tenne szükségük, hogy mun­kájuk gyorsabb legyen, de ez ne menjen a biztonság rovására? — Egy számítógépes adatbázis és egy kiépített hálózati rendszer segítségével gyorsabban és könnyebben ki tudnánk szűrni azokat, akik nem kívánatosak az ország számára. Jó lenne még, ha a szol­gálatot ellátó határőrök egymással és az ügyeletessel kézi rádió adó-vevőkkel tudnák tartani a kapcsolatot. Pláne jövő­re, hogy bővül, nagyobb lesz az átke­lőhely. Sok gyaloglástól kímélnénk meg ezúton a kollégáimat. — Van érdekes sztori? — Nálunk sok érdekes dolog történik. Volt egy meghökkentő eset. Egy lopott gépkocsit fogtak el határőreink. A tulaj­donosnak, aki hozzánk utazott, hogy jár­művét átvegye, első kérdése az volt: meg­van-e a negyvenezer forintot érő te­niszütője. A majd 20 millió forintos BMW- jére meg nem volt CASCO- biztosítása. KvZ Napi húszezer tonna áru Mivel a záhonyi átrakó tevékenysége szorosan kötődik az országban történő vasúti fuvarozáshoz, az Államvasutak fel­ső vezetése úgy döntött, hogy vállalkozá­si tevékenységként üzemelteti. így alakult meg tavaly áprilisban a MÁV Rt. szerves részeként működő Átrakási és Raktározá­si Igazgatóság, amely jelen pillanatban 1570 embernek ad munkát. — Bár az igazgatóság neve sok mind­ent elárul, mégis néhány szóban elmon­daná, hogy melyek az önök legfontosabb feladatai? — kértük Balázs Tibor igaz­gatót. — Elsődleges tevékenységünk a kelet felől érkező, Magyarországról nyugatra irányuló áruforgalomnak — a normál és széles nyomtáv különbségéből adódó — a széles kocsikból európai szabványú vagonokba történő átrakása. Az áru keze­lési jellegétől függően a behúzható, öm­lesztett, fedett termékek rakodása Eper- jeske körébe tartozik. A kisgépekkel moz­dítható áruféleségek, továbbá a könnyű­olajok és szénhidrátok átfejtése Záhony­ban, a nehézolajoké pedig Komoróban történik. Az utóbbi időben áruszállítás abban az esetben is történik, mikor arra pont még nincs is szüksége a felhasználónak. így igazgatóságunknak ezek tárolására is fel kellett készülnie, és egyben ez a második fő ellátási körünk. Ezért 12 ezer zárt, 10 ezer fedett és 80 ezer négyzetméter nyi­tott tárolóterületünk van. Ennek jelentős része le van kötve. — Vannak-e speciális sajátosságaik? — Az igazgatóság profitorientált. En­nek megfelelően meghatározott éves ter­vünk jelentős árbevételt tűzött ki. Mindez széleskörű, többirányú szolgáltatást felté­telez. Vállalkozó jelleggel működünk, s célunk elérése érdekében rendkívül fon­tos a kapacitásaink lehetőleg teljes kihasz­nálása, s igyekszünk a piacon minél szé­lesebb körben megjelenni. Elsősorban az áruszállítás és az ehhez tartozó kiegészítő szolgáltatások körét céloztuk meg. Vállal­tuk a nálunk tárolt áruknak a telephelyre történő szállítását, s ez természetesen a gépkocsis szállítást is magában foglalja. Erre nagy igény van, s ennek megfelelően partneri körünk elég szélesnek mondható. — Mennyi áru halad át a pályán? — Naponta átlagosan 20-22 ezer ton­nát mozgatunk. Ennek legnagyobb részét az átrakás adja, ennél kisebb mennyiségű a tárolt áruk felrakása, s ebben a súlyban benne vannak azoknak a környező üze­meknek a termékei is, akik a Vasúttal dol­goztatnak. Mindez a tavalyi évben öt és fél-hatmillió tonnát jelentett. A jelenlegi adatok tudatában úgy gondolom, ez a men­nyiség az idén is hasonlóan alakul. Tóth Katalin Kijevtől Budapestig érne a sor! Ha mindenkit vizsgálnánk Záhonyban járván a vámhivatalt sem hagytam ki. A folyosón egymás he- gyén-hátán autóalkatrészek, gépek, műszerek. A raktár dugig vodkával, cigarettával. — Harmincötféle cigarettát számol­tunk össze a napokban a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka kéré­sére — mondta Czapp István százados, a záhonyi vámhivatal parancsnoka. Ennél még több is szokott a raktárban lenni. Az év első nyolc hónapjában majd ezer alkalommal — jegyzőköny­vezve — foglaltunk le árut hetvenhét és fél millió forintnyi értékben. Cigaret­tából hatvanezer karton került ideigle­nesen a raktárainkba. Csaknem száz­ötven ügyet adtunk át a bíróságnak. — Mi a sorsa a lefoglalt áruknak? — Értékesítjük azokat. A jövedéki törvény alá eső termékeket — cigaret­ta, égetett szeszes italok — eddig meg­semmisítettük. Ez azonban drága mu­latság, egy köbméter cigi „likvidálási” költségve 40-50 ezer forint. Most kezdődnek próbálkozások, hogy a le­foglalt, majd elkobzott árukat külföldön értékesítik. Lehet, hogy oda szállítják majd' ahonnan az országba került. Min­denesetre, nehogy „elkallódjon” az országban, vámosok kísérik a határig. —Nyíregyházán—is—a KGST piacon rengeteg vodkát, bagót lehet kapni. Önök minden kocsit tüzetesen átvizsgálnak? — Először is: a külföldiek legálisan is hozhatnak be — meghatározott mennyi­ségben — alkohol- és dohányárut. Ha a kollégáim minden egyes kocsit tüzetesen megvizsgálnának, Kijevtől Budapestig érne a kocsisor. Általában tudjuk, kit kell alaposabban megnéznünk. — Mi nehezíti munkájukat? — A határokon működő vámhivatalok számítógépeit össze kellene kötni. így megakadályozható lenne, hogy egy-egy kamion — amelyik átutazik az országon — áruja itt találjon gazdát. Egy nagy és jól működő számítógépes hálózat ezt meg tudná akadályozni. Nagy gondunk az is, hogy már két éve nem kaptunk fizetése­melést. A tizenkét órás éjszakai szolgá­latért bruttó 75 (!) forintot kapnak kollé­gáim. Egy kezdő tiszthelyettes nettó 13 ezer forintot visz haza. Ennyi pénzért nem mindig olyan munkatársakat kapunk, ami­lyeneket szeretnénk. A vámjogszabályo­kat állandóan módosítják. Nem biztos, hogy kollégáim ezek tanulmányozására fordítják szabadidejüket. Inkább más mun­kát is végeznek, aminek az a következ­ménye, hogy nem a legpihentebben kezdik a munkát. — Ennek a korrupció lehet az ered­ménye? — Nálunk évek óta nem volt bizo­nyított megvesztegetés, ami persze nem jelent semmit, hiszen ezt a két „üzletfél” nem veri nagydobra. Meg­vesztegetési kísérletről tájékoztattak már a kollégák. Kérdéses, hogy med­dig tudnak a vámosok ilyen alacsony fizetések mellett ellenállni a kísértés­nek. Arról nem is beszélve, hogy noha még atrocitás nem történt, naponta kap­ják munkatársaim a burkolt fenyege­téseket: „Tudom ám hol laktok, ismer­em a feleséged, tudom hol dolgozik.” —Igen változatos az önök munkája. Mire emlékszik, így vagy úgy, vissza? — Talán az olvasóknak szokatlan, de itt majd mindennapos, hogy hazafelé menet egy-egy ukrán busz utasai há­rommillió forintnak megfelelő valutát váltottak be legálisan és a kapott forin­tot elvásárolták. Az így vett árukat ter­mészetesen kivihették az országból. Egyszer a jeges rémület fogott el. Egy ukrán rendszámú Volgából innen-on- nan több, mint kettőszáz liter benzin került elő műanyag flakonokban. A fele a motortérben volt elrejtve. KvZ. Itt több a lopás mint Kínában Kedvesség és türelem A kereskedelem egyik érdekes színfoltja Záhonyban a Kínai Áruház, ami a város szívében található. Az áruházvezetőnek, Feng Zhenek az Új Kelet nyolc kérdést tett fel.-—Miért pont Záhonyban nyitottak áru­házát? — Elsősorban az ukrán határ miatt, mi­vel az ukrán vásárlókra számítunk, itt nem kell vámot fizetnünk. — Milyenek az eddigi tapasztalatok?-— Egyelőre több magyar vásárló van mint ukrán. Olcsó áruink miatt a szegé­nyebb emberek is betérnek üzletünkbe. — Van-e különbség a kínai és magyar piac között? — A kínai emberek kevesebb ruhát vesznek és ritkábban. Ezért itt jobban megy az üzlet. Itt viszont több a lopás mint Kínában! — Mit lehet önöknél vásárolni? — Szinte minden ruházati tennék meg­található, zokniktól a melegítőig, pizsa­máktól a gyerekruházati termékekig, játékok, ágyneműk és téli ruházatok is, például kabát, dzseki... — Nyereséges az üzlet? — Még nem vagyunk teljesen meg­elégedve, de reméljük, hamarosan is­mertebbek leszünk. — Hány embert foglalkoztatnak? — Hárman vagyunk kínaiak, egyben tulajdonosok is, és rajtunk kívül három magyar dolgozónk van. — Önök szerint mi a siker titka? — Olcsó, jó minőségű áru, kedvesség és türelem a vásárlókhoz. — Hogy érzik magukat az országunk­ban? — Köszönjük, jól. Kedvesek az em­berek, sok a vásárló, és szeretünk itt lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents