Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-20 / 153. szám
ÚJ KELET 1994. szeptember 20., kedd Az autókirály születésnapja A szeptember 19-én 85. születésnapját ünneplő Ferdinand (Ferry) Porsche történelmet csinált az autógyártásban. Egy olyan autómárkához adta a nevét, amely mindmáig semmit nem vesztett varázsából — a sorozatgyártás 1950- ben jegyzett beindulása óta világszerte 950 000 autó került le a szerelőszalagról. A tervezés alapvető elemeit tekintve valamennyi az ő alkotása — kezdve a legendás ős-Porschétól, a 365-östől egészen az 1963-ban megjelent és még ma is a Porsche büszkeségét jelentő 911-esig. Ma is ott áll az ősz hajú öregúr íróasztala a Porsche autógyár központjában, Stuttgart-Zuffenhausenben, bár Ferry már nem jelenik meg oly gyakran az irodájában, mint még hónapokkal ezelőtt. A 85. születésnapját a Porsche-klán fellegvárában, az ausztriai Zell am Seeben fogja megünnepelni. Az 1909-ben Bécsújhelyen született tervezőmérnök életműve azonban Stuttgarthoz kötődik. Zuffenhausen városnegyedben indította el a VW-,,bogár” alapján 1945-ben az ausztriai Gmündben kifejlesztett 365-ös sorozatgyártását, és rakta le ezzel a Németországban még ma is egyetlen „tisztafajú” sportautógyártás alapkövét. A pátriárka még ma is szívén viseli a Porsche önállóságát. A gyár eladására még csak nem is gondol a család, amely kezében tartja az összes szavazati joggal járó részvényt. Ferry valóságos születésnapi ajándéknak tekintheti, hogy a Porsche márka „újból divatba jött” a nemzetközi piacokon az 1993. évi hanyatlás után. A 85 éves családfő kedvenc mondása ugyanis: „A lényeg az, hogy soha nem adjuk fel, és megfelelő választ ad junk a válságra”. A család története egyébként azt mutatja, hogy a benzin a vérében van a Por- schéknak. Az idősebb Ferdinand volt az a zseniális automobil-tervező, aki jelentősen továbbfejlesztette a Volkswagent. Fia, Ferry, aki az érettségi letétele után Boschnál tanult tovább Stuttgartban, rövidesen különböző kísérleteket végzett az apja által kifejlesztett versenyautóval. Az akkor 24 éves Ferry mestermunkájának számított a nagydíjas Auto-Union, amely 16 hengerével és közepes motorjával forradalmasította az autóversenyzés technikáját. 1936. október 12-én jelentek meg a Volkswagen első prototípusai az utcákon. Tíz hét sem tellett bele és a „bogárhátúak” az ő irányításával teljesítették a megkövetelt 50 000 kilométert Németországon át. Azóta Ferry Porsche sok autót vezetett már életében, de akadt köztük egy, amelyet csak egyetlen egyszer. A 75. születésnapjára gyára megajándékozta őt az egyetlen négyüléses Porsche sportkocsival. A szőnyegszövés reneszánsza Szamarkand, az üzbég nagyváros Re- gisztán nevű terén egy megtermett, gyűrött ruhájú férfi a szőnyegeit kínálja az érdeklődőknek. Mint elmondja, igen jelentős változások mentek végbe hazájában 1991, vagyis a Szovjetunió megszűnése óta. Akkoriban ugyanis bármiféle termék nyilvános árusítása a téren az áru azonnali elkobzását és további elrettentő intézkedéseket vont maga után. Mára azonban nemcsak a Mohammed Ewa: Badghisi által is űzött kereskedés, de az egykori szovjet hatalom korlátozó intézkedései miatt kiveszőben lévő ősi szőnyegszövő mesterség is újjászületőben van. 1991 után az egykori közép-ázsiai tagköztársaságok mindegyikében, így Üzbegisztánban is nekiláttak a térség új nemzeti identitásának megformálásához, így életre keltik a nagy jelentőségű szőnyegszövést is, amely a szovjet időket megelőzően igen elterjedt foglalkozása volt az üzbégeknek. A szovjet időkben az államosított sző- nyeggyártás csak silányabb minőségű tömegárukat volt kénytelen a hatalmas belső piac számára készíteni. „A néhai Selyemút létezése idején szőtt szőnyegfajtákat szeretném ismét készíteni” — mondja Badghisi. Szamarkand ennek a Kínába irányuló kereskedelmi útvonalnak egyik fontos közbülső állomása volt. A nomád üzbégek szemében a szőnyeg többet jelentett, mint egyszerű tetszetős dísztárgyat, fontos ceremoniális és spirituális szerepet is betöltött, mintázata pedig az adott törzshöz való tartozást jelezte. Az 58 éves, türkmén származású afgán Badghisi 1991-ben néhány köteg régi szőnyeggel megrakodva, egy csapat szövőlányt is magával hozva, családostul Szamarkandba költözött, ahol a városi hatóságokkal vegyesvállalatot alapított. A januárban 40 fővel és rozoga fából készült gépeken beindított üzemben ma 150 munkást foglakoztatnák. Az azóta elkészített 140 kézi szövésű és természetes színezőanyaggal gyártott selyemszőnyeg igen hamar vásárlóra talált a nyugati turisták jóvoltából. Az Erkel Színházban szerepelt a Kínai Nemzeti Művészegyüttes. A képen: Sun Jiavin akrobata Szeresd a tehenet! Lakásfoglalók múzeuma Amszterdam legújabb múzeumában feszítővasakat, sisakokat, gázálarcokat, kőtörőkalapácsokat és falfirkákkal díszített falakat láthatnak az érdeklődők. Aki azonban meg szeretné tekinteni a lakásfoglalók relikviáit, az jobb, ha siet, mert a rendőrség hamarosan bezáratja a múzeumot. Az Amszterdam szívében, egy kanális partján álló XVIII. századi épületet 1981-ben vették birtokukba a lakás- foglalók. Jelenleg A/ex van Veen otthona, és a lakásfoglalók életét bemutató, jogaikat hirdető múzeum is egyben. Alex van Veen 57 500 dollárnak megfelelő összegre becsüli a ház értékét, a felújítási munkálatok azonban 230 ezer dollárba kerülnek majd. A látogatók választhatnak: vagy egyedül kóborolnak a háromemeletes, tizenkét szobás téglaház falai között, vagy idegen- vezetőt kémek Van Veen, illetve a másik négy lakó valamelyikének személyében. A belépés díjtalan, de adományokat elfogadnak. A betérőknek azonban nem árt az óvatosság: ha a ház furcsa szaga nem téríti el őket szándékuktól, a rendetlenség minden bizonnyal igen. A magántulajdonban lévő ház elfoglalásakor használt feszítővasakat és más tárgyakat kaotikus összevisszaságban szögezték a falakra, a lakásfoglalók jogait taglaló plakátok pedig szanaszét hevernek. A lakás rosszhiszemű lakója szerint a lakásfoglalók életére jellemző minden apróságot öszegyűjtöttek, ám a múzeum nem lesz hosszú életű. A rendőrség hétfőig „szabad elvonulást” biztosít a lakóknak. Ha ennek nem tesznek eleget, jön a hivatalos kilakoltatás— írja az AP. — Papíron.ugyan nem a miénk a ház, mégis nagyon ragaszkodunk hozzá — mondja Van Veen hozzátéve, hogy a kanálisok mentén több száz történelmi jelentőségű ház áll üresen, és csaknem nyolcvanba költöztek már lakásfoglalók. A hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács ezúttal nyolcadik alkalommal rendez termékbemutatót Budapesten a Keinpinski Szállodában. A kiállításon 14 hongkongi cég mutatja be többek között női és férfi ruházati termékeit, óráit, elektromos háztartási kisgépeit és telekommunikációs eszközeit Maojelvények Kínában 4.8 milliárd Mao-jelvényt gyártottak — adta hírül egy kínai lap A kitűzők — amelyek a kínaiak öltözködésének elengedhetetlen díszévé váltak a kulturális forradalom idején — általában alumíniumból készültek A közel ötmilliárd jelvényhez felhasznált alumíniumból 39 600 darab MÍG típusú vadászgépet lehetett volna gyártani Más megközelítésben a szorosan egymás mellé tűzött jelvények hatszor érnék körül a földgolyót—idézi a Reuter a cikkei Az érdekes adatokkal kapcsolatban a lap mindenesetre figyelmeztet a kínai statisztikák óvatosan kezelendők. Míg van olyan forrás amely 8 milliárdra teszi a legyártott kitűzők számát más adat szerint ez a szám csupán 2,2 milliárd. A legvalószínűbbnek mégis a 4,8 milliárd tűnik, hiszen az újságcikk szerzője Mao Ce- tung emlékiratainak tízévi tanulmányozását követően tette le voksát emellett A tehén duzzadt tőgyével hálálja meg a szeretetet: a gazda simogatását és a fülébe súgott becéző szavakat több tejjel viszonozza—állítja Anion Grauvogl professzor, a bajor tartományi állattenyésztési hivataltól. Tudományosan bebizonyított tényként könyveli el, hogy a becézgetés a tejhozamot tehenenként 500 literrel is növelheti. Sertések, lovak és prémes állatok esetében is sokat tehetnek a kedves szavak, így például kedvezően hatnak a szaporulatra. Mint a DPA Münchenből jelentette, a bajor parasztszövetségnél és Weihen- stephan állattenyésztési tanszékén kételkedve fogadták Grauvogl felismeréseit. Hans-Hinrich Sambaus, az állattenyésztés és etológia professzora szerint „valószínűtlen, hogy nagy hozamú, évente úgy is már 6000 litert adó teheneink teljesítménye fokozható”. Ha mégis, akkor az valószínűleg a táptakarmánynak köszönhető — véli Wolfgand Riedel, a parasztszövetség szóvivője. Azt az állatot, amely jól érzi magát, kevesebb stressz éri, s ez kedvezően befolyásolja élettani funkcióit—érvel Grauvogl merész felismerései mellett. Ez tulajdonképpen a spanyolviasz feltalálásának esete. Régen az istállómesterek tudták, Az elmúlt hónapban Csilin kínai tartományban lévő, festői szépségű Tiencsi-tónál üdülő turisták kétszer is csodájára járhattak a tudomány eddigi állása szerint ismeretlen élőlénynek. Szeptember első napjaiban a szemtanúk teljes tíz percig szemlélhették a tó mélyén lakozó titokzatos szörny feltételezett fejét, amely azután óránkénti négy kilométeres sebességgel úszott tova. A nagy távolság miatt a parton állók nem tudták alaposan szemügyre venni az állatot. Az azonban biztos, hogy V hogy beszélni kell a lovakhoz. A suttogó becézésnél is jobban szeretik, ha naponta pár percig megvakargatják, megsimogatják őket. Ha azonban ezer tehenem van, cirógatásra nincs idő. A zene pedig — legyen az klasszikus vagy heavy metál — a szarvasmarháknál süket fülekre talál. A mindenkori zenei ízlés legfeljebb a fejők teljesítményét befolyásolhatja —jegyezte meg mosolyogva Grauvogl professzor. Az eszményi eset, ha az állatnak egyetlen gondozója van borjúkorától „tehén- nagymamaságáig”. „BevésŐdési folyamatnak” nevezi ezt a tudomány., S. a derék kérődzőknek teljesen mindegy,, hogy- legény vagy menyecske motiválja hízelkedő simogatással. Ember és állat között ilyen szoros még a kötődés a délnémet paraszti kisgazdaságokban. S ezért fej tehenenként több tejet, mint az új (keletnémet) nagyüzemek. — Ártani nem árthat! — véli Grauvogl elméletéről a parasztszövetség szóvivője. A bajorállatvédő liga elnöke, Hans Kolo pedig kifejezetten üdvözölné, ha a parasztok „kedvesebbek” lennének állataikhoz, s hogy ezt a termelés fokozása érdekében teszik vagy az állatok iránti szeretetből, az végül is mindegy. nem mindennapi méretű élőlényről van szó, hiszen távozásakor óriási hullámok keletkeztek a víz felszínén. A turisták beszámolója a történtekről nem érte váratlanul a helybélieket. Ok ugyanis már legalább tucatszor találkoztak a „tiencsi szörnnyel”. Csilin tartományban nemrégiben tudományos társaságot alapítottak a valóság kiderítésére. Egyesek fantáziájában annak a lehetősége is felmerült, hogy a tiencsi csodalény rokonságban állhat a skóciai Loch Ness-i szörnnyel — írta az ITAR-TASZSZ. kínai rokona y
