Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-14 / 148. szám
Jt 1994. szeptember 14., szerda KULFOLD-BELFOLD ÚJ KELET Külföldiek bűnözése Magyarországon A bűn vízum nélkül utazik Halál az újságírókra! A Madonna gázálarcban Külföldi bűnelkövetők korábban is voltak Magyarországon. A hetvenes évek végétől a lengyelek lakásbetörései keltettek feltűnést. Akkoriban a viszonylag jobb magyarországi körülmények a turistákon kívül a bűnözőket is vonzották. A deviza- és vámbűncselekmények domináltak a külföldiek statisztikáiban. Már abban az időben kiderült, hogy a magyar és a külföldi bűnöző nyelvismeret híján is jól' megérti egymást, képes a kölcsönös előnyöket biztosító együttműködésre.' A biztonságosnak tűnő, illegális szálláshálózat kiépülése, a csempészett vagy lopott holmi elrejtése, értékesítése, a konspiráció elsajátítása a kapcsolattartásban, a rejtőzködésben, a szervezésben a magyar; bűnözőt is sok mindenre megtanította. Ezek az ismeretek számukra a pillanatnyi hasznon túl előiskolát jelentettek a szervezett nemzetközi bűnözés későbbi, lendületes magyarországi kiépülése során is. A kilencvenes évektől kezdve a hazai és a környező országokban is bekövetkezett rendszerváltások, a Szovjetunió felbomlása után minőségi változás tapasztalható a külföldiek magyarországi bűnözésében. 1988-ban még az általuk elkövetett bűncselekmények sorában 42,9 százalékkal vezettek a vám- és devizabűntettek. A vagyon elleni bűncselekmények aránya csak 8,4, a személy ellenieké 2,3 százalék volt. A bűnelkövetők 68,1 százaléka akkor a szocialista országok állampolgárai közül került ki. (1383 lengyel, 211 NDK-s, 204 jugoszláv, 155 csehszlovák, 113 román, 67 szovjet) 81 900 bűnelkövetőből 3520 volt a külföldi. Tegyük hozzá: abban az évben az országnak 18 millió látogatója volt. Táváiy viszont, amikor 43,7 millió külföldi jött hazánkba, és bevándoroltként 70 536, tartózkodási engedéllyel 66 ezer ember élt Magyarországon, a külföldi bűnelkövetők száma 5472 volt. A reális képhez tartozik, hogy 1988-hoz képest 1993-ban a bűnelkövetők száma kerekítve 50 százalékkal nőtt, ezen belül a külföldieké 55 százalékkal. Szám szerinti arányuk 1988-ban 4,3, 1993-ban 4,5 százalék volt. A statisztika azonban nagy változásokról is tanúskodik. A tavalyi 5472 külföldi elkövető közül 2058 volt román, 720 jugoszláv, 304 ukrán, 269 német és 184 lengyel állampolgár. Ettől az élbolytól lemaradtak a szlovákok és a csehek, a hiányzó 1937 külföldi bűnelkövető öt földrész számos országából jött. A bűncselekményfajták sorrendje is változott: élre kerültek a vágyjon elleni bűnök. Többszörösére nőtt a gépkocsilopások száma. Valamelyest visszászorúlták a vám-deviza- és a közlekedési bűncselekmények. (A legtöbb arab már főként külföldivel csen- csel.) Döbbenetes és megrázó változás viszont, hogy 1993-ban számos külföldi állampolgár követett el különös kegyetlenséggel gyilkosságot. Magda Marinkóék 1993-ban 3, 1994-ben 5 embert öltek meg Magyarországon. 1993. január 4-én gyilkolták meg ellenlábasai azt az ukrán porstituáltakat foglalkoztató Alekszandr Alakszejevics Kucserukot a XII. kerületi Arató utcában, akik alvilági utódját, Szer- gej Petrovics Hrusztalenykót a Köles utcai HEV-megálló közelében lőtték szitává pár napja. Minden valószínűség szerint külföldi tett el tavaly láb alól egy ismeretlen, valószínűleg ugyancsak külföldi nőt Szolnok megyében. Egy 23 éves grúz fiatalembert viszont Kiskunhalas határában találtak meg bajonettel agyonszurkálva. Feltehetően megbízásból ölték meg, mert túlságosan sok lányt importált a helyi masszázsszalonokba. Ukrán gyilkosait elfogták, de nem túl beszédesek. Szentendrén, az Apolló panzióban egy montenegrói szerbet lőttek agyon pisztollyal. Az egyik tettest, aki ugyancsak szerb volt, elfogták, a másik kettőt az Interpol körözi. Máig ismeretlen viszont egy francia üzletember, Aláirt Rybes gyilkosa, aki utoljára egy déli szomszédunktól jött partnerével találkozott. A gyilkosságok mellett szaporodnak a külföldiek által elkövetett rablások is, különösen Budapesten. Egyre több a csoportosan támadó román állampolgár. Ugyancsak ők — elsősorban a fővárosban — szinte kiszorítják megszokott működési területükről, a 4-es, 6-os villamosokról a magyar zsebtolvajokat. Autólopásban a külföldiek közül az ukránok, oroszok, románok vezetnek, s Záhony felé hagyják el az országot a legértékesebb nyugati kocsik. A román határon tavaly 130 lopott autó kivitelét akadályozták meg. Ezek értéke 338 millió forint volt. Délen a fegyverkereskedelem élénkült meg. Idén márciusban Budapesten és Baján egy horvát—ukrán üzlet tárgyi bizonyítékait: géppisztolyt, plasztik robbanóanyagot, három kiló trotilt és csaknem 100 DK—8-as detonátort, víz alatti gyújtózsinórokat és hozzájuk való robbanótöltetet, kézigránátot, sőt páncéltörő rakétát foglaltak le a magyar rendőri szervek. Ismét más műfaj a műkincs: a Zsidó Múzeum kifosztása. A nagy műkincsügy mellett azonban sok kicsi is van: Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében több Oroszországból, illetve Ukrajnából származó ikon került a rendőrség kezére. Tények bizonyítják: nemcsak az igazság, de a bűn is vízum nélkül utazik. Sőt! Az utóbbi olykor itt is ragad! A külföldi bűnelkövetők körében nőtt a szervezett csoportok száma. Ezek tevékenysége főként a szexpiacra, a kábítószer-kereskedelemre és -termeltetésre, gépkocsi- és műkincslopásokra irányul. Egyelőre egyetlen nemzet bűnözői sincsenek minden területen monopolhelyzetben. Ma még az egyes üzletágak bekebelezése a cél. A látszólag tisztakezű vezéregyéniségek a piszkos munkát az érzéketlen végrehajtókra bízzák, akik a Balkánon, Afganisztánban vagy az idegenlégióban tanultak ölni. Ennek megfelelően a legnagyobb veszélyben mindig a konkurens és bandája van. Sajnos nagy hatást gyakorolnak a hazai bűnözőcsoportokra, amelyek tagjai tőlük tanulhatták a náluk viszonylag új bűncselekményfajtákat és módszereket. Némethy Gy. Egy eddig ismeretlen lengyel vallásos szervezet azzal fenyegette meg a Wprost, a legnépszerűbb lengyel hetilap újságíróit, hogy elrabolják és kivégzik őket szentség- gyalázásukért. Mint a titkos gyülekezet nagymestere levelében közölte, kivégzésük előtt kivágják nyelvüket, levágják jobbkezüket és megvakítják őket. A levelet - számos más erőszakos fenyegetést taralmazó üzenettel és telefonnal együtt - azt követően kapta a szerkesztőség, hogy a lengyel katolikus egyház vezetői élesen elítélték a lapot, amely címoldalán a sziléziai környezetszennyezés immár halálos veszélyére kívánva felhívni a figyelmet, a czestochowai Szűzanya képét közölte fotomontázsban, amelyen a Fekete Madonna és a kis Jézus gázálarcot viselt. A lengyelek legszentebb szentképét őrző Jasna Góra-i pálos rendi kolostor per- jelje ezt olyan szentséggyalázásnak minősítette, amihez csak a hitleristák tettei voltak foghatók. Nemcsak Józef Glemp bíboros prímás juttatta kifejezésre felháborodását és szólította fel a híveket a lap bojkottálására, de ítéletét megismételte a lengyel püspöki kar konferenciájának erről hozott határozata is. A lap többször is kifejezésre juttatta, hogy bár nagyon sajnálja, ha ezzel egyesek vallási érzéseit megsértette volna, de úgy véli, mivel sem szándéka, sem a kép maga erre nem adott okot, nem kíván bocsánatot kérni. A szerkesztőség levelet intézett Glemp bíboroshoz, kérve - találkozzon a lap képviselőivel, mivel a plébánosok egy része továbbra is tüzeli a híveket a lap ellen. Eddig hatan tettek országszerte feljelentést a Wprost ellen vallásos érzéseik megsértéséért. A szerkesztőség az életveszélyes fenyegetésekről tájékoztatta a rendőrséget, de az eddig még nem továbbította az ügyészséghez az ügyet. Tízezren reménykednek Kubai menekülők új helyzetben Flétfőn este, röviddel a kubai kormány által adott türelmi idő lejárta előtt a Havanna környéki tengerpartnak már csak néhány pontján, elszórtan voltak észlelhetők készülődök, akik házilag készített vízijárműveken akartak illegálisan emigrálni a szigetországból. Ugyanakkor a nap során több ezren keresték fel az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodáját, hogy vízumigényük mielőbbi benyújtásának lehetőségéről tudakozódjanak. A törvényes bevándorlási kereteket megnövelő, ám az illegálisan menekülők ellen közösen fellépő kubai-amerikai szerződés végrehajtására kiadott havannai rendelkezés értelmében kedd délig a hatóságok csak a „meggyőzés eszközeivel” próbálhatták eltéríteni céljuktól a disszidálókat, ám valójában erre sem gyakran került sor. Akik mindenképpen menni akartak ezekben az utolsó napokban, akadálytalanul vízre szánhattak, csupán az újabb tutajok partra szállítását gátolta meg a rendőrség. A határidő után azonban szükség esetén erőszakkal is visszafordíthatják a határsértőket. Hétfő estig már csaknem tízezren jártak az amerikai missziónál, abban reménykedve, hogy a szerződés nyújtotta lehetőséget kihasználva talán azonnal beadhatják emigrálási kérvényüket. A Jurassic Park folytatása Az amerikai „Forbes” magazin jelentése szerint Steven Spielberg elkészíti a minden idők legnagyobb kasszasikerének bizonyult Jurassic Park folytatását. A dino-film második része várhatóan 1997 nyaráig a mozikba kerül. Az első rész világszerte közel egymilliárd dollár bevételt hozott, a dino-tárgyak árusításából pedig még ennél is valamivel több folyt be. Spielberg - a magazin szerint - az 1993/94-es nioziévad legsikeresebb rendezője: 335 millió dolláros bevételt mondhatott magáénak. A Forbes által felállított, a legjobban fizetett szórakoztatókat felsoroló listán Spielberget Oprah Winfrey követi. A negyedik helyen a Pitik Floyd, az ötödiken Bitig Crosby, a hatodikon Barbra Streisand áll. A Rolling Stones a kilencedik. Micltael Jackson a 13. A híres színészeket, énekeseket és előadókat felsorakoztató listán Sylvester Stal- lone a 15., Tóm Cruise a 22., míg Whitney Houston például a 23. a szezonban szerzett bevételeit tekintve. Hazánknak fontos az alapszerződés, de... A Külügyminisztérium üdvözli, hogy a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatokban - a kormány kinyilvánított szándékának és első lépéseinek megfelelően - pozitív elmozdulás kezdeti jelei tapasztalhatók, és kedvező a lezajlott tárgyalások nemzetközi fogadtatása - hangoztatta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő szokásos keddi sajtótájékoztatóján. A szóvivő elmondta: a kétoldalú viszony javításában a politikai akarat, az előrelépé- si készség kinyilvánítása mellett szükség van számos olyan konkrét lépés megtételére, amely magával hozza a kapcsolatok érdemi, kézzelfogható fejlesztését. A többszintű politikai konzultációk, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat előmozdító lépések, a határforgalmat és a nemzetközi tranzitálást egyaránt megkönnyítő intézkedések, vagy például a határvizekre vonatkozó, környezetvédelmi szempontból is fontos megállapodások jól jelezhetik a kapcsolatok tartalmi javítására irányuló szándékot. Budapest nem tér ki egyetlen, a szomszédok által fontosnak tartott kérdés, így az alapszerződés megtárgyalása elől sem. Úgy véljük, hogy a bizalomerősítő jellegen túl az alapszerződéseknek konkrét feltételeket és kölcsönös kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk, még akkor is, ha egyeztetésük, megtárgyalásuk az egyes országok belpolitikai feltételeinek következtében hosszabb időt vesz igénybe. Az alap- szerződéseknek a fennálló határok elismerésén és a területi követelésekről történő kölcsönös lemondáson túl kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk az egymás országában élő nemzeti kisebbségek jogainak az Európa Tanács és az EBEE normáival összhangban álló elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. Magyar részről úgy gondoljuk - tette hozzá a szóvivő -, hogy ennek legmegfelelőbb formája az alap- szerződéssel szoros jogi kapcsolatban álló külön kisebbségvédelmi megoldás lehetne. A szóvivő elmondta azt is, hogy Kovács László külügyminiszter szerdán fogadja a tizenkét EU-tagállam nagyköveteit, valamint az EU Bizottság budapesti nagykövetét. A találkozón a magyar diplomácia irányítója tájékoztatást ad a kormány külpolitikájáról, és európai integrációs törekvéseiről. Pótköltségvetés Úgy látszik, az új baloldali kormány kedvenc kommunikációs taktikája az, hogy beígér valamilyen drákói intézkedést —előtte azonban drámaian ecseteli a helyzetet, indokolva a lépés elkerülhetetlenségét —, majd aztán nagy büszkeséggel bejelenti, hogy sikerült lefaragni a beígért többletteherből. így történt ez az energia-áremelésnél is, ahol az árak megduplázódását, annak szükségességét bizonygatták. Nem sokkal később — ezután már Horn nevével fémjelezve — 30 %-ra „sikerült” leküzdeni az emelés mértékét. Hála a szociálisan érzékeny kormányfőnek. Ugyanez történt a pótköltségvetés esetében, ahol az előirányzatok szinte teljes felbomlását hangoztatták. Eközben kiderült, hogy az általuk is elismert eltérés a bevételek tekintetében nem éri el a 10 milliárdot, a bevételek mintegy 1 százalékát. A kiadások viszont mintegy 50 milliárddal nagyobbak lennének, de ebben már benne van az új kormány túlköltekezési szándéka is. Mindezek miatt az állam újabb beavatkozását szolgáló, a centralizáltságot tovább növelő adóemelést kell tenni. Mármint az MSZP- SZDSZkormány szerint. A választási ígéreteik dacára. Itt ugyanis az adók csökkentését (SZDSZ), az állam beavatkozásának visszaszorítását ígérték. Ám a legnépszerűtlenebb döntést, az első áfakulcsnak a 10 százalékról 12 százalékra történtő bevezetését két hónappal későbbre, az új év első napjára tolták. A magyarázatot valószínűleg nem a szociális érzékenységben, hanem éppen ellenkezőleg a politikai érdekekben találjuk meg. Ugyanis — s ezt ők is felmérték — nem lenne célszerű az első emelt gázszámla és telefonszámla után arra csábítani a szavazókat, hogy ismét az MSZP-t, vagy az SZDSZ-t válasszák. így — fenntartva a gyógyszerek és gyógykészítmények 0 százalékos besorolását — azt remélik, hogy bár valószínűleg sokan kiábrándulnak belőlük, de az alacsonyabb részvétel mellett még meg tudják őrizni vezető pozícióikat. Erre szolgál az önkormányzati törvények tervezett változtatása, valamint a lehető leghamarabb történő választás kierőszakolása is. Az ősz nagy politikai kérdése, hogy a mai vezetésben csalódott tömeg választ- e magának új pártot a régi kormánykoalíció pártjai vagy a politikailag bizonyos értelemben „szűz” fiatal demokraták közül. A válaszra már nem kell sokáig vár- nun*” — opponens —
