Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-14 / 148. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. szeptember 14., szerda 3 A bűvös lízing A lízing szó főképp az autóvásárlás kapcsán vált ismertté. A folyamat ha­sonlít egy 3-4 évre szóló bérlethez. Ilyen, 34-40 hónap időtartamra szerződ­nek általában — az adószabályok hatására. Elvileg — és a nyugati gya­korlat szerint — pénzügyi és operatív lízingre lenne lehetőség Magyarorszá­gon. Pénzügyinek azt a lízinget neve­zik, amikor a futamidő végén a vevőt automatikus tulajdonszerzés vagy vevőkijelölési jog megszerzése illeti meg. Megyénkben, sőt az egész ország­ban ez a forma a jellemző. Az operatív lízing— amely fogalmat a magyar jog nem használja— főképp a gazdaságilag fejlett nyugati országok­ban ismert. Hasonlít az egyszerű bér­lethez. A futamidő végén vissza kell adni a lízingelt eszközt. A futamidő ez esetben rövidebb, az esetleges kárt pedig a két partner megosztja egymás között. Magyarországon a gazdasági, anyagi helyzet nem teszi lehetővé ezt a formát. Ezenkívül a lízingcégeknek problémát jelent a visszaadott eszközök újraérté­kesítése. A vállalkozások előszeretettel vá­lasztják a lízingelést egy-egy ter­melőeszköz vagy autó megszerzése ese­tén. Fontos szempont számukra, hogy így tőkehiány esetén nem kell hitelt fel­venniük, amit a bank amúgy is csak ko­moly feltételek mellett ad. Ha a beruhá­záshoz adott a tőke, akkor is érdemes a lízinget választani, mert nem kell az egész pénzösszeget befektetni, a meg­maradt résszel tovább gazdálkodhatnak, és a később esedékes lízingdíjat a to- vábbforgatás során keletkezett haszon­ból fedezhetik. Vecsei István, a nyíregyházi VELA Kft. egyik tulajdonosa elmondta, hogy nemcsak hitel híján folyamodnak lí­zinghez. Adózási szempontokat is fi­gyelembe vesznek. A beruházást csak az adózott eredményből finanszírozhat­ják, a lízingdíj viszont költség, vagyis csökkenti az adóalapot. Akadnak azon­ban problémák is: az SZJA-törvény sze­rint adózó egyéni vállalkozót 1994. január elsejétől a lízingdíj leírásában törvény korlátozza. Eszerint a díjat az éves árbevétele egy százalékáig írhatja le. (400000 Ft lízingdíj esetén 40 mil­liós árbevételt kell produkálnia!) Kibú­vót a társasági törvény hatálya alá való bejelentkezés jelent. Ez azonban nem minden egyéni vállalkozó számára ked­vező. A lízingszövetség éppen ezért az Alkotmánybíróság elé vitte az ügyet. R.Zs. Széles választék munkanélkülieknek Átképzési lehetőségek — Sok és sokféle tanfolyam indul hamarosan a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Intézet szervezésében — mondta Borbély György igazgatóhelyettes. Férfi- és gye­rekruhakészítő tanfolyamra várják még ebben a hónapban a jelentkezőket, a nyolc osztályos általános iskolai vég­zettség is elég ehhez. A képzés a mun­kanélkülieknek természetesen ingyenes. Most szervezünk számítógépes ügyviteli és programkezelői tanfolyamot is. Ügy­intézői végzettséget ad a közép- és felső­fokú titkári — nem titkárnői — tanfolya­munk. Az Országos Képzési Tanácsnál pályáztunk és nyertünk is több millió forintot. Ezt a következő tanfolyamok szervezésére fordítjuk: informatikai as­szisztens, piac- és közvéleménykutató, ügyviteli programkezelő, kiadvány- szerkesztő és vállalkozási ügyintéző. Segítünk a nyelvvizsgára készülőknek, angol, német és orosz nyelvből elő­készítőt tartunk. Aranyosapátiban seprűkötő és — általános iskolai — is­meretpótló tanfolyamot szervezünk, Kisvárdán és Fehérgyarmaton pedig számítógépes ügyviteli programkezelő és számítógépkezelői tanfolyam indul. Sajnos kevesen jelentkeztek — tehát még mindig lehet—a korábban meghir­detett mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó vállalkozói tanfolyamunkra. Ide azokat várjuk, akik az alapkép­zettséget szakközépiskolában már meg­szerezték, és egyéni vállalkozóként próbálkoznak a szakmában. Tervezzük még az ősszel számítógépes műsze­részek képzését is. Jelentkezni a mun­kaügyi központ kirendeltségein lehet. A képzéseken munkaviszonnyal ren­delkezők is részt vehetnek, ők önkölt­séges formában tanulhatnak — fejezte be az igazgatóhelyettes. Drágább étkezés Noha már májusban emelték Vásárosnamény oktatási intézményeiben az étkezési díjakat, az óvodák, iskolák vezetői ismételten áremelési kéréssel fordultak a képviselő- testülethez. Változott a tízóraik, ebédek és uzsonnák nyersanyagköltsége — figyelem­be véve a szinte folyamatos áremelkedéseket. Az előterjesztést ma vitatják meg a város­atyák és valószínűleg 25—30 százalékos emelés mellett döntenek. Zakók Amerikába A divatban minden lehetséges, hisz több irányzatot követ egyszerre. Lehet válasz­tékosán lezser, vagy a minden tilalmat fel­rúgó hajmeresztő stílus. Egy biztos; férfi­aknál az öltöny s a zakó—melyek készí­tésére a nyíregyházi Elit Ruhagyár is sza­kosodott — változatlanul divat marad, de színe, fazonja annál változatosabb. Éppen ezért valószínű, hogy az ebben a szak­mában dolgozóknak jó lenne tudni, milyen is lesz az új divat. Mert a ruhákat el is kell adni. Talán ennek a változatosságnak a követése tette szükségessé, hogy olyan sok színt öltsön magára az egykori Vörös Október Ruhagyár, mely három évvel ezelőtt Elit Ruhagyárrá lett keresztelve, s tavaly áprilistól részvénytársaságként üze­mel. — Milyen változást jelentett a gyár életében az átalakulás? — kérdeztük Je­néi Sándort, a nyíregyházi gyáregység igazgatóját. — Gyárunknak jelen pillanat­ban három résztulajdonosa van: egy an­gol befektetőtársaság, az Állami Vagyon­ügynökség és a helyi önkormányzat. Az angol befektetőtársaság tőkeemeléssel lé­pett be, s így lehetőség nyílt néhány korszerűsítésre. — Ezáltal milyen fejlesztések váltak valóra, s milyen változások történtek? — Átszerveztük az egész gépparkunkat, tehát a jövőben kimondottan új gépekkel dolgozunk. Elsősorban Németországból származó modem gépekkel. Ez főleg minőségi változást jelent számunkra, hisz modernebb termelési eszközökről — varró-,vasalógépekről — van szó, melyek a korábbinál lényegesen többet tudnak. Termékeinket Amerikába szállítjuk, s hazai piacra egyáltalán nem dolgozunk. Termelésünkben érthető módon mennyi­ségi növekedésre van szükség, s talán en­nél is fontosabb a minőség. Ha lehet a di­vat területén kategóriákról beszélni, akkor mi az elsők között szeretnénk lenni. — Ma hány zakót gyártanak? — Bérmunkában 360 fővel dolgozunk, s havonta átlagosan 18 ezret gyártunk. A későbbiekben a teljesítménybéres létszá­mot szeretnénk tovább növelni, s a heti 5 ezer darabos termelési szintet elérni. A gyár szlogenje: Jó minőség + magas termelékenység = magas bérekkel. Ez a felirat fogadja mindazokat a dolgozókat, akik itt vállalnak munkát. Természetesen őket is megszólaltattuk: Molnár Jánosné (konfixáló): — Szere­tem a munkámat, azért vagyok itt már 21 éve. Két nagyobb gyerekem van, akiket egyedül tartok el, abból a fizetésből, amit itt keresek. Mivel a bérezés jobb, mint az előző évben, így a középszínvonalat tu­dom számukra biztosítani. A most történt változásokat nagyon jó dolognak tartom. Remélem, a jövőben is szükség lesz a munkámra, s innen megyek majd nyugdíj­ba. Minczér József né (varrónő): — Két éve dolgozom itt. Mivel tavaly mentem férj­hez, ezért nekünk is, mint minden fiatal házasnak, a pénzből sohasem elég. Na­gyon sok OTP-nk van, de azért a béremre nem panaszkodom. Az új gépek sokkal jobbak. Mióta ezzel dolgozom, többet tu­dok teljesíteni. Nap mint nap elérem a száz százalékot, ami korábban nem mindig si­került. A nyolcórás munka végeztével úgy távozhatnak a dolgozók, hogy a kissé ko­pott kapu így búcsúztatja őket: „Köszön­jük a ma végzett jó munkáját”. 1 Tóth Katalin KLASS az « iroszoknak A ká n • i ku i i a • i ót tett külföldi exportra gyártja az üdítőitalokat. Ilyenek a már régről ismert Sztár-üdítői­talok, amiket kétfajta ízben gyártanak. — Egy új termékbe is belekezdtünk, amit kifejezetten orosz kérésre gyártunk, ez pedig a KLASS üdítőital család — mondja az igazgató. De a kólagyártásban is részt vesznek, mégpedig RC-ROYAL CROWN fantázianéven. — Sajnos, a nyár folyamán palack- hiánynyal is küszködtünk, ami számunkra jelentős forgalomkiesést okozott — pana­szolja Szabó István. A rossz nyelvek szerint a Coca-Cola cég kibérelte az összes italosdobozt gyártó üzemet, és ez okozta a hiányt. De ettől függetlenül, így is körülbelül 30 száza­lékkal volt jobb a tavalyi évhez képest a forgalmunk. A gyár exporttevékenysége is felfutott az utóbbi időkhöz képest. — Az idei évben már 5 millió dolláros forgalmat bonyolítottunk le. Exportunk fő területei Ukrajna és Oroszország — főként szeszipari termékekből —, valamint az Egyesült Államok, ők a vitális buzaglutint kérték. ...................... Ge rgely Csilla — Jól jött idén a nagy hőség, így a tava­lyi évhez képest augusztus végéig megha­ladta termelésünk az ötvenezer hektolitert — mondta Szabó István ügyvezető igaz­gató. — A cég, amely négy évvel ezelőtt pályázat alapján alakult meg IN-ME- DORG Kft. névvel, főként családi vállal­kozásnak indult. Jelenleg 240 fővel dolgo­zunk, idén a létszám hatvan fővel gya­rapodott. A gyár mind hazai fogyasztásra, mind Meleg nyár volt, sokat ittunk az üdítő nedűkből (Bozsó Katalin felvétele) A határon túli orvosok továbbképzéséért A Parlamentben a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem és Főiskolai Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent Rókus Kórház képviselői együttműködési megállapodást írtak alá, melynek lényege: a határon túli magyar és nem magyar orvosok, valamint az egészségügyben dolgozó diplomá­sok magyarországi továbbképzésének elősegítése. Ennek alapján a dr. Lichtenberger György által létrehozott ala­pítvány biztosítja. Az alapítvány anyagi lehetőségének függvényében, egyéni képzés keretében, 2-4 hetes időtar­tamra jöhetnek majd át az orvosok Magyarországra, s itt a szakáguknak megfelelő egészségügyi intézményekben gyarapíthatják tudásukat. Az alapítvány alaptőkéje 500 ezer forint. Ezt a gyógy­szergyárak kétmillió forinttal bővítik, s így a képzés a jövő évtől rendszeressé válhat. A tiszteletreméltó kezdeményezés minden bizonnyal elő­segíti a határon túl élő orvosok szakmai fejlődését, viszont az is tény, hogy az egészségügy például Kárpátalján óriási más jellegű nehézséggel küzd. Az alapvető gyógyszerek, orvosi berendezések is hiánycikknek számítanak. Sok he­lyütt az egészségügyi ellátás gyakorlatilag megszűnt. Van­nak kórházak, ahol a betegnek már nem csupán a kezeléséhez szükséges gyógyszereket kell magával vinnie, hanem az ágy­neműt, sőt az élelmiszert is. A segítség bizony elkelne nem csupán a továbbképzés­ben, hanem szinte valamennyi területen. ' nij 2 > Horváth Borban az igazság M faluhelyen gyakran áthallani a szomszédból a tányércsörgést, M de a szóváltást is. A hetven év körüli Gáspár bácsi újabban egyre többet szópárbajozik a jó hatvanas Rozi nénivel. Mivel Rozi néninek is fontos fegyvere a nyelve, így aztán rövidesen az egész utca megtud­ja a gyakori csetepaték okát. Igaz, Rozi néni maga is panaszkodva áll meg, ha ismerőssel találkozik:. —Ez a Gáspár! Kibírhatatlan mos­tanában. Valamelyik nap is majdnem megpofózótt! Sokan hihetetlennek tartják a dol­got, dehát ha Rozi néni mondja; akkor lehet abban valami. Az utca közvéleménye érezhetően Gáspár bácsi ellen fordult, aki aztán, hogy az igazság kiderüljön, bevallja: —Minden héten veszek a borozóból két liter bort. Azt én szép lassan meg­iszogatom. —Azért haragszik Rozi néni?. . — A fenét! -—. legyint az öreg. -—. Azért haragszik, mert nem adok neki belőle! — S miért nem kínálja meg egy-két pohárral? — Hogyisne! Még csak az kéné! Rákapna a borra, aztán alkoholista lenne: Én meg ném tartók részegest a háznál. Budaházi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents