Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-12 / 146. szám

2 1994. szeptember 12., hétfő II BELFÖLD-KÜLFÖLD i UJ KELET Göncz Árpád fogadta Genschert Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton fogadta Hans-Dietrich Genschert, Németország exkülügyminiszterét, aki a határnyitás 5. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre érkezett Magyarországra. A megbeszélésen elsősorban Magyarország EU-csatlakozásáról esett szó. Göncz Árpád utalt arra, hogy Magyarországon nagy várakozással tekintenek a decem­berben Essenben megnyíló EU-csúcs elé, amelynek feladata lesz, hogy vázolja a közép-európai államok csatlakozásával kapcsolatos stratégiai elképzeléseket. A magyar remények szerint megfogalmazzák majd a csatlakozás feltételrendszerét, időzítését is. Lemondott az MSZDP két vezetője Lemondott posztjáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és főtitkára. Király Zoltán és Podkoniczky István a szombati választmányi ülésen jelentette be távozását. A két leköszönt vezető az ülés után újságírókkal találkozott. Király Zoltán a májusi választásokra utalva elmondta: úgy érezi, le kell vonnia a megfelelő konzekvenciát a párt sikertelensége miatt. Ugyanakkor véleménye szerint az MSZDP-ben nem lehet jelenleg politizálni. A párt „megrekedt 1948- nál”, és az arculatépítés helyett a pártellentétek jellemezték az MSZDP-t. Nem tudott szövetségeseket találni az MSZDP a baloldalon, magára maradt, sikertelen, eredménytelen lett. A Szocialista Intemacionáléról szólva, a volt pártelnök kijelentette: sokszor kaptak erkölcsi támogatást a nyugati testvérpártoktól, a Szocintem pragmatikus vezetői azonban egyre inkább a Magyar Szocialista Pártot fogadják el partnerként. Vastagh Pál az ügyvédi kamara tanácskozásán — Osztom azok nézetét, akik azt állítják: nincs alkotmányozási kényszerhelyzet hazánkban — jelentette ki Vastagh Pál igazságügy-miniszter azon az országos ügyvédi vezetői értekezleten szombaton, amelyet a Somogy megyei Ügyvédi Kamara szervezett Kaszópusztán. A miniszter mindazonáltal úgy vélekedett: — Aktuális egy új alkotmány kidolgozása, s ha nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel, akkor később valóban kényszerhelyzetben leszünk, s ezt jó lenne elkerülni. A tervek szerint a jövő év végére elkészül az új alkotmány. Ennek hitelességét, elfogadottságát népszavazással is szeretnénk megerősíteni — mondta a miniszer. Az azbesztbotrány folytatódik t A késő éjszakába nyúló maratoni vitát követően pénteken Kazincbarcika Város Önkormányzati Képviselő-testülete azonnali hatállyal felfüggesztette hivatalából Ludányi Attila polgármestert. Az ok a polgármesternek a tavasszal kipattant „azbesztbotrányban” tanúsított magatartása volt, amivel kapcsolatban fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene a testület. III. Magyar Könyvvásár Pécsett A hazai könyvkiadás szinte valamennyi reprezentánsa megjelenik újdonságaival a szerdán nyíló III. Magyar Könyvvásáron, amelyet a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendeznek meg. A vásár igazgatója, Schenk János az MTI pécsi tudósítójának elmondta: a kiadók, terjesztők és olvasók országos találkozójának szánt magyar könyvvásár idei programja három időszerű téma köré szerveződött, melyekről tanácskozásokat is tartanak. Fórumot szerveztek az új kamarai törvény könyvesszakmákra gyakorolt hatásairól, a magyar írók és a könyvkiadás kapcsolatrendszerérői, valamint a gazdasági és jogi könyvkiadás helyzetéről. A programot a kiállítók önálló rendezvényei, író-olvasó találkozók, dedikálások, könyvismertetések, számítástechnikai bemutatók és vetélkedők színesítik. Amerikai—kubai megállapodás Az Egyesült Államok és Kuba pénteken közös közleményben ismertette azt a megállapodást, amelynek alapján erőfeszítéseket tesznek a kubai menekülthullám megfékezésére. Az egyezmény értelmében Washington hajlandó évente legke­vesebb húszezer beutazási vízumot biztosítani a szigetországot elhagyni szándé­kozó kubai állampolgároknak, cserébe Havanna intézkedéseket foganatosít a csóna­kos áradat elapasztására. A megállapodás egy hétig tartó megfeszített tárgyalások eredményeként született meg. Az amerikai kormányzat bízik benne, hogy az egyezmény végrehajtásával véget tudnak vetni a gazdasági nehézségek miatt hirtelen felduzzadt szökési hullám­nak, amelynek sodrásában az idén 32 000 kubai vágott neki a Floridai-szorosnak abban a reményben, hogy lélekvesztőikkel az amerikai partokon kötnek majd ki. A washingtoni kormány azonban augusztus közepén megváltoztatta a harminc éven át követett politikát, és a nyílt vízen feltartóztatott menekülteket a guantánamói támaszponton létesített gyűjtőtáborba szállították a parti őrség hajói. Haiti — IISS Eisenhower Az Egyesült Államok a karibi térségbe, Haiti közelébe vezényli a jövő héten egyik legütőképesebb, atomhajtóműves repülőgép-hordozóját, a ÜSS Eisenhowert. A The Washington Post szombati értesülése szerint a hordozót nem hagyományos rendeltetésének megfelelően használnák, hanem főképpen helikopterbázisként működne a haiti invázió végrehajtásákor. A beavatkozási műveletet egyébként a ÜSS Mount Whitney parancsnoki hajóról irányítanák. Hivatalos forrásokból közölték a lappal, hogy a ÜSS Eisenhower karibi küldetése kettős célt szolgál: egyrészt a haiti katonai juntának szánt elrettentésül, hogy Wa­shington komolyan gondolja a rezsim eltávolítását, másrészt olyan tényleges harci eszközként, amely katonai megoldások széles körét biztosítja majd éles helyzetben. Discovery-felbocsátás A Discovery amerikai űrrepülőgép a Florida államban lévő Cap Canaveral-i űrközpontból helyi idő szerint pénteken kora este (18.22-kor), közép-európai idő szerint éjszaka (0.22-kor) startot vett, fedélzetén hat űrhajóssal, és néhány perc múltán elérte Föld förüli pályáját. Az indítást csaknem két órán át késleltették az indítóhely fölötti viharfelhők —jelentette több hírügynökség. A 64. űrrepülőgép-misszió, egyben a Discovery 19. küldetése kilenc napig tart, célja az atmoszféra kutatása, így az időjárási viszonyok lézersugaras vizsgálata. Kiemelt helyen az együttműködés Államfői találkozó Az Európai Unióval a csatlakozásról folytatott tárgyalásokon Magyarország számíthat Németország támogatására, és Bonn partner a NATO-val való intézmé­nyes kapcsolatrendszer fejlesztésében is. Egyebek mellett erről beszélt Román Her- zog német szövetségi elnök, amikor szom­baton Budapesten találkozott Göncz Ár­pád köztársasági elnökkel. A német állam­fő az öt évvel ezelőtti határnyitás évfor­dulója alkalmából rendezett emlékün­nepségre érkezett Magyarországra. A szövetségi elnökkel folytatott meg­beszélésen Göncz Árpád arról szólt, hogy a német—magyar együttműködés kiemelt helyet foglal el Magyarország külkapcso- lataiban. A két ország kölcsönös bizalma, érdek- és értékközössége alapján Ma­gyarország számít Németország támoga­tására európai integrációs törekvéseinek megvalósításában. Magyarországon nem­zeti konszenzus övezi a külpolitikának azt a stratégiai célját, hogy az ország legké­sőbb az évezred végéig az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A köztársasági elnök ennek kapcsán hangsúlyozta azt is: nemcsak szándék kérdése a csatlakozás; fontos, hogy ennek feltételei is megterem­tődjenek, s ennek nem csekély anyagi vonzatai is vannak. Az államfő jelezte: Budapest az EU-hoz történő integráció érdekében kész haté­kony együttműködést folytatni a visegrá­di csoport országaival, a kooperáció in­tézményesítése nélkül. Ezzel összefüggés­ben Göncz Árpád kérte: az Európai Unió­ba felvételüket kérő államok egyedi el­bírálás alapján mérettessenek meg, elért eredményeiket figyelembe véve. A megbeszélés után Göncz Árpád dísz­ebédet adott Román Herzog tiszteletére. Pohárköszöntőjében Göncz Árpád han­goztatta: — Amit ma ünnepiünk, a vas­függöny leomlását, azt egy dolog tette le­hetővé, hogy az akkori magyar kormány rendkívül pragmatikusan felismerte a reá­lis helyzetet, annak további fenntarthatat- lanságát. Teljesítette, amit a józan ész, a nemzetközi szerződések és a tisztesség diktált. Néha ez is elég, hogy történelmet csináljunk! — fűzte hozzá Göncz Árpád. Az államfő szerint emellett nem elhanya­golhatók a döntés érzelmi motívumai sem. — Lehet, hogy éppen ez volt az az „öt deka”, ami átbillentette a serpenyőt a másik oldalra — mondta az államfő a jó­zan észre ürítve poharát. Román Herzog pohárköszöntőjében hangoztatta: a németek rendkívül hálásak azért, hogy a vasfüggöny lebontásának első lépése Magyarországon történt meg. Az államfő osztotta Göncz Árpád abbéli gondolatát, hogy néha ilyen nagy ered­ményekre vezethet, ha valaki egy kicsit kiáll az emberi jogok, az igazságosság mellett. Ugyanakkor ehhez a lépéshez — amelyet a nép és a kormány megtett — bátorságra is szükség volt. Nem tudhatták ugyanis, hogy a német menekülők befo­gadása meddig fog tartani, és milyen rizi­kóval járhat — tette hozzá. — Akár hálának nevezzük, akár más­nak, Németország nem felejti el, amit Magyarország tett. Ebből a szempontból — tette hozzá az államfő — a mostani lá­togatás nemcsak a Magyarország iránti hála kifejezése, hanem jelzés Németország számára is — mondta Román Herzog a népek közötti barátságra emelve poharát. (MTI) Nem megy egyik napról a másikra sajtótájékoztatója Román Herzog szerint Németország elsősorban azzal támogathatja Magyarország törekvéseit, ha igyek­szik nyomatékosan képviselni Buda­pest csatlakozási törekvéseit az Euró­pai Unióban és a NATO-ban. Azt azonban Budapesten is világosan látják, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Példa erre az EFTA-orszá- gok csatlakozásáról folytatott tárgyalá­sok elhúzódása is. Az államfő erről szombaton, a megbeszéléseit össze­foglaló, rövid sajtókonferencián be­szélt Budapesten. Bonn mindemellett támogatást nyújthat ahhoz is, hogy Magyarország teljesítse az EU-csatlakozás majdani feltételeit. Magyarország egyébként Román Herzog megítélése szerint jobb helyzetben van, mint a közép-kelet-eu- rópai térség más államai. A német államfő a nap folyamán találkozott Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével is. Erre is utalt az államfő, amikor elmondta: jól ismeri a magyar alkotmányozás Román Herzog német államfő a Halászbástyán folyamatát, mert az új magyar alaptörvény kidolgozásának idején számos tudo­mányos konferencián is részt vett Budapesten. (MTI) Boross, Lezsák és Schamschula visszalépett Újra Für Lajos az elnök Boross Péter, Lezsák Sándor és Scham­schula György az MDF VIII. Országos Gyűlésén vasárnap bejelentette, hogy visz- szalép az elnökjelöléstől. Egyúttal arra kérték a küldötteket, szavazzanak Für Lajosra. Szabó Iván vállalta a megmére­tést. A küldöttek a tanácskozás második napján az alapszabály módosításával foly­tatták munkájukat. Az elnökség megvá­lasztásának menetéről szóló módosító javaslatokat a résztvevők elfogadták. A módosított alapszabályról délutáni sajtótá­jékoztatón számolnak be. Az országos gyűlésre meghívott vendé­gek közül Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Latorcai János, a KDNP alelnöke és Győriványi Sándor, az FKgP parlamenti frakciójának elnökhe­lyettese köszöntötte a testületet. Ezután bejelentették: a hat elnökjelölt­ből öten kapták meg a küldöttektől a 20 százalékos ajánlást: Boross Péter, Für La­jos, Lezsák Sándor, Schamschula György és Szabó Iván. A hatodik jelölt, Grezsa Ferenc, nem kapta meg a szükséges tá­mogatást. A küldöttek szavazással döntöt­ték el: a jelöltek ábécésorrendben és öt percben mondhatják el kortesbeszédeiket. Boross Péter a párt helyének határozot­tabb megfogalmazását tartotta fontosnak, azaz az MDF-nek középjobb párttá kell válnia, erősítenie kell szervezettségét és szervezeti működését. Bejelentette: Für Lajos javára visszalép az elnökjelöltségtől. Für Lajos a legfontosabb célnak azt jelölte meg, hogy az MDF legyen jelen a közélet­ben', és az ország közakaratát fejezze ki, erősödjék a párt mozgalmi jellege, és vala­mennyi ellenzéki párttal, amely hasonló elveket vall, működjék együtt a jövőben. A jelölés elfogadását azzal indokolta: „163 szervezet jegyzőkönyvben juttatta el hozzá bizalmát”. Lezsák Sándor, aki szintén vis­szalépett Für Lajos javára, az MDF anya­gi helyzetének rendbetételéről szólt, s azt hangsúlyozta: a Lakitelek Alapítványra, az MDF holdudvarában mindig számíthat a párt, de az dilettáns elképzeléseket nem tud támogatni. Schamschula György sz­intén visszalépett Für Lajos javára, ugy­anakkor kijelentette: ha munkájára szük­ség van, szívesen dolgozik tovább az MDF-ben. Szabó Iván, a második legtöbb ajánlást kapott elnökjelölt nem mondott le a megméretésről, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek az utóbbi időben az MDF-en belül érték. Az MDF elnökének személyére délben kezdődött meg a sza­vazás. Az országos gyűlés délután ismét Für Lajost választotta a párt elnökévé. Az MDF eddigi elnöke a 623 érvényes sza­vazatból 329-et kapott. Szabó Ivánra 294- en voksoltak.

Next

/
Thumbnails
Contents