Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-10 / 119. szám
4 m 1994. augusztus 10., szerda KULFOLD-BELFOLD UJ KELET Ahol az állampolgárt meghallgatják megnyílt a panasziroda Az állampolgár interpellál a Parlamentben. Személyesen. Amióta az Ország- gyűlés új elnöke közzétette: bárki elmehet az Országházba, hogy elmondja panaszát, véleményét, javaslatát, sokan élnek e lehetőséggel. Kisemberek az ország minden részéből érkeznek a Parlament XI- es kapujához, ahol jogászok, közigazgatási szakemberek fogadják őket. A nemrég megnyitott úgynevezett panaszirodában nincs nyári szünet, csak a honatyák számára. Miért volt szükség erre a fórumra, amikor a Miniszterelnöki Hivatalban is szinte mindegyik főhatóságnál van tájékoztató és panasziroda ? - kérdeztük Havas Aladárt, az Országgyűlés elnöke panaszirodájának vezetőjét.- Ezt firtatták egyes hivatalok is. A válaszunk az volt: több ezer levél érkezett az állampolgároktól az Országgyűlés elnökéhez, ezek többsége egyéni panaszt tartalmaz ugyan, összességükben azonban gazdasági, társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet. Jelzik a törvényalkotók tennivalóit is - mondotta az iroda vezetője. - A levelek zömének írója azért fordul a Parlamenthez, mert az illetékes állami szervek, intézmények, hivatalok intézkedéseivel elégedetlen. A Tisztelt Háztól várják a segítséget, a jogorvoslatot. Bizalommal fordulnak az Országgyűlés elnökéhez, s a válasz nem szorítkozhat csupán az ismert mondatra: „panaszát” továbbítottuk az illetékes szervekhez. Érdemi intézkedés szükséges, ez pedig csak úgy lehetséges, ha szakemberek foglalkoznak mindegyik levéllel. De a levélírók közül számosán kérték az Országgyűlés elnökét: tegye lehetővé, hogy személyesen elmondhassák problémáikat. A népfelség kérését teljesítették, amikor megnyitották az Országgyűlés panaszirodáját. Már kezdetben annyian jelentkeztek személyesen és telefonon, hogy a hétfői és szerdai fogadónap kevésnek bizonyult. A következő héten kedden és csütörtökön is fogadták az állampolgárokat. Többségük - miként várható volt közérdekű problémákat vetett fel. Sokan a kárpótlás intézésének módjára panaszkodtak. Mint írták és elmondták, a kárpótlási hivatalokban azt mondják az érdekelteknek, hogy a földhivatal 60 napon belül kiadja számukra a telekkönyvi kivonatot. Azt azonban hiába várják hónapok óta. Az érdeklődőknek a földhivatalban azt válaszolták: fizessenek 500 forintot, s akkor intézkednek soron kívül. A licitálás egy évvel ezelőtt volt - mondották az emberek - földjüket még nem kapták meg, illetéktelenek művelik, az általuk bevetett földet pedig az arra pályázók kiszántották. Jogos az elkeseredésük. A nehéz anyagi helyzetben levő emberek helyett mi kérdezzük meg az illetékes hivatalokat, miként szünteti meg sürgősen ezeket a visszásságokat. A nyugdíjasok nyomatékkai kérik, hogy a törvény előírásainak megfelelően, az infláció mértékének növekedésével arányban növeljék a nyugdíjakat. Kifogásolták azt is, hogy a gyógyfürdőkben már nem részesülnek minden szükséges kezelésben. Felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy miközben a nyugdíjak emelésére nincs pénz, sok-sok milliót fizetnek ki végkielégítésként azoknak, akiktől rossz munkájuk miatt meg kell válni. Számosán az önkormányzatoknál tapasztalt bürokratikus eljárásra, lélektelen ügyintézésre hívták fel az Országgyűlés elnökének, illetve irodájának figyelmét. Az egyik budapesti állampolgár például lakáskiutalással kapcsolatos visszaélést Új hangok A nagy áttörés nem történt meg, de ezt komolyan senki nem várhatta. Az új magyar miniszterelnök első hivatalos pozsonyi látogatása sikernek számít - állapította meg hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív beállítottságú tekintélyes német lap kiemelte, hogy „a pénteki megbeszélések utáni sajtóértekezleten mind Horn, mind Moravcík méltatta a- tárgyalások légkörét. Mindkét fél elismerte a másik politikai szándékát az alapszerződés megkötésére, a bősi vita megoldására. Ezek új hangok voltak a két szomszéd viszonyában, miután Szlovákia önállóvá válása óta inkább az ellenségesség volt jellemző”. A főbb tárgyalási témák és a sajtóértekezleten elhangzott kijelentések ismertetése után a cikk szerzője, Matthias Rüb azt írta, hogy „az úton, amelyen Budapest és Pozsony közösen kíván haladni, mindenütt akadályok vannak, amelyek közül a szlovákiai magyar kisebbség önkormányzatának lehetősége és a dunai vízlépcső ügye a legnagyobb”. „Szlovákiában aligha van még egy olyan külpolitikai téma, amelynek akkora belpolitikai jelentősége lenne, mint a Magyarországhoz fűződő viszonynak. Horn láthatóan kiegyensúlyozottságra törekedett pozsonyi tárgyalópartnerei kiválasztásánál.” A német újság szerzője szerint a magyar miniszterelnök azzal, hogy nem az alapszerződés megkötésének gyorsaságára helyezte a hangsúlyt, tekintettel volt Moravcíkra, aki a szeptember végi választások előtti kampányban nem mutatkozhat a magyarokhoz nagyon közel állónak. Ku Klux Klán kereszt Az amerikai alkotmány nem tiltja egyetlen jelvény hordását, mutogatását, fel- állításSt séró.fe áieriíltki az ohiói fellebb- viteli bíróság ítéletéből is, amikor a bírák úgy döntöttek, hogy a Ku Klux Klan alkotmányos joga jelvényének, a keresztnek a felállítása az állami capitolium előtti téren. A döntést megelőzően az állam fordult a bírósághoz azzal, ho^y a Klan kereszt- kiállítása megsértené az állam és egyház szétválufiitásápak alkotmányban lefektetett törvényit. A*bu$sag ózonban ezt nyilván nem így gondolta. InfoNet Történelmi határnyitás tárt fel konkrét adatokkal. Némelyek azt sérelmezték, hogy az újrakezdési hitelek kamatai megfizethetetlenek, mások azt, hogy egyszerű bírósági eljárások évekig húzódnak, amiatt hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindegyik esetben az illetékes tárcához fordulunk, tájékoztatást kérünk az ügyről, s ha lehetséges, gyors intézkedésükről. Válaszukat csak akkor továbbítjuk a panaszosnak, ha az kielégítő. A hozzánk forduló lakosoknak elmondjuk: a helyi vagy a főhatóság hivatott intézkedni, nem az Országgyűlés. Mi csak azt tehetjük, amit a honatyák tesznek a parlamenti üléseken: választóik nevében interpellálnak a minisztereknél, a kormánynál. Az Ország- gyűlés elnökét is rendszeresen tájékoztatjuk. A panaszosok is abban reménykednek, hogy az Országgyűlés közbenjárására problémáikat megoldják az illetékesek. Egyes hivatalokban már nem nagyon bíznak. Jellemző, hogy az egyik állampolgár a miniszterhez címzett levelét is hozzánk hozta el azzal a kéréssel, hogy az Országgyűlés elnöke továbbítsa. így biztosan kézhez kapja - mondotta. Megtisztelő ez a bizalom, szolgálatunkkal szeretnénk megfelelni ennek - hangsúlyozta Havas Aladár. Azt fontolgatjuk, hogy miként lehetne kedvezőbb feltételeket teremteni az állam- polgári beszélgetésekhez. A jelenlegi fogadóhelyiség ugyanis kicsi, ebben egyszerre csak 6-8 ember foglalhat helyet. Addig is, amíg tágabb helyiséget kapunk, előzetesen megbeszéljük a hozzánk fordulókkal: melyik időpontban jöjjenek. Szeretnénk megkímélni őket a várakozástól. (MTI-Press) Tchibohódítás A Tchibo Budapest Kft. a hamburgi Tchibo Gmbh százszázalékos leányvállalata arra számít, hogy az idén a magyarországi kávé összértékesítésben mintegy 15-18 százalékos részesedést szerez. Ebben az esztendőben valószínűleg 16.500 tonna kávét adnak el az országban. A Tchibo a múlt esztendőben 10 százalékos részesedést ért el a magyar piacon. Balogh Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy az országban jelentős kávéfeldolgozó kapacitást építettek ki. Az elmúlt években több millió márkát fordítottak beruházásokra, s így Budaörsön 120 munkahelyet teremtettek. Magyar- országon dolgozzák fel a nyerskávét, pörkölik, darálják és csomagolják. Tizenhárom féle kávét kínálnak a magyar piacon, ahol a legjelentősebb versenytársuk a Douwe Egberts, az Eduscho Franck és a Jakobs. Az idén január óta mintegy duplájára emelkedtek a világpiacon a nyerskávé árak. A forint leértékelés miatt is drágul a nyersanyag. Ezért a Tchibo is hamarosan áremelésre kényszerűi. Balogh Attila szerint erre augusztus közepén kerül sor. A Tchibonál az áremelés mértéke 35 százalék körüli lesz, információi szerint a versenytársak 40-50 százalékos áremelést terveznek. Jordániái és izraeli határőrök kezet fognak a tegnapelőtt ünnepélyesen megnyitott határátkelőhelyen. A békekötés első gyakorlati következményeként is felfogható eseményen jelen volt Simon Perez izraeli miniszterelnök, Jordánia képviseletében pedig Hasszán herceg. Az ágabai átkelőt egyelőre csak külföldiek vehetik igénybe Nem együtt, csak egymás mellett Magyaros szövetségek Lembergben, Nyugat - Ukrajna egyik legjelentősebb ipari, művelődési központjában, mintegy kétezer magyar lakik. Két szervezet, a Lembergi Magyarok Kultúrális Szövetsége és a Lembergi Petőfi Társaság tömöríti őket. Skotnyár József ez utóbbi elnöke. Őt kértem meg, beszéljen az ott élő kisebbségek helyzetéről. — A legfontosabbal kezdeném. A legutóbbi választásokon városunk önkormányzata teljesen átalakult. Nagy örömünkre nem a nacionalista színezetű erők győztek, pedig Lemberg köztudottan egyik fellegvára az ilyen jellegű csoportosulásoknak. Az új polgármester, Vaszil Kujbida a centrumhoz tartozik, liberális demokratának nevezhetném. Más nemzetiségi szervezetek vezetőivel egyetemben alkalmam volt találkozni vele. E megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy messzemenőkig támogatja a kisebbségek kultúrális tevékenységét. —Milyen a magyarok kapcsolata a többi nemzetiségi szervezettel? — Lembergben a legnagyobb kisebbséget, érthető okokból, az oroszok képezik. Ők négy szervezetbe tömörültek. A Lengyel Kulturális Szövetség harmincezer lakos érdekeit képviseli. Ugyanilyen szervezetük van a beloruszoknak is. E három csoport helyzete kedvező, hisz a civil szerveződések mellett vannak hivatalos struktúráik is. Az oroszoknak például színházuk, iskoláik. A lengyel és belorusz gyerekek is anyanyelvükön tanulhatnak. Viszont a görögök, a litvánok, a csehek - s ide tartozunk mi. magyarok is - nem rendelkeznek ilyen lehetőségekkel. Ez a közös gond szülte a tömörülés ötletét. Megalakítottuk a Nemzetiségi Szervezetek Tanácsát. Ez a szervezet nem szól bele a kisebbségi szövetségek belső életébe, viszont vállalja a közös érdekek képviseletét. Mind a négy nemzetiség számára fontos lenne, ha rendelkezne egy olyan épülettel, melyben berendezhetné irodáit, működtethetné klubjait, vasárnapi iskoláit. E kérésünkkel nemrég fordultunk a város önkormányzatához, most várjuk a választ. — Milyenek a lembergi magyarság kapcsolatai az anyaországgal, illetve a kárpátaljai magyarsággal? — Az anyaország különféle intézményei jelentős segítséget nyújtottak számunkra a múltban. Kaptunk technikai berendezéseket, melyeket ifjúsági klubunk felszerelésére használtunk. Évről-évre egyre több lembergi szakember jut el magyarországi konferenciákra, más szakmai találkozókra, beindult a gyerekek üdültetése is. Számunkra Kárpátalja egyfajta kis anyaországot jelent. Korábban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyújtott számunkra némi támogatást. Az utóbbi időkben ezek már elmaradtak. Úgy tűnik, a szövetség ugyancsak el van foglalva saját belső gondjaival, s figyelme nem terjed ezeken túlra. — Üembergben a Petőfi Társaságon kívül a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége is igyekszik szervezni, tenni a diaszpórában élők érdekében. Milyen a két szervezet kapcsolata? — Kapcsolat helyett egymás melletti tevékenységről beszélhetünk. Mindkét szervezet éli a maga életét, igyekszik több - kevesebb sikerrel elkerülni az ütközést. Szerintem a munkára, a feladatokra kell koncentrálni, s akkor nem lényeges, hány szervezeten belül tevékenykedünk. Horváth Sándor Francia nyelvtörvény A francia parlament végérvényesen elfogadta azt a törvényt, amely a francia nyelvet védi az idegen, mindenekelőtt az angol behatásoktól. Mostantól a francia újságíró akár 8 hónap börtönnel vagy majdnem egymillió forintnak megfelelő, 50 000 frankkal büntethető, ha idegen-szavakat használ. Az új nyelvtörvény arról is rendelkezik, hogy a Franciaország területén zajló valamennyi kongresszusnak, szemináriumrtak,,. kqnfefenciának Mo-, liére nyelvén kell tanácskoznia. Mindenekelőtt az orvoskongresszusokra lesz a törvény nagy hatással, ahol is eddig általános volt az angol nyelv használata. A párizsi kulturális minisztériumban állítják, hogy szó sincs az angol nyelv teljes kiszorításáról, csupán arról, hogy az idegen nyelvet franciára cserélik. Számos politikus nevetségesnek, és a siker minden reményétől megfosztott- nak tartja ezt a hatalmas méretű anyanyelvvédő akciót. A szocialisták xenofóbiával (idegengyűlölettel) vádolják az új törvényt, és „nyelvészeti Ma- ginotvonal” elnevezéssel illetik. InfoNet
