Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-10 / 119. szám
UJ KELET H II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 11 it 1994. augusztus 10., szerda 3 Levélügyeink HAT FALU, HAT NÓTA Országosan egyedülálló „faluszerkezetet” produkált a „szocialista településpolitika”, amikor Tiszabecshez csatolta közigazgatás szempontjából Tiszakóródot, Tiszacsécsét, Milotát, Uszkát, Magosligetet. Akkor egyetlen funkcionárius sem ágált a településsorvasztás ellen, a háborgó lakossággal szemben meg úgy működött a demokratikus centralizmus, hogy az apparátus döntött, amúgy centrálisán. Azóta sokat változott a rendszer, a hat település már önálló. Az együttlét és a szétválás legjobb ismerője Gyulai Gáspár, aki az említett települések függetlenített párttitkára volt, most polgármester.- Amikor jött a rendszerváltás, megbetegedtem és leszázalékoltak. Ekkor Tiszakóród és Csécse közösen kivált, én lettem a tanácselnök, majd megválasztottak polgármesternek. Azóta sokat tettem a múlt rendszerben elnyomott Kóródért. Most hátravan még a gáz és a telefon együttes vezetése, az iskola felépítése, de ezek is megoldódnak.- Ami viszont még a mai napig lezáratlan ügy, az összekényszerített települések vagyonmegosztásának vitás kérdése. A demokratikus átalakulás segített annyit, hogy a hat település saját nótáját fújhatja. Kérte is az öt társközség, hogy Tiszbecs az ott megvalósított fejlesztésekből és a GAMESZ- vagyonból fizessen részarányosán mindenkinek, mert azok a beruházások, Az egykori pártház ma posta amelyek a székhelyközségeket fejlesztették, a társközségektől vettek el pénzt. A könyvszakértői vélemény alapján nekünk Csécsével közösen közel nyolcmillió forint járna. Mint említettem, ez a két falu közösen vált ki, és ezért jogilag együtt szerepel a követelésünk.- Volt már néhány bírósági tárgyalásunk, de végül hatósági beavatkozás nélkül is megoldódhat a dolog, mert most aláírtak az érdekeltek egy megállapodást, hogy elfogadják a könyvszakértői véleményt, és az alapján a társközségek megkapják részüket. Van Tiszabecsen egy hatlakásos épület, azt szeretnénk a részjogosultságunk fejében, mert azt nem várhatjuk, hogy az egykori székhelyközség pénzzel fizessen.- Ahogy itt most nézegetem önnel a dokumentumokat, nem találom a központi pártház értékét, pedig az 1979-ben lett kialakítva, és több mint kétmilliót ér. Ezt is közösen hoztuk létre, most posta és diszkont van benne, és ennek az értékét is figyelembe kell venni a megegyezéskor. Ezekkel az értékátadásokkal visszakapnak valamit az egykori társközségek, és saját fejlesztésükre fordíthatják. Maksa híradó Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a Debreceni Agrártudományi Egyetem adott helyet az augusztus 4-7. között megrendezett XIV. Országos Postás Konferenciának. A haladó postáshagyományok szellemében megrendezett konferencia szervezőinek célja az volt, hogy a találkozó járuljon hozzá a szakmai, gazdasági célkitűzések megvalósításához, a posta üzleti és nemzetközi kapcsolatainak ápolásához, erősítve a postás dolgozók szakmai összetartozását is. A plenáris üléseken szó esett a világ postai fejlődésének, átalakulásának tendenciáiról, a piaci kihívásokról, a postahivatali hálózatjavítás vizsgálatáról, a szekcióüléseken pedig postaforgalmi, szállítási, gazdasági, banki és pénzforgalmi, hírlap-előfizetési stb. témakörökről is. A konferenciát lezáró, augusztus 7-én megtartott sajtótájékoztatón a Magyar Posta Rt. vezetői értékelték a posta és a konferencia munkáját, Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója pedig újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a Magyar Posta Rt., a nemzetközi szolgáltatásait nézve, összességében azonos szinten dolgozik, mint a legfejlettebb nyugat-európai országok, vagyis 3,5-3,7 nap alatt megjárja a levél pl. Hollandiát vagy Hollandiából Magyar- országot. Kelet-Európa tekintetében már nem ilyen jó a helyzet, a legsúlyosabb probléma Ukrajnával van, hiszen Záhonyból Csapig 6 hétig megy a levél, ám úgy néz ki - tette hozzá a vezérigazgató -, hogy egy közel másfél éve tartó tárgyalás- sorozat eredményeként az átfutás időtartama lecsökken néhány napra. Négy napról 3 napra csökkent le a Szlovákiába irányuló levélkézbesítés időtartama - tudtuk meg -, hiszen július 1-től vonat helyett mindennap oda-vissza járó, Pozsonyból Budapestre, Budapestről Pozsonyba induló gépkocsijáratot indítottunk be. „Hasonló terveink vannak Romániával kapcsolatban is, hiszen Debrecenben és Nagyváradon közösen szeretnénk nyitni egy úgynevezett nemzetközi kicserélő hivatalt, ami azt jelenti, hogy a romániai címzettek esetében nem kellene minden levelet felküldeni Bukarestbe és ott elosztani, hanem már Nagyváradon „megállhatna” az Erdélybe címzett küldemény, hogy rövidebb idő alatt érkezhessen meg a címzetthez. A belföldi levélszolgáltatás helyzetéhez érve a vezérigazgató elmondta, hogy míg - napi kétmillió levéllel számolva — 1991- ben a feladott levelek 71%-a érkezett meg másnap Budapestre és 76%-uk a vidéki címekre, ma már, s ezt az eredményt a Gallup-felmérések is igazolják, 81-86 és az utóbbi hónapokban 90%-os eredményekről is beszámolhatnak. Ez hiába jó eredmény Európa-szerte, nem lehetünk elégedettek, mert a maradék 10% küldemény nagy szóródással 2-3-5 napos kézbesítési idő elteltével érkezik meg a címzetthez, ami a megbízhatatlanság érzését kelti az,emberekben. A fennálló problémák megoldási lehetőségét a Magyar Posta Rt. keresi, s az is az elképzelések között szerepel, hogy a nagy mennyiségű közületi levelet feladókhoz a posta menne el a levelekért (küldeményekért). Felülvizsgálják a közúti szállítás lehetőségét is, hiszen a vasút drágaságát és rugalmatlanságát a postán kívül a piac is megérzi. A vezérigazgató úgy véli, hogy postai díjszolgáltatás- emelés az idén nem lesz, s egyben el is ítélte a MÓL Rt. hozzáállását, mely cég a piacra kevésbé érzékeny vállalkozásként nem nyeli le az infláció egy bizonyos mértékét. Törvényi kötelezettségek alapján a Magyar Posta Rt. minden 600 lélekszámúnál nagyobb településen állandó postai szolgáltatást kell hogy nyújtson, ám sokszor a forgalom az ingatlan bérleti díját sem fedezi. Megoldás lenne a helyi szolgáltatókat jutalékos rendszerben megnyerni e célból, de a helyi önkormányzatok ezt sokszor akadályozzák, mert számukra egy önálló postaépület státusszimbólum, amelynek „elvesztése” esetén a falu népességmegtartó képessége - szerintük - csökkenne. V. A. Jön a A Maksa Híradó és a Rádió Kabarécsütörtök a legfőbb vonzereje annak a szombati rendezvénynek, mely a Magyár Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége jóvoltából csalogatja vendégeit a Sóstói Múzeumfaluba. A harmadik országos turisztikai találkozó a turistáknak is felejthetetlen emlékeket ígér a lovaglás, sétakocsikázástól kezdve a bemutatókon át — tánc, ejtőernyős repülés avagy tűzoltás — az ügyességi ésdözőversenyig. A program reggel kilenc órakor kezdődik, és az esti bál zárja, melyhez a zenét a Simli Show és a régi Zenit együttes szolgáltatja. Herczku Tünde föld szeretetéből nem lehet megélni Szövetkezni új módon Szolomájer István Szolomájer István négy évvel ezelőtt a vállaji tsz szervezésében termesztett kézinövényeket ■— paradicsomot, paprikát, sárgarépát, takarmánykukoricát. Akkor még kicsiben ment az üzlet, ma azonban két unokatestvérével közösen 250 holdon gazdálkodnak. — Mikor a tsz kezdett bizonytalanná válni, két unokatestvéremmel, Harcsa Jánossal és Piánk Jánossal összefogtunk, és nekivágtunk a földművelésnek. Évről évre fejlesztettük a gazdaságot. Ma 250 holdon termelünk kukorifcát; búzát,- tri- ticálét, sárgarépát, paradicsomok paprikát. A,traktorvásárlási akció segítségével vettünk két MTZ-t, és egy nagyobb —140 lóerős — traktort. Ezekhez folyamatosan vásároltunk munkagépeket. Sokat köszönhetünk az állami támogatásnak és annak, hogy egy kft. meghitelezte az áfát. Elnyertük az AFI egyik pályázatát is. —Az egyébként sem remekelő mezőgazdaságot most az aszály is sújtja,. Okoz-e ez nehézségeket az önök gazdaságában? — Hát igen. Májusban volt elég eső, sőt még sok is. A mélyebben fekvő részekre nem tudunk rámenni a géppel. Még júniusban sem volt gond a szárazság, volt egykét eső is. Most viszont már csontszáraz a föld. és a hőség valószínűleg augusztus végéig fokozódik. Ez legsúlyosabban a paradicsomot érinti, csak fele termés várható. Ha a sárgarépa nem szárad ki, akkor még szeptemberben helyrejöhet. A csemegekukoricánk sem lesz olyan, mint a tavalyi. Ez annak is betudható egy részben, hogy a vetését kénytelenek voltunk öt-hat naponként ütemezni, ugyanis nincs kombájnunk, és a kézi betakarítás időigényes. Pedig most kellene kötni a szemnek. Ha nem köt,és ez a szárazság miatt lehetséges, akkor hiányos lesz a cső. A búza szépen termett — 28 mázsa egy holdon —, a minősége is jó volt, a nábrá- di keverő 840 forintért vásárolta fel. — Melyik növény éri meg legjobban a ráfordítást? — Tavaly a sárgarépa volt a legjobb üzlet, és még mindig az tűnik a legjobbnak. A búzával és a kukoricával az a legnagyobb problémánk, hogy nem tudjuk (árolni, kivárni a legmegfelelőbbÁbE jánlatot. Kényszerhelyzetben vagyunk, és ezt a felvásárlók nagypp jpl.tpdják. Kénytelenek vagyunk odaadni a termést alacsonyabb árért is, mert szükség van a pénzre, hgoy fedezni tudjuk a kiadásokat. Ebből a vállalkozásból még nem sok pénz lett. Vagyis lett, de azt mind visszaforgattuk a fejlesztésbe, a traktorok, gépek fenntartásába, javításába. Köztudott, hogy magasak a vegyszerárak. Egy adag műtrágya négy évvel ezelőtt 950 forint volt. most ugyanaz a szer 1716 forint. — Megéri? — Én úgy gondolom, hogy a mezőgazdaságot legalább öt év távlatában kell vizsgálni. Ha egymás után jönne három ehhez hasonló száraz év, akkor bezárhatnánk a boltot. Az ember úgy van vele, hogy ha ennyi pénzt beleölt, akkor nem szívesen száll ki belőle. Sok volt tsz-tagnak nincs is más választása. Vagy belevág a földművelésbe, vagy kenyér nélkül marad. Aki az idén kezdte el, az most nagy bajban van az aszály miatt. Mi könnyebben átvészeljük a szárazságot. De az összetartás kiváló, együtt sírunk, együtt nevetünk. Ennyiféle kultúránál lehet, hogy lesz olyan növény, ami kevesebb termésátlaggal is nyereséges lehet. — Hogy tervezik a jövőt? Mire lenne a legnagyobb szükségük az elkövetkezőkben? ■— Nagyon jó lenne, ha ki tudnánk építeni egy öntözőrendszert, csak sajnos ez nagyon sokba kerülne. Egyedül a Krasz- na van hozzánk közel, annak pedig nagyon rossz a vízminősége. Fúrt kútból kellene locsolnunk. Persze, csak szükség esetén. Fej kell,készülnünk,,mert még egy .ilyen aszályos év nagyon súlyos'gondokatokoz- na. Szeretjük alföldet, dö.3t$3eretetből hem lehet megélni. Sokan nagy gondot fordítanak a vetésre és a vegyszerezésre, de a betakarításra nem gondolnak. Jó lenne egy ütőképes kombájn. Csak hát az is 810 millió forint. Csak úgy lehetne szert tenni rá, ha többen összefognánk, és közösen vennénk meg. — A közmondás szerint közös lónak táros a háta. — Igen, errefelé is sokan gondolkodnak így. Pedig, ha tapasztalnák, hogy mennyivel könnyebb és gazdaságosabb lenne a betakarítás, akkor megváltozna a véleményük. — Akkor lényegében visszatérnének a szövetkezeti formához. — Nem egészen, ugyanis csak azzal szövetkeznék, akivel akarok, akiben megbízok. Az ilyen szövetkezéseket kizárólag az üzleti érdekek és kapcsolatok vezérelnék, és nem valamiféle ködös eszmék. Egy ilyen összefogással hatékonyabb termelést, sikeresebb munkát lehetne elérni. Nem lennénk kiszolgáltatva a felvásárlók kénye kedvének, nagyobb lenne a haszon, és mindenki jól járna. De ez még messze van. Idő kell az embereknek, hogy felismerjék ezt a lehetőséget, mint — ha nem is az egyetlen, de — a legjárhatóbb utat. Ehhez azonban tapasztalatokat kell szerezni és bátorság,kitartás, lendület kell hozzá. Aki mer, az nyer. Vasas László (A szerző fotóival) A vállaji Szolomájer István a szomszédos Mérken működteti ezt a gazdaboltot, ahol növényvédő-szerekkel áll a gazdák rendelkezésére
