Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-30 / 136. szám
UJ KELET 1994. augusztus 31., szerda 3 „Tisztelt Közgyűlés! A Hétszínvirág bölcsődének 100 000 Ft megszavazását kérem az alábbi indokok alapján: — országos visszhangot kiváltó kezdeményezésről van szó — a vállalkozói gondolat támogatását jelentené a közintézményi szférában — egyetlen „F” kategória többe kerül pénzben egy évben, nem beszélve az idegi károsodásról — több szülővel beszélve az intézmény jól működik. A közgyűlés nemleges szavazata esetén saját (hatalmas) polgármesteri keretem terhére biztosítanám az összeget, amennyiben nem ütközik a közgyűlés kifejezett rosszallásába! Nyíregyháza, 1994. augusztus 5. Tisztelettel: Mádi Zoltán” Ezzel a levéllel fordult városunk polgármestere a közgyűléshez. Miután a levélhez hozzájutottunk, felkerestem a Hétszínvirág bölcsőde vezetőjét, Vágó Lászlónét, akit a hír nagy meglepetésként ért. — Még nyár elején nyújtottuk be az önkormányzathoz a kérelmünket. Egyszer már tárgyalták, de akkor elutasították. Nem is gondoltam rá, hogy újra előveszik. Nagyon meglepett a polgár- mester úr ilyen hozzáállása. —Az indoklásban az szerepel, hogy országos visszhangot kiváltó kezdeményezésről van szó. Mit jelent ez? — Mindeddig bölcsődei ellátás csak önkormányzati kezelésben létezett. Ezzel a kezdeményezéssel országosan elsők vagyunk. Magánóvodák, iskolák vannak, de bölcsőde eddig nem volt. Az ötlet akkor fogalmazódott meg bennünk, amikor a bölcsődék normatív támogatása megszűnt. Az intézmények kezelését az önkormányzatok hatáskörébe utalták. Volt olyan város, ahol a bölcsődéket megszüntették, például Egerben, de mindenhol általános volt a bölcsődei ellátás minimalizálása. Ezt a bölcsit is a megszüntetés veszélye fenyegette. Benyújtottuk az önkormányzathoz a privatizációs kérelmünket, maga az elv elnyerte a testület tetszését, de ezután kezdődött a tárgyalás arról, hogy mennyibe kerül a megvalósítás. Elvégeztünk egy számítást, és arra jutottunk, hogy egy gyerek ellátása évi 190-200 ezer forint. Mi szerettünk volna ragaszkodni ehhez az összeghez, végül is hosszas tárgyalás után 150 ezer forintban állapodtunk meg, amit teljesítményfinanszírozáshoz kötöttek. — Miért nyújtották be a pályázatot? — Már a tárgyalások során kiderült, hogy további támogatásra lesz szükségünk a tárgyi eszközök modernizálására, pótlására. Erre a célra adtuk be a pályázatot. — Mióta működik az intézmény magánirányításban ? — Egy fél éve működünk magánbölcsődeként, és nagyon bízom benne, hogy néhány év alatt sikerül egy nagyon rangos intézménnyé fejlődnünk. Ez nem egy pillanatnyi fellángolás, nekünk távlati terveink vannak! Tervezzük szolgáltatásainkat bővíteni a lakossági igények szerint. Szeretnénk megvalósítani a szombati nyitva tartást, baby- sitter közvetítést, gyerekszállítást. Már jelenleg is foglalkozunk például tejérzékeny gyerekek ellátásával, és úgy tudom, hogy ezen a téren egyetlenek vagyunk a városban. Garamvölgyi Orvosvendégek Finnországból Nyíregyháza testvérvárosából, a finnországi Kajaaniból tegnap háromtagú orvosdelegáció érkezett a megyeszékhelyre. A vendégek szeptember másodikáig, nyíregyházi tartózkodásuk alatt tájékozódni kívánnak az egészségügyi intézményekben, így felkeresik a sóstógyógyfürdői anyás csecsemőotthont és a szociális otthont, az evangélikus szeretetotthont, ellátogatnak az egészségügyi alapellátáshoz és egy egész napot töltenek majd a Jósa András Kórházban. A finn orvosokat délelőtt 10 órakor fogadja a városházán dr. Endrejfy Ildikó alpolgármester. «iskolában Nem akadt ellenfele a tiszaberceli Bessenyei György Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatójának. Vezetői megbízása lejárt, munkaköre megüresedett, de Fekete Béla újra pályázott, s a tantestület is és a megyei közgyűlés is megszavazta a bizalmat újabb öt évre. Talán most már arra is jut energia, hogy az iskolát fejleszteni tudja, hiszen eddig azon fáradozott, hogy a hátrányos tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező hajdani állapot javuljon. A pedagógusellátottság megoldódott, s a tárgyi feltételeken kívül két szakmát összevonva (a szőlő- és gyümölcstermesztésit) általános kertész formában oktatják, hiszen ezzel jobb elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak a tanulóknak. ht Tanévkezdésre új, hat tanteremmel bővült Nagydoboson az általános iskola Tejfeldolgozó hat falunak — Még 1991 -ben felkerestek a falum- beliek, nem tudnék-e valamit tenni, mert a tehéntejet értékesíteni is nehéz, de ha ez mégis sikerül is, akkor a felvásárló fizet nehezen — kezdte beszélgetésünket Nagy László panyolai polgármester. —Azt válaszoltam, hogy utánanézek, de már akkor megfordult a fejemben, mi lenne, ha az egész vonal a tejtermelők kezében lenne. — Ez alatt mit ért? — Bár a felvásárlási helyzet javult, mégis szükség van arra, hogy a termelők nyugati mintára szövetkezzenek, hogy a tejet feldolgozott állapotban értékesítsék, mert akkor nagyobb a hasznuk. —Történtek erre utaló lépések Panyo- lán? — A lakossági megkeresés után az országban lévő ilyen típusú szövetkezeteket kerestem fel tanulmányozás végett, referenciaüzemeket néztem meg, és a tapasztalatok alapján kezdtünk hozzá a gyakorlati megvalósításhoz. Harminc ember részvételével, félmilliós tőkével megalakult falunkban a Tejfel- dolgozó és Szolgáltató Szövetkezet, melynek elnökévé dr. Erdélyi Miklós állatorvost választották. — Gondolom, ezzel még nem lett panyolai címkézésű tejtermék. — Ezek csak a kezdeti lépések voltak, amihez hozzátartozott, hogy a korábbi, leégett kenyérgyár területét megvettük az ÁFÉSZ-tól, amelyen felépül az üzem. Ezután szakértők bevonásával pályázatot hirdettünk, hogy állami támogatást szerezzünk a beruházáshoz, mert saját erőből képtelen a szövetkezet megoldani a feldolgozó elindítását. Ez év januárjában fogadott Kiss Gyula munkaügyi miniszter, majd azt követően Szabó János mezőgazdasági miniszter. Márciusban elbírálták a pályázatunkat, és kaptunk négy és fél millió forint vissza nem térítendő állami támogatást, a szükséges hitelfelvételünkhöz pedig harminc százalékos, szintén vissza nem térítendő kamattámogatást. — Akkor ezt a lehetőséget már csak fel kell használni. — A kapott pénz akkor lesz lehívható, ha saját erőforrásunkat az előírtaknak megfelelően megnöveljük. Ezen dolgozunk most. mert hat település figyelem- bevételével kell gondolkodnunk Nagyar- tól Olcsvaapátiig. — Tudják az itt élők, milyen lehetőséget jelent ez számukra? — Napi ötezer liter körüli tej feldolgozására lesz lehetőség ebben a mini tejüzemben. Elsősorban pasztőrözött tejet, tejfölt, túrót, lágysajtot állítanánk elő. Ezzel a beruházással a felvásárlás, feldolgozás, értékesítés olyan láncolata alakul ki, ami a társuló tehéntartók számára biztos megélhetési forrás, azonkívül tizenkét embernek munkát biztosít. Aradi Balogh Attila polgármester m ortrék 1 lol bl bit n a család — Ne legyen feltűnő az írás, én szerény ember vagyok, nem szeretem a harsogást — kérte Révész László, Tuzsér polgár- mestere, s már első találkozásunkkor be kellett látnom, nem lesz könnyű rábírni a szereplésre. Polgármesterportré sorozatunkban ezúttal egy olyan vezetőt mutathatunk be, akinek legfőbb hobbija a család, — Tősgyökeres tuzséri vagyok, akkor Születtem, mikor a szülő anyák 'még nem mentek kórházba világra hozni csemetéjüket. Falusi, vidéki, paraszt őseim vannak, de tanultam, végzettségemnél fogva is agrármérnök, vagyis gazdálkodó vagyok. — Huszonöt évig voltam téesz-vezető, s a vérembe ivódott, hogy ha megválasztottak, akkor el kell számolnom a munkámmal, melyet másokért végeztem. A választások előtt öt évig Eperjeskén voltam szövetkezeti elnök, ez azonban csak egy átmenet v t az itt töltött időszakban, hiszen visszavágytam. —Mi a titka Tuzsérnak, ami így vonzza Önt? — Az itt lakó emberek, a település fekvése, a kastély, illetve a közeli múlt — hiszen a régmúltat nem ismerjük —, ami keveredik az almatermesztéssel. A természet, a gazdasági munka erős faluközösséget kovácsolt, melyet az innen elkerülök is meleg szívvel emlegetnek mint tanulóéveket. — Gondolom, a rokonság is köti ehhez a helyhez. — Nincs nagy rokonságom, csak névrokonaim, mégis erős a kötelék. A feleségem révén azért vannak hozzátartozóim, hiszen az ő családjukban négy lány van, s mind itt maradtak. Szűk családomban jönnek-mennek a gyerekek. Három édescsemetém van, akik nem is olyan kicsik, hiszen felnőttek, bár még nem teljesen önállóak. Két fiam a családi gazdálkodásból veszi ki részét, a lányom pedig egyetemista. Lassan tíz éve nevélünk két állami gondozott lánykát, szóval mozgalmas életet élünk. Szőnek a gyerekek a tuzséri táborban hetőséget adni, hogy szeressék, és érezzék, hogy az övék ez a település. így a civil szférák gazdasági és humán területen egyaránt szabadon működhetnek, mint például a Faluszépítő Nőegylet, a Kertbarátkor vagy a Faluújság apparátusa. Van egy alapítványunk is, mely a polgármesteri hivataltól függetlenül műköflik, és az etnikum, a cigányság kezelése is lehetővé teszi, hogy harmonikus közösséget mondhassunk magunkénak. A kezdetekkor az intézményfenntartási, -működtetési lehetőségek nem voltak meg, s mi például az egészség és oktatás fejlesztésén kezdtük a munkát. Most már egészségház épül gyógyszertárral, fogorvosi rendelővel, háziorvosi szolgálattal és szolgálati lakással. Az oktatást illetően az idén kezdtük meg a négytantermes iskola és napközi otthon építését, a jelenlegi épületet ugyanis kinőttük. Az iskola egyébként nem volt célba véve, de a gyerekek létszáma, összetétele sürgőssé tette a nagyobb volumenű tervezést. Ennek pénzügyi fedezte megvan, s az idén félig készen is lesz. További fejlesztéshez tartozik az infrastruktúra megteremtése, a közúthálózat, a szennyvíz- hálózat teljes kiépítése. Ez teljes egészében megvalósult. Ezen túl a gázt, a telefont most vezetik be, de a jövő évig ez már közel háromszázrflilliós beruházást jelent. S hogy mi lesz a jövő, azt majd a választások után jobban lehet körvonalazni. Herczku Tünde — Hogy marad idő rájuk a munkája mellett? — Utólag mindannyian megéreztük, hogy régóta vezető beosztásban dolgozom. A családot a feleségem fogja össze, de szólnom kell az anyósomról is, aki a velük töltöm, s az öcsémmel együtt gyakran munkálkodunk édesapám földjén. Bár mi almatermesztéssel foglalkozunk, a mostani aszály a gyümölcsösökben, a szántóföldeken egyaránt érezteti hatását, kevesebb almánk lesz, pedig ez a gyüterheket részben átvállalja, s mindannyiunk példaképe. Ő a családi összetartás megtestesítője nálunk, s nagyban neki köszönhető, hogy az ifjabb generáció, akik diplórriás emberek már, itt maradtak. Jómagam azzal igyekszem behozni a sok távollétet, hogy minden szabadidőmet mölcs valamikor Tuzsér vezérterméke volt. ‘ — Beszélgessünk egy kicsit az elmúlt négy évről. Mi az, amit az Ón csapata 'megvalósított a tervekből?' — Kiegyensúlyozott életet szerettem volán biztosítani a tuzsériaknak, s le
