Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-30 / 136. szám

Háromnapos nemzetközi biblikus konferencia kezdődött kedden Szege­den, a Hittudományi Főiskolán. A Kár­pát-medencében élő, bibliakutatással foglalkozó egyházi személyek és a szentírást oktatók 4 évvel ezelőtt talál­koztak először, hogy számba vegyék kutatásaik eredményeit. Azóta évről év­re eljönnek Szegedre, ahol ezúttal Pál apostol korintusi leveleit elemzik. Az időszámítás utáni első század közepén keletkezett két ismert levél a legősibb tudósítás az oltáriszentségről, az egy­házközségek szerepéről, valamint Jézus Krisztus és a hívek feltámadásának összekapcsolásáról. A hittudósokat ugyancsak foglalkoztatja a nők helyzete a korintusi egyházban. A levelek tanúsá­Andrej Kozirev orosz külügyminisz­ter egy negyedik genfi Jugoszlávia- értekezlet összehívását javasolta ked­den. A politikus mindezt azzal indokol­ta, hogy az immár hagyományos kül­ügyminiszteri találkozó keretében kellene megvitatni a boszniai béketerv belgrádi támogatása nyomán kialakult új helyzetet, és megfelelően kellene ér­tékelni a változásokat. Az orosz diplo­mácia vezetője szerint a legfontosabb, hogy ne szalasszák el a rendezés lehető­ségét. A külügyminiszter Berlinben orosz újságíróknak nyilatkozva terjesztette elő kedden reggel az ENSZ, az Európai Unió, valamint Oroszország és az Egye­sült Államok külügyminisztereinek újabb találkozójára vonatkozó javas­latát. Kozirev szavait az orosz rádió idézte. Az orosz politikus hangsúlyozta, hogy az újabb genfi találkozóra azért ga szerint a nők vezető posztokat töltöt­tek be, míg a'római katolikus egyház nem engedélyezte nők működését, és nőtlenséget rendelt el papjai számára is. A levelek arról is tanúskodnak, hogy Korintusban az egyház és a pogányok békésen együtt éltek, az utóbbiakat nem' üldözték, sőt bizonyos kapcsolatok is kialakultak közöttük. Mindezekről szó esik a konferencián, amelynek díszven­dége és főelőadója Ugo Varrni, a pápai Gergely Egyetem professzora. Kívüle még tíz hittudós tart előadást. A tanács­kozásra 120 római katolikus, reformá­tus és evangélikus vallású vendég érke­zett Csehországból, Szlovákiából, Kár­pátaljáról, Erdélyből, a volt Jugoszlávia utódállamaiból és Burgenlandból. van szükség, mivel a nemzetközi köz­vetítőcsoport szintjén érezteti hatását a régi álláspont, illetve egyfajta tehetet­lenség, s nem tapasztalható rugalmasság a belgrádi vezetés álláspontja nyomán kialakult új helyzet megfelelő értéke­lésében. Kozirev emlékeztetett rá, hogy az előző genfi miniszteri találkozókon csak vázlatosan tekintették át azt a lehetősé­get, hogy Belgrad „igent” mond a terv­re, mivel ennek valószínűsége gyakor­latilag kicsi volt. Utalt rá, hogy koráb­ban Moszkvában sem hittek ebben a le­hetőségben. — Azután, hogy Slobodan Milosevic és a szerb vezetés támogatta a közvetítőcsoport béketervét, a helyzet megváltozott, amire megfelelően re­agálni kell! — szögezte le az orosz kül­ügyminiszter. Kozirev hangsúlyozta, hogy kellő támogatásban kell részesíte­ni a szerb elnök „bátor és határozott” álláspontját. Valamennyi rendőrségi vezető a példaértékű nemzetközi együttműködést emelte ki a budapesti Zsidó Múzeumból a még tavaly decemberben ellopott és a napokban visszakerült mintegy 7 milliárd forint értékűre becsült zsidó műkincsek és kegytárgyak ügyében tartott hétfői buda­pesti sajtótájékoztatón. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta: ez volt az első eset, hogy a magyar rendőrök egyszerre négy ország — Auszt­ria, Izrael, Néme­tország és Románia működtek együtt. Az ORFK vezetője egyúttal tárgyjutal­mat adott át a nyo­mozásban részt vett külföldi rendőrök­nek. Tizenhárom magyar rendőr di­cséretet és jutalmat kapott. Zoltai Gusz­táv, a Magyarorszá­gi Zsidó Hitközsé­gek Szövetségének ügyvezető igazgató­ja bejelentette: hat rendőr két hétre Iz­raelbe látogat, ahol a kikapcsolódás mel­lett szakmai tovább­képzésre is lehetősé­gük nyílik. Bodrácska Jgnos, budapesti rendőr- főkapitány elmondta: már közvetlenül a betörés felfedezése után világossá vált, hogy a bűncselekményt profik követték el, a műkincseket pedig minden bizonnyal külföldre vitték. Mint emlékezetes, az ügy > kapcsán felmerült a rendőri felelősség kérdése is. Ezzel kapcsolatban Bodrácska közölte: egy rendőrt elbocsátottak állá­sából, néhányan pedig fegyelmit kaptak. A BRFK vezetője hozzátette: még min­dig nem záíható ki százszázalékosan, hogy esetleg rendőröknek is közük van a betöréshez. Lázár János, a főkapitány bűnügyi he­lyettese a nyomozás nyilvánosságra hoz­ható részleteiről szólva emlékeztetett: megállapították, hogy a bűntettet 1993. de­cember 10-ről 11-ére virradó éjszaka követték el. Nagy erőkkel láttak hozzá a betörés felderítéséhez, a helyszínelés há­rom napig tartott, és összesen 277 sze­mélyt hallgattak ki. A nyomozás során a rendőrség látókörébe került egy magyar betörőcsoport, amelynek néhány tagját egy másik ügy miatt tartóztatták le. Ellen­őrzésük során merült fel az osztrák-román állampolgárságú Stefan Emílián neve, akivel a banda tagjai kapcsolatban álltak. A német, az osztrák és a román szervek információi alapján sikerült kideríteni, hogy az ismert betörő a Zsidó Múzeum kifosztása idején Magyarországon tartóz­kodott. A román rendőrök június 8-án haj­tották végre azt az akciót, amely során Bukarestben, illetve Dascalu faluban meg­találták a műkincsek döntő többségét. A tárgyakat minden bizonnyal a Németor­szágban élő román állampolgárságú Chi- rita Niculae szállította el autóval Buda­pestről. Német rendőrök letartóztatták és kia­datási őrizetbe helyezték: előreláhatólag szeptember közepén adják át a magyar hatóságoknak. Ezzel szemben Stefan Emílián — osztrák állampolgár lévén — nem adható ki. Je­lenleg Ausztriában folyik ellene eljá­rás, a gyanúsított szabadlábon véde­kezik. Harmadik társukat, a román származású, Né­metországban élő, izraeli állampolgár­ságú Arie Bacalt még nem sikerült kézrekeríteni, nem­zetközi elfogató­parancs van ér­vényben ellene. Ő egyébként a német szervek informáci­ói szerint kiterjedt nemzetközi kap­csolatokat fenntartó orgazda, aki volt már büntetve zsidó kegytárgyak eltu­lajdonítása miatt. Lázár hangsúlyozta: a nyomozás még nem fejeződött be, elkép­zelhető további tettestársak felbukkanása is. Ugyancsak keresik —- az Interpollal kö­zösen — a még meg nem került műkincse­ket. Egyelőre azt sem tudni, hogy az elkö­vetők megrendelésre dolgoztak-e, vagy saját maguk akarták értékesíteni a lopott holmit. Ugyancsak hétfőn nyitotta meg Zoltai Gusztáv a visszakerült műkincsek ideiglenes kiállítótermét a Mazsihisz Síp utcai épületének dísztermében. (MTI) Újabb Jugoszlávia-értekezlet bűnüldözőivel A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége épületének dísztermében augusztus 29- én Zoltay Gusztáv, a zsidó múzeum igazgatója nyitotta meg a megtalált kincsek ideiglenes kiállítását Éjszakai szolgálat a „BuNyi"-n Hajnal van. Négy óra után érkezik a BuNyi 45-ös postavonat Debrecenbe. Köd gomolyog a sínek felett. Az acélpáron vé- gigsiklik az érkező mozdony lámpáinak fénye. Lassan, szinte méltóságteljesen gördül, na még egy kicsit, na még egy ki­csit, s szinte már hozzásimul a peron be­tonjához. Az elhúzott ajtókon fény áram­lik ki, s megelevenednek az árnyak. Cso­magokat és zsákokat adnak kézről-kézre, a lent állók pedig elhelye­zik azokat szállítójárgá­nyaikon. Postások az éj­szakában. Alaksa József mozgó- posta-menetvezető nem aludt sokat az éjszakai indítás előtt, mert most költözik. Tíz évet aláírt a munkáltatónál a kölcsö­nért, s nemsokára elhagy­ja Dunakeszit Budapes­tért. A vonat elindul, s mi kukorékolások közepette (egy csomagban szárnyas van, amely az „ébresz­tést” Szolnoknál kezdte 3 óra körül) siklunk a vágá­nyokon Nyíregyháza felé. — Ma egy óra öt perc­kor indultunk Budapest­ről. Általában egy héten két ilyen éjszakai indítá­som van. „Leveles” be­osztásban vagyok a ko­csin. Minket csak úgy hívnak: mozgó postások. 1988 óta csinálom ezt, és úgy érzem, meg­becsülik a munkámat, mivel éjszakai pótlékkal és útipénzz*l együtt 31 000 forint a nettó fizetésem. Katona voltam; egy egykori postáslaktanyában, és az egyik katonatársam, aki tényleg postás volt keszekbe rakva szortírozzuk az adott góc­körzetbe irányuló leveleket. Mi is ez a góc­körzet? Magyarország kilenc ilyen körzet­re van felosztva, mint ezt a postai irá­nyítószámok is jelzik 1000-től a 9-es számjeggyel kezdődőkig. Sorolja is a góc­körzeteket, a nagyobb városok szerint: 1. Budapest, 2. Budapest környéke, 3. mis­kolci, borsodi rész, 4. hajdú-bihari és sza­bolcsi, 5. gyulai, békéscsabai és szol­noki, 6. Kecskemét, Szeged, 7. Szekszárd, Dombóvár, Nagyatád, 8. Balaton környéke Veszprémtől Zalae­gerszegig és Nagy­kanizsáig, 9. Győr, Sopron és Szombat­hely városokkal jelle­mezhető nagyobb terület. Most a nyír­egyházi góckörzetes anyagot szortírozzuk: lebontjuk irányítási te­rületekre, és azon be­lül jegyzékelő járatok­ra is. — A hátad mögötti rekeszekre fel vannak írva krétával a góc-' körzet települései, 80,100,150 település. Ahány út, annyi „krétasor”. Ezt mi alap­ján írtad fel? —- Szokás alapján, sorrendben, de fej­ből. — Hogyan? — A postai iskolában 3200 település­nek kellett megtanulni a nevét. Van olyan góc, amelyben 150, de van olyan is, ahol 400 település található. Egy térkép alapján havonta egy góc településeinek a nevét sa­játítottam el. így, ha autóval utazóm, szak­mai ártalom, de tudom, hogy mi lesz a következő település neve. egy vonaton, felcsigázta az érdeklődé­semet. Kedvet kaptam, és idejöttem. — Ez mozgó munkahely. Az állomáso­kon megállva leadogatjátok a küldeményt. Ennyi az egész? — Sokan azt hiszik, hogy ez laza ke­nyérkereső foglalkozás. Ez koránt sincs így, hiszen sokat dolgozunk. A járatra beosztott menetvezető (rovatoló) nyilván­tartja a tételes küldeményeket, a pénzes­zsákokat és az ajánlott küldeményeket is. Mindezt rovatlapon nyilvántartva továb­bítja, amikor megállunk az állomásokon. A többieknek is megvan á feladatuk, akik kemény fizikai munkát végeznek. Jelen esetben Budapestről elindulva kis re­Tehát a zsákunkban lévő küldeménye­ket, leveleket és értékleveleket a postahi­vatallal rendelkező települések szerint osztjuk szét. A mi járatunk a BuNyi, azaz a Budapest és Nyíregyháza között járó, megáll Cegléden, Szolnokon, Püspök­ladányban és Debrecenben is. Menet közben a célállomásig kiszortírozott leve­leket újabb zsákokba rakva előkészítjük. Nyíregyházán a megfelelő postakocsik viszik tovább a küldeményt. A kukorékoló kakas például Máriapócsra (a címzés he­lyére) fél kilenckor érkezik, onnan, a pos­tahivataltól pedig expresszcsomagként, soron kívül kézbesítik tovább. — Érdekes ez a BuNyi (egyben ejtjük) elnevezés. Egyértelmű, de olyan tréfásan hangzik. — Ebből származnak postáslegendák is. Állítólag volt egy olyan nevű vonal is, hogy BaSzo. Ez lehetett akár a Balaton- szentgyörgy-Szombathely közötti vonal rövidítése is. Bement az egyik szabadsá­gon lévő postás egy postahivatalba, vala­milyen hivatalos ügyben, és azt mondta, hogy én vagyok a „baszó”, azaz a BaSzo. A postáskisasszonyok persze rendkívül furcsán néztek rá... Lassan megérkezünk Nyíregyházára, öt óra múlt pár perccel. Már kezd bené­pesülni az állomás munkába menőkkel. A postavonat dolgozóinak munkaideje las­san lejár. Hat óra körül érkeznek szálláshe­lyükre, és lefeksze­nek aludni. Egy dél­után négy órakor in­duló postavonattal ismét Budapest felé tartanak. Góckörze­tekre bontják a Sza- bolcs-Szatmár-Be- reg megye telepü­lésein aznap feladott leveleket. Apró örö­mök és bánatok pa- pírszeletkéit, ajándé­kokat, csomagküldő szolgálatok reklám­anyagait, s minden mást, azaz a külde­ményeket. Az ország minden részébe tartó levélanyagot feldol­gozzák, s azokat Budapestről még aznap éjjel ismét postavonatok viszik a szélrózsa minden irányába. Az éjjeli postavonatokon pedig leveszik a „szüzet” a levelekkel töl­tött zsákokról. így hívják a postások ma­guk között a kulccsal nyitható lakatsze­rűséget. . — Amúgy zárólap a hivatalos neve — mondja József, aki postatisztképző isko­lában tanul. Úgy érzi, itt van jövője. Csak azokat a kutyákat sajnálja, amelyeket „élő” feliratos, légmentesen lezárt doboz­ba rakvaáőnak fel egyesek. Mert mi, em­berek, gondatlanok is tudunk lenni. Kép és szöveg: Varga Attila

Next

/
Thumbnails
Contents