Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-30 / 136. szám

1994. augusztus 31., szerda 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD ■ ÚJ KELET Miniszteri elismerés Kuncze Gábor belügyminiszter kedden soron kívüli előléptetésekkel és em­léktárgyak adományozásával ismerte el 23 rendőr kiváló sportteljesítményét. Ők májusban a rendőrteniszezők Svédországban lebonyolított európai csapat- bajnokságán, illetve augusztusban a jogvégrehajtók olimpiáján - ezt Alaba- mában rendezték meg - lövészetben, teniszben és karatéban értek el kiemelkedő eredményeket. Lakása ablakából lövöldözött Egy súlyos fémkalapáccsal, úgynevezett Samuval támadt kedden, a Heves megyei Zagyvaszántón a kiérkező rendőrökre az a férfi, aki előzőleg légpuskával lövöldözött lakása ablakából az utcán sétáló járókelőkre. Nagy László, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI munkatársának elmond­ta: a dühöngő G. I. helyi lakoshoz a község körzeti orvosa hívta ki a mentőket és egyben rendőri segítséget is kért. Mikor a járőrök a helyszínre érkeztek, a férfi megragadott egy súlyos kalapácsot és azzal támadt rájuk, akik közül az egyik a dulakodás közben könnyebb sérülést szenvedett. A férfit végül ártal­matlanná tették, majd a gyöngyösi kórházba szállították. A sajtószóvivő közölte: a valószínűleg beszámíthatatlan férfi a légpuskával való lövöldözés során sen­kinek nem okozott sérülést. Bizonytalan a visszamenőleges nyugdíjemelés A kormányzat szerint megvalósíthatatlan a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat közgyűlésének azon javaslata, miszerint a nyugdíjasok még az idén 8 száza­lékos, januárig visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésben részesüljenek. A nyugdíjbiztosító elnöksége viszont kitart elképzelése mellett, és legfeljebb tech­nikai jellegű engedményre hajlandó - nyilatkozta az MTI-nek Szeremi Lász- lóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnöke az elnökség keddi ülését követően. Tőkeemelés a Centrumnál Tőkeemelést határoztak el a tulajdonosok a Centrum Áruházak Rt. keddi közgyűlésén. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Brückner István, a cég vezérigazgatója elmondotta: zártkörű tőkeemelésről van szó, ezen négy cég vehet részt: nevezetesen a kanadai Sarlós Trading Ltd., a bécsi Wimpex, a Ca­ola Rt. és az MTM Kommunikációs Kft. Andrew Sarlós ugyanis sem írásban, sem szóban nem közölte a társasággal visszalépési szándékát - mondta Brück­ner István. A tőkeemelést minimum 1 milliárd forintra tervezik, de 2,5 milliárd forintig elfogadják a túljegyzést. A részvényjegyzés kezdő napja 1994. szeptem­ber 1 -je, zárónapja 1994. november 1 -je. A Centrum részvényeket a befektetők névértéken jegyezhetik. Országos konferenciára készülnek a jegyzik Az önkormányzati törvénymódosítások egyik legfontosabb elemével, a poli­tika és a közigazgatás viszonyával foglalkozik a szeptember 1-jén Siófokon megkezdődő II. országos jegyzőkonferencia. Dr. Erdélyi László, a tanácskozást szervező Magyar Közigazgatási Kamara titkára kedden az MTI-nek elmondta: a 2400 hazai jegyző számára kulcskérdés, hogy a politika bízik-e a néhány évvel ezelőtt gyökeresen átalakított közigazgatásban, és a nyugati társadalmak­hoz hasonló keretszabályokat alakít ki számára. A Bérgarancia Alapról tárgyaltak A kormány megváltoztatta korábbi álláspontját, és az 1994-es pótköltségvetés részeként nem tart igényt a létrehozandó Bérgarancia Alap tervezett 900 millió forintos befizetéseire. Erről a kormányzati oldal adott tájékoztatást az Érdek­egyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának keddi ülésén. Az is változás a kormányzati álláspontban, hogy javasolják: a költségvetés bocsássa az alap rendelkezésére a korábban ígért 600 millió forintot. • • ff f NYÍREGYHÁZI közgyűlés KÍNOS YÍGJÁTÍK (Folytatás az 1. oldatról) Nos, itt jött a nagy vita. Hamvas László (MDF) határozottan kijelentette: ez már erkölcsi kérdés, nem pénzügyi. Mindenki tudja, hogy a pedagógusok követelése jogos, a város pedig a ki­várásra játszik. Azt követelte: igenis alaposan meg kell vizsgálni minden le­hetőséget, hogy honnan és mennyi pénzt lehet előteremteni! Endrejfy Ildikó alpolgármester közöl­te: szó sem lehet erről, különben is a polgármester azt mondta, ő alá nem ír semmi ilyesmit. Ez meghökkentette a képviselőket egy, kicsit! mivel a pol­gármester eszerint szembehelyezkedne a testületi döntéssel. Végül is arról kellett volna szavazniuk a jelenlévők­nek, hogy a hivatal illetékesei készít­senek felmérést arról, van-e kiút anél­kül, hogy a város anyagilag megren­dülne (200 millió forintról van szó hozzávetőleg). S ekkor jött a csúnya bukfenc. Hu­szonegy képviselő tartózkodott a terem­ben, de harmadszori szavazásra is csak húszat mutatott a gép, 21 szavazó kellett volna a határozatképességhez. Valaki szándékosan szabotálta a dön­tést! ( A kínos, végjáték utam az ű!é§t be­rekesztették. Legközelebb októberben ülésezik a város képviselő-testülete. Ha elegen eljönnek... Szeptembertől nincs tandíj A házelnök bejelentésével kezdődött meg az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Gál Zoltán elmondta, hogy megbízottja hétfőn petíciót vett át az Ifjúsági Demokra­ta Fórum, valamint az Expo Baráti Köré­nek képviselőitől. Az 1996-os világkiállí­tással kapcsolatos kormányjavaslat meg­változtatására irányuló beadványt az Or­szággyűlés elnöke megvizsgálásra kiadta a gazdasági, valamint a költségvetési bi­zottságnak, továbbá eljuttatta valamennyi frakcióvezetőnek. A T. Ház döntött előterjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a honatyák megkezd­ték a vitát a felsőoktatási törvény módosí­tásáról. Fodor Gábor művelődési és köz­oktatási miniszter ismertette a kormány­zat által tervezett három módosítás lénye­gét. Az első két változtatás techikai jel­legű: két fogalom - a szakosító képzés és a szakirányú továbbképzés - beiktatása küszöböli ki, illetve hozza összhangba a törvény szellemével azt a paragrafust, amely a művelődési minisztert jelölte meg a nem állami felsőoktatási intézmények vezetőinek munkáltatójaként. A harmadik, immár tartalmi módosítás a tandíj szep­tember elsejére előírt bevezetését halaszt­ja el. A kormányzat mindazonáltal arra törek­szik, hogy - programjának megfelelően - 1995. szeptember elsejével a most elha­lasztott intézkedést megtehesse. A délutáni órákban a T. Ház 280 képvi­selő támogató szavazatával, 3 tartózkodás mellett elhalasztotta a felsőoktatási intéz­mények tandíjának bevezetését, amit a fel­sőoktatási törvény szeptember elsejei ha­tállyal írt elő. Az Országgyűlés kedden délelőtt álta­lános vitát folytatott, majd részletes vitára bocsátotta az idén áprilisban elfogadott gyógyszertári törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. Mint Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára expo­zéjában elmondta: a törvénymódosításra azért van szükség, mert az Országgyűlés áprilisban még úgy vélte, hogy szeptem­ber elsejéig, a törvény hatályba lépéséig a gyógyszertárak többsége privatizálható lesz. A gyógyszertári központok vagyo­nának privatizációjával kapcsolatos jogvi­Médiaegyeztetés A parlamenti pártok, a Magyar Televí­zió és a Magyar Rádió, valamint a keres­kedelmi televíziózásban és rádiózásban érdekelt szakemberek tárgyalássorozata kedden utolsó fázisába lépett, legalábbis a résztvevők abban bíznak, hogy kedden minden, a médiatörvény-tervezettel kap­csolatos kérdés tisztázható. Schiffer János MSZP-s médiaszakértő az MTI munka­társának nyilatkozva kedden délelőtt el­mondta: este befejeződik a munka, s az így kialakult kodifikációs változat kerül tárcaközi egyeztetésre. Ezután a kodifi­kációs bizottság elkészíti a végleges vál­tozatot, amely szeptember 29-én a kor­mány ülésének napirendjére kerül. A szo­cialista képviselő ugyanakkor úgy gondol­ja, hogy a kormányülés előtt még egy vitára kerül sor a pártokkal és a szakmai szervezetekkel. Ennek némileg ellentmondani látszik Nehéz-Posony István jogász kedd délelőtti nyilatkozata. Szerinte már a jövő héten a kormány elé kerül az a törvénytervezet- szöveg, amelyet e héten a kodifikációs bizottság az egyeztetésen elhangzott javas­latok alapján készít el. A kodifikációs bi­zottság tagja úgy véli, hogy a pártok és a szakmai szervezetek egyeztetésére erről az elkészült javaslatról nincs szükség, mivel a tárgyalások folyamán az egyeztető grémi­um kidolgozta a működési modelleket, tisz­tázta a szervezeti kérdéseket, s a javas­latokat a kodifikác.iqs bizottság maradék­talanul beledolgozza a készülő dokumen­tumba. Nehéz-Posorw István úgy tudja, hogy a tárcaközi egyeztetések során kikérik a kodifikációs bizottság véleményét. ta miatt azonban sok helyen a gyógyszer- tárak magánkézbe adását nem lehetett megkezdeni, illetve nem érvényesülhetett országosan egységes szempontrendszer. A kormány tervei szerint a Magyar Gyógyszerész Kamarával, valamint az ön- kormányzatokkal ismét át kívánja tekin­teni a helyzetet, s reméli, hogy a koalíciós megállapodás, valamint a kormányprog­ram alapján.megoldhatók a vitás kérdések. A képviselőcsoportok vezérszóno­kainak felszólalásával az Országgyűlés folytatta az új Házszabályra vonatkozó előterjesztés általános vitáját. Bihari Mi­hály, a szocialisták vezérszónokaként azt hangsúlyozta, hogy a Házszabálynak kettős feladata van: egyfelől a racionális döntéshozatalt, másfelől a parlamenti de­mokrácia érvényesülését kell segítenie., A Házszabály új elemeit összegezve a szo­cialista politikus különösen fontosnak tar­totta, hogy a kisebbségi, azaz az ellenzéki vélemény hangsúlyos szerepet kapjon a parlamenti döntéshozatalban. Az ellenzék számára biztosított garanciák sorában ki­emelte azt, hogy már 77 képviselő kez­deményezheti parlamenti vizsgálóbizott­ság felállítását, és ez a bizottság paritásos összetételű is lehet. Lényegesnek nevezte mindemellett, hogy a kérdéseken és interpellációkon kívül megjelenik az azonnali kérdésfelté­tel intézménye mint a végrehajtó hatalom ellenőrzésének újabb formája és lehető­sége. Bihari Mihály utalt arra, hogy az új Házszabály számos ponton a jelenleginél racionálisabb törvényalkotói munkát tesz lehetővé. Ezt taglalva említette azt a javas­latot, melynek értelmében a képviselői önálló indítvány előterjesztéséhez bizott­sági támogatás szükségeltetik. Demeter Ervin MDF-es képviselő az ipari tárca vezetőjéhez interpellált kedden délután, s azt feszegette, hogy milyen vélemények figyelembevételével döntött a kormány az expó elmaradásáról. Az MDF-es képviselő szerint a kabinet elő­készítő munkája minden gondosságot nél­külözött, és felszínes, szubjektív állítá­sokra támaszkodott. Demeter Ervin véle­ménye szerint nem volt tárcaegyeztetés, nem kérték ki sem az expo-főbiztos, sem pedig a világkiállítási szervezetek vélemé­nyét. A képviselő úgy tudja, hogy nem készült részletes üzleti terv az expo fel­építésének illetve abbahagyásának és a millecentenáriumi eseménysorozat költsé­geiről. Végezetül az MDF-es képviselő azt a kérdést tette fel, hogy Pál László minisz­ter mennyire érzi magát felelősnek a „statáriális” döntésért. A távollévő ipari miniszter válaszát Soós Károly Attila államtitkár olvasta fel. Pál László utalt arra: a parlament által is elfogadott kormányprogram kötelezte a kabinetet, hogy a helyzet ismeretében sürgősen foglaljon állást az expóról. A miniszter válaszában felsorolta azokat a szervezeteket, így a Világkiállítási Prog­ramirodát, a társadalmi tanácsot, valamint az expó-irodát, amelyek véleményét az előterjesztés elkészítése előtt kikérte, s azt is leírta, hogy személyes konzultációt foly­tatott Barsiné Pataky Etelka főbiztossal, a főpolgármesterrel és a tárcavezetőkkel. A közigazgatási államtitkárok értekez­letére a kormányülés előtt szintén meg­hívták az expó-főbiztost. A kormány elé öt változat került, amelyek a következők voltak: az eredeti terveknek megfelelően megépül az expó; szűkített tervet vesznek figyelembe; az egyetemi és számos fővárosi beruházás költségvetési, az expó pedig vállalkozási pénzekből épül meg; lemondják az expót, de folytatják az egye­temi és főiskolai beruházásokat, valamint millecentenáriumi rendezvényekre kerül sor; teljesen felhagynak a munkálatokkal. A kormány végül az utolsó előtti variációt fogadta el, s a közeli napokban olyan javaslatot terjeszt a parlament elé, amely minden kalkulációt tartalmaz. Végezetül a miniszteri válasz leszö­gezte: a kormány nem hozott „statáriális” döntést, s a parlament saját maga mérlegel­heti az expó sorsát. Demeter Ervin a választ nem fogadta el, mert megítélése szerint az valótlan tényeket tartalmaz, s Pál László - a képviselő szavai szerint - már hétfőn félretájékoztatta a parlamentet. A Ház a miniszteri választ 201 szavazattal, 62 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett élfogadta. Göncz Árpád köztársasági elnök augusztus 30-án látogatást tett a Tungsram nagykanizsai fényforrásgyárában Fegyverüzlet Ukrajnával Az MTI kedden honvédelmi forrásból úgy értesült, hogy aligha születik meg a magyar-ukrán haditechnikai megálla­podás az ukrán vezérkari főnök szerdáig tartó magyarországi látogatása idején. A magyar és az ukrán szakértők - mi­közben Anatolij Lopata vezérezredes vidéki katonai alakulatokat keresett fel -kedden is intenzíven tárgyaltak a Hon­védelmi Minisztériumban arról a két javaslatról, amelyet Keleti György hon­védelmi miniszter vetett fel néhány hete Munkácson, ahol ukrán kollégájávaL a múlt hét pénteken leváltott Rádeckij védelmi miniszterrel tárgyalt. A megál­lapodás azonban nem a minisztercsere miatt késik, hanem azért, mert az ukrán hadsereg elsősorban konkrét anyagi esz­közöket szeretne kapni az általa szál­lítandó különféle katonai alkatrészekért és berendezésekért. Ezt azonban a tárca költségvetése nem teszi lehetővé. Magyar részről szorgalmaznak egy másik megoldást is, mégpedig azt, hogy a Magyar Honvédség kapjon meg olyan szárazföldi eszközöket - harc­kocsikat, páncélosokat — amelyeket Ukrajnának a párizsi szerződés értel­mében meg kell semmisítenie. Ezek. a technikák ugyanis még mindig jóval korszerűbbek, műit-a honi'honvédség eszközei.

Next

/
Thumbnails
Contents