Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-29 / 135. szám

m I ■ 1/i ii rai a nri rÄi a ■ 1994. augusztus 30.,kedd 1 KÜLFÖLD-BELFÖLD ÚJ KELET De mi a komoly mérték? Kicsi emelés Ha sikerül megakadályozni, hogy az idei költségvetési hiány meghaladja a 330 mil­liárd forintot, akkor tartani lehet a tervezett 19 százalékos áremelkedést, márpedig az infláció a lakosság számára is az elsőszámú közellenség. Ezt Horn Gyula nyilatkozta A Hét című televízióműsor vasárnap esti adásában. A miniszterelnök - Rózsa Péter kérdéseire válaszolva - határozottan cáfol­ta, hogy a kormány elsősorban adó­emelésekkel kívánná kordában tartani a költségvetési deficitet. Szavai szerint a Békési-programnak sem az adóemelés a döntő eleme. Elsősorban az állami kiadá­sokat igyekeznek lefaragni, karcsúsítva az államapparátust, csökkentve a hivatalok számát. Ugyanakkor - mint fogalmazott - feltétlenül szükségesek nagyon kemény lépések, mert nemcsak a gazdaság, hanem főként a lakosság számára fontos a költségvetési hiány fékentartása, az ár­emelkedés visszaszorítása.- Csak összetettségében lehet kezelni a helyzetet, s a vita főleg arról folyik, hogy ha az adóemelés helyett más, megszigorító intézkedéseket vezetünk be, azoknak mi­lyen hatása lesz. De hozzá szeretném ten­ni, hogy nincs szándékában a kormány­zatnak komolyabb mértékű adóemelést végrehajtani - mondta a miniszterelnök. Horn Gyula és Békési László esetleges ellentétét feszegette az a kérdés, amely sze­rint a kormányfő gazdasági tanácsadó testületé esetleg a Békesi-féle pénzpolitika ellensúlyozására jönne létre. A miniszterelnök szavai szerint olyany- nyira nem erről van szó, hogy Medgyessy Péter, a tanácsadó testület vezetője leült Békési Lászlóval, hosszan elbeszélgettek, és a legnagyobb egyetértésben váltak el egymástól. A tanácsadó testület egyébként 11 tagú lesz, a nagy tiszteletben álló köz­gazdászok, politológusok nem kapnak dí­jazást munkájukért. Horn Gyula egy másik kérdés kapcsán fontosnak nevezte a hatpárti egyez­tetéseket, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad visszaélni a demokrá­cia játékszabályaival.- A kormány felelőssége, hogy rendbe tegye az ország dolgait, és ez úgy nem megy, hogy heteken hónapokon át meg­lehetősen terméketlen vita folyik, s azért odázzuk el a döntések sorozatát, mert még nem tudjuk azokat hatpárti egyeztetésen véglegesíteni - fogalmazott Horn Gyula. A kormányfő szerint valahol határt kell szabni, mert különben közvetve éppen a demokrácia sérül, hiszen nem lehet ren­dezett viszonyokat, normális, működőké­pes politikai, gazdasági életet teremteni. Az ellenzéket arra kérte, próbáljon meg nem obstrukciós magatartást tanúsítani, hanem új javaslatokkal, gondolatokkal, ha kell, nagyon éles bírálattal járuljon hozzá az ország gondjainak megoldásához. Kozirev Milosevicnél Az újabb katonai és gazdasági lépések­kel való fenyegetőzés tovább csökkentené a boszniai válság politikai eszközökkel való rendezésének esélyeit, és felbátorí­taná a katonai megoldást előtérbe helyező erőket - hangsúlyozták vasárnapi belgrá­di tárgyalásaikon Andrej Kozirev orosz külügyminiszter és Slobodan Milosevic szerb elnök. A találkozó után kiadött közlemény sze­rint a boszniai háború folytatása nemcsak a három nemzetiséget sodorná veszélybe, hanem a térség államainak békéjét és sta­bilitását is. „Ezért érvényt kell szerezni az aláírt tűzszüneti egyezményeknek, s le kell állítani a boszniai kormányhadsereg offen- zíváját” - állapította meg a két politikus. elnök abban is egyetértett, hogy a nemzetközi ■összekötő csoport által előterjesztett ren­dezési javaslat megfelelő alap a válság­ból való kilábalásra, valamint az igazsá­gos és tartós békét lehetővé tevő tárgyalá­sok folytatására. Eközben szerb-muzulmán egyezményt írtak alá Gorazdéban a kelet-boszniai vá­rosban és annak környékén tevékenykedő orvlövészek tevékenységének megakadá­lyozásáról. Az egyezményt szerb részről Nikola Koljevic boszniai szerb alelnök és Milan Gvero boszniai szerb főparancsnok­helyettes látta el kézjegyével. A szerződésben mindkét fél kötelezett­séget vállal az orvlövészek akcióinak meg­akadályozására. Az egyezmény betartását a boszniai ENSZ-erők ellenőrzik majd. Boszniai szerb katonák „fegyverekbe öltözve” 380 ezer dollár Az ENSZ iparfejlesztési szervezeté­nek (Unido) koordinálásával, a holland kormány finanszírozásával iparfejleszté­si koncepció készül Szabolcs-Szatmár- Bereg és Csongrád megyére vonatkozó­an - jelentette be hétfői sajtótájékozta­tóján Gulácsi Gábor, az IKM helyettes államtitkára. A projekt kidolgozására létrehozott munkacsoport hétfőn ülést tartott, ahol kijelölték a fő irányvonalakat, a legfonto­sabb feladatokat. A holland kormány a terv finanszírozására 380 ezer dollárt folyósít. A tájékozatón elmondták: mind Csong­rád, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében elsődleges cél a vállalkozói kör­nyezet optimális kialakítása. Mindkét megyében elsősorban az élelmiszeripari feldolgozó ágazatot, illetve a mezőgaz­dasági gépgyártást szeretnék fejleszteni. A feltárt lehetőségek eredményeként külföldi befektetőket is várnak ezeken a területeken, és úgy vélik, hogy a fellen­dülés munkahelyeket is teremt, amire mindkét megyében nagy szükség van. A tervek szerint a program az év végére el­készül, s jövőre kezdődik a végrehajtás. A munkacsoport áugusifús30-ári Nyír­egyházán, 31-én pedig Szegedettanul­mányozza a helyi: gazdasági köf ülrftév nyékét és az iparfejlesztés lehetőségeit. * Rabárnak, Kupának mennie kelleti Tanács(adé)hatalom? Nem tanácsoltam volna Horn Gyu­lának, hogy vagyonadóról beszéljen! — mondta a minap a rádióban Lengyel László, aki akkor már felkért tagja volt a miniszterelnök vadonatúj tanácsadó testületének. Harminchat órával ké­sőbb viszont már az is kétségessé vált, hogy fog-e egyáltalán Lengyel taná­csokat adni Hóm Gyulának. A polito­lógus ugyanis közölte, nem ért egyet azzal, hogy Medgyessy Péter — mint fogalmazott —, egy potenciális mi­niszterelnök vagy pénzügyminiszter vezesse a testületet. Lengyel nyilván­valóan nem Horn, hanem Békési László pénzügyminiszter pozícióját és befolyását félti a „potenciális minisz­terelnöktől”. E titulus egyébként nemcsak a Németh-kormányban be­töltött posztja miatt illeti meg Med- gyessyt, hanem azért is, mert amikor a választások után sokan igyekeztek lebeszélni a szocialistákat Horn Gyu­la kormányfői jelöléséről, többek között Medgyessy neve is elhangzott a lehetséges alternatívák között. Meg elhangzott Kemenes Ernőé is, aki most ugyancsak szerepel a tanácsadók listáján, s aki — a Tervhivatal ve­zetőjeként — szintén tagja volt a Németh Miklós-kormánynak. Kette­jükön kívül is félelmetes közgazdász­csapatot hívott meg Horn a tanácsadók közé: például Bródy Andrást, Hetényi Istvánt, Petschnig Mária Zitát. Ez az agytröszt szuperkabinetként adott eset­ben riválisa lehet a hivatalos kor­mánynak, k benne Békési Lászlónak. Aki egyébként — ha hinni lehet a szóbeszédeknek 4-j- megakadályozta, hogy Medgyess^.legalább ipari mi­niszterként tagja lehessen a Horn-kabi- netnek. Dehát miért vanjszüksége Horn Gyulának ennyi gazdasági tanács­adóra, s mellé iDjég olyan tekintélyes politológusokra, mint Lengyel László és Gombár Csabai — Hogy a minisz­terelnök kipróbálja rajtuk az ötleteit és a gondolatait — hangzott Lengyel László magyarázata az említett keddi rádióriportban. Kétségtelen, a kormányfő az elmúlt hetekben sűrűn kápráztatta el híveit és ellenfeleit improvizációival. Kérdés, hogy egy — mint hírlik — évente legfeljebb nyolcszor-tízszer összeülő tanácsadó testület alkalmas lesz-e a miniszterelnöki ötletek formába öntésére. Vagy inkább elődeik példáját is tanul­mányozva esetleg másutt kell keresnünk a tanácsadók szerepét? A központi bizottsági és minisztertaná­csi határozatok egyhangúságát és arctalan­ságát megtörve először Grósz Károly hív­ta életre a Minisztertanács Tanácsadó Testületét 1988 közepén. Elnöke, Bognár József, szintén tekintélyes közgazdász volt, tagjai pedig kiváló szakemberek: Berend T. Iván (az Akadémia akkori elnöke), Csikós Nagy Béla, Fekete János, Nyers Rezső, Sárközi Tamás. Mint Veress Péter, az akkori testület titkára az MTI- nek fogalmazott: ,, a miniszterelnök munkastílusából adódóan ő a tanácsadó testület elsőszámú megrendelője és foglal­koztatója”. Ebből kiderül, hogy a Tanács­adó Testület az évtizedek során kialakult hivatalos állami és párthierarchiát meg­törve lényegében irányítani kívánta a gaz­dasági stratégia kidolgozását. Néhány hónap múlva — 1988 novemberében — azonban már Németh Miklós a miniszter- elnök, aki számára a tanácsadó testület is eszköz ahhoz, hogy a párttal szemben kivívja a kormány önállóságát. A testület összetétele ennek megfelelően módosult: elnöke továbbra is Berend T. Iván, szellemét a gyökeres politikai reformokat szorgalmazó társadalomtudósok alakítják: Bihari Mihály, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Pokol Béla. A Grósz-féle tanác­sadó testület legnevesebb közgazdászai — Bognár Józseffel az élen — viszont a Minisztertanács Világgazdasági Tanács­adó Testületéként folytatják a munkát, s 1989 májusában az állami vagyon nagy­mértékű privatizációját, a külföldi működő tőke masszív, importját szorgalmazó állás- foglalást tesznek közzé. A tanácsadó testületek ugyanis alkalmasak az állami vagy pártfórümok számára kicsit kénye­sebb ügyek kezelésére, nyilvánosságra hozatalára is. így például 1989. április 13-án a Minisztertanács Tanácsadó Testületé közli országgal-világgal az MTI-n keresztül, hogy —két nappal korábban! — „Németh Miklós minisz- terelök felkérésére foglalkozott Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos kormányzati tennivalókkal... A tanács­adó testület... egyetért azzal, hogy az igazságügyi szerveknél... megindul a Nagy Imre-per felülvizsgálata.” Egy hónappal később ugyancsak ez a tanácsadó testület az, amely nyilvános állásfoglalásban a nagymarosi vízlép­cső építésének leállítását javasolja a kormánynak. Az Antall-kormány idején a tanács­adói testületek részint a kormányfő politikai befolyását növelik a hozzá baráti szálakkal kötődő személyek, például Kodolányi Gyula, Osváth György, Tar Pál, Ferencz Csaba kine­vezésével. Másrészt az Antall-kor- mány gazdasági tanácsadó testületéi tanulságos példát szolgáltattak a párhuzamos gazdaságpolitizálás le­hetőségeire. A kezdet kezdetén a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott gazdaságpolitikai bizottság és annak ambiciózus vezetője, Ma- tolcsy György „ tett keresztbe” Rabár Ferenc, akkori pénzügyminiszternek. 1993-ban pedig a Szabó Tamás priva­tizációs miniszter vezette GAM (gaz­daságstratégiai munkacsoport) dolgo­zott ki Kupa Mihály pénzügyminisz­ter restrikciós elképzeléseitől gyökere- j sen eltérő „gyorsítási programot”. Rabárnak mennie kellett, Kupának mennie kellett... A párhuzamok persze csalhatnak. Medgyessy Péter és Lengyel László azt mondja, hogy alapjában egyetért Békési gazdaságpolitikájával. A ta­nácsadók megbízója, Horn Gyula kor­mányfő és szocialista pártelnök azon­ban már félreérthetetlenül megfogal­mazta, hogy neki — más szempontjai is vannak. Hajdú András DEFICIT Zwack erősödés Ukrajnai minimálbér Ukrajna munkaügyi miniszterének he­lyettese, Nagyezsda Malis, a minap nyi­latkozott a sajtóban, melynek során kije­lentette: a minimálbér megemelése olyan hullámot indíthat el a mostani körülmé­nyek között, amely többszörösére emeli az árakat és újabb lökést ad az inflációnak. A Legfelsőbb Tanács képvisleőinek azon szándéka, hogy a létminimumot 786 700 karbovanecben állapítsák meg, előidézheti az árak 5-6-szorosára való emelését. 1993 decemberétől Ukrajnában 197 ezerkarbo- vanec volt a létminimumhoz szükséges összeg, júniusban közel 4 százalékos volt az infláció, ami, bármennyire is furcsa, az utóbbi két évhez viszonyítva a legalacso­nyabb. Azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint a létmini­mum, állami dotációban részesülnek, ezenkívül a decemberi áremeléssel kap­csolatban a dolgozók 63 ezer, a nyugdíja­sok 44 ezer karbovanec kiadás-hozzájá­rulást kapnak. A dolgozók közel 4 száza­lékának alacsonyabb a jövedelme a létmi­nimumnál. A miniszterhelyettesnek az a vélemé­nye, amennyiben négyszeresére emelik a létminimumot, az állam kénytelen lesz megtalálni az eszközöket a költségvetés­ből arra, hogy teljés mértékben dotálja azokat, akik a létminimum alatt, élngk. jíz azonban néhqz Riónak játszik, jnível az el­ső félévben a költségvetési hiány elérte a 20 százalékot. T.É. Forgalma jelentős - mintegy 30 szá­zalékos - bővülését tervezi az idén a Zwack Kereskedelmi Kft. Ezt Schwei­ger Béla, a kft. marketing-igazgatóhe­lyettese mondta az MTI kérdésére hét­főn Budapesten tartott sajtótájékozta­tóján. A kereskedelmi kft. tavaly mint­egy 1Ö milliárd forintos forgahhat ért el. Az idén ez a forgalom várhatóan meg­haladja majd a 10 milliárd forintot. Nö­vekszik a tervek szerint a Zwack részvé­nyeit birtokló IDV angol érdekeltségű, főleg égetett szeszeket gyártó és forgal­mazó cég termékeinek magyarországi eladása is. A napokban kezdi meg a Zwack Ke­reskedelmi Kft. az IDV egyik legújabb terméke - a Sheridans réteges likőr - forgalmazását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents