Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-29 / 135. szám
m I ■ 1/i ii rai a nri rÄi a ■ 1994. augusztus 30.,kedd 1 KÜLFÖLD-BELFÖLD ÚJ KELET De mi a komoly mérték? Kicsi emelés Ha sikerül megakadályozni, hogy az idei költségvetési hiány meghaladja a 330 milliárd forintot, akkor tartani lehet a tervezett 19 százalékos áremelkedést, márpedig az infláció a lakosság számára is az elsőszámú közellenség. Ezt Horn Gyula nyilatkozta A Hét című televízióműsor vasárnap esti adásában. A miniszterelnök - Rózsa Péter kérdéseire válaszolva - határozottan cáfolta, hogy a kormány elsősorban adóemelésekkel kívánná kordában tartani a költségvetési deficitet. Szavai szerint a Békési-programnak sem az adóemelés a döntő eleme. Elsősorban az állami kiadásokat igyekeznek lefaragni, karcsúsítva az államapparátust, csökkentve a hivatalok számát. Ugyanakkor - mint fogalmazott - feltétlenül szükségesek nagyon kemény lépések, mert nemcsak a gazdaság, hanem főként a lakosság számára fontos a költségvetési hiány fékentartása, az áremelkedés visszaszorítása.- Csak összetettségében lehet kezelni a helyzetet, s a vita főleg arról folyik, hogy ha az adóemelés helyett más, megszigorító intézkedéseket vezetünk be, azoknak milyen hatása lesz. De hozzá szeretném tenni, hogy nincs szándékában a kormányzatnak komolyabb mértékű adóemelést végrehajtani - mondta a miniszterelnök. Horn Gyula és Békési László esetleges ellentétét feszegette az a kérdés, amely szerint a kormányfő gazdasági tanácsadó testületé esetleg a Békesi-féle pénzpolitika ellensúlyozására jönne létre. A miniszterelnök szavai szerint olyany- nyira nem erről van szó, hogy Medgyessy Péter, a tanácsadó testület vezetője leült Békési Lászlóval, hosszan elbeszélgettek, és a legnagyobb egyetértésben váltak el egymástól. A tanácsadó testület egyébként 11 tagú lesz, a nagy tiszteletben álló közgazdászok, politológusok nem kapnak díjazást munkájukért. Horn Gyula egy másik kérdés kapcsán fontosnak nevezte a hatpárti egyeztetéseket, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad visszaélni a demokrácia játékszabályaival.- A kormány felelőssége, hogy rendbe tegye az ország dolgait, és ez úgy nem megy, hogy heteken hónapokon át meglehetősen terméketlen vita folyik, s azért odázzuk el a döntések sorozatát, mert még nem tudjuk azokat hatpárti egyeztetésen véglegesíteni - fogalmazott Horn Gyula. A kormányfő szerint valahol határt kell szabni, mert különben közvetve éppen a demokrácia sérül, hiszen nem lehet rendezett viszonyokat, normális, működőképes politikai, gazdasági életet teremteni. Az ellenzéket arra kérte, próbáljon meg nem obstrukciós magatartást tanúsítani, hanem új javaslatokkal, gondolatokkal, ha kell, nagyon éles bírálattal járuljon hozzá az ország gondjainak megoldásához. Kozirev Milosevicnél Az újabb katonai és gazdasági lépésekkel való fenyegetőzés tovább csökkentené a boszniai válság politikai eszközökkel való rendezésének esélyeit, és felbátorítaná a katonai megoldást előtérbe helyező erőket - hangsúlyozták vasárnapi belgrádi tárgyalásaikon Andrej Kozirev orosz külügyminiszter és Slobodan Milosevic szerb elnök. A találkozó után kiadött közlemény szerint a boszniai háború folytatása nemcsak a három nemzetiséget sodorná veszélybe, hanem a térség államainak békéjét és stabilitását is. „Ezért érvényt kell szerezni az aláírt tűzszüneti egyezményeknek, s le kell állítani a boszniai kormányhadsereg offen- zíváját” - állapította meg a két politikus. elnök abban is egyetértett, hogy a nemzetközi ■összekötő csoport által előterjesztett rendezési javaslat megfelelő alap a válságból való kilábalásra, valamint az igazságos és tartós békét lehetővé tevő tárgyalások folytatására. Eközben szerb-muzulmán egyezményt írtak alá Gorazdéban a kelet-boszniai városban és annak környékén tevékenykedő orvlövészek tevékenységének megakadályozásáról. Az egyezményt szerb részről Nikola Koljevic boszniai szerb alelnök és Milan Gvero boszniai szerb főparancsnokhelyettes látta el kézjegyével. A szerződésben mindkét fél kötelezettséget vállal az orvlövészek akcióinak megakadályozására. Az egyezmény betartását a boszniai ENSZ-erők ellenőrzik majd. Boszniai szerb katonák „fegyverekbe öltözve” 380 ezer dollár Az ENSZ iparfejlesztési szervezetének (Unido) koordinálásával, a holland kormány finanszírozásával iparfejlesztési koncepció készül Szabolcs-Szatmár- Bereg és Csongrád megyére vonatkozóan - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Gulácsi Gábor, az IKM helyettes államtitkára. A projekt kidolgozására létrehozott munkacsoport hétfőn ülést tartott, ahol kijelölték a fő irányvonalakat, a legfontosabb feladatokat. A holland kormány a terv finanszírozására 380 ezer dollárt folyósít. A tájékozatón elmondták: mind Csongrád, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsődleges cél a vállalkozói környezet optimális kialakítása. Mindkét megyében elsősorban az élelmiszeripari feldolgozó ágazatot, illetve a mezőgazdasági gépgyártást szeretnék fejleszteni. A feltárt lehetőségek eredményeként külföldi befektetőket is várnak ezeken a területeken, és úgy vélik, hogy a fellendülés munkahelyeket is teremt, amire mindkét megyében nagy szükség van. A tervek szerint a program az év végére elkészül, s jövőre kezdődik a végrehajtás. A munkacsoport áugusifús30-ári Nyíregyházán, 31-én pedig Szegedettanulmányozza a helyi: gazdasági köf ülrftév nyékét és az iparfejlesztés lehetőségeit. * Rabárnak, Kupának mennie kelleti Tanács(adé)hatalom? Nem tanácsoltam volna Horn Gyulának, hogy vagyonadóról beszéljen! — mondta a minap a rádióban Lengyel László, aki akkor már felkért tagja volt a miniszterelnök vadonatúj tanácsadó testületének. Harminchat órával később viszont már az is kétségessé vált, hogy fog-e egyáltalán Lengyel tanácsokat adni Hóm Gyulának. A politológus ugyanis közölte, nem ért egyet azzal, hogy Medgyessy Péter — mint fogalmazott —, egy potenciális miniszterelnök vagy pénzügyminiszter vezesse a testületet. Lengyel nyilvánvalóan nem Horn, hanem Békési László pénzügyminiszter pozícióját és befolyását félti a „potenciális miniszterelnöktől”. E titulus egyébként nemcsak a Németh-kormányban betöltött posztja miatt illeti meg Med- gyessyt, hanem azért is, mert amikor a választások után sokan igyekeztek lebeszélni a szocialistákat Horn Gyula kormányfői jelöléséről, többek között Medgyessy neve is elhangzott a lehetséges alternatívák között. Meg elhangzott Kemenes Ernőé is, aki most ugyancsak szerepel a tanácsadók listáján, s aki — a Tervhivatal vezetőjeként — szintén tagja volt a Németh Miklós-kormánynak. Kettejükön kívül is félelmetes közgazdászcsapatot hívott meg Horn a tanácsadók közé: például Bródy Andrást, Hetényi Istvánt, Petschnig Mária Zitát. Ez az agytröszt szuperkabinetként adott esetben riválisa lehet a hivatalos kormánynak, k benne Békési Lászlónak. Aki egyébként — ha hinni lehet a szóbeszédeknek 4-j- megakadályozta, hogy Medgyess^.legalább ipari miniszterként tagja lehessen a Horn-kabi- netnek. Dehát miért vanjszüksége Horn Gyulának ennyi gazdasági tanácsadóra, s mellé iDjég olyan tekintélyes politológusokra, mint Lengyel László és Gombár Csabai — Hogy a miniszterelnök kipróbálja rajtuk az ötleteit és a gondolatait — hangzott Lengyel László magyarázata az említett keddi rádióriportban. Kétségtelen, a kormányfő az elmúlt hetekben sűrűn kápráztatta el híveit és ellenfeleit improvizációival. Kérdés, hogy egy — mint hírlik — évente legfeljebb nyolcszor-tízszer összeülő tanácsadó testület alkalmas lesz-e a miniszterelnöki ötletek formába öntésére. Vagy inkább elődeik példáját is tanulmányozva esetleg másutt kell keresnünk a tanácsadók szerepét? A központi bizottsági és minisztertanácsi határozatok egyhangúságát és arctalanságát megtörve először Grósz Károly hívta életre a Minisztertanács Tanácsadó Testületét 1988 közepén. Elnöke, Bognár József, szintén tekintélyes közgazdász volt, tagjai pedig kiváló szakemberek: Berend T. Iván (az Akadémia akkori elnöke), Csikós Nagy Béla, Fekete János, Nyers Rezső, Sárközi Tamás. Mint Veress Péter, az akkori testület titkára az MTI- nek fogalmazott: ,, a miniszterelnök munkastílusából adódóan ő a tanácsadó testület elsőszámú megrendelője és foglalkoztatója”. Ebből kiderül, hogy a Tanácsadó Testület az évtizedek során kialakult hivatalos állami és párthierarchiát megtörve lényegében irányítani kívánta a gazdasági stratégia kidolgozását. Néhány hónap múlva — 1988 novemberében — azonban már Németh Miklós a miniszter- elnök, aki számára a tanácsadó testület is eszköz ahhoz, hogy a párttal szemben kivívja a kormány önállóságát. A testület összetétele ennek megfelelően módosult: elnöke továbbra is Berend T. Iván, szellemét a gyökeres politikai reformokat szorgalmazó társadalomtudósok alakítják: Bihari Mihály, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Pokol Béla. A Grósz-féle tanácsadó testület legnevesebb közgazdászai — Bognár Józseffel az élen — viszont a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületéként folytatják a munkát, s 1989 májusában az állami vagyon nagymértékű privatizációját, a külföldi működő tőke masszív, importját szorgalmazó állás- foglalást tesznek közzé. A tanácsadó testületek ugyanis alkalmasak az állami vagy pártfórümok számára kicsit kényesebb ügyek kezelésére, nyilvánosságra hozatalára is. így például 1989. április 13-án a Minisztertanács Tanácsadó Testületé közli országgal-világgal az MTI-n keresztül, hogy —két nappal korábban! — „Németh Miklós minisz- terelök felkérésére foglalkozott Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos kormányzati tennivalókkal... A tanácsadó testület... egyetért azzal, hogy az igazságügyi szerveknél... megindul a Nagy Imre-per felülvizsgálata.” Egy hónappal később ugyancsak ez a tanácsadó testület az, amely nyilvános állásfoglalásban a nagymarosi vízlépcső építésének leállítását javasolja a kormánynak. Az Antall-kormány idején a tanácsadói testületek részint a kormányfő politikai befolyását növelik a hozzá baráti szálakkal kötődő személyek, például Kodolányi Gyula, Osváth György, Tar Pál, Ferencz Csaba kinevezésével. Másrészt az Antall-kor- mány gazdasági tanácsadó testületéi tanulságos példát szolgáltattak a párhuzamos gazdaságpolitizálás lehetőségeire. A kezdet kezdetén a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott gazdaságpolitikai bizottság és annak ambiciózus vezetője, Ma- tolcsy György „ tett keresztbe” Rabár Ferenc, akkori pénzügyminiszternek. 1993-ban pedig a Szabó Tamás privatizációs miniszter vezette GAM (gazdaságstratégiai munkacsoport) dolgozott ki Kupa Mihály pénzügyminiszter restrikciós elképzeléseitől gyökere- j sen eltérő „gyorsítási programot”. Rabárnak mennie kellett, Kupának mennie kellett... A párhuzamok persze csalhatnak. Medgyessy Péter és Lengyel László azt mondja, hogy alapjában egyetért Békési gazdaságpolitikájával. A tanácsadók megbízója, Horn Gyula kormányfő és szocialista pártelnök azonban már félreérthetetlenül megfogalmazta, hogy neki — más szempontjai is vannak. Hajdú András DEFICIT Zwack erősödés Ukrajnai minimálbér Ukrajna munkaügyi miniszterének helyettese, Nagyezsda Malis, a minap nyilatkozott a sajtóban, melynek során kijelentette: a minimálbér megemelése olyan hullámot indíthat el a mostani körülmények között, amely többszörösére emeli az árakat és újabb lökést ad az inflációnak. A Legfelsőbb Tanács képvisleőinek azon szándéka, hogy a létminimumot 786 700 karbovanecben állapítsák meg, előidézheti az árak 5-6-szorosára való emelését. 1993 decemberétől Ukrajnában 197 ezerkarbo- vanec volt a létminimumhoz szükséges összeg, júniusban közel 4 százalékos volt az infláció, ami, bármennyire is furcsa, az utóbbi két évhez viszonyítva a legalacsonyabb. Azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint a létminimum, állami dotációban részesülnek, ezenkívül a decemberi áremeléssel kapcsolatban a dolgozók 63 ezer, a nyugdíjasok 44 ezer karbovanec kiadás-hozzájárulást kapnak. A dolgozók közel 4 százalékának alacsonyabb a jövedelme a létminimumnál. A miniszterhelyettesnek az a véleménye, amennyiben négyszeresére emelik a létminimumot, az állam kénytelen lesz megtalálni az eszközöket a költségvetésből arra, hogy teljés mértékben dotálja azokat, akik a létminimum alatt, élngk. jíz azonban néhqz Riónak játszik, jnível az első félévben a költségvetési hiány elérte a 20 százalékot. T.É. Forgalma jelentős - mintegy 30 százalékos - bővülését tervezi az idén a Zwack Kereskedelmi Kft. Ezt Schweiger Béla, a kft. marketing-igazgatóhelyettese mondta az MTI kérdésére hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A kereskedelmi kft. tavaly mintegy 1Ö milliárd forintos forgahhat ért el. Az idén ez a forgalom várhatóan meghaladja majd a 10 milliárd forintot. Növekszik a tervek szerint a Zwack részvényeit birtokló IDV angol érdekeltségű, főleg égetett szeszeket gyártó és forgalmazó cég termékeinek magyarországi eladása is. A napokban kezdi meg a Zwack Kereskedelmi Kft. az IDV egyik legújabb terméke - a Sheridans réteges likőr - forgalmazását. (MTI)
