Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-18 / 126. szám

4 I 1994. augusztus 18., csütörtök II BAKTALÓRÁNTHÁZA i 1 ÚJ KELE1 VAROSRÓL Jt> VAROSRA A kereskedelemnek alkalmazkodni kell Irány Közép-Ázsia A Zöldért vállalat baktai kirendeltsége első ütemben gazdasági társulássá, majd a későbbiekben kft.-vé alakult át. A fel­vásárlás beindulása után egy jelentős tőkével rendelkező betéti társaság mellett, a tulajdonosok közé tartoznak a környező tsz-ek és a helyi ÁFÉSZ is. — Tevékenységüket milyen termékek határozzák meg leginkább? — kérdeztük Kormány Bélát, a Nyírségi Zöldség­gyümölcs Felvásárlási és Értékesítési Kft. igazgatóját. — Még mindig a zöldség, gyümölcs, burgonya felvásárlása és értékesítése a döntő. Ez az idén bővült más kereskedelmi tevékenységgel is. így többek között szlovák sörrel és. burgonyával, konzerv­ipari termékekkel, valamint hűtőházi tárolással. Importálnak továbbá cementet, fát, hullámpalát mintegy 30-40 milliós értékben. Ugyanilyen nagyságrendű az idén bevezetett reexportunk is. A teljes export az év első felében közel 400 millió forintot hozott a konyhára. Ezek főleg konzervek és tárolt almák voltak, melye­ket a FÁK országaiba, ezen belül Orosz­országba szállítottuk, de jók a partneri kapcsolataink Közép-Ázsiával is. — Az idei felvásárlással eddig elége­dettek? — Mindent elkövetünk annak érde­kében, hogy a hozzánk tartozó termelők­től felvásárolt árucikkeknek olyan elfo­gadható árat alakítsunk ki, mellyel mind­két fél meg lehet elégedve. Ez az év na­gyon nehéz, mert az aszály óriási gondot jelent. Emiatt az árucikkek árai ugyanis szinte naponta váltakoznak. A kereskede­lemben, és főleg a külkereskedelemben szükség van olyan ésszerű szerződésekre, melyekhez a termelő, a felvásárló és a fel­dolgozó egyaránt tudja magát tartani. Én bízom benne, hogy ez hamarosan kialakul. — Hány ember végzi a munkákat? — A kft. létszáma hatvan fő. Ennek egy jelentős része fizikai munkát végez, tehát vagonrakodással, áruelőkészítéssel foglal­koznak. A többi negyven százalék főleg a hatalmas mennyiségű exportnak a gyakor­lati megvalósítását, illetve ezek adminisz­trációját intézi. — Terveznek-e a jövőben valamilyen felújítást? — Ahhoz, hogy a túlélés után a jövőben fejleszteni is tudjunk, legalább 25 millió forintos nyereségre van szükségünk, mely­nek megvalósítása reálisnak tűnik. Sajnos azonban itt elsősorban nem termelőkapaci­tásról, hanem gépi berendezésekről lesz szó. Egy emelővillás targonca beszerzé­séhez komoly összegre van szükség. A meglévő eszközök is felújításra szorulnak. Azért termelő beruházásokban is gon­dolkodunk,^ ehhez várjuk a kormánynak azokat az elképzeléseit, a pályázatokat amihez csatlakozni tudunk. —Az önök vállalkozása igazán sikeres. Van-e ennek valamilyen titka? — A kereskedelemben soha nem lehet abból megélni, amiből tegnap. Minden év más és más, épp ezért minden évben ki kell valamivel egészíteni a már meglévő tevékenységet, mert az élet újat kíván az elkövetkező időben is. Tóth Katalin Vállalkozás önerőből Baktalórántházán az egyik sikeres vál­lalkozás, az Erdő Mező Kft. vezetője Németh Sándor, aki vízügyi technikus­ból vált sikeres vállalkozóvá 3 év alatt... — Mi adta az ötletet a cég létre­hozására? — Nyíregyházán, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolá­ban érettségiztem. Néhány évig dolgoz­tam a szakmában, egy idő után azonban úgy éreztem: váltani kell. Tizennégy évig másodállásban libákat tartottam, anyagi­lag ez alapozta meg a vállalkozásomat. Amióta a kft. működik, már nem foglal­kozom ezzel, mert a vezetés egész em­bert kíván. — Milyen jellegű munkával foglal­koznak? — Elsősorban fakitermeléssel, de más mezőgazdasági munkát is vállalunk. Tavaly csak gázvezeték építésen dolgoz­tunk. Egyre többen megismerik nevün­ket, más megyéből is kapunk munka­ajánlatot, így legutóbb például Borsod- Abaúj-Zemplénből. — Hány főt foglalkoztat jelenleg ? — Először hatan dolgoztak nálam, ma ez a létszám 15-re bővült. Ismerősökkel kezdtem dolgozni. Megszűnt a munka­helyük, amikor hívtam őket, igent mond­tak. A munkaügyi központ segítségével átképeztük őket. — Gondolom, nem nagyon örültek, hogy felnőtt fejjel tanulniuk kell... — Ezzel nem volt probléma, látták, az ő érdekük egy újabb szakma elsajátí­tása. Teljesítménybérezésben foglalkoz­tatjuk őket, az átlagtól jobban keresnek, elégedettek a fizetéssel. — Milyen terveik vannak a közel­jövőben? — Szeretnénk a létszámot bővíteni, minél több megrendelést szerezni. Sze­rintem a siker egyik titka: a jól végzett, becsületes munka. Hajdú Gabriella A várossá alakulást meg kellett lépni... A megye közepe Nem a világ, de a megye közepe Baktalórántháza, mármint földrajzi értelemben. Korábban mint járási székhely olyan szerepet töltött be, hogy a saját lakóinak igényén túl több más település szükségletét is kielégí­tette, munkahely, kereskedelem, okta­tás... A járások megszűnésével ezt a funkcióját ugyan megtartotta, de a térségi szerep sorvadásnak indult. Ebben az is közrejátszik, hogy a me­gye meghatározó városai mind 30 ki­lométeres távolságra vannak Bak- tától. Ettől függetlenül a kiépült alap- intézmények - középiskolák, kórház, mentőállomás. OTP-fiók, könyvtár, művelődési ház... - tartalékot jelen­tenek a beszűkült élethez.- Hogyan látja mindezt a város pol­gármestere, Vida Károly?- A gazdaságra is jellemző a visszae­sés. Megszűntek vagy átalakultak a városban lévő üzemek, szövetkezetek, mint például a téesz, a Mezőgép, a Ver- tikál, vagy az erdészet. A nagyszámú munkahely megszűnésének eredménye­ként a 3800 lakosú településünkön a munkanélküliségi ráta eléri a 20 száza­lékot. Különösen feszítő, hogy a nagy­számú cigány lakosságnál ez az arány 50 százalékos. A város életében a '91-es év jelentett fordulópontot. Igaz, ekkor az önkormányzat nagyon tragikus helyzet­ben állt fel. Üres kasszát, sőt 5 millió forintos adósságot örökölt. Emellett a település fejlesztési koncepcióval, ter­vekkel nem rendelkezett. Kilátástalan­nak tűnt, hogy a fejlesztések terén ered­ményeket tudunk elérni. Ezzel szemben a legmerészebb álmainkat is meghaladó városfejlesztések történtek az elmúlt két évben. Megvalósult a város gázellátása, minden lakás és telek csatlakoztatva van a rendszerre. Ez mintegy 130 millió forintos beruházás volt. Befejezés előtt van a teljes szenny­vízhálózat kiépítése. A 18 kilométeres városi úthálózatnak több mint fele szi­lárd burkolatot kapott. A telefonhelyzet pillanatnyilag kielégítő, bár egy-két évig lehet feszültség, de a tervek szerint 97- től korlátlan lehetőségek lesznek. Bein­dult a kórházban a fizikoterápiái rész, orvosi műszerek beszerzésére 3 millió forintot fordítottunk. A város két kö­zépiskolájában több mint ötszáz diák tanul. A mezőgazdasági szakmunkáskép­zőben. a régen működő szakképzés mel­lett az elmúlt évben beindult a gazdász- és a gazdaasszony-képzés is. ami újdon­ságnak számít errefelé. A szakmunkáskép­ző intézetben a tanévkezdésre átadunk egy tornacsarnokot Ennek szépséghibája, hogy nem a varosközpontban épült fel. Eredetileg ugyanis az általános iskolához tervezték.- Fejlesztéseiket milyen forrásból fi­nanszírozták?- Az elmúlt négy évben társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településnek minősültünk, és emiatt több mint 40 millió forint kiegészítő állami tá­mogatásban részesültünk. Pályázat útján a gázra 65 millió, az utak építésére 10 millió, míg egyéb fejlesztésekre, több mint 50 millió forintot kaptunk. A pályázatok alapvető feltétele volt a megfelelő terve­ken alapuló fejlesztési koncepció meg­fogalmazása, és a szükséges saját erő be­mutatása, amit az igen kedvező kama­tozású -jelenleg már megszűnt - lakossá­gi kölcsön formájában tudtunk biztosítani. Ezúton meg is köszönöm a lakosok tá­mogatását, akik a nehéz anyagi helyze­tük ellenére is segítettek. Kihasználtuk azt a lehetőséget is, hogy közhasznú gépeket szerezhettünk be 9 millió forint értékben, aminek felét az állam átvállalta. Ezzel le­hetővé vált, hogy a legfontosabb beruházá­saink egy részét - gáz, szennyvíz, csapa­dékvíz - saját gépekkel és saját dolgozókkal uidtuk kivitelezni. Termé­szetesen így az önköltség is kisebb volt. A jelzett fejlesztések összesen elérték a 350 millió forintot, ebből 250 millió pályázati forrás volt. A beruházások mellett a rekonstrukciós munkák hát­térbe szorultak, ezek után az olyan jel­legű munkák kerülnek előtérbe, mint például a tűzoltószertár, középületek, gimnázium felújítása.- Milyennek tartja a képviselő- testületet?-Tanulni kell ezt a mesterséget, az a tapasztalat, hogy nagyon érdekes em­berekből alakult ki. Több személyt a hatalom iránti vágy. egyéni érdek és előny is motivált, amikor ezt a felada­tot elvállalta. Véleményem szerint ezt a munkát csak a köz érdekeinek előtérbe helyezésével, szolgálattal és felelősség­gel lehet végezni, még akkor is, ha néha egyéni érdekeket is sértenek.- Váltsunk témát. Ön szerint milyen a város közbiztonsága?- A rendőrőrs több település össze­fogásával 1992-ben létesült. Hogy iga­zából milyen lenne a közbiztonság, azt akkor tudnám megmondani, ha nem tenne meg az őrs... A jelenlegi helyzet az, hogy a helyi gazdasági vezetők, in­tézményvezetők és az állampolgárok részéről sem elfogadható a mostani! közrend és közbiztonság. Ezt a vélemé­nyünket az illetékesekkel is közöltük.- A múlt év őszétől városi rangot kapott Baktalórántháza. Mit jelent ez a mindennapi életben a címen kívül?- Ezt meg kellett lépni, mert ilyen lehetőség nem adódna belátható időn belül a várossá válásra. Most biztosított volt. Lassan, de biztosan haladunk előre, és azon dolgozunk, hogy városi körül­ményeket biztosítsunk az itt élő pol­gároknak.- Ősszel indul a választás, önnek mi a szándéka?- Ha indulok, azt nem egyéni érde­kekből teszem, az nem az én mentalitá­som. A lakosság nagy részének a közműfejlesztések kapcsán eszközölt kölcsönök, a folyamatban lévő munkák befejezésének kötelezettsége emberileg nem teszi lehetővé, hogy megengedjem magamnak, hogy ne induljak a válasz­táson. Fullajtár András A kastélyban a betegek gyógyulnak Szociális betegség A Tüdőbeteg-gondozó ’Intézetbe érve, a város egyik legszebb kör­nyezete tárult elénk, mely koráb­ban a Degenfeld-kastély volt. Ma a működő kórház — műemlék jellegű — védett, 60 holdas parkjában egyedülálló faritkaságok találhatóak. A krónikus belgyógyászat és a Megyei Kórházhoz tartozó hármas számú pulmonológia munkájának bemu­tatásához dr. Kovács Katalin tüdő- gyógyász szakorvos volt segítsé­gemre. — A belgyógyászaton nyolcvan beteget tudunk fogadni, s általában 55-60 ágy foglalt. Itt főleg idős, ma­gatehetetlen fekvőbetegek vannak, akik szociálisan elesettek. Átmene­tileg is tartózkodnak nálunk néhányan, mindaddig, míg valamelyik szociá­lis osztály be nem fogadja őket. Ezeknek a betegeknek az ápolása, gondozása nagy fizikai és pszichikai megterhelést jelent. A tüdőbeteg osztályunkhoz 200 ezer fős terület tartozik. Ezenkívül az egész megye területéről az aktív TBC-ben szenvedőket és az ápolásra szoruló tu­morosokat is mi fogadjuk. A betegek ellátására 114 ágyunk van. A tu­berkulózis, az egy szociális betegség. A nehéz körülmények miatt az emberek alultápláltak lehetnek, s néhányan az italban keresik a megoldást. Ennek következtében fogékonnyá válnak a fertőzésekkel szemben. Itt tehát olyan elesett emberekről van szó, akik problémáikkal, gondjaikkal kell először azonosulni, s ezek után lehet közelebb férkőzni hozzájuk. Ez az út vezet el a kommunikációhoz. — Mennyi ideig tart egy ilyen beteg ápolása? — Az átlag kezelés 103 napig tart. Azonban az általunk kezeltek 30 százaléka két éven belül sajnos visz- szakerül hozzánk, amely egy nagyon nagy arány. Ilyenkor általában már igen előrehaladott stádium figyelhető meg, a tavaly kiírt 778 beteg 48 száza­léka TBC-s volt, s meglepő diagnózis, hogy ezen belül a nyolcvan százalék pozitív volt. A halálozási átlag az előző évek két százalékához képest, '93-ban további héttel növekedett. A növekedés azonban amiatt van, hogy az utóbbi időben egyre több tumoros beteget ápolunk. — Ezekben a munkákban hányán vesznek részt? — A krónikus belgyógyászaton egy orvos és tizenkét ápolónő dolgozik. A pulmonológián négyen vagyunk or­vosok, s további 22 nővér segíti a munkánkat. Tóth Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents