Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-18 / 126. szám
UJ KELET 1994. augusztus 18., csütörtök Jókat dumtsizunk, ennyi az egész! Komoréi tanyázók Sokáig és folyamatosan lesz aszály Tíz évből nyolc Sok embert foglalkoztató téma manapság az aszály. Beszélünk róla, közben a fejünket ingatjuk, hogy menynyi pénz, termény...! Kíváncsiak voltunk, számszerűen mekkora károkat okozott már eddig a ritkán tapasztalható szárazság? Aki válaszolt: Szénégető László, a Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. — Az aszály által okozott vissza nem fordítható károk több mint ötmilliárd forintra rúgnak. Elsősorban a gyengébb homoki talajokon szegényebb a termés, a jobb szatmári, beregi földek még úgy ahogy tartják magukat. — Milyen termésátlag várható? — A kalászosok termésátlaga jó. A nagy csalódás a kukorica. A termésátlaga várhatóan három tonnától nem lesz több. — Meddig tart még a száraz időjárás? — Azt kell mondanom, hogy még sokáig és folyamatosan számolnunk kell az aszállyal. A meteorológiai adatok azt mutatják, hogy a századforduló előtti csapadékátlag 23 százalékkal magasabb, mint az utóbbi tíz év átlaga. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt hazánkban tíz évből három volt aszályos. Ma tíz évből már nyolc az. És ez a folyamat már trendszerű, visszafordulás nem várható. Igenis számolnunk kell azzal, hogy minden év aszályos lesz. A magyarországi vegetáció évi 680-700 milliméter csapadékot igényel, ebből maximum 500 milliméter esik, sőt ez a mennyiség egyre csökken, mert egy globális felmelegedés tanúi vagyunk. A zöldségfélék, a lucerna, a gyep, a kukorica mind igényli a 680-700 millimétert, tehát a hiányzó mennyiséget pótolni kell! — Csakhogy az öntözőrendszerek kialakítása rendkívül költséges, főleg a magángazdálkodók pénztárcájához mérten. Sokan arra is panaszkodnak, hogy a megyében nincs elegendő víz. — Hát bizony az öntözőrendszerek tényleg nem olcsók. A vízkészletről annyit, hogy az öntözésre alkalmas vízmennyiség öt százalékát sem használjuk fel. Ám nem csak öntözéssel lehet bőségesebb termést elérni, bár az is nagyon fontos. Az előrejelzések szerint 2200-ra hazánk éghajlata a mostani Görögország éghajlatához lesz hasonló. Országunk mezőgazdaságát alapvetően át kellene struktúráink Olyan szárazságtűrő fajtákat kellene termelni, amelyek aszályos időben is nyereséget tudnak produkálni. Van például szárazságtűrő kukorica, amely az általunk termelt kukoricánál jóval kevesebb csapadékkal is beéri. A növény fejlődéséhez nem csak megfelelő mennyiségű vízre, de megfelelő tápanyagra is szükség van. A tápanyaggazdálkodás terén bőven lenne javítani való. Tápanyagdúsabb földben kevesebb víz mellett is jól fejlődik a kultúra. A földből kivett energiát pótolnunk kell valahogy, különben nem számíthatunk jó termésre. Hogy ezt szerves — vagy műtrágyával oldják meg, az mindegy. A lényeg, hogy szakszerűen csináljuk. Egyébként a hozzáértés a kulcsa mindennek. Hozzáértően - víztakarékosán - kell kialakítani az öntözőrendszert, megválasztani növényfajtát, a tápanyag-utánpótlást. Fontos, sőt kötelező az őszi mélyszántás, a tarló lezárása. Mindenben az aszályhoz kell igazodni. Vigyázat! A szárazság erősödni fog! Vasas László Gáz Tuzséron Talán elgondolkodtató, hogy még Nyír- gyházáról is képesek sokan kiutazni a :omorói Ifi Tanyára csak azért, mert ott rtelmesen, jó hangulatban és hosszasan 1 lehet dumcsizni. Egyéb vonzó progra- not a kis pince nem kínál, bár állandóan nűködik az UFO Klub, s már saját újságuk is van A látogatók címmel. Azt persze ie kell vallanom, hogy mikor ott jártunk, z épület zárva volt, de amint leülünk be- zélgetni Décsi Arpádnéval, a tanya ezetőjével, azonnal kiderül, hogy ez csak lélelőttre érvényes, az esti órákban lenépesül a környék. — Már az ajtóban szoktak várni a fiata- ok. akik összeverődnek itt, s a program nindig tőlük függ. Van úgy, hogy hoznak :gy jó zenét, vagy újabb híreket tudnak élekvándorlásról, természetfölötti lolgokról, s ezt mindig kivesézzük. Van tt egy büfé is, és diszkó is szokott lenni, im nem csak ezért járnak ide. — Egy néni azt mondta, hogy nagyon elkapott ez a hely, jó, hogy van ilyen. Ezek zerint a falusiak is elismerték ennek i szórakozási lehetőségnek létjogo- ultságát. — Mindenkit meg kell dicsérni, aki sejtett nekem. Ha ők nincsenek, egyedül lem bírtam volna működtetni az Ifi banyát, így is sokat idegeskedem. A lolgármestertől a falufelelősig sokan lenéznek ránk, itt vannak. A borozónak idült helyiség nevét is úgy választottam, togy vegyék észre, több kocsmára nincs űkségünk, ez a hely csakis a fiataloké 11, hogy legyen. A klub egyébként a lolgármesteri hivatalé, s nagyon alacsony lérleti díjat fizetünk érte. Talán azt is síkéül elérni, hogy ne fizessünk semmit, íiszen a javítások, egyáltalán a fenntartáii költség sokat elvisz tőlünk. Nagyon deális lenne, ha mindenki csak örülne lékünk, ám sokan konkurenciát látnak lennünk. A kocsmárosok csak a büfét saj- íálják tőlem, illetve azt a minimális be- 'ételt. Az viszont igaz, hogyha ők ren- leznek diszkót, ott nem érzik jól magukat i fiatalok, mert ha elmennek táncolni, min- lenképpen keresztül kell lépni egy-egy dős — hogy is mondjam? — alkoholis- át. — Érdekes, hogy egy jó beszélgetés ide 'onzza Zsurkról, Záhonyból, Tuzsérról, illetve Kisvárdáról is a fiatal korosztályt. Sajnos, azért közöttük is van olyan, aki nem beszélgetés miatt jön, hanem káros szenvedélyei űzik. — Nem jellemző, hogy ilyenek jöjjenek közénk, mert úgyis észreveszik magukat, hogy nem idevalók, és legközelebb nem jönnek. Különben is összerázódott, jó csapat van, akik megteremtik azt a hangulatot, amit nem ronthat el senki. Az egyméterestől a harminc évesig szeretnek idejárni a klubfoglalkozásokra. Nem rég például itt volt az UFO Magazin főszerkesztője, ami tulajdonképpen klubvezetőnknek Battyhányi Ferencnek köszönhető. Persze most mással van elfoglalva, hiszen három hetes az első gyermeke... — Úgy tűnik, ez így jó, ahogy van. Vagy lenne mit csinálni ezenfelül is? — Ha valami pályázaton sikerülne egy nagyobb összeghez jutni, akkor szeretnénk Tanyakapu egy konditermet nyitni a belső részen. Az most kihasználatlan, s az általános iskolába az már nem mehet sportolni, aki nem iskolás. Lenne rá igény, az biztos. Sajnos, a mostani költségvetésbe mindig fontosabb dolgokat kell betervezni, de talán egy kis társadalmi munkával ezen is felül tudunk majd kerekedni. herczku Annyit hallunk arról, hogy itt meg ott bevezetik a gázt, s a lakosság fűtési gondja megoldódik. Azt persze csak félve teszem hozzá, hogy ez a nagy „gáz”-olás valószínűleg oda fog vezetni, hogy felemelik a gáz árát. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy mindezek miatt egy önkormányzat kft.-t hoz létre. Pedig ez így van Tuzséron, ahol a napokban vitatták meg ki legyen a kivitelező, s mi a további feladat? —A kivitelezési munkálatok vállalására a pályázati határidő július végén járt le, s mi épp most a Huszti Kft. mellett döntöttünk — újságolja a Tuzsér polgármestere, Révész László. — A továbbiakban egy bizonyos kft-t kell alapítanunk a beruházások megvalósítására, és a leendő vagyon kezelésére. Erre azért is szükség van, mert az állami befektetést a kormányrendelet értelmében csak így tudjuk fogadni. A testületnek véleményezni kell a társasági szerződést, az alapítói törzsbetét nagyságát, a szervezeti működés struktúráját, és a tisztségviselők megválasztását. Ezt követi majd a különböző technikai dolgok megvalósítása, vagyis az adatok, a kft. bejegyzése, illetve az ügyvezetők kinevezése. —Ha mindez megvan, akkor indulhat a munka? — A szindikátusi szerződés aláírása és az egyéb megállapodások megkötése után indul a lakosságot érintő szervezés. Ezután tudjuk majd a lakossági hozzájárulások mértékét (a feltételeket) kidolgozni, s maga a kivitelezés a tervek szerint szeptemberben elindulhat. Az 1995-ös fűtési szezon indulására mindenképpen el kell végezni az ezzel kapcsolatos feladatokat. — Utána áremelés lesz? — A félelem és az aggály megvan az itteni fogyasztókban is. hogy többszörösére emelik a gázárakat. Mi azonban bízunk abban, hogy a lakosság ennek ellenére is igényelni fogja ezt a szolgáltatást, mert más energiaárak is emelkedhetnek, s a gáz versenyképessége továbbra is megmarad. H. T. Nem ufó, csak vízkiemelő szélvitorla Milota határában (Fotó: ABA) Minden nép kultúrája tsak a vele együtt élő etnikumok kultúrájával lehet teljes Nyíregyháza-Sóstón a Múzeumfaluban a Nemzetközi Cigánytánc Tábor alkalmából beszélgetünk. 4 táncot lábról lábra tanulják — A Nemzetközi Cigánytánc Tábort 1981 óta szervezem és vezetem — kezdi beszégetésünket dr. Balázs Gusztáv etnográfus. Akkor még a Megyei Művelődési központban dolgoztam. A táborokat vidéken tartottuk a művelődési központ segítségével. Amióta a múzeumfaluban dolgozom, itt szervezem a múzeumfalu baráti kör támogatásával a tánctábort. Az ország minden részéről jönnek, de az érdeklődők évről évre eljönnek Hollandiából, Németországból és Amerikából is. A hazai csoportok elsősorban a képzettebb táncosokat küldik el hozzánk, akik itt tanulnak és a tanult anyagot viszik haza, és adják át a többieknek. Tehát lábról lábra tanulják a táncanyagot. 1972 óta, mióta a magyar táncházmozgalom elindult, ugyanúgy a cigányfolklórban a népzenében és a táncban is beindult egy folyamat. Ettől kezdve a cigányság szervezetten tanulja, illetve visszatanulja táncát. 4 vendégek a putriban otthon érezték magukat —- A hagyományos cigánykultúra múzeumba, könyvekbe kerül. Itt, a múzeumfaluban néhány napja átadtak két cigányputrit. Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló múzeumfaluban az ilyen épület. — Kodály szavait tudom idézni: „Egy területen minden értékes anyagot fel kell gyűjteni.” Ez vonatkozik minden etnikai csoportra, így a cigány kultúrára is. Sajnos még élnek emberek cigánytelepeken, putris körülmények között. Nem tudjuk meddig, de ezek a cigánykultúra szerves részei, és ezek hozzátartoztak a magyar falu képéhez is. Ezt próbáltuk úgy visz- szaadni, hogy az ide látogatók, a cigányok is úgy érezzék benne magukat, mint a tánctábor résztvevői. Úgy kellett őket kiküldeni, hogy a többi érdeklődő is megtekinthesse. — Otthon érezzük magunkat — mondták. És az etnográfus számára talán ez lehet a legjobb érzés Kép és szöveg: Bahor József Tánctanulás lábról lábra
