Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-16 / 124. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. augusztus 16., kedd 3 SZÁMÍTÓGÉP A BETEGEKÉRT A nyírbátori szakrendelőben évente 100-110 ezer beteg fordul meg. A különböző nyilvántartásokat, a Társadalombiztosítási Igazgatóság által kért adatokat képtelenség időben elkészíteni. A közelmúltban a mátészalkai Wan- tex Informatikai és Kereskedelmi Kft. zártláncú számítógéprendszert helyezett üzembe. A változásról, a rendszer jövőjéről kérdeztük Jakabné Harcsa Erzsébet vezetőasszisztenst:- A számítógép nemcsak a szakrendelő dolgozóinak könnyíti meg mindennapi munkáját, hanem nagymértékben javul, illetve gyorsul a betegek ellátása is. Valamennyi szakrendelőben hálózaton működő számítógép van. A teljes személyzet, asszisztensek és orvosok számítógépkezelői tanfolyamot végeztek. A beteg adatait továbbítjuk a kívánt helyre, majd a vizsgálati eredményeket, például a röntgent is lekérheti a szakorvos. Egyenlőre a hagyományos kartonozással párhuzamosan működtetjük a rendszert, januárra remélhető, hogy teljesen átállunk a számítógépekre. Fontos, hogy a régi kartonokat nem semmisítjük meg, és a beteg adatait továbbra is titkosan kezeljük, ezekben illetéktelenek semmiképpen nem férhetnek hozzá. A most beépített rendszert a későbbiekben az anyagi lehetőségek függvényében tovább kívánjuk fejleszteni. Kép és szöveg: Pénzes László A VVanIe\ Kft. munkatársa betanítja a szakrendelő személyzetét a program kezelésére Botladozás Szép, szép ez a Takarékbank, amit napról napra újabb ötletes elemmel cicomáznak. Csak egy bajom van vele. Nem tudok előtte elmenni. Sajnos nem a csodálattól, hanem a lyukak miatt, ami a burkolat lapjai között tátong. Persze lehet, hogy én vagyok a hibás, mert nem követem a divatot, és nem hordok vastag talpú vagy sarkú cipőt, mert a párom csak a tűsarkúakat értékeli. De azért a lyukakat betömik, ugye? ht Apáról fiúra A minap a Galéria Üzletház emeletén sétálva csodáltam meg az egyik kirakatban lévő szebbnél szebb bundákat. Az üzlet Gyivicsán István szűcsmesteré, én mégis az édesapját kerestem fel, aki évtizedekig dolgozott ebben a szakmában. — Már nyugdíjas vagyok, nem dolgozom. Annak idején a dédapám is ezzel foglalkozott, így szállt apáról fiúra— meséli Pista bácsi. Én 1939- ben Vásáros- naményban tanultam ezt a szakmát három évig. Azután édesapámnál dolgoztam segédként, majd Pestre mentem a Pannónia Szőrmegyárba. 1946-ban visszajöttem Vásárosnaményba, s letettem a mestervizsgát. Ekkor már saját műhelyem volt tanulóval, segéddel, és a feleségem is velem együtt dolgozott. 30 évig a beregi körzet szűcsmestere voltam. 17 éve költöztünk Orosra. — Hogyan dolgozták ki a bőröket? — A bőrkimunkálás folyamata régen nagyon nehéz volt. Akkor speciális kézi szerszámokkal kellett mindent csinálni, ma már gépesítve vannak ezek. Vadbőröket, borjút, rókát, bárányt, házi nyulat hoztak, ezekből egy mellényre, egy sapkára való jutott. A házi tenyésztéssel kezdődött a nutria -, róka-, hörcsögbundák készítése. Ezeket a nemesbőröket a lenyúzás után egy hajlított drótra húztuk fel, hogy simák elgyenek. Miután megszáradtak, arról lehúzva tiszta vízben kiáztattuk a s; .nnyeződéstől. Azután következett a mosószeres kimosás, amely a zsírsavtól mentesítette a bőröket. A kézi hu- solással a maradék hártyákat szedtük le, majd só, timsó, hangyasav összetételű oldatban érleltük. Négy-öt nap után kiszárítottuk a bőrt, majd olajoztuk és puhítottuk. Ezt követően forgó hordóba tettük benzines fűrészpor közé, és ezt forgatva tisztult ki a szőrme. Végül kikeféltük a maradék filcet. Ezután jöhetett csak a feldolgozás, a varrás. — Mennyi időbe került mindez? — Öt hét folyamatosan, ma a motorizált gépekkel 3 hét alatt elkészül. Azért ilyen hosszú, mert minden művelet után érni kell hagyni a bőrt, különben üveges marad. — Manapság mennyi munkája van egy szűcsmesternek? — Egyre kevesebben tenyésztenek nemesállatokat, azok is kezdenek elkorcsosulni. Az USÁ-ból, Kanadából hozzák a különféle kft.-k a nyersanyagot, de ezeket már a fiam dolgozza ki. — Melyik a legértékesebb szőrme? — A nerc, darabja 50.000 forintba kerül. De bármilyen szőrméből készült bunda elegáns, ha szépen van megvarrva! Lévai Ágnes Formálódik az MSZOSZ A rendszerváltást követő átalakulások folyamán 1991 tavaszán mindenütt — így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is — megalakultak a megyei munkaügyi tanácsok. Az érdekegyeztető tárgyalásokon a munkaadó és az önkormányzati oldal mellett a harmadik — munkavállalói — oldal érdekeit a szakszervezetek képviselik. — Valójában hány szakszervezet működik a megyében? — kérdeztük Gégény Istvánt, az MSZOSZ megyei vezetőjét. — A legnagyobb megyei szakszervezet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, hozzávetőleg 35 000 taggal. Emellet a jelentősebb tömörülések a Liga, a SZÉF, a Munkástanácsok és az autonóm szervezetek. —Milyen a kapcsolat a szakszervezetek között? Összehangolják a munkájukat? — Létezik egy szskszervezeti kerékasztal, melynek a munkája nem rendszeres, hanem csak alkalomszerű. Ennek megfelelően a szakszervezetek közötti kapcsolat is laza. Laza, de jó. A mi megyénkben nem vagyunk hajlandóak azt az országosan bevett szokást követni, hogy tücs- köt-bogarat kiabálunk egymásra, és ahol lehet, keresztbe teszünk a másiknak. A Két szomszéd vár A 41-es mentén hatalmas táblák igazítják útba az építkező vásárlókat. Először a VAJDA TÜZÉP vezetőjét kerestem fel. — Hogyan indult ez a vállalkozás? — kérdeztem Vajda Miklós ügyvezető igazgatót. — Édesapám mészoltó kisiparos volt, tehát a kezdet kezdetén kizárólag oltott rneszet árultunk. Mi magunk végeztük az oltást, a zsákolást, az eladást. 1989 elején bővítettük ki építőipari kereskedésre. Az akkori minimális készletet én fuvaroztam az első IFA- val. — Azóta szépen felfejlődött... — Tavaly került sor egy nagy beruházásra, bővítésre. Ma már falazó-, hőszigetelő-, tetőfedő-, kötő- és burkolóanyagok széles választékát kínáljuk. Az árut gyáraktól, vállalkozóktól hozzuk a lehető legalacsonyabb áron. Ennek megtartása jelenti a legnagyobb gondot. — Erre természetesen rá kell tenni valamennyit... — Igen, de nem az a célunk, hogy a lehozott anyagmennyiségen minél nagyobb haszon legyen, hanem hogy forogjon a pénz. Kedvező árakkal lehet megtartani a vásárlókat és lekörözni a konkurenciát. — Vannak-e távolabbi, megvalósításra váró célok? Hasonló kérdésekre kerestem a választ a közelben lévő Építkezők Boltjában. A vállalkozó, Ferkó Miklós mesél a kezdetekről. — 1992 decemberében a TRANSZ- MARKÉT Kft.-vel közösen, bizományi rendszerben vasanyagot árultunk. Egy éve bővítettük a már önálló kft-t építőanyag forgalmazásával. Megtalálható nálunk falazóanyag, faanyag, tetőfedő cserép, ezen kívül májustól megkezdtük a csempe és fürdőszobaberendezések értékesítését, amelyeket bemutatóteremben bocsátunk a vásárlók rendelkezésére. — Kiket foglalkoztatnak? —- Munkanélkülieket vettünk fel induláskor, ők azóta is kitartanak itt. — Milyen gondokkal küzd ma egy vállalkozó? — Legnagyobb bajnak a meggondolatlan törvényhozást tartom. Ilyen a kóta-rendszer bevezetése anélkül, hogy a gyárak az országot el tudnák látni alapanyaggal. A beruházás csak a vállalkozónál maradt jövedelemből lehetséges. — Hogyan befolyásolja a forgalmukat a néhány méternyire lévő, ugyancsak építőipari kereskedés? — Farkastörvények uralkodnak, mindenkinek élnie kell! megye minden szakszervezete a konstruktív együttműködésre törekszik, és a közös érdek vezérel mindenkit. Egyedül talán csak a Munkástanácsok a kivétel. Náluk vezetőváltások voltak, és nem tudjuk, hogy kivel vegyük fel a kapcsolatot, ők pedig nem keresnek minket. — Hogyan dolgozik a kerekasztal? — A kerékasztal-tárgyalásokon egyeztetjük elképzeléseinket, és a kialakult kompromisszumot képviseljük a háromoldalú egyeztető tárgyaláson, mint a szak- szervezetek közös véleményét. Ezenkívül szükség esetén tájékoztatjuk egymást különböző eseményekről, tárgyalásokról, és az adott témában leginkább j ártas szervezetet küldjük a megbeszélésre. Ám nemcsak a rokon szervezetekkel van kapcsolatunk, hanem például a Megyei Regionális Tanáccsal vagy a Vöröskereszttel is. A kerékasztal-tárgyalásokon a csoport öt főből áll, ebből kettőt küld az MSZOSZ, kettőt a Liga és egy főt a SZÉF. — Van-e valamilyen említésre méltó újdonság a szakszervezeteknél? — Nemrégiben született meg a döntés, miszerint az MSZOSZ felépítését minden megyében alapvetően megváltoztatják. A változás lényege, hogy az eddigi szakszervezeti-politikai munkások helyett, illetve mellett szakértők fognak részt venni a szakszervezet munkájában. így sokkal gyorsabb és jobb munkát tudunk majd végezni, ezzel is hatékonyabban tudjuk képviselni a munkavállalók érdekeit. Például ha egy alapszervezetnél felmerül egy olyan probléma, melyet csak szakértők bevonásával lehet megoldani, akkor nem kell megvárni, hogy Budapestről küldjenek szakértőt, ami általában egy hétbe is beletelik, hanem a helyi szakértő azonnal hozzáláthat a probléma megoldásához. A szakértők elsősorban a munkahelyi szakszervezeti bizottságok munkáját segítik, a terv szerint 1995 január elsejétől. A munkanélkülieknek ingyenes jogi tanácsadást is adnak. Ez azért fontos, mert nem mindenki ismeri a Munka törvénykönyvét, és nincs mindenütt kollektív szerződés, vagy ha van is, azt nem mutatják meg a munkavállalónak. Sajnos a taglétszámunk fokozatosan csökken, pedig havonta csak három üveg sörrel kevesebbet kell meginni ahhoz, hogy befizessék a tagdíjat. Ugyanakkor az érdekképviselet éves szinten sokkal több hasznot hoz a konyhára. (Vasas) Tiszatelken épül az új templom Fotó: Fekete Pincérfutás Hajdú-Bihar megyéből hetven, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből úgy harminc résztvevőre számítanak a Cívis Hotel Pincérfutás 94 szervezői. A nemzetközi hírű és kivételes idegenforgalmi látványosságáról ismert, 1902-től évente megrendezésre kerülő párizsi „Pincérfutó verseny” mintájára kerül nálunk első alkalommal megrendezésre (országosan 12 vidéki helyszínen) a szakmai verseny. A Debrecenben, a Virágkarnevál és a Sörkarnevál kísérő rendezvényeként augusztus 20-án 16 órától a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ parkolójában lebonyolításra kerülő 800 méter távú versenyen a pincérek gyorsaságán kívül a szakmai tudás is döntő lesz, mert haladás közben tálcán lévő, pezsgővel töltött pohárral kell majd egyensúlyozniuk, amelynek esetleges lebontásával, avagy az ital kiöntésével kizárják magukat a versenyből. Az elkerülhetetlen kilö- työgést precíz viszszaméréssel hitelesíti a versenybíróság, és milliliterenként 10 büntető másodperccel hosszabbítja meg a versenyző menetidejét. Az elődöntőn éttermenként két pincér indulhat, de egyéni nevezéseket is elfogadnak a rendezők. A vidéki versenyek első három helyezettje a fővárosi Gundel étterem és az Interservice Magyarország szervezésében szeptember 3-án lebonyolítandó döntőn - 2200 méteres városligeti távon mérheti össze tudását. Az első helyezett 50 ezer forintos pénzjutalma mellett egy négyszázezer forint értékű porcelán vándordíját kap, és egy egy hónapos amerikai szakmai úton vehet részt. V. A.
