Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-12 / 121. szám

MAGAZIN ÚJ KELET 1994. augusztus 12., péntek A tihanyi és a magas-bakonyi után elkészült a harmadik geológiai-botanikai tanösvény is. amely a Badacsony természeti értékeit hivatott bemutatni 1896. A honalapítás ezredéves emlé­kének az éve. Ünnep és világkiállítás. Nagy készülődés, eredményesen meg­valósított tervek. A Vasárnapi Újság már 1894. augusz­tus 19-én ír az egyik nagy vállalkozásról. „Az. Andrássy úton hozzákezdtek a földalatti villamosvasút építéséhez. Az első földalatti villamosvasút lesz az Euró­pában. Az Andrássy út nagy közlekedése következtében kellett a föld alá vinni ezt a közlekedési utat, mely a Gizella térnél kezdődik és az állatkertnél végződik. Építésére a városi villamosvasút-társaság és a lóvasút társaság kapta meg az enge­délyt. Költségeit 3 600 000 frtban állapí­tották meg, s 1896. április elsején kell átad­ni a forgalomnak." A rendőrség alaposan felkészült a ren­dezvények zavartalan lebonyolításának biztosítására. A legjelentősebb esemény a millenni­umi világkiállítás volt. Az 1896. évi költ­ségvetésben szerepelt egy kiállítási kapi­tányság. Vezetője Saly Károly rendőrtaná­csos lett, akit a belügyminisztérium már 1895. december 11 -én megbízott a feladat­tal. Saly a felkészülés során tanulmány­úton is járt Berlinben. A kapitányság közvetlenül a főkapitány alárendeltségébe tartozott, de köteles volt a kiállítás bizottságának megkereséseit is teljesíteni. A szolgálati viszonya a többi rendőri szervbe/ nem voll eltérő az ál­talánostól. de elsőbbséget élvezett a végre­hajtás során. A kapitányság állománya 17 őrs­területen 67 őrszem vezényléssel szolgált, 3 csoportba beosztva. Első csoport: 3 felügyelő, 14 gyalog­altiszt, 240 gyalogrendőr, 2 lovasaltiszt, 20 lovasrendőr a kiállítás területén. Második csoport: 1 felügyelő, 2 gyalo­gos altiszt, 18 gyalogrendőr az állatki­állításon. Harmadik csoport: 1 felügyelő, 2 gya­logaltiszt, 30 gyalogrendrőr az „Os-Buda- vára” mulatóhelyen. Megelőző feladatként összeállították, majd 200 példányban kinyomtatták az is­mert nemzetközi és hazai betörők, zseb­metszők és tolvajok névsorát, személyi adataikkal és ismertetőjeleikkel együtt. Ez 13500 rovottmúltú egyént tartalmazott. A csalókra és zsebtolvajokra utalóan figyel­meztető táblákat helyeztek el. A kiállítás területén dolgozókat nyilvántartásba vették, külön megjelölve azokat, akije ott is laktak. 668 fő volt, akik a kiállítás területén állandó foglalkozásúak voltak, őket is nyilvántartásba sorolták. Részletesen szabályozták a különböző rendőri szolgálatokat, az épületek zárását, a közlekedést, a talált tárgyak nyilván­tartását. Az őrszolgálatba a katonaság is segítt­ett, egy kapitány parancsnoksága alatt 5 tiszt, 14 altiszt. 135 közember beosztásá­val. A belső őrizetben 370 fős polgári őrség is részt vett. A tűzőrséget külön tűzoltó különítmény látta el. A kapitányság ügyforgalmát 3652 üg\ - darab képezte, amiből 706 volt kihágási. Bűncselekmény, mindössze a 18 ismertté vált zsebtolvajlás volt. A kiállítást a király május 2-án nyitotta meg, a zárás november 3-án volt. A kiállítás területén közel 7 300 000 fő fordult meg. A kiállítási kapitányság működése 1896. április 8-tól december 31 - ig tartott. A kiállítás területén kívül is voltak jelen­tős események. A megnyitás napjának estéjén az Operában díszelőadás volt. Május 3-án 11 órakor hálaadó istentisz­telet volt a Mátyás-templomban, melyen a király is részt vett. Csak a közlekedés zavartalan biztosításában 654 rendőrségi alkalmazott dolgozott. Ugyanezen a napon volt este a nagy kivilágítás. A rendezvénysorozatban estélyek, ka­tonai díszelgés, a szent korona közszem­lére tétele - június 5-én, 6-án, 7-én a Má­tyás-templomban -, hódoló díszmenet volt. A rendőrség mindenütt jelen volt és helytállt. InfoNet Woodstock *■ 'mwr Szomjoltó A szent hely Vendyl Jones texasi bibliatudós azt állítja, hogy a NASA műholdfel­vételeinek segítségével Jerikótól délre megtalálta Gilgalt, a bibliai szent sá­torhelyet, ahol a Tízparancsolat kő­tábláit pejtő frigyládát őrizték. Har­minchét keresztény önkéntessel együtt . Jones már részben kiásta a miskánt (magyarul lakhely) körülvevő 11 méter széles, ám mindössze fél méter magas falakat. A miskánba, azaz a szent sá­torba csupán papok léphettek be. Izrae­li régészek kételkedve fogadták a felfe­dezés hírét, mivel senki sem tudja, hogy pontosan hol lehetett Gilgal, ahol Izra­el népe az egyiptomi száműzetés után 14 évig táborozott. Az ötestamentum Józsua könyve szerint a tizenkét törzs ekkor hódította meg és osztotta fel egymás közt Kánaánt, az ígéret földjét. Gilgalban őrizték először a frigyládát, amely végül 497 évvel később Salam­on király első templomába került. Jones elismeri, hogy elméletét csak felté­telezésre alapozta, de hangsúlyozza, hogy a helyszínen talált cserépedények és a megmunkált kövek is alátámasz­tják elképzelését. A bibliatudós jelen­leg döntő bizonyítékok után kutat: ti­zenkét nagyméretű kőtáblát keres, ame­lyekre fel van vésve a tizenkét törzs neve. Jonesnak LANDSAT fényképek és infravörös érzékelők segítségével sikerült kimutatnia a betemetett falakat. Elmondása szerint Izraelben eddig még nem alkalmazták ezt a régészeti eljárást. A texasi kutató úgy véli, hogy a zsidók a babiloni fogság előtt (Kr.e.586) saját maguk temették be táborhelyüket, mert szent földnek tekintették azt - írta az AP. Ki hinné: huszonöt év telt el a nagy találkozó óta. Megöregedtek már az akkori „virággyermekek”, a koszlott, mosdatlan tizen-huszonévesekből mára jórészt na­gyon is konzervatív negyvenesek-ötven- esek lettek. Vannak köztük biztosan olya- íjiok is, akik Csak leintik azokat, akik arra a szép augusztusi hétvégére emlékeztetik őket, vágy, pláne, oda is igyekeznek. Nem «kivannak többségben. Nagy erőkkel folyt a szervezés hónapokon át, hogy a Wood­stock 2 újra a rock örömünnepe legyen. S bár az ilyen bulikon a a fiataloké a fősze­rep színpadon és nézőtéren, az első gene­ráció nélkülözhetetlen a sikerhez. Sok ze­nészt szerencsére magával ragadott a lehe­tőség, hiszen az utolsó, tömegeket moz­gató eseirtény a Live Aid volt, annak is tíz Eljönnek hát, mért mindenki pni is szeretne: lehetőséget, esztendeit adni és kj reményt, filtöltődést. Huszonöt esztendeje a New Yoi vezők kézi állambeli Bethelben a szer- >ől - szerencsére - kicsúszott a gyeplő, s ja szolidra tervezett zenei ran­devúból igazi, nagy durranás lett. A rock- és popszakrtta nagyjai és ígéretes kezdői találkozásából Guinness-esemény lett. Az elhangzott dalok hitet tették a béke, a sze­relem és a Szexuális forradalom mellett. Sztárként jött Joan Baez, a Who. Mások ugyan már letették névjegyüket a szakma asztalára, de itt értek be igazán: Santana. Ten Years After , Joe Cocker, Jefferson Airplane. Megint mások erről a csúcsról indultak olyan mélység felé, ahonnan nincs visszatérés: Jimi Hendrix és Janis Joplin. A névsor nem teljés. Miért is lenne az, hiszen még az eseményről készült lemezek és filmek is csak néhány órányit ragad(hat)tak meg a színpadon történtek­ből, a hangulatot alig éreztették. A Blood, Sweat and Tears, vagy aCreedence Clear­water Revival és mások produkciója nem került a tripla, majd a dupla nagylemezre sem. Tehát az ott fellépő mintegy 30 előadót és együttest csak azok élvezhették a maga teljességében, akik ott voltak... S érdemes-e utólag boncolgatni, hogy miért maradtak el olyan nagyágyúk, mint Bob Dylan, vagy az akkor már széthuljóban lévő Beatlesből John Lennon, akinek pedig akkor is volt „füle” ehhez 4z az; üzenethez? Hiába keresték rajongóik a Rolling Stonest, vagy a hippi-imázst felvevő Animalst is. Ugyancsak rejtély, hogy miért nem szólalt meg Woodstock- ban az igazi néger blues? A hiányzókhoz persze mindenki hozzáteheti a maga ked­vencét, de tény : Woodstock akkor, és ott nélkülük is kerek volt és egész. Ki gyilkolta meg Napóleont? Az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal laboratóriumában megvizsgálják Napóleon egy hajfürtjét, amelyet Montrealban őriztek harminc éven át. Meg akarják állapítani, vajon meggyilkolták-e Napóleont, és ha igen, ki tette. Ben Weider, aki Napóleon személyes használati tárgyait gyűjti, adta át a hajfürtöt vizsgálatra. Bizonyos benne, hogy Napóleont 1821-ben meg­gyilkolták, sőt mi több. úgy gondolja, tudja is, ki volt a gyilkos. Napóleon halálának oka egyike a modern történelem nagy vitáinak. A császár maga feljegyzést írt, amelyben gyanújának adott hangot, hogy meg­mérgezték. Sok francia híve azt hiszi, hogy brit őrzői ölték meg Szent Ilona szigetén. A britek azonban azt mond­ják, hogy természetes halállal halt meg. A múlt héten Milo Keynes, egy orvos, aki a Cambridge-i egyetemen dolgozik, a Lancet című brit orvosi folyóiratban azt írta, hogy Napóleon gyomorrákban szenvedett, és a hajában talált arzén a gyógyszerektől származik, amelyeket azért szedett, hogy étvágya legyen. Rene Maury, a franciaországi Montpel- lier-i egyetem professzora viszont azt írta nemrég megjelent könyvében, hogy Napóleont kétségtelenül a franciák gyilkolták meg. Napóleon hajának ko­rábbi vizsgálata, amelynek során ma­gas arzéntartalmat találtak, arra utal, hogy Napóleont megmérgezték - mondta Weider az AP amerikai hírüg­ynökség munkatársának. - Ha az arzént orvosságként szedte volna, egy­forma mennyiségben tette volna, a hajban azonban különböző időkből származó különböző mennyiségű arzént találtak. Azt is tudjuk, hogy Napóleon gyűlölt mindenfajta or­vosságot. Weider azt hiszi, az FBI vizs­gálata is igazolni fogja az arzéntartal­mat^ de az is kiderül, hogy nem az ölte meg'p császárt. Az arzén csak meg­gyengítette szervezetét, úgyhogy más méreg i^te meg, oly an méreg, amelyet hashajto'ürügyén adtak be neki. S hogytjri tette? Nem a britek - han­goztatja Weider. A briteknek érde­kében állt, Vogy élve tartsák potenci­ális fenyegetésként a helyreállított francia Bourbtm-monarchia ellen. Na­póleon egyik kbzeli híve, aki elkísérte őt Szent Ilona szigetére, de Monthotpn gróf szoros kapcsolatban állt a Bourboj nokkal. Valószínűleg ő követte el a gyilkosságot - állítja Weider. Michael Jackson, a világhírű amerikai popsztár ismét meglátogatta a Bet- hesda utcai gyermekkórházat. Látogatása során Jaeko bemutatta azt a négy éves kisfiút, akit az ő költségén fognak gyógykezelni. A képen: Michael Jack- son, a felesége és a négy éves Farkas Béla A Leopold - gyűjtemény Az elmúlt 17 évben Rudolf Leopold szemészprofesszor neve a képzőművészet ausztriai kedvelői körében fogalommá vált. Nem orvosi tevékenysége miatt, hanem mert a műgyűjtő és művészet- történész ennyi ideje folytatott az állam­mal kínkeserves tárgyalásokat arról, hogy 5300 darabos gyűjteményét milyen formában alakíthatja át alapítvánnyá- Ausztria és a közönség javára. Most végre létrejött az ügylet, aminek sok-sok feltétele volt. A nagyvonalú mecénás nem elsősor­ban pénzt szeretett volna látni a képekért, hanem inkább valami biztosítékot arra, hogy a festményeket megfelelően helyezik el és a nagyközönség hozzáfér. Tulajdon­képpen Leopold úr gyűjteményének elhe­lyezése érdekében született meg az új béc­si múzeumnegyed építésének gondolata, ám az évek óta inkább csak vajúdik. Most végre a gyűjtő olyan biztosítékokat kapott, amit el tud fogadni - s ennek kölcsön­hatásaként indulhat most már teljes gőz­zel a tervezés. Talán talán 1999-re felépül az új múzeum-együttes, amelynek egyikét Leopold múzeumnak lógják hívni, és ig­azgatója élete végéig a gyűjtő lesz. Az al­apítványba 72 százalékkal szállt be Le­opold úr, 14 százalék az osztrák pénz­ügyminisztérium hozzájárulása, s ugyan­ennyit a Nemzeti Bank vállalt magára. Számokban ez annyit jelent, hogy a 8 mil­liárd schiling értékűre becsült gyűjte­ményért a tulajdonos 2,2 milliárd schil­lings kap - azt is részletekben, - a töb­biről lemond. Még meg sem száradt a tin­ta az alapítványról szóló megállapodáson, máris gördültek a teharautók Rudolf Leo­pold grinzingi villája elé, ahonnan meg­kezdték az újonan szerzett tulajdon el­szállítását. Morgott is a frissen kinevezett múzeumigazgató: ebben a hőségben kicsit várhattak volna, az időjárás a festmények­nek sem kedvez. Különösen, hogy való­jában nincs is hova szállítani - a múzeum még papíron se igazán létezik, éppen mos­tanában dobták vissza a ki tudja hányadik tervet. Igaz, a festmények egy része az átvizsgálás és esetleg szükséges restau­rálás után a raktárból visszakerül a Leo- pold-villába: a mecénás házának egy részét megnyitja válogatott közönség előtt, állandó kiállításon mutatva be a kincseket. Az 5300 darabos gyűjtemény súlypontja az osztrákok két nagy büszkesége - Klimmt és Schiele.

Next

/
Thumbnails
Contents