Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-08 / 91. szám
4 P 1994. július 8., péntek ii 1 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD ii ! ÚJ KELET Világháborús „emlék" Bombarobbantás az Expo területén Beszélgetés Boross Péterrel, az ügyvezető miniszterelnökkel Csütörtök reggel 7 óra 45 perckor felrobbantották azokat a bombákat, melyeket az Expo területén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tervezett déli épületének alapozásánál találtak. A robbantást kisebb detonáció és sűrű fekete füstfelhő követte. A 2 és fél méter mély gödörben elhelyezett, második világháborúból származó bombákat, kézigránátokat és tüzérségi gránátokat elektromos gyújtószerkezettel összekötött TNT robbanóanyag segítségével robbantották fel a honvédségi tűzszerészek. Az építkezés során mintegy 400 különféle bombát találtak, melyek nagy részét a területről elszállították. A veszélyesebbek esetén eddig két robbantásra került sor. Elképzelhető, hogy újabb robbantás is szükségessé válik, mivel a területet a Duna szabályozása során feltöltötték, és így az ott maradt második világháborús robbanószer- kezetek a hordalék alá kerültek. Feltételezik továbbá, hogy a második világháború előtt harcászati robbantásokat is végeztek ezen a területen. A jelenleg megtalált bombák egy része valószínűleg tűzszerészi pontatlanság folytán felrobbantatlanul maradt a helyszínen. (MTI) Az ügyvezető kormányfő szerdán délután a köztársasági elnökkel tisztázni kívánja, hogy Göncz Árpád a pártmegállapodások, a kormányfő és a pártvezetők közötti szóbeli megegyezés és a kulturális bizottság döntése ellenére miért nem írta még alá a két médiumvezető felmentését, pedig a kormányfő kezdeményezésében a július 5-ei határidő szerepelt. Boross Péter azt is bejelentette, hogy szerdán levelet írt Horn Gyula MSZP-elnöknek és Pető Iván SZDSZ-elnöknek. Arról kért felvilágosítást, hogy fenntartják-e szándékukat hatpárti médiatárgyalások megtartására. Boross Péter ügyvezető miniszterelnök mindezt szerdán, a Parlamenti Tudósítók Független Egyesületének tagjai előtt, egy háttérbeszélgetésen mondta el. Boross Péter arról is beszélt, hogy komoly aggályok fogalmazódtak meg benne a koalíciós pártok megállapodásával kapcsolatban, amely megítélése szerint a kormányzati munkában vagy betarthatatlan, vagy bénító hatású lesz. Úgy gondolja, hogy a szocialista párt felvállalta az SZDSZ programját, mert félt egyedül kormányt alakítani. Mindezt azért találja aggályosnak az ügyvezető kormányfő, mert—mint fogalmazott — mindenkinek, így az MDF-nek is érdeke a stabil kormányzás, s az, hogy ne legyen szakítópróba az MSZP és az SZDSZ között. Hozzátette: a kisebb párt programot diktált a na-, gyobbnak, s ilyen koalíciós fegyverletétel még nem volt a történelemben. Boross Péter megítélése szerint a személyi ügyekben egyre radikálisabb türelmetlenség kezd megnyilvánulni, s ennek során nem a minőség a csere fő kritériuma. Minősíthetetlennek nevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökével kapcsolatos koalíciós álláspontot, amely szerinte bizalmatlanságot kelt a nemzetközi pénzvilágban is. Egy kérdésre válaszolva Boross Péter elmondta: nem tartja illőnek az elbocsátások problematikájának túlhangsúlyozását, mivel — mint mondta — a jóízlés őt is visszatartja attól, hogy az 1990-ben tapasztalható állásteremtésekről, lakásszerzésekről és hasonló manőverekről nyilatkozzon. A médiaügyekre visszatérve, Boross Pétert meglepte, hogy a koalíciós pártok vezetői őt szólították meg Pálfy G. István főszerkesztő leváltása ügyében, hiszen eddig a két párt mást sem hangsúlyozott, mint hogy nem kell beleszólni a rádió és a televízió belső ügyeibe. Az ügyvezető kormányfő szerint 1990. óta gyűlölködés mérgezi a két intézmény életét, s mára a két média már talán gyógyíthatatlan beteggé vált. Emiatt Boross Péter nem híve annak, hogy belülről nevezzenek ki vezetőket, mert nem tartaná helyesnek, ha „valamelyik csapat” tagját ültetnék a rádió és a televízió élére. Az ügyvezető kormányfő kérdésekre válaszolva kijelentette: nem kívánt sem frakcióvezető, sem pedig országgyűlési alelnök lenni, mert a továbbiakban elsősorban az MDF-ben szeretne feladatokat vállalni. Egyéni célja, hogy a párt őszi VIII. Országos Gyűlése válassza be az elnökségbe. Szerinte minden pozíciónál fontosabb, hogy a mérsékelt jobbközép erő minél nagyobb súllyal jelenjen meg a magyar közéletben. Boross Péter úgy gondolja, hogy ez még a baloldalnak is érdeke, mert fékez bizonyos törekvéseket. Az MDF-nek — mint mondta — világos gazdasági és társadalmi programot kell kidolgoznia, s az értelmiségi, vállalkozói rétegekre, valamint a középosztályra kell egyre nagyobb vonzerőt gyakorolnia. Boross Péter annak az aggályának adott hangot, hogy az ellenzék a következő négy évben kiszorul a médiából. Megítélése szerint jó lenne, ha a televízióban egy „másik szemmel” jellegű műsort indítanának. A politikus továbbra is igényt tart arra, hogy a közvélemény elé tárhassa ellenvéleményét például a pénzügypolitikáról vagy a településfejlesztés tervezett visszafejlesztéséről. Az MTI munkatársának kérdésére végezetül kifejtette, hogy az MDF-nek minden gesztust, így azt is, amelyet az SZDSZ küldöttgyűlése a múlt hét végén irányába tett, el kell fogadnia. A párt ellenzéki magatartása ellenben attól függ majd, hogy milyen lesz a kormány működése — mondta Boross Péter, majd hozzátette: nem túl jó előjel a polgármesteri összeférhetetlenségről szóló szavazás. Rovatot indítunk ezen a címen. Szemlézni szeretnénk minden olyan döntést, törvényt, amelyik hosszabb távon befolyásolhatja az ország életét. Véleményeket, reagálást örömmel fogadu nk bármely oldalról! Horn Gyula és Kuncze Gábor előterjesztése nyomán 70 százalék fölötti szavazati aránnyal megszüntette az új koalíció az NGKM-et. Ennek a kormányszervnek volt a feladata, hogy a keleti, főleg a szovjet piac összeomlása után szervezze, irányítsa, új piacok felé terelje a magyar termékeket. A hajdani ellenzék, a mostani koalíció is elismerte: kiváló szakembereket sikerült e tárcának összetoboroznia a feladatok elvégzésére. Most fölöslegessé váltak! Vagy mégsem?! Hallatszik belső berkekből: az új ipari-kereskedelmi miniszternek két közigazgatási államtitkárra van szüksége. Az egyik szervezi majd a hagyományos minisztérium. a Széna téri, szakmai munkáját, a másik az NGKM-ét. Szól tehát a lélekharang, de lehet, hogy nincs halott?! Csak egy miniszterrel lesz kevesebb, hogy olcsóbbnak tűnjön az államigazgatás?! Lehet, hogy csak azért volt szükséges ez a döntés, hogy átszervezés címén feltűnés és megbotránkozás nélkül lehessen embereket cserélgetni, pozíciókat osztogatni?! Ha csupán ennyi a törvénymódosítás célja, kár volt olyan nagy port felverni. Bár lehet, hogy csak azért történt a porfelverő huszárattak, hogy ne látszódjon, mit takar a porfelhő. Lehet, hogy leülepedvén a por, ott fog virágozni az NGKM teljes apparátusával, külföldi kereskedelmi kirendeltségeivel, gazdasági diplomáciájával,... Mert.... mert mégiscsak kellene lassacskán építgetni egy Európai Kapcsolatok Minisztériumát, ha 5-6 év múlva „meg akarunk érkezpi” Európába! Vagy csak a keleti piacot akarjuk visszahódítani?! De Uraim! Ott is szükségeltetik a gazdasági diplomácia! Már ott is ott van Nyugat! Ott is ott van Európa! Nem hiszem, hogy az orosz, ukrán, tatár, örmény, kazahsztáni piacon már csak úgy, verseny nélkül, az olasz, német, angol, japán, amerikai jelenlét tudomásul vétele nélkül „labdába lehet rúgni”. De meglátjuk! Lehet, hogy egy fél év múlva arról szavaz majd a Parlament 80 százalékos többséggel, hogy meg kell szervezni az Európai Kapcsolatok Minisztréiumát! Most szétziláljuk, 1995-ben pedig sokszoros költséggel újjászervezzük. Legfeljebb koalíciós elkötelezettségű emberekkel. A jövő majd kiforogja. Adjuk meg a napok múlva hatalomra kerülő új kormánynak ezt a mozgásteret. Ennél sose tévedjen nagyobbat. Úgy hiszem mégis, az intézkedés következetes végiggondolása, előnyeinek és hátrányainak mérlegelése többet érdemelt volna, mint egy komoly indoklás nélküli törvénymódosítást. A kapkodás nem mindig a szakértelemről, néha a tehetetlen vergődésről tanúskodik. Azt persze maga az előterjesztő sem állította, hogy ennek az átszervezésnek komoly szakmai indoklását megadta volna. Komoly érveket még a kormánysajtó sem tudott felsorakoztatni a döntés mellett. Az előterjesztők sem, a koalíció sem. A bizonytalan jövőre bízatott, hogy igazolja vagy cáfolja a lépés hasznosságát vagy haszontalanságát. Ezt pedig már kénytelenek vagyunk kivárni. Takács Péter Az újjáalakult Országgyűlés elkezdte a törvényalkotói munkát. Elsőként a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt módosították a képviselők. A módosító indítványt az országház nagy többséggel elfogadta. Az MDF, a KDNP és az FKGP ellene szavazott, és minden ellenzéki párt kifogásolta, hogy a javaslatot a leendő kormánypártok nem kellően indokolták. így az első törvénymódosítás vitája után Kuncze Gábor, aki a javaslat egyik benyújtója, a koalíciós pártok nevében magyarázkodásra kényszerült, elismerve: az indoklás nem volt elégséges. Megkértük néhány szabolcsi vállalkozás vezetőjét, mondják el véleményüket a változásról. Partizei László, az EKO Kft. ügyvezető igazgatója: — Kiforrott véleményem még nincs, hisz nem lehet látni pontosan, hogy alakul a gazdaságpolitika irányítása. Mindenesetre a minisztériumnak a hatósági szerepe az importengedélyek kiadására korlátozódott, ezt nyilván más hivatal is el tudja majd látni. Ugyanakkor Kádár Béla tett a legtöbbet az elmúlt négy évben azért, hogy az export belső feltételei megjavuljanak. Az exportösztönző gazdaságpolitika mindenkori kezdeményezője volt. Kérdés, ki vállalja majd át ezt helyette, vagy különböző lobbik - ipari, mezőgazdasági - hatáskörébe kerül az exporttámogatás elosztása, amit mindenképpen helytelenítenék. Lendvay László, Fimex-Fair Kft ügyvezető igazgatója: — Ha a döntés mögött az az elhatározás rejlik, hogy a gazdaságpolitikát még magasabb szinten, például a külpolitikánkba szervesen beépítve kívánja képviselni az új kormányzat, akkor csak helyeselni lehet. Társaságunk egyébként jó kapcsolatban volt a megszűnt hatósággal, erkölcsileg és kis mértékben anyagilag is támogatták törekvéseinket,elsősorban a Kelet-Nyugat Expo rendezvényeire utalnék. Az új hatóságnál a döntéshozóktól, például az importkvótákról való döntéseknél, egyet várnánk itt Nyíregyházán: ha valamilyen hatósági ügyben megkeressük őket, soha ne azt érezzük, hogy egy nappal később, vagy egy nappal hamarabb érkeztünk, legyünk ebben is egyenrangúak a budapesti cégekkel. Papp László a nyírtassi székhelyű Papp-Ker Kft. ügyvezető igazgatója: — Nem nagyon érint minket ez a változás. Az ember azért minden újtól jobbat vár. A Papp- Ker Kft. 95%-ban exportra termel és azzal számolunk, hogy még erősebb lesz az exporttámogatás. Azt várom, hogy javul a politikai és a gazdasági kapcsolatunk a szomszédos országokkal és újra megjelenhetünk a keleti piacokon. Ezekre a változásokra az országnak feltétlenül szüksége van, hogy a romló külgazdasági mérleg végre javulhasson. Nyereségünket arra fordítjuk, hogy minél modernebb zöldségfeldolgozó gépeket vásároljunk. A nálunk, Nyírtasson működő uborkafeldolgozó gépsor világszínvonalú. Ezeken magyar munkaerővel, csomagolóeszközökkel és alapanyaggal évente közel két milliárd forint értékű árut gyártunk exportra. Külföldi alapanyagot csak idény előtt dolgozunk fel. Az NGKM a tengerentúli szakkiállításokon való résztvételünket támogatta, de gondolom, ha máshol is intézik majd, ez a támogatás megmarad.
