Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-07 / 90. szám
1994. július 7., csütörtök UJ KELET Megkezdte munkáját Esztergomban a római katolikus főegyházmegyei zsinat. A hét végéig tartó szinódus különlegessége, hogy az előző' ilyen összejövetelt több mint ötven éve rendezték Exportnövekedés várhali Az első félévet a múlt évi gyenge termés miatt főként az import jellemezte az Agrimpex Kereskedelmi Részvénytársaság tevékenységében - mondta el Kovács Attila, a cég ügyvezető igazgatója az MTI-nek. A második félévben az újtermésű gabona várhatóan már lehetőséget biztosít a kivitel növelésére. Különösen étkezési búzából számítanak jelentős exportárualap keletkezésére, országos szinten mintegy 1 millió tonnára. A külföldi értékesítésre főként a keleti piacokon nyílik majd lehetőség, mivel a kelet-európai országok importjában az élelmiszerek jelentős helyet foglalnak el. Ezek az országok nyers- anyagexportjuk bevételének jelentős részét fordítják élelmiszervásárlásra. Mindazonáltal még kérdéses, hogy a fizetőképesség milyen módon lesz biztosítható. Nagy valószínűséggel többségében csak barter ügyleteket lehet majd kötni. A Közös Piaccal kötött társulási megállapodásban szavatolt kedvezmények kihasználásával is minden bizonnyal növelni lehet a tagállamokba irányuló szállításokat. A tengerentúli piacoknak a rendkívül magas fuvarköltségek és az erős konkurencia miatt továbbra sem lesz majd jelentős szerepe a magyar importban. Az Egyesült Államok olyan nagy támogatást biztosít saját gabonatermelőinek, hogy azok egyértelmű versenyelőnyhöz jutnak. Tények és számok Budapesten válnak a legtöbben Varsó a legfiatalabb és a legjobban képzett emberek városa. Közép-Európa e térségében, Prágában kötik a legtöbb házasságot, és Budapesten van a legtöbb válás. Egy valami közös: a demográfiai hullámvölgy. Az összehasonlítást a három város statisztikai hivatalainak közös kiadványa alapján végezték el. Ebből kiderül, hogy a magyar fővárosban 2 milliónál többen élnek, Varsóban 1,6 millióan, Prágában 1,2 millióan. Ez annyit jelent, hogy Budapesten a legnagyobb a lakosság koncentrációja, ott él az ország lakosságának 19,4%-a. Varsó a lengyelek 4,5%-ának a lakóhelye. A három város közül minden tekintetben (területében is) Budapest a legnagyobb. Mindhárom városban gyakrabban születnek fiúgyennekek a családokban, ám ahogy „idősödnek” a korosztályok. mind több a hölgy, Varsóban minden ezer férfi mellett 1142 nő élj míg Budapesten 1148. Varsó a legfiatalabb az átlagéletkor tekintetében. Itt él a legtöbb kisgyennek. Csakhogy Varsóban, Prágában és Budapesten is előnytelenek a demográfiai irányok. Budapesten kétszer annyi a válás, mint a lengyel fővárosban. Érdekes képet mutat a házasságra lépők életkora: Prágában a 20-24 éves korú lányok 50%-a, a fiatalemberek 25%-a házasodik. Budapesten és Varsóban csak a 30 éves korúak érik el ezt az arányt. Mindhárom ország fővárosában szaporodott a felsőfokú végzettségűek aránya az utóbbi egy évtized során. A legmagasabb mutatóval Varsó rendelkezik, a lakosság 19,4%-a. Prágában és Budapesten 16%. Továbbra is a férfiak között találjuk a legtöbb diplomást, ám a nemek közötti különbség csökkent az utóbbi tíz évben. Szabolcsban nem voll sok vita A megyében járt a napokban Platthy Iván, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, aki az egyházak tulajdonrendezésével foglalkozik. Vele készült interjú a Nyíregyházi Rádióban,annak rövidített változatát közöljük. Felkértük az egyházakat, hogy tekintsék át a tulajdon- rendezéseik során eddig történteket. A törvényből adódik, hogy egy 10 éves listát kellett volna már korábban elkészíteni (mi szeretnénk ezt szeptemberben a kormány elé vinni), amiben konkrétan már benne van, hogy melyik évre, melyik egyház, mennyi ingatlant és milyen funkcióra szeretné a tulajdonát megkapni. — Szabolcs-Szatmár-Be- regben vitás ügy a nyírbátori minorita rendház, a nyírbátori múzeum sorsa. A megyei önkormányzat nem tudja, hogy mire adja ki a pénzét, hogy a múzeum épülete fel legyen újítva. A minorita egyház pedig, úgy tudom, nem adta be az igényét, mert valószínű, nem is kell neki a múzeum, mert úgymond jól megférnek egymással. Itt mi a helyzet? — Szabolcs-Szatmár-Bereg azon kevés megyék egyike, amelyikben a megyei közgyűlés segíti a helyi érdekek, a helyi közösségek érdekében a párbeszéd fel- gyorsítását. Nyírbátorban egyszerű az ügy. Tulajdonképpen a minorita rendnek kell nyilatkozni, hogy természetben kéri, vagy pénzbeli kártalanításr akar. Ha úgy dönt, ajánljon fel a település akár nevelési intézményt, kollégiumot, közösségi házat—a lakosság érdekében tudná kifejteni a tevékenységét. — Mennyibe kerülne ez az önkormányzatnak, illetve a rendnek? — A központi költségvetést biztosítani kell. Hajói emlékszem, olyan 60-70 milliót jelent. Ebből az egyház egy korszerű kis rendházat építhet, ha ott akar letelepedni, vagy egy olyan intézményt, amit a lakosság számára is tud hasznosítani. — A másik ilyen település Mándok. Szeretném ott is megnézni, hogy milyen gondok vannak, miben tudok segíteni, az önkormányzat milyen gesztust tesz. Hiszen ezekben a volt egyházi ingatlanok nagyrészt oktatási, kulturális, szociális, tehát majdnem azt mondom, hogy önkormányzati kötelező feladatokat látnak el, tehát nem mindegy, hogy az új tulajdonossal együtt dolgozik, vagy új tulajdonban fogja a munkát folytatni. Országos összehasonlításban a megyében nagyon kevés az olyan ingatlan, amelyikről valamilyen párbeszéd, vagy valamilyen döntés ne született volna: legalábbis az, hogy milyen funkcióra és mikor hasznosítható. — Itt van a kormányváltás. Mennyiben befolyásolja ez az Ón munkáját? — Szerintem semmiben, tulajdonképpen ez a törvény 2001-ig szóló kárpótlási, vagy kártalanítási törvény, egy jogsérelem orvoslásáról van szó. Ezt nem lehet, nem is akarja leállítani a leendő kormány sem, sőt, inkább szeretné felgyorsítani. így éltünk májusban Májusban ha nem is feltétlenül rosz- szabbul, de bizonyosan drágábban éltünk, mint egy hónappal és mint egy évvel korábban. Hogy mennyivel és miért, azt azért érdemes rögzíteni, mert mostantól új időszámítás kezdődik a magyar gazdaságpolitikában. Nevezhetjük szociálliberális korszaknak vagy Békési-korszaknak az új pénzügyminiszter nevével fémjelzett koalíciós irányvonal nyomán. Nem az elnevezés a fontos, hanem az, hogy az új kormány teljesítményének mérics- kélésekor ezek a mostani számadatok jelentik majd a kiindulópontot. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az utolsó évben, tehát 1993 májusához viszonyítva, az árszínvonal 18,3 százalékkal nőtt. Mégsem éltünk rosszabbul, mert miként azt a távozó kormány és az új koalíció politikusai — más-más indokkal — az utóbbi hetekben többízben hangoztatták, a bérek növekedése jelentős mértékben meghaladta az árnövekedést. A két dolgot együttesen inflációnak is nevezik, s kétségtelen, hogy az árak és a bérek versenyében áprilisig (a májusi kereseti kimutatás még nem készült el) az utóbbiak vezettek, bár előnyük január óta mérséklődött. Az év első négy hónapjában 25.9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint a tavalyi év azonos szakaszában. Januárban — tavaly januárhoz képest — még 27 százalékkal voltak magasabbak a bérek. A távozó kormány tagjai ezt a jelenséget annak bizonyítására idézték, hogy a választók közhiedelmével ellentétben az életszínvonal nem csökkent tovább az elmúlt évben, hiszen az árak emelkedését megelőzte a béreké. A szocialista politikusok viszont a gazdasági vitákban ugyanezt a körülményt annak jeleként értékelték, hogy a kormány kiengedte kezéből a pénzügyi folyamatokat, a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint az árak, mivel azonban ezt sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a külkereskedelem tejesítménye nem indokolta, a „javulás” csakis az államkasz- szából volt fedezhető, vagyis inflációs jelenségről, az államadósság növelésével teremtett látszateredményről van szó. A bérek részletesebb vizsgálatából kitűnik, hogy január-áprilisban a szellemi foglalkozásúak keresete nagyobb mértékben nőtt, mint a fizikai dolgozóké, hogy a legnagyobb növekedés (128,6 százalék) a vegyiparban, illetve az élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártásában (125,6 százalék) volt. A százalékos változás az előző év azonos időszakához viszonyítva a legkisebb a textiliparban, a ruhaiparban és a cipőiparban volt (116,8 százalék). Nézzük az árakat. A KSH jelentése ezek közül, szezonális jelentőségük miatt, a primőráruk árának alakulását emeli ki, s itt kifejezetten elrettentő számokat is találunk. Míg tavaly egy kiló késői burgonya átlagára 24 forint volt, idén már 34, a primőr paradicsom májusi ára tavaly 213, a primőr paprikáé tavaly 335, idén 442 forint volt. Másfelől az uborka, a fejeskáposzta, a karfiol májusban olcsóbb volt, mint egy évvel korábban. A húsfélék közül egy kiló sertéscomb idén májusban 361 forintba került, az egy évvel korábbi 286 forinttal szemben. Csak négy forinttal nőtt a sertészsír, tíz forinttal a napraforgóolaj átlagára. 66 forintról 82 forintra nőtt egy kiló cukor, 46-ról 56-ra egy kiló fehér kenyér ára. Egy liter tej egy évvel ezelőtt 34 forint volt, idén májusban 44 forint. A májusi létminimumok: egy aktív korú városi felnőttnek a minimális megélhetéshez 18.100 forintra volt szüksége, a községekben ugyanez a szám 16.600 forint. A két felnőttből és két 15 éven aluli gyerekből álló átlagcsalád létminimuma városban 51.800, vidéken 48.800 forint volt. Megérkezett a májusi munkanélküliségijelentés is. A választások hónapjában hazánkban 570,6 ezer munka- nélkülit tartottak nyilván, s ezzel a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra csökkent. (Atlantic Press) TŰZPÁRBAJ UTÁN Szerda délelőttre sokat javult Patkó Károly főtörzsőrmester állapota, aki kedden délután a XII. kerületben egy bűnöző üldözése közben pisztolypárbajban vállsérülést szenvedett. A BRFK sajtóosztályán az MTI érdeklődésére szerdán elmondták: remény van arra, hogy a rendőr néhány napon belül elhagyhatja a kórházat. Az elrabolt taxiból a rendőrre tüzelő Velkei István állapota továbbra is élet- veszélyes, miután mellkasi lövést kapott. A képen: Bodrácska János, Budapest rendőr-főkapitánya, a lövöldözés helyszínén MTI-fotó
