Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-07 / 90. szám
ÚJ KELET 1994. július 7., csütörtök Komolyan vesszük... Zsebpénz automatából Bár elég szomorú lehet annak a tininek a sorsa, akit csak egy ügyfél- kártya után vesznek komolyan - a tévéreklám után az ügyfélkártyák és az automata pénzkezelés korát éljük. Nekünk még a személyi igazolvány jelentette a felnőttekhez való csatlakozást, ám a korral haladva az sem lehetetlen, hogy az általános iskola „öreg” diákjai ügyfélkártyával rendelkezzenek.- Közel járunk a százas létszámhoz a JUNIOR kártyával rendelkező fiataloknál - tájékoztat Móré Gusztávné, az OTP Bank Rt. folyószámla-csoportvezetője. Míg a reklám csak a serdülőkorosztályt buzdítja, hogy legyenek ügyfeleink, 14-26 éves korig bárki kiválthatja ezt a kis kártyát.- Hogyan tegye?- Tizennyolc éves korig a szülővel vagy közvetlen hozzátartozóval jöjjön, aki tulajdonképpen kezességet vállal az ifjú megbízónkért, vagyis társtulajdonos lesz. Az idősebbeknek fogadniuk kell egy kezest, de ha ez nem sikerül, az intézmény is vállalhatja ezt a feladatot, ahol hallgató az illető. A szerződés - melyet megkötünk - szólhat havi ötszáztól akár húszezer forintos limitre, ami azt jelenti, hogy havonta ennyit vehet föl a beváltó automatából. Ha esetleg több pénz van a számláján, és arra szüksége is van, akkor azt személyesen felveheti fiókunkban. Amennyiben egyenlege tartozást mutat, a kezes megadhat egy másik számlaszámot, melyről az adósságot rendezhetjük. A limitet egyébként bármikor módosítani lehet.- Mit jelent a pénztárcának az első alkalom?- Számlanyitáskor a havi limit dupláját kell befizetni, amit kiegészít a kártya díja, azaz százötven forint. Mindez évenként egyszer kerül levonásra.- Van-e már havi húszezer forintos diákjuk?- Épp a napokban „született meg” az első! A fiatalabb korosztály körében egyébként a kisebb limit, míg a komolyabb pénzforrással rendelkezőknél az ötezer forint feletti lekötések a népszerűek. Úgy vettem észre, hogy most még csak érdekességből kérik a kártyát, vagy azért, mert a szülőknek is van. Sokat kiránduló diákoknak azonban nem mindegy, hogy a pénzt az ország bármely fiókjában felvehetik. (ht) H betű és üzemanyag Nyáron mindazok, akik igénybe veszik az utazási irodák ajánlatait, jó ha előre tudják, hogy milyen szolgáltatásokat tudnak számukra biztosítani. Kérdezzék meg ennek pontos helyét, idejét. Ha ezen túl vannak, akkor szeretnénk néhány plusz tanácsot adni. Az idén nagyon kedveltek az olasz- országi utak, ahol egyre gyakrabban kérik a szürke színű nemzetközi igazolványt és a zöld kártyát. Nem árt újból felhívni a figyelmet a H betű használatára. Nyugat-Európában. de főleg Olaszországban hosszabb idejű tartózkodás esetén kéijék a határőröktől az országba lépés időpontjának a bebélyegzését. Nagy az érdeklődés a görög, bolgár és a törökországi utakra. Itt a jugoszláv átkelésnél főleg az egyéni utazók figyelmét hívnánk fel arra, jó, ha az üzemanyagtartály tele van, mert a jugoszlávok előszeretettel „vámolnak”. Ugyanez vonatkozik az autópályákra is. A romániai átkelésnél figyelembe kell venni a török vendégmunkások áradatát. Csengersima elég jó és rugalmas határátkelőhely. Az országban jelenleg nincs üzemanyag-probléma. Szükséges a zöld kártya és minimális valuta bemutatása. (t. k.) Kongresszus Jehova tanúinak Nagy létszámú nyilvános bibliatanfolyam helyszíne lesz július 8-10. között Nyíregyháza. Ez a háromnapos kongresz- szusi program Magyarországon Győrben lesz még hallható, ahol az ország nyugati felének hívői találkoznak. A keleti országrészről tizenkétezer ember részvételére számítanak Jehova tanúi. Akik nem tudnak naponta hazautazni, azokat hotelek, magánpanziók, kollégiumok, magánszállások fogadják be. Erre az alkalomra az NYVSC Városi Stadionját vették igénybe a szervezők. Hétfőn megkezdték a játéktér és a lelátók tisztítását, a programhoz szükséges szertartási berendezések felszerelését. Három napon keresztül számos előadás, demonstrálás, és bibliai dráma segít a résztvevőknek megérteni, hogy miért fontos korunk keresztény emberének Isten hitében élni. Szombaton lesz az ünnep fénypontja, a bemerítkezés, ami Jehova tanúinak megkeresztelkedése. Épül a híd Tiszakanyárnál Uszállyal hozzák Polgárról a tiszakanyári híd acélszerkezetét. Az egyik rész már a helyén van, a másik fele még Tokaj környékén lebeg. A híd 532 méter hosszú és középvízállásnál 13 méter magas lesz. Az építést 1993. novemberében kezdték, jelenleg a vasbeton szerkezetet készítik. A munkálatok jól haladnak, a tervek szerint október 23-án már át is kelhetnek az autók a folyón. A híd másik fele még Tokaj körül lebeg £IIÍ€Ítálták alóluk a földút Dühöngenek és sírnak Komlódtótfalun A nap már elbújt a füzes bokrai közé, hogy csendespihenőre térjen, amikor megérkeztem Komlódtótfaluba. Az egykor gyönyörű szamosmenti település hosszú utcáján imitt-amott őrizte egy-egy ház a múló időt. Takaros kertek, délceg, gondozott növények tudatták az ideérkezőkkel, hogy itt szeretik a földet. Legalább is szeretnék, ha jutna nekik abból, ami sajátjuk volt egykor. — Ezt a falut már többször becsapták — kezdte keserűen Csorvási Gábor, az alig százlelkes település polgármestere. Árvíz után a megye akkori urai fondorlatosán megakadályozták, hogy újjáépítsük, ami a miénk. Azóta mi csak küszködünk, és annyi erőnk sincs, hogy megvédjük magunkat, pedig minket a szülőfalunk és a hazánk szeretete tart itt, de lehet, hogy a végső elkeseredés még azokat is elűzi, akik eddig kitartottak. Évek óta várjuk, hogy az elrablott földjeinkért kapott kárpótlási jegy fejében licitálhassunk saját földünkre. A téeszvezetők taktikázó magatartása miatt június 27-én tudtak csak árverezést tartani, amikor már a megyében szinte mindenütt befejezték. Ebből adódóan aki csak tehette, a megmaradt kárpótlási jegyével idejött, és a mi ősi földjeinkre spekulált. Nézze ezt a névsort: Czenki Péter Csenger, Csébi Rudolfné Méhtelek, Székely Károlyné Miskolc, Juhász Józsefné Szentendre, nincs ezeknek semmi kötődése községünkhöz. Hetvenkilenc ember karmolta itt egymást a földért, de abból csak húsz az idevaló, az is tíz-tizenötezer forinttal, míg az idegenek között volt aki háromszázhatvanezer forinttal versenyzett az aranykoronákért. Ennek az egyenlőtlen, veszekedésekkel, fenyegetésekkel tarkított árverésnek az lett a vége, hogy az itt élők még annyit sem kaptak, amennyit elvettek tőlük. — Három gyereket neveltem, két időst gondoztam, és a tizenöt aranykorona értékű földem helyett tizenhárom aranykoronát kaptam vissza — mondta szepegve Nagy Sándoné nyugdíjas. — Ezt érdemeltem én, hogy az alig egy hektár földemet három helyen adták vissza, ami akkora terület egy táblában, mintha húznánk egy tollvonást a papírlapon. Azóta én csak sírok, a fiam is összeszidott, hogy miért fogadtam el, amikor akkora területen még megfordulni sem lehet. A csengeri téeszelnöknek köszönhetjük, hogy azoké lett a falu határa, akik a cipőjükön hozták ide a földet, nem pedig azoké, akiknek szülei is itt túrták az agyagot. — Én csak akkor állok szóba az újságíró úrral, ha leírja magyarul, amit mondok, mert én úgy szeretk beszélni, — sistergett a hetven éves Komlódi Miklós. — Ezzel a licitálási törvénnyel úgy csináltak velünk, mint a kutyával. Odadobtak közénk egy csontot, aztán aki erősebb vigye, aki gyengébb az dögöljön éhen. Két éve megvan a kárpótlási jegyem, de Gulácsi Mihály téeszelnök addig taktikázott, fellebbezett a földalapok kijelölésével, hogy csak most lett licitálás, akinek meg esze van, az mind idejött, a kárpótlási jegyükkel és elárverezte alólunk a falut. Ez az elnök képviselő akart lenni, hogy a paraszt érdekéért szóljon. Higgye el uram, egy furikra fel tudnám én rakni azokat a politikusokat, akik az ország érdekeit képviselik, nem a sajátjukat, de lehet, még az sem lenne vele tele. Amikor a kommunisták elvették a földet, vitték a laposat is, meg a dombosat is. Most még a laposból sem tudtam annyit visszavenni, amennyi járna. Az ökörnek legalább felemelték a jármot, hogy a nyakára tegyék, a paraszttal meg azt akarják, hogy az igába önként tegye a fejét. — Annyi mindenért hibáztattak már engem, hogy egy újságcikkel több vagy kevesebb már mindegy — kezdte a komlód- tótfaluiak panaszára Gulácsi Mihály csengeri téeszelnök. — Azt azonban egyértelműen visszautasítom, hogy én lennék a késői licitálásért felelős, mert én azért fellebbeztem meg mindig a földalapok elfogadását, hogy azzal is gyorsítsam a folyamatot. Különben is én a körülbelül húsz főből, aki ebben hibás, csak egy vagyok. Nekem egyébként is a tagság érdekét kell szolgálnom, az pedig kilenc- száz fő, nem néhány licitáló. Aradi Balogh Attila Önkormányzatot vagy képviselőt? Nemrégiben egy interjút olvastam Horváth Istvánnal, a Cigányok Önkormányzati Érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete (CÉSZ) szóvivőjével. Mivel a tájékoztatóban a cigányság egészét és képviseletét egyaránt érintő lényegi kérdésekről esik szó, fontosnak tartom, hogy némelyekkel vitatkozzam. Furcsállom — bár megértem! — Horváth István álláspontját, amikor azt fejtegeti, hogy a „helyhatósági választások után a kisebbséget (cigányokat!) a települési önkormányzatba megválasztott képviselő képviselné”. Sőt felajánlja, hogy „szervezetünk konkrét javaslatot is tesz majd a legalkalmasabb személyre”. Nem nehéz átlátni, ezzel negligálná, kiiktatná, feleslegessé tenné a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény lényegét: a cigány önkormányzatot! Ez az álláspont, enyhén szólva, cigányellenes. Javaslata megvalósulásával attól a jogtól fosztaná meg az etnikumot, amiért több, mint félévezrede küzdött eredménytelenül. Világossá, mindenki előtt egyértelművé kell tenni: a leendő cigány önkormányzatok a kisebbségi törvény alappillérei, a demokratikus jogrend letéteményesei lesznek. Ezért született. Mi a törvény célja? Az, hogy a helsinki záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat. Első alkalommal most deklarálják törvényben, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek, így a cigányság is(!) a nemzet részei. Ezt elsősorban és a legteljesebb mértékben a cigány önkormányzatok útján gyakorolhatja, melyről lemondani vétek lenne! Nos ennek mond ellent Horváth István felfogása, amikor már megalakulásuk előtt megvonja a bizalmat a cigány önkormányzatoktól, s azt mondja: „Ezek az önkormányzatok nem tudnak majd hatékonyan működni”. Valóban nem, ha nem segítik őket, ha nem övezi bizalom megalakulásukat. Történelmünk során eddig a cigányságról meghallgatásuk nélkül, a fejük fölött, mások döntöttek. Így működtek például a tanácsrendszer mondvacsinált cigány koordinációs bizottságai is. Cigányok nélkül. Túllépett rajtuk a történelem. Nem tartom szerencsésnek, hogy a CÉSZ olyan javaslatot nyújtott be áz MSZP-nek, amelyben arra kéri, hogy az új országgyűlés törölje a törvényből a kisebbségi önkormányzatok intézményét. Ha ez megvalósulna — remélem, hogy a józan ész elsöpri! — a demokrácia kerülne veszélybe, s legelemibb jogának érvényesítésétől fosztanák meg a hazai kisebbséget, köztük a csaknem milliós lélekszámú cigányságot. Horváth István javasolja a kisebbségi szóvivők megyei intézményének megteremtését. Okos kezdeményezés, csakhogy ez nem helyettesítheti, csak kiegészítheti az önkormányzati rendszer működését, segítséget nyújthat részére. Ősszel lejár a települési önkormányzatok, képviselőik, a polgármesterek és természetesen az általuk „kinevezett” kisebbségi, tehát a cigány szószólók mandátuma is. Új választásokra kerül sor. Azok a cigány jelöltek, akik vállalják a megméretést, és elnyerik a bizalmat, a települési és/vagy a cigány ön- kormányzatban lesznek hivatott képviselői az etnikumnak. A cigány önkormányzatok megalakításával új korszak kezdődik a cigányság történelmében. S ez minden önös érdeknél fontosabb. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke
