Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-07 / 90. szám

1994. július 7., csütörtök || 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD H 1 ÚJ KELET MSZP-SZDSZ kormányprogram-egyeztetés Csaknem négyórás plenáris ülés után szakmai egyeztetésekkel folytatódott szerdán este az MSZP és az SZDSZ vezetőinek kormányprogramról folytatott tárgyalása. A tervek szerint a küldöttségek csütörtökön kora délután újabb plenáris ülésen véglegesítik a dokumentumot. A tárgyalásokon résztvevő Gál Zoltán ház­elnök az MTI kérdésére elmondta: technikai és formai kérdések tisztázása ma­radt hátra. Pető Iván, az SZDSZ elnöke újságírók előtt határozottan kijelentette, hogy a képviselők pénteken meg fogják kapni a koalíciós kormány programját. Tabajdi Jeszenszkynél A kormányzati munka átadás-átvételi folyamatának részeként szerdán meg­beszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszter és Tabajdi Csaba, aki a Miniszterelnöki Hivatal leendő politikai államtitkáraként a Határon Túli Magya­rok Hivatala, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletét látja majd el. A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogy miként gyakorolta az elmúlt években a külügyminiszter a Határon Túli Magyarok Hivatala fölötti felügyeleti jogát. Szó volt a találkozón arról, hogy célszerű lenne erősíteni a határon túli magyarok körében a polgárosodást, a gazdasági kapcsolatok fejlődését. Egyet­értettek abban is, hogy lényegesen javítani kell a határon túli magyarokkal kap­csolatos koordinációt a kormányzati munkán belül. Módi-Fodor találkozó Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter szerdán találkozott Fodor Gáborral, aki utódja lesz az új kormányban. Az átadással kapcsolatos legfon­tosabb teendőkről és a minisztérium feladatairól tárgyaltak - tájékoztatta Fodor Gábor az MTI-t. Elmondta: a tárca anyagi helyzete megnyugtató, mert az előre tervezett költségvetéstől nincs jelentős eltérés. Szó volt a találkozón az appará­tus-szervezésről és a minisztérium struktúrájáról, továbbá azokról az áthúzódó feladatokról amelyekben az előző művelődési kormányzat már nem akart dönte­ni. Ezek közé tartozik például a felsőoktatási és közoktatási, valamint a köz- gyűjteményi törvény előkészítése. Horn-Pető-Göncz levélváltás A két koalíciós párt elnöke, a szocialista Horn Gyula és a szabaddemokrata Pető Iván szerdán levelet intézett Göncz Árpádhoz, amelyben kérték a köztár­sasági elnököt: mentse fel a két média-alelnököt, akiket az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága a közelmúltban meghallgatott - tudta meg az MTI munkatársa szer­dán Pető Ivántól. Pető Iván tájékoztatása szerint azt az ígéretet is tartalmazza az államfőhöz intézett levél, hogy az új kormány az első intézkedései között tesz majd javaslatot a rádió és a televízió elnökének személyére. Önkéntes biztosító pénztárak A Signal Biztosító Rt., a Creditanstalt Bank Rt., valamint a Hardy és Pintér ügyvédi iroda önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak alapítására konzorciumot hozott létre. A konzorciumot a magyar-német-osztrák-olasz tulajdonban lévő Signal Biztosító Rt. vezeti. A pénztár tagsági díját maga a munkavállaló vagy a munkáltató fizetheti, a tb-megtakarítás azonban kizárólag a munkáltatók be­fizetései után jár. A pénztártag felveheti a pénztárban nyilvántartott összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor egy összegben, de kérheti járadék formájában is. A pénztár a tagok részére pénzbeni támogatást nyújt, ha azok munkanélkülivé, vagy keresőképtelenné válnak. Kádár-megemlékezés Megemlékezést rendezett Kádár János halálának ötödik évfordulója alkalmából szerdán a Kerepesi úti temetőben a Munkáspárt. Az eseményen Thürmer Gyula, a párt elnöke mondott beszédet. Többek között azt hangoztatta: az elmúlt négy esztendő nem telt el hiába. Ha Kádár János élne, büszke lenne a Munkáspártra. Büszke arra, hogy kitartott, sőt megerősödött. Tagjai ott vannak az önkormányza­tokban, és mint mondta, bízunk abban, hogy az őszi önkormányzati választások után még többen lesznek. Taxisok és rendőrök Magyarországon elsőként Hajdú-Bihar megyében született együttműködési megállapodás a rendőrség és a helyi taxistársadalmat képviselő érdekvédelmi szervezetek között. A megállapodásról szóló dokumentumot szerdán írta alá a megyei rendőrfőkapitány, valamint a Hajdú-Bihar Megyei City-taxisok Érdek­védelmi Kamarája, a Vállalkozó Taxisok Országos Érdekvédelmi Szervezete és a magánfuvarozók megyei ipartestületének vezetője. Arafat, Rabin, Peresz: békedíj Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO párizsi székhelyén szerdán átadták a szervezet békedíját Jichak Rabin izraeli miniszterelnöknek, Simon Peresz külügyminiszternek, illetve Jasszer Arafatnak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőjének. Az egykori elefántcsontparti elnökről elnevezett, s 1989-ben alapított Félix Houphouet-Boigny díjat a közel- keleti békefolyamatban játszott szerepéért kapta a három politikus. Az elismeréssel 800 ezer francia frank jár. Boross-kormány utolsó ülése 60 millió a tartalékból Az ügyvezető Boross-kormány csütör­töki, várhatóan utolsó ülésén előzetesen mindössze két napirendi pont megtárgya­lása szerepel. Az MTI érdeklődésére szerdán a Kor­mányszóvivői Irodán elmondták, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztett bős-nagymarosi perrel kapcsolatos költ­ségek fedezésére - a Külügyminisztérium előterjesztése alapján - a kormány 60 mil­lió forintot a költségvetés általános tarta­lékából kiutal. Erre az összegre, többek között, a különböző szakértői díjak fe­dezésére, illetve az esetleges peren kívüli magyar-szlovák megállapodás kidol­gozásával kapcsolatos költségek miatt van szükség. A Kormányszóvivői Irodán úgy tudják, hogy ennek az összegnek a tar­talékból való lehívásáról tájékoztatták a hamarosan megalakuló új kormány ille­tékeseit. Az ügyvezető kormány előterjesztést hallgat meg az 1994. szeptember 6. és 24. között hazánk területén tervezett magyar­brit közös katonai kiképzésről és gyakor­latról. A tervek szerint a NATO békepart­nerségi programjának szellemében egy századnyi, 120 brit katona érkezik saját fegyverzettel hazánkba, ezzel is elősegítve a Magyar Honvédség NATO-hoz való il­leszkedését. A közös gyakorlat nem jelent többletköltséget, mert a britek fedezik sa­ját kiadásukat, a magyar katonák pedig az éves kiképzési költségek terhére vesznek részt a gyakorlaton. Mindehhez azonban még parlamenti jóváhagyásra is szükség van, ugyanis külföldi csapatok hazánkba érkezését csak az Országgyűlés hagyhat­ja jóvá. Kovács tapasztalt, Jeszenszky készséges Minisztérium-átadás A tervek szerint július 15-én, pénte­ken teszi le a hivatali esküt az új kor­mány; így a rákövetkező héten, hétfőn már az új, koalíciós vezetés kezdi meg a munkát a Bem rakparton. Az új kül­ügyi vezetés legsürgetőbb tennivalóiról, az átadás-átvétel lebonyolításáról Kovács László, a magyar diplomácia leendő irányítója tájékoztatta az MTI-t. A szocialista párti politikus elmond­ta: az ügyvezető külügyminiszterrel, Je­szenszky Gézával már több alkalommal is megbeszélést folytatott az átadás-át­vétellel kapcsolatos kérdésekről. Voltak olyan eszmecserék is, amelyeken a tá­vozó, illetve a hivatalba lépő politikai államtitkárok-Kelemen András, illetve Szent-Iványi István - is részt vettek. A folyamatos egyeztetés mellett - mondta Kovács László - némi helyzeti előnyt jelent számára, hogy korábban több éven át dolgozott a Külügyminiszté­riumban, előbb miniszterhelyettesként, majd államtitkárként. így a külügyi mun­ka alapvető fogásaival nem most kell meg­ismerkednie, jól tájékozott a tárca belső működésének szabályairól, és a munkatár­sak jó részét is személyesen ismeri. Az át­adás-átvételt gördülékenyebbé teszi a tá­vozó külügyminiszter, Jeszenszky Géza segítőkészsége. Kovács László jelezte, hogy hivatalba lépése után feltétlenül konzultálni kíván a tárca helyettes államtitkáraival és az egyes főosztályok vezetőivel, hogy részletesen megismerkedhessen a relációk jelenlegi helyzetével, a napirenden lévő problémák­kal. Mindemellett a hivatalba lépő külügy­miniszter szeretné megismerni a tárca gaz­dasági helyzetét is. Eddigi, részletekbe nem menő információi ugyanis riasztó képet rajzolnak a Külügyminisztérium költségvetési hiányáról. A deficit főként annak tudható be, hogy az állami költ­ségvetés nem kompenzálta azokat a ha­talmas veszteségeket, amelyeket az elmúlt évek sorozatos forintleértékelé­sei okoztak a tárcának. Ezek ugyanis jelentősen megdrágították a devizában kifizetett béreket, illetve működési ki­adásokat. A hivatalba lépő külügyminiszter le­szögezte: ezt a nagy veszteséget pusz­tán takarékossággal már nem lehet ki­egyenlíteni, tehát mindenképpen pót­költségvetésre lesz szükség. Kovács László szerint úgy hárommilliárdra len­ne még szüksége a tárcának. (A Kül­ügyminisztérium idei költségvetési ki­adása: 8.955 milliárd; bevétele: 2.233 milliárd forint.) Kárpótlási földárverések Irány Prága A Szabad Európa és a Szabadság Rádió új helyre, Prágába, a volt parla­ment épületébe költözik - közölte ked­den Bili Clinton. Az amerikai elnök elmondta: elfogadta Václav Havel cseh elnök ajánlatát, hogy a München­ből évtizedeken át a volt kommunista országokba sugárzó két adó a prágai épületben rendezkedjék be. Egyúttal azt is hangoztatta, hogy döntése kong­resszusi jóváhagyást igényel.- A keleti irányba való költözés jelképezi egyrészt azt a változást, amely a kommunista kormányok összeomlásával következett be, más­részt pedig Európa megosztásának végét Nyugat és Kelet között - mond­ta Clinton. Nyilatkozatában egyúttal rámutatott, hogy ezzel a lépéssel a rádió új fejezetet nyit abban a foly­tatódó harcban, mely a demokrácia megszilárdítására irányul szerte a volt kommunista tömb országaiban. - Hálás vagyok Havel elnöknek és a cseh kormánynak e nagylelkű aján­latért - hangoztatta Clinton. Rádióőrzés A rendőrség továbbra sem kíván hivata­los tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy miért jelentek meg kedden géppisz- tolyos rendőrök a Magyar Rádió épülete körül. . Az ORFK sajtóosztályán szerdán annyit közöltek, hogy nem a Rendőri Ezred erőit vezényelték ki, ezért e kérdésben a BRFK az illetékes, amelynek helyettes szóvivője a megerősített védelem okáról tömören mindössze annyit mondott, hogy „csak”. Rádiós forrásból úgy értesült az MTI, hogy július 5-ére bizonyos szélsőséges erők Csúcs László melletti, előre be nem jelentett szimpátiatüntetést terveztek. Bár a szövetkezeti területeken kijelölt kárpótlási földalapok árverezése több me­gyében már befejeződött az előírt május 31 -ei határidőig, az elmúlt héten az ország 11 megyéjében tartottak még liciteket. Az 59 árverésen összesen 55 ezer aranykoro­na értékű föld került több mint 1800 kár­pótlásra jogosult tulajdonába. Minderről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A legtöbb, szám szerint 32 licitet Zala megyében tartották, az elárverezett terü­letek aranykorona értéke azonban Győr- Moson-Sopron megyében volt a legma­gasabb, ahol az egyetlen megtartott liciten több mint 26 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. A legtöbb jogosultat Zala megyében vonzotta a földhöz jutás lehe­tősége. Itt ugyanis az elmúlt héten 979-en vettek részt a liciteken, akik közül 825-en tulajdonhoz is jutottak. Az 500 forintról induló licitár is Győr-Moson-Sopron me­gyében érte el a legmagasabb értéket, ahol egy terület egy aranykoronájáért megadták a 45 ezer forintot is. Az elmúlt hét végéig az országban összesen 20 ezer 654 árverést tartottak, s ezeken több mint 35 millió aranykorona értékű terület jutott megközelítően 511 ezer kárpótlásra jogosult birtokába. A leg­nagyobb, 5 millió aranykoronát ismegha- ladó értékben, eddig Békés megyében keltek el a földek, és legtöbben - mintegy 58 ezren - Pest megyében jutottak földtu­lajdonhoz. Kuba - katonai összeesküvés Egyelőre nem sikerült Kuba keleti megyéjében, Guantana- móban katonatisztek és belügyi funkcio­náriusok egy csoportja rendszerellenes összeesküvést készített elő - értesült a hivatalos propaganda irányításához kö­zel álló forrásból kedden az MTI havan­nai tudósítója. Amennyiben a hír igaz, az 1959-es forradalom győzelme óta első ízben for­dultak szembe a hatalom elsődleges tá­maszának tekintett fegyveres erők tag­jai szervezetten a Castro-rendszerrel. A kubai külügyminisztérium illetékeseit kedden délután nem lehetett elérni az in­formáció megerősítése vagy cáfolata végett. Az értesülés szerint a keleti hadsereg és a guantanamói belügyi alakulatok számos tisztje fegyvereket és más szük­séges eszközöket rejtegetve arra készült volna, hogy felkelést robbantson ki, át­vegye az ellenőrzést a megyei székváros felett, elfogja Ramón Espinoza tábor­nokot, a hadsereg parancsnokát, vala­mint a helyi párt- és állami vezetőket, majd megnyissák a lakosság előtt a biz­tonsági tartalékokat őrző élelmiszerrak­tárakat, ezzel próbálván tömegtámoga­tást szerezni. Az említett forrás azt is tudni véli, hogy közvetlen céljuk egy olyan helyzet kialakítása lett volna, amely a guantanamói amerikai haditen­gerészeti támaszponton állomásozó csa­patoknak alkalmat teremthetne a beavat­kozásra. Az állambiztonsági szolgálat azonban tudomást szerzett az össze­esküvésről, s a résztvevőket - több tu­cat embert - letartóztatták, jelenleg Havannában vannak vizsgálati fogság­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents