Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-06 / 89. szám
1994. július 6., szerda MAGAZIN UJ KELET Az elEtök Eiyilatkozata Varsói előkészületek Az Egyesült Államok nem fog elismerni semmiféle jövőbeni orosz kísérletet a Kelet-Európa feletti befolyás helyre- állítására —- hangsúlyozta az amerikai elnök európai körútja kezdetének előestéjén, hétfőn Washingtonban nyilvánosságra hozott interjújában. Bili Clinton múlt pénteken lengyel újságíróknak nyilatkozva igyekezett eloszlatni az aggályokat, miszerint az egykor kommunista vezetésű kelet-európai országok biztonságát veszély fenyegeti amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség nem hajlandó igent mondani teljes jogú NATO-tagságukat sürgető kéréseikre. Clinton a washingtoni interjúban kijelentette: nem szabad alábecsülni a „Partnerség a békéért” programot, amelyben az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei korlátozott együttműködést ajánlottak fel a kelet- és közép-európai országoknak. A békepartnerség kezdeményezése a vártnál sokkal sikeresebbnek bizonyult — vélekedett az elnök. Hozzátette: — Amikor ezt a javaslatomat előterjesztettem, nem is álmodtam arról, hogy a volt kommunista országok közül 19 ország azonnal csatlakozik a programhoz. Clinton idei harmadik európai útja során ellátogat Lettországba, Lengyelországba és Németországba, és részt vesz a hét legfejlettebb ipari ország pénteken Nápolyban kezdődő csúcstalálkozóján. Az egyhetes körút programjában tizenhárom ország állam- és kormányfőjével találkozik majd, köztük Borisz Jelcin orosz elnökkel is, aki szintén résztvevője lesz a „Hetek” csúcstalálkozójának. Az Egyesült Államok elnöke,/?/// Clinton két napra, július 6-7-re, ám összesen 24 órásra tervezett varsói látogatása nagy feladat elé állította a szervezőket. A látogatás egyes részletei már ismertek. Az elnököt útjára elkíséri hitvese, Hillary és leánya, Chelsea. Az USA varsói nagykövetsége felkutatta a megfelelő varsói jazzklubot, amelyben az elnök, mint Prágában, itt is játszhatna szaxofonon, de aztán lemondtak az ötletről. Végül is kocogás került a programba: csütörtök reggel Közép-Európa legnagyobb parkjában, a mókusoktól sűrűn lakott Lazienkiben hódolhat Clinton elnök a jogging-nak. A Clinton családot a lengyel főváros impozáns Okecie repülőterére az elnöki különgép, a Boeing 747 Air Force Number One hozza 6-án, szerda este Lettország fővárosából, Rigából. (Ott ugyanis a három baltikumi állam köztársasági elnökei látják őt vendégül.) Clintonék varsói rezidenciáját az amerikai „Mariott” Hotel kétszintes, fehér zongorás elnöki apartmenjében rendezik be. A kíséretükben lévő újságírókat a közelmúltban átadott luxus-szállóban, a Hotel Sobieskiben helyezik el. Ami a 24 órás látogatás hivatalos programját illeti, B. Clinton csütörtökön a reggeli után megkoszorúzza az Ismeretlen Katona sírját és a Varsói Gettó Hőseinek emlékművét, majd villámlátogatást tesz a Szejm és a Szenátus elnökeinél, találkozik Pawlalc miniszterelnökkel és beszédet mond a lengyel parlament két háza előtt. A déli órákban látogatást tesz Lech Walesa köztársasági elnöknél, találkozik az épp Varsóban tanácskozó nyolc közép-kelet- európai külügyminiszterrel, majd az esti órákban Varsóból Nápolyba, a Hetek konferenciájára repül. Hillary asszony a varsói óvárosban lévő gyermekotthonba látogat el, majd a Wil- anov palotában, a lengyel királyok egykori rezidenciáján lunch-ön találkozik Lengyelország legbefolyásosabb hölgyeivel. InfoNet Román tiltakozás A román szenátus kedden hivatalosan tiltakozását fejezte ki Franciaország külügyminisztériumánál és a bukaresti francia nagykövetségen amiatt, hogy az AFP bukaresti tudósítója cigányoknak nevezte a románokat A francia hírügynökség beszámolójában, amelyben a vasámaptesti Argentína—Románia labdarúgó mérkőzésről tudósított, Michel Henault a következő meccsre utalva azt írta: a román cigányok a svédeket is megtréfálhatják. Az egyik felszólaló ellenzéki szenátor a keddi ülésen föltette a kérdést „vajon melyik másik európai nemzettel mert volna így mocskolódni az AFP?”. Az ülésen, politikai hovátar- tozás nélkül több szenátor elítélte a francia hírügynökség tudósítását végül hivatalos tiltakozójegyzék megfogalmazásáról határoztak. A román szenátorok egyben felkérték a román külügyminisztert hogy tiltakozzon francia kollegájánál, de oly módon, hogy „az ne befolyásolja a két ország kapcsolatait”. li 1 É I 1 i® Ä • A íj* &. m 111 1 t M 1 u Hk ** * Tűzijáték világítja meg az eget a Capitolium, az Egyesült Államok parlamentje és a Washington-emlékmű fölött az USA nemzeti ünnepe, a függetlenség napja, július 4. tiszteletére (AFP-PHOTO) Kolozsvári ásatások Határozathozatal nélkül ért véget hétfőn késő este a kolozsvári városi tanács ülése a polgármester által indítványozott főtéri ásatások terveiről. Az ellenzék szerint a tanácsnokoknak kell dönteni a régészeti munka megkezdéséről, mivel az ásatások közterületeket érintenek. Az ellenzéki tanácsnokok által kezdeményezett ülésen — az MTI értesülései szerint — Gheorghe Funar polgármester kitartott álláspontja mellett: élve hatalmával, igenis elindítja az ásatásokat Kolozsvár főterén. Funar egyben azzal vádolta az „alig ezer éve ott vendégeskedő magyarokat”, hogy 'minden építő román kezdeményezést bojkottálnak. Kijelentette: a magyarok nem szeretnék, ha az archeológia újfennt bebizonyítaná, hogy a románok már kétezer évvel ezelőtt is ott éltek. Kolozsvár polgármestere azt is a magyarok szemére vetette, hogy „ellopták (a szerinte román) Corvin Mátyást”. Funar az RMDSZ tanácsnokaira, a magyarokra célozva kijelentette: nem hagyja, hogy a kisebbség terrorizálja a többséget. Az RMDSZ kolozsvári városi képviselői elleni ismételt kirohanás után a magyar tanácsnokok elhagyták az üléstermet. Az ott maradtak nem folytatták a tanácskozást a Mátyás-szoborcsoport sorsáról. A román ellenzék továbbra sem ért egyet az ásatásokkal, a kormánypártiak pedig azt hangoztatják: az ügyhöz semmi köze Kolozsvár városi tanácsának, nemzeti érdekről lévén szó. Nem lehet tudni, hogy Funar betartja-e ígéretét, és csakugyan megkezdi-e az ásatásokat. Ha viszont ez bekövetkezik, akkor az RMDSZ tagjai kivonulnak a tér feldú- lásának a megakadályozására. Vágó* éri a háborúskodás Muzulmán-hoEvál egyezmény A muzulmánok és a horvátok között véget ért a háborúskodás Boszniában —jelentették ki a boszniai hadsereg és a Horvát Védelmi Tanács vezetői, akik hétfőn este katonai egyezményt írtak alá Szarajevóban. MilivojPetkovic, a horvát testület parancsnoka, ésRasim Delic, a bosnyák hadsereg tábornoka abban állapodott meg, hogy erőiket a frontvonalak mögé vonják vissza és elkülönítik, a kritikus helyeken pedig közös őrjáratokat indítanak. Tárgyalásaikon szó esett közös parancsnokságok felállításáról is. A Reuter emlékeztet arra, hogy a muzulmánok és a horvátok 1992. áprilisában, a boszniai háború kezdetekor még szövetségesek voltak, de viszonyuk később — kölcsönös területi éhségük következtében — elmérgesedett. Az idén áprilisban azonban amerikai közvetítéssel föderációs megállapodást kötöttek, és ezzel gyakorlatilag beszüntették az egymás elleni harcokat is. Néhány körzetben azonban ennek ellenére feszült maradt a helyzet: ilyen mindenekelőtt Mostar, ahol ENSZ- segélyalkalmazottak szerint a horvát katonák még mindig nem engedik visszatérni a muzulmánokat otthonaikba. Jerikó Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetvezetője kedden az izraeli megszállás 27 éves történetében első ízben kereste föl a Jordán folyó nyugati partját. A palesztin politikus útja Jerikóba, az önkormányzattal felruházott, palesztinok lakta területek központjába vezetett. Jerikóban és közvetlen környékén, a- mely két menekülttábort is magába foglal, mintegy 25 000 palesztin él. A terület nagysága körülbelül 60 négyzetkilométer; .a pontos kiterjedésről még tárgyalások folynak Izrael és a palesztinok között. Maga Jerikó-258 méterrel a tengerszint alatt fekszik, így a legalacsonyabb fekvésű város a Földön. Az itt élők 95 százaléka muzulmán szunnita, öt százaléka keresztény vallású. Mint a Reuter írta, Jerikó a világ legrégebbi, fallal körülvett települése. Följegyzések tanúsága szerint már időszámításunk előtt 7800-ban is laktak itt emberek. A Biblia is megemlékezik a városról, amelyet a Krisztus előtti XVI. században ostrom alá vettek a zsidó törzsek, de képtelenek voltak elfoglalni. A monda szerint Józsua hadvezér sugallatot kapott Istentől: a sereg járja körül hétszer Jerikó falait, majd fújják meg a harsonákat. Az ostromlók így is tettek, s az addig bevehetetlen kőfal leomlott. Izrael állam 1948-ban történt kikiáltása után a város jordániai közigazgatás alá került. 1967 júniusában, a hatnapos közel- keleti háború nyomán Izrael elfoglalta a nyugati partot, annektálva Jerikót is. Öt tűzoltó vált az erdőtűz áldozatává Spanyolország északkeleti részén július 4-én. A hatalmas tűzvész oltására az ország keleti részéből is érkeztek mentőalakulatok Genfi konferencia A háború kiterjedésének, a nagyhatalmak közötti összecsapás kockáztatásának egyetlen értelmes alternatívája a politikai kompromisszum. A nemzetek közösségének rá kell kényszeríteni a háborús feleket a „békés ultimátum” elfogadására, a kompromisszum megkötésére —• jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter genfi nyilatkozatában. Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és az EK-trojka (Németország, Belgium, Görögország) külügyminiszterei kedden délután Oroszország ENSZ-képvi- seletén kezdik meg közös tanácskozásukat, amelyen Bosznia felosztásának új térképét vitatják meg. Ezt megelőzően Kozirev megbeszélést folytat Dom- glas Hurd brit és Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel. A konferencia legfontosabb feladata a közös álláspont kidolgozása, a nagyhatalmak egységének megteremtése. A tárgyalásokon a térkép elfogadásán kívül a külügyminiszterek kidolgozzák a felosztást elfogadó vagy megtagadó háborús felek „jutalmazásának és büntetésének” rendszerét is. Az oro.sz külügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy vélte: a kompromisszum lényege éppen abban áll, hogy a felkínált javaslat vagy mindkét félnek egyformán elfogadható legyen, vagy egyikőjük se menjen bele. Mint mondta, bármilyen paradoxnak is hangzik, ha a szerbek és a muzulmánok egyformán reagálnak majd a felkínált lehetőségre, ez azt jelentené, hogy sikerült elkerülni az egyoldalúságot, valamelyik fél kedvezőbb helyzetbe hozását. A genfi találkozó résztvevői nem szándékoznak azonnal pontot tenni az „i”-re, bizonyos időt hagynak a hábo- rúskodóknak a helyzet átgondolására, ám semmiféle abszurd és túlzott követelést nem hajlandók elfogadni — erősítette meg Kozirev.
