Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-05 / 88. szám
ÚJ KELET 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii ■ 1994. július 5., kedd Látogatóban Nyírtelken, avagy a Széltolók otthon Nyírtelken vagyunk. A nagy hőségben a hársfa lombja nyújt némi árnyékot, míg fotós kolléganőmmel „bebocsátásra” várunk a családi ház kapuja előtt. — Kit tetszik keresni? - kiabál ki egy fiúcska a szúnyoghálós ablak mögül. — Lázár Pétert és a Széltolókat. — Tessék csak nyugodtan bejönni. A kutya nem bánt, az csak egy „lábtörlő” — invitál a legény. A kellemesen hűvös nappaliban rögtön hideg üdítővel és meggyel kínál minket kis vendéglátónk. — Azonnal szólok apának, kinn van a kertben, spenótot szed. — A kanapén ülve körülnézek. Dobfelszerelés, erősítők, gitár... Kész próbaterem a szoba egyik fele, és ez itt így természetes. Nem hinné az ember, hogy bár hosszú évekkel ezelőtt, de a házigazda Lázár Péter is a berkeszi nevelőotthon lakója volt. Az intézet falai közül került gimnáziumba, majd főiskolára. 1985-ben biológia és testnevelés szakos tanárként került vissza egykori „otthonába”... — Már itt is vagyok — zökkent ki gondolataimból házigazdánk. Talán egyszerűbb lenne, ha tegeződ- nénk, döntjük el a formális bemutatkozás után. — Nevelőotthon. Széltolók együttes. Hogy indult ez az egész? — Kilenc évvel ezelőtt, amikor visszakerültem Berkeszre nevelőként, érthető módon egészen más szemmel láttam mindent, mint kollégáim. Hiszen én mindazon keresztül mentem, ami egy állami gondozott gyereket érhet. Tudom, hogy rengeteg írott és íratlan törvény van a falakon belül, ami nehéz betartani. Alakítottunk egy színjátszó kört, ahol a gyere' keknek a szituációs játékok segítségével megpróbáltunk segíteni a kinti világba való beilleszkedésben, így alakult meg később a Széltoló együttes tíz állami gondozott fiúból. Mindannyian kiköltöztünk ide, és feleségemmel a három saját mellé befogadtuk új fiainkat is. Na persze nem csak saját erőből. Létrejött egy alapítvány, ami nagy részben segíti az együttes fennmaradását, működését. —A „fiókák” lassan kirepülnek a fészekből. Mi lesz is előtérbe kerültek. Sokszor minden fiú egyszerre jött a társasággal? kisebb-nagyobb megoldásra váró feladattal. Mi azonSzéltoló-koncert, 1994. május ■— Bár öten már elmentek, a zenekar együtt marad. Nem lehet haragudni rájuk, természetes, hogy szakmával a kezükben a saját lábukra akarnak állni. —Nem volt nehéz egyszerre megbirkózni ennyi kamasz gondjaival? — Eleinte nagyon döcögős volt az út. Ezek a gyerekek nem tudták, mi a család. Képzeld csak el, amikor tizenöt ember hirtelen bekerül egy fedél alá. A mosás, takarítás gondjai mellett a lelki problémák ban az asszonnyal úgy éreztük, hogy amit elvállaltunk, azt most már végigvisszük. — A dzsungel könyve, kazetta. Hogy jött a gondolat? — Tudod, az állami gondozott gyerekek sorsa nagyon hasonlít Maugliéhoz. Hasonlóak a törvények mint a dzsungelben, de míg az egyik visszamehet a vadonba, addig a másik előtt gyakran bezáródnak az ajtók. A dzsungel könyve igazi, hiteles változata többezer köztünk élő gyerek életének. Tamás, hozd csak be a kocsiból a kazettát! — túr bele a fia hajába. Pár pillanatnyi csend ereszkedik le közénk, míg Péter a magnót rendezi. Hirtelen felcsendül a falaknak már ismerős, számunkra pedig varázslatos zene. — Ez Bagira dala — suttogja házigazdánk, a dalok zeneszerzője. — Mindjárt én is fogok énekelni — mozgolódik a másik széken Tamás, és nagy izgalmában kiborítja a kóláspoharat. — Bocs' apa, de nagyon figyeltem a zenét — szalad a konyharuháért. — Nem csak a fiam énekel a kazettán, hanem a Cantemus kórus fiúkara is. Figyeljétek csak... a kísérő szöveget Bárány Frigyes színész mondja. — Mi volt a célotok ezzel a kazettával? — Szeretnénk', ha egyszer, majd évek múlva, amikor a zenélős korszak végetér, maradna valami kézzelfogható emléke az együttélésünknek. Ha felnőtté érett fiúk saját gyerekeiknek is megmutathatnák: ezt mi együtt értük el! A legjobb az lenne, ha minden olyan család polcán ott lenne ez a kazetta, ahol állami gondozott gyerek nevelkedik. — Mikortól és hol lehet majd kapni A dzsungel könyvét? —Jövő hónapban kerül piacra a kazetta. Az árusítások helyét még pontosan nem tudom, de koncertekre, fellépésekre mi mindig viszünk magunkkal. Az eladott kazetták ára az alapítványba kerül, ebből, indulnak majd útnak a Széltolók az élet felé.-— Együtt maradtok, így tervezitek. Mit hoz a közeljövő? ■— Május végén a nyíregyházi kőszínházban mutattuk be A dzsungel könyvét, vastapssal, hatalmas sikerrel. A színházigazgató, Verebes István is megnézett minket, aztán kijött ide hozzánk. Azt mondta, tetszett neki a muzsikánk. Közös darabon gondolkodunk, a zene apropóján. Igényes, gyerekeknek szóló műsort szeretnénk készíteni... Most hétvégén is összeáll itthon a társaság, próbálni fogunk. Gyertek ki, nézzetek meg minket. Sikli Tímea a t>t> r\r>r\ i ul i\vyi w MELEG Hudák László buszsofőr a Volán Rt. alkalmazottjaként távolsági buszával a Nyíregyháza-Halmosbokor vonalon jár. Naponta többször megteszi az oda-vissza 44 kilométeres útszakaszt. A meleg pedig senkit sem kímél, még az országút aszfaltját sem. — Bírja? — Jól bírom, pedig senki sem számított arra, hogy a héten ilyen meleg lesz. Tavasszal és ősszel szeretek vezetni, most viszont nagyon nagy a hőség! Öt perc múlva újra indulok. Látom, hogy már sokan összegyűltek a megállóban. Nekem van egy elszívóm itt, a fejem felett, ugyanis ez a busz már Németországból jött vissza. Ott „ledolgozta” a kilométereit, s most, szerencsés emberként, én járok vele. Van akinek-nincs, vagy van ugyan neki, de nem működik. Hátul inkább melegük van az utasoknak, mert nem lehet kihúzni az ablakokat. — Mikor van a napi csúcsidő? — A piac miatt sokan utaznak velem. Reggel 6-tól fél kilencig és délután 14.40- től 18-ig vannak a legtöbben. Szerencsére még nem volt rosszullét a buszon. — Mennyit vezet? —Naponta 260 kilométert, de ha kiállási időm van, akkor a lerobbant busz helyett is én megyek el. Reggel fél 5-től este fél 8-ig dolgozom. A meleg fél kilenc előtt és este hat után elviselhető. — A városi járatokon július l-jétől kell az első ajtón felszállni, de önöknél, a távolsági járatok esetében ezt a módit már tavaly bevezették.. így nem nő meg a menetidő? — Az az igazság, hogy az utasközönségem 80 százalékát már ismerem, így a bérletesek a többi ajtón is felszállhatnak. A gond a piacosokkal van, mert ők megpróbálnak bliccelni: hátul felszállnak, és jegyet nem lyukasztanak. Ilyenkor én csinálok rendet, ami nem hálás dolog. Engem is ellenőriznek, hiszen, ha három embernek nincs jegye a járaton, akkor én is figyelmeztetést kapok. Kép És szöveg: Varga A rm.a Tücskök, bogarak Különösen kora tavasszal, de szinte egész nyáron találkozunk erdőjárások. kirándulások alkalmával számunkra igen kellemetlen bogarakkal. Ezek közül talán a kor „legfélelmetesebbje” a kullancs, ezért nem árt, ha túráról hazaérve alaposan átnézzük bőrünket. Miről ismerhetjük fel a kis „szörnyeteget”? Ha kevés vért szívott, apró fekete pont kiemelkedésű, ha viszont jóllakott, gömbszerűen kidudorodik a bőrünkön. Minél hamarabb, lehetőleg hat órán belül el kell orvossal távolít- tatni szöveteinkből, mert később komoly gondokat okozhat. A kullancsban kétféle kórokozó lehet. Az egyik agyvelőgyulladást, a másik szívizomgyulladást, izületi és ideg- rendszeri károsodást okozhat. Előfordul azonban, hogy nem vesszük rögtön észre a betolakodót. Ebben az esetben, ha pár napon belül orvoshoz fordulunk, jó hatású gyógyszerekkel, injekciókkal a felsorolt bajok megelőzhetők, gyógyíthatók. A kullancson kívül más rovarok is okozhatnak kellemetlenséget bőrünknek a nyári nagy melegben. Ilyenek például a szúnyogok, méhek, pókok, hangyák. Csípéseiket mindenféleképpen kezelnünk kell. mert ha elhanyagoljuk, bőrgennyesedés alakulhat ki. Sokszor ebből ered az egyik legsúlyosabb bőrelváltozás, az orbánc. Ha nem törődünk vele, sajnos egy egyszerűnek tűnő szúnyogcsípésnek is komoly következményei lehetnek, főleg ha az arcunkon van a seb. Az agy közelsége miatt a gyulladás átterjedhet az agyhártyára. Bőrgyógyászhoz, háziorvoshoz fordulva azonban, nagyon jó kenőcsöket, ecsetelőket kaphatunk a rovarcsípésekre. Ifjabb Halász Péter hétköznap a kis- várdai Szabolcs Áruházban cipeli az árut, szolgálja a vevőt. Ünnepnapokon a római katolikus szertartásokon énekszóval, orgonaszóval kíséri a misét. — Apámtól nem csak a teljes nevét, de ezt az egyházi szolgálatot is örököltem. Ő tavaly márciusban megbetegedett, és én léptem az örökébe a kántori munkában.-—Azok ellenére, hogy egy éve kezdte, nagyon tiszta a hangja, a zenéje. — Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam, tudniillik egy éve végleg abbahagyta apám az énekes zenét, de ennek csak ilyen értelemben van jelentősége, mert engem már nyolcéves koromban megtanított az orgona billentyűinek szeretetére és közel harminc éve megszakítatlan kapcsolatom a hangszerrel. Eddig is miséztem, de a temetéseken és az esküvőkönn nem szerepeltem. — Én mindig úgy tudtam, kántor az, aki orgonaszóval, énekkel működik közre az egyházi ünnepeken, de ön szintetizátoron játszik. — Ez már az egyházi modernizáció része, ami manapság természetes. A nagyobb szertartásokon használom az elektromos felszerelést, de a kisebb miséken még a régi harmóniumon játszom. Tulajdonképpen erről jut eszembe, hogy nem is orgotíán tanultam, mert a háborúban a szovjetek elvittek a templomunkból a hatvannégy sípot. Utána át kellett alakítani a zeneszerszámot. Apámtól tudom, nem is szól olyan szépen, mint eredeti állapotában. — Ezek szerint önképzéssel szerezte tudását. — Elsősorban szülőm tanított a hangszeres zenére, az énekre, de jártam magántanárhoz is a városba. Két évet elvégeztem a nyíregyházi kántorképzőben, de sajnos az abbamaradt, remélem még befejezhetem. — Önnek volt kitől átvenni a hivatást, de lesz-e kinek átadni? — Szeretném ha fiam folytatná, amit nagyapja elkezdett, de most még csak hatéves a gyerek, és az első ütemeket ismergeti a zongoránkon. Aradi Balogh A ttila Szolgalatban Bozsó Katalin felvétele
