Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-05 / 88. szám
4 Miért nincs földhitel-intézet? A mezőgazdaság finanszírozási formái közül ma még nagyon is hiányzik a földhitel intézménye. Az MTI-Press három szakembertől, dr. Raskó Györgytől, a Földművelésügyi Minisztérium most leköszönt közigazgatási államtitkárától, dr. Lakos Lászlótól, az MSZP képviselőjétől, a földművelésügyi tárca miniszteri székének várományosától, és dr. Wirth Gyulától, a Kereskedelmi és Hitelbank főosztályvezetőjétől kérte a választ arra a kérdésre, miért nincs még földhitel-intézet? — Dr. Raskó György: - A földhitel-intézet bevezetése azért maradt el, mert arra akkor van szükség, ha valódi földtulajdonosok vannak, papíron is. Akkor lehet jelzáloghiteit felvenni a földre, ha törvényi, jogi kellékekkel ellátott hiteles papír van a tulajdonos kezében. Ekkora tulajEgyelőre Malajziában maradhat Norodom Csakrapong herceg, a szombat éjjeli puccskísérlet után országából kiutasított királyfi. „A kormány engedélyezte Csakrapong hercegnek és családjának, hogy egy ideig itt maradjanak” - idézte Abdullah Ahmad Badavi malajziai külügyminiszternek hétfőn Kuala Lumpurban tett nyilatkozatát az AFP, megjegyezvén: a herceg egyelőre hivatalosan nem kért menedonváltás, mint amekkora Magyarországon történt, utoljára a földreform idején, 1945-ben zajlott. A földhivatalok nem is lehettek abban a helyzetben, hogy azonnal prezentáljanak dokumentumokat. Két éven belül érhetjük el azt, hogy olyan nagy tömegű lesz a birtoklapokon rögzített tulajdon, amelyre a bankok hitelt is adnak, s akkor elindulhat a földhitel-intézet. Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik: a földhitel-intézetnek hosszú lejáratú forrásokra van szüksége, és a zálogjegy, mint értékpapír kibocsátás mind a mai napig nem megoldott.- Dr. Lakos László: - A földhitel-intézet bevezetését nagyon fontosnak tartom, bár sajnos sokkal kisebb szerepe lesz a mező- gazdaság finanszírozásában, mint azt sokan gondolják. Miért? Azért, mert ez a pénzügyi technika azt fogja szolgálni. dékjogot. A lázadó vörös khmerek azzal vádolták a phnompeni kormányt, hogy megrendezte az államcsíny-kísérletet. Az állítólagos lázadás nem más mint színjáték, amellyel a kambodzsai kormány azt a célját akarja elkendőzni, hogy betiltsa a vörös khmert - mondotta a lázadó szervezet rádiója, és hozzátette: az állítólagos puccskísérlet után a biztonsági erők „bihogy a termelők, a mezőgazdaságból élők földhöz jussanak, s nem pedig azt, hogy a földtulajdon révén a termeléshez hitelt vehessenek fel. Azt gondolom, hogy a termelést, s a technológiai fejlődést alapvetően ebből a forrásból nem fogjuk tudni fizetni. Arra mindenképpen jó lesz, hogy a földkoncentráció létrejöjjön, s a megfelelő üzemméretű birtoknagyságok kialakuljanak, de ennek sincs egy-két éven belül realitása.- Dr. Wirth Gyula: - A területfejlesztés oldaláról közelítem meg a kérdést. Szerintem semmiféle kárpótlás, semmiféle polgárosodás nem képzelhető el addig, amíg a föld nem forgalomképes. Mint bankos is mondom, hitel nem adható a földre, ha nincs valódi tulajdonos. A földhitel-intézetnek tehát rendkívül nagy jelentősége zonyos embereket” vettek őrizetbe, akik nem akartak hozzájárulni a vörös khmer betiltásához. A kambodzsai kormánykoalíció ugyanakkor megerősítette elhatározását, hogy betiltja a vörös khmer szervezetet. Az erre vonatkozó törvény- tervezetet talán már hétfőn a parlament elé terjesztik - jelentette a dpa. A kambodzsai koalíciós kormányban megoszlanak van a térség fejlődése szempontjából is, mert megoldaná a finanszírozási kérdés egyik részét. Ugyanakkor regionális projektekben sem gondolkodhatunk a tulajdonviszonyok rendezése nélkül. Ha a föld értékké válik, forgalmazható, s biztosíték a hitelezés oldaláról, akkor a mezőgazdaság mint húzóágazat, kitörési pontja lehet egy-egy régiónak. S ennek a hátterét adja a földhitel-intézet, amit gyorsan létre kellene hozni és működtetni. Bár azt is jól tudom, hogy a földkoncentráció kialakulásával, amely szintén az ország alapvető érdeke, lesznek kárvallottak is, ez nyilvánvaló. Gondolok itt az idős emberekre, vagy azokra, akik nem akarnak, vagy nem tudnak földet művelni, akik többsége fájdalmasan, de megválik a földjétől. a vélemények a vörös khmerek betiltását illetően. Norodom Szihanuk király ellene foglalt állást, mondván: bezárná a kaput egy békés megoldás előtt. A Kambodzsai Néppárt (CCP), amelynek soraiból kerültek ki a puccskísérlet vezetői, a vörös khmerrel szembeni kemény fellépés mellett száll síkra - utal az események hátterére a német hírügynökség. Békefenntartók Magyaroiíiágról Ünnepélyes körülmények között hétfőn megkezdődött a magyar béke- fenntartó erők kiképzése Budapesten, a Zách utcában kialakított központban. Az első békefenntartó század 168 katonája négyhónapos speciális kiképzésben vesz részt, miután már korábban döntés született arról, hogy a Magyar Köztársaság szélesíteni akarja szerepvállalását a nemzetközi békefenntartásban. Ennek érdekében hozták létre az erre alkalmas, ezred jogállású katonai szervezetet, és azt felkérés esetén az adott válságövezetbe telepítik. Az újfajta szolgálatra hatszoros volt a túljelentkezés. A kiválasztásnál nemcsak a fizikai, pszichikai és az egészségi alkalmasság számított, hanem az angol nyelvismeret is. Mint Horváth Zoltán alezredes, a kiképzőközpont parancsnoka elmondta: rangot jelent a békefenntartó alakulatban részt venni. A katonák alapfizetése jelenleg bruttó 30 ezer forint, de ez az összeg a külföldi tartózkodás ideje alatt kiemelt napidíjjal egészül majd ki. Bíró Béla vezérőrnagy» vezérkari főnökhelyettes pedig történelmi eseménynek nevezte a békefenntartó erők kiképzésének magyarországi beindítását. Malajziában maradhat a királyfi Az otthon maradás sorsparancsa A kortárs romániai magyar lírikusok legjobbjai közt tartják számon az irodalmi központoktól meglehetősen távol élő Fényi Istvánt. A nagykárolyi költő, műfordító idén töltötte be 75. életévét. Volt tanítványai közül is sokan köszöntötték ez alkalommal a nyugdíjas pedagógust. A tiszteletére rendezett műsoros előadáson parlamenti képviselők s az RMDSZ megyei, valamint országos vezetői is részt vettek. Fényi Istvánnal — ki tagja a Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaságnak — az ünnepséget követően a vidéki életforma és az értelmiség helytállásának kérdését feszegettük. — Bármennyire is szépíti az ember — állítja a költő —, a vidéki életforma az életstílus, a baráti kapcsolatok, valamint a távlat áttekinthetősége szempontjából hátrányos. Az én esetemben azonban valamiféle sorsparancs volt az itthon maradás. Másak voltak a terveim. A háborút követően akár Budapesten maradhattam volna, hiszen Domokos Pál Péter maga mellé hívott dolgozni. Én Gyergyóba vágytam, de egyedül maradt öreg szüleim kérésére, anyám aggódó tekintetére itthon maradtam. S ma már nem bánom. Mint irodalmár, jól ismerem Nagykároly és vidéke múltját. Itt is érdemes élni. Azt mondják: a vers kegyelmi állapotát ilyen idős korban, mint az enyém, már nehéz elérni. Mégis a múlt években több gondolatomat is sikerült versbe öntenem. Az utóbbi hónapokban komolyan nekiláttam meg nem jelent alkotásaim, valamint az elmúlt esztendők verseinek kötetekbe szerkesztéséhez. Állítom, hogy erre vidéken több ideje jut az embernek... (muzsnay) A 35 fokos hőséget az oroszlánok sem bírják... A főtitkár az orvoskamarai törvényről Mii legyen « orvos a beteg paragrafussal? Szoknyában a bandafőnök Csúpa, 17-18 éves fiúból állt az a rablóbanda, melyet a napokban fülelt le az ungvári rendőrség. A díszes társaság előszeretettel látogatta a kereskedelemmel foglalkozó kisvállalatok raktárait. Loptak mindent, ami mozdítható volt, de leginkább a drága, divatos ruházati cikkeket kedvelték. Éz persze, lehet, hogy nem véletlen. A banda feje ugyanis egy 22 éves lány volt. -bMerénylet Athénban Ismeretlen fegyveresek hétfő délelőtt Athén központjában agyonlőttek egy török diplomatát -jelentette a görög rendőrség. A Reuter jelentése szerint a diplomatát munkába ménét két-három fegyveres támadta meg, akik elmenekültek a helyszínről. Omer Haluk Sipahioglu követségi tanácsost azonnal kórházba szállították azonban a műtőasztalon belehalt sérüléseibe. Az orvosi kamaráról szóló, 1994. márciusában elfogadott törvény bevezetőjében kimondja: „Az Országgyűlés- hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve- elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületéi, tisztségviselői útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és a közérdekkel összhangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben hozzájáruljon az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.” Mindehhez még a törvény egy fontos pontját meg kell említeni, azt, hogy a törvény kimondja: orvosi diplomához kötött tevékenységet csak az folytathat, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának. Más szóval, a kamarai tagság kötelező, még a nyugdíjas orvosnak is, ha receptet akar felírni a feleségének, mert ez is orvosi diplomához kötött tevékenység. A nem szó szerint idézett előírás és a törvényből hiányzó, fontos elemek miatt sok félreértés, bírálat fogalmazódott meg az orvosok körében. Napjainkban, amikor az orvosi kamara háromszintű szervezetének a felépítése kezdődött meg, az első szinten zajló választások és a helyi kamarák megalakulása során ezek a kritikák felerősödtek, a különféle észrevételek megszaporodtak. Elterjedt az a hír is, hogy ismét a parlament elé kerül a kamarai törvény. Az MTI-Press dr. Doktorits Bélát, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárát kérdezte ennek az egész társadalmunkat érintő törvénynek a végrehajtásáról, a revíziót követelő és elutasító hírekről.- A viták, a bírálatok és észrevételek olyan benyomást keltenek, mintha a kritizálok nem olvasták volna, vagy rosszul értelmeznék a törvényt. Mi erről a főtitkár véleménye?- Hozzánk is eljutottak a viták, bírálatok hírei. De azt kizártnak tartom, hogy ne látta, ne olvasta volna orvos, fogorvos a kamarai törvény teljes szövegét.Ha a hivatalos lap, a Magyar Közlöny nem jutott volna a kollégák kezébe, az általunk közel 40 ezer példányban közreadott kamarai törvény teljes szövegét mindenki megkapta. Egészen másról van szó - állítja a főtitkár. - Az orvosok a jogi megfogalmazások rengetegében nem ismerik ki magukat, és ha a kamarai törvény szövege még homályos is jó pár helyen, akkor érthető is ez a jelenség. Ezért tanácsoljuk kollégáinknak most is, hogy ami nem világos számukra a törvény értelmezésekor, azzal forduljanak szakemberhez, vagyis jogász segítségét vegyék igénybe, természetesen a MOK is rendelkezésre áll. így minden félreértés tisztázható.- Mi igaz a törvény revíziójának napirenden tartásával kapcsolatban?- Szeretnénk a lehető legrövidebb idő alatt ismét a parlament elé vinni a törvény néhány pontját, kiegészítés céljából.- Milyen kiegészítésekre gondol?- Például arra, hogy a kamarának legyen joga kizárni azt a tagját, aki valamilyen módon megsértette a ránk vonatkozó jogszabályt, törvényt. Jelenleg csak addig terjed a kamaránk lehetősége, hogy fél évre felfüggeszthetjük az érintett orvos tagságát. A kettő között óriási a különbség! Aki ugyanis nem tagja az orvoskamarának, az nem folytathat orvosi, gyógyító tevékenységet. Kihagyták azt a pontot is, amelyben a kamara, mint közszolgálati funkciót is ellátó szervezet, évente meghatározott összeget kap az államtól. Pedig így jut költségvetési támogatáshoz a gazdasági kamara, vagy az ügyvédek kamarája is. Még egy fontos elem, az egészség-politikai koncepcióval kapcsolatos egyetértés szükségességét kimondó pont is olyan, aminek a törvényben van a helye. Ha ugyanis ellenünkre dönt a tárca vezetője egy ilyen fontos ügyben, kudarc esetén le kell vonnia a konzekvenciát. Mindezek ellenére nagyón örülünk, hogy már törvényben foglalt jogaink és kötelezettségeink szerint dolgozhatunk, mégha sok helyen nem világos, egyértelmű és hézagos is a mostani törvény.
