Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-05 / 88. szám
UJ KELET 1994. július 5., kedd 3 Még nem találtak hamis zárjegyet Ki győződjön meg a valódiságáról? Mint köztudott, a törvény szerint a termelőknek ez év január 1-jétől, a kereskedőknek június 1-jétől kell a cigarettás és kávés csomagokat, a tömény szeszes italt tartalmazó fiaskókat zárjeggyel ellátni. — A korábbról megmaradt, zárjegy nélkül beszerzett temékekre tőlünk még lehet vinni az ún. készletzárjegyet - tudtuk meg Soltész József főhadnagytól a nyíregyházi vámhivatal parancsnokától. — Mit tapasztaltak az ellenőrzések során? — Több millió forintnyi büntetést szabtunk ki, mintegy tizenöt alkalommal a zárjegy hiánya miatt. Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy a kereskedők többsége betartja a törvényt. — Elterjedt a hír, hogy hamisítják a zárjegyeket. Kinek és mi módon kell meggyőződnie a zárjegy valódiságáI ró/? — Munkatársaim a megyében — p egyelőre — kizárólag valódi zárjegye- I két találtak. A vámosok ultraviola lám- I pa segítségével, könnyen meg tudják | különböztetni a hamisítványokat. A | kereskedők a sorozatjeleket és számokát figyelik. Azok ugyanis azonosak. A hamisítási költségeket nagyon megnövelné, ha minden jegy különböző lenne. — Mi a következménye annak, ha a kereskedőknél hamisított zárjeggyel ellátott terméket találnak? — Természetesen nem várhatjuk el, hogy ők is százszázalékos biztonsággal felismerjék a csalást. Amennyiben számlával igazolják az árubeszerzést, ott vizsgálunk tovább, ahol vásárolt a kereskedő, de az árut minden esetben lefoglaljuk. Nem érdemes kockáztatni, hiszen akit elcsípünk, komoly pénzbírsággal számolhat. A büntetés mértéke a lefoglalt áru kiskereskedelmi árának — a terméktől függően — 60-160 százaléka, de minimum 20 ezer forint. Akár egy doboz cigarettáért is büntetés jár. Az árut pedig elkobozzuk és megsemmisítjük. —Miért kell megsemmisíteni? Miért nem értékesítik? — Ezt törvény írja elő. A jog alkotói bizonyára nem látnak garanciát — az áru bizonytalan származása miatt — a termékminőségére. , ... . Kovacsvolgyt Tábor Kisvárdán Panaszkodnak A Tiszaháton közlekedni is Immár több éves hagyomány, hogy nyaranta a történelmet, múltat kedvelő gyerekek honismereti táborba gyűlnek össze a megye valamelyik városában. Ez évben Kisvárdára esett a választás, ahol július 4. és 9. között „vertek sátrat” a felső tagozatos iskolások. Az egyhetes tábor élményekben gazdagnak ígérkezik. A múzeum zsidó kiállításáról beszélhetnek majd a „kis történészek”, a kisvárdai várról pedig avatott szakember tart előadást. A nyíregyházi régészekhez csatlakozva az M3-as útvonalon lehet belekontárkodni az ásatásokba, aztán főiskolások szórakoztatják vetélkedőkkel a gyerekeket. Lesz néprajzi gyűjtés buszkirándulással, strandolás, városnézés. Pénteken mindenki megírhatja heti élményeit, mely a minden évben kinyomtatott tábori lapban jelenik majd meg. Sikli Tímea Negyvenkilenc települést csapott arcul a Volán, amikor menetrend-változtatásával több járatot megszüntetett. A Fehér- gyarmat környéki települések amúgy is sanyarú helyzetét ezzel tovább nehezítette. A térségben gyermekcipőben jár a szolgáltatás, megoldatlan a foglalkoztatás, szinte mindenért Gyarmatra, vagy a megyeszékhelyre kell utazni. Ez a mostani menetrend azonban csak arra jp, hogy az utasok ácsorogjanak, összezsúfolódjanak, vagy lemaradjanak. Ez a panasz lényege, ami hetek óta beszédtéma Tiszabecs- től Méhtelekig, Her- mánszegtől Panyóláig. A többit az érintettek részletezik.- Mikor kettő, mikor három műszakba járok, ahogy a munkahelyem igényli - kezdte érvelését Riskó Tibor. Kisszekeresről járok be a gyarmati kanálgyárba, de ezt a tizenkét kilométert hol kerékpárral, hol gyalog, esetleg stoppal teszem meg újabban. Eddig jó volt, este tízkor befejeztem a munkát, aztán felültem a buszra és mehettem haza. Nem mindegy, mikor jövök el otthonról és mikor megyek haza, mert a feleségemmel felváltva ügyelünk a két gyerekre.- Munkatársaméhoz hasonló helyzetben vagyok, ha éjszakára kell jönnöm, se beutazni, se hazamenni nincs mivel — háborgott Csák Károly. A feleségem terhes, szükség van arra, hogy sokat legyek vele otthon, ezért az öreg Ladámmal járok dolgozni, de ez meg kész ráfizetés. Anélkül, hogy az emberek igényét figyelembe vették volna, a Volán egy csomó járatot megszüntetett.- Nem csak a munkások érdekeit sérti * ez a rossz menetrend-változtatás - fűzte tovább a gondolatot Szabó József kömö- rői villamosgépszerelő —, hanem az ügyesbajos dolgaikat intéző embereket is. Ha valaki reggel beutazott gyógyszerért a városba, eddig délelőtt volt egy busz, amivel hazamehetett, most már több óra várakozás után csak délben mehet haza. Szeretném felnevelni becsülettel a három gyerekemet, ezért vállalnék délutáni túlórát, de nincs mivel hazamennem, mert este hatkor elmegy az utolsó busz. és utána már megközelíthetetlen a Tiszahát, az Erdőhát.- Én még a munkatársamnál is mesz- szebbről járok dolgozni - bosszankodott a hermámszegi Kádár Anita. — Eddig ha állnom is kellett a buszon, de legalább elfértünk benne, és ha munka után egy kinehéz csit ki akartam kapcsolódni, bejöhettem és visszautazhattam a falumba. Most két járatból csináltak egyet, és az emberek egymás lábát taposva gyötrődnek hazáig. Arról meg már álmodni sem merek, hogy egy moziba beugróm Fehér- gyarmatra.-Nekem csak annyi hozzáten- nivalóm van — replikázott Ko- szta Mária kórházi dolgozó — . hogy a buszjáratok mindenhez igazodnak, csak a valós igényekhez nem.- Megértem az utasok panaszát - nyilatkozott Thury László fehérgyarmati állomásvezető, de nem tudtunk mit csinálni. Két hétig utasszámlálást végeztünk, és az alapján javasoltuk a közlekedési rend változtatását, mert kihasználatlanok voltak a járatok. Nekünk ötven forintnál többe kerül egy kilométer önköltsége, és az a jó, ha minél többen vannak a buszon. Egyébként megkerestük az önkormányzatokat a menetrend megváltoztatása előtt, segítsenek anyagilag egyes járatok fenntartásában. Ha az önkormányzatok partnerek lettek volna, akkor nem szüntettük volna meg a járatokat. ABA Az érintett települések vezetőit is megkérdezzük a közeli napokban, illetve várjuk reagálásukat (A szerk.) Jtzr ágra ka rósz To it fcwitß Tiszavidtől mindent elvettek Úgy látszik, Tiszavid lakossága ragaszkodik falujához. A hatvanas évek elején, az egyik legjelentősebb demográfiai csúcs idején is, alig hatszáz lakosa volt a Tisza- parti településnek, és ma is megközelíti a népesség ezt a számot. Petróczki Lajos polgármester részletesebb információval szolgál.-Az igazi megpróbáltatások a téeszesí- téskor kezdődtek községünkben. Nehezen tudták a közös igába hajtani az embereket, mert ragaszkodtak földjükhöz. Érdekes példa erre a megboldogult Péter István esete. Ennek a parasztgazdának volt cséplőgépe, elevátora, traktora az ötvenhatos forradalom után. Úgy akarták kényszeríteni a téeszbe, hogy többször bevitték Vásá- rosnaményba, és ott gyötörték, de nem állt kötélnek. Mindig akkor engedték el étlen- szomjan, amikor már az utolsó busz is eljött felénk. így többször gyalog tette meg a tizenöt kilométert hazáig, de nem adta be a derekát.- Tud még ilyen karakteres példát?- Elvették a falunk nevét 1974-ben, mert hozzácsatoltak a szomszédos Tisza- szalkához. Aztán előfordult, hogy egy építéshez anyagot szállítottak, amelyhez Tiszavid nevét adta meg a megszokás szerint az itteni lakos. A gépkocsivezető idegen volt, és Mátyusig ment, amikor rájött, ilyen falu már nem is létezik.- Az itt élők semmit nem tettek, hogy falujuk önállóságát megőrizzék?- Nem nagyon lehetett itt ötvenhat után háborogni, de amit lehetett, megtették a bátrabbak. Lipcsei Bertalan, Petróczki Ferenc és Pánty Béla sehogy sem nyugodott bele, hogy elvették még a falu nevét is. Hosszú évekig küldöttségük járta a Hazafias Népfrontot, a Megyei Tanácsot, a minisztériumokat, és kérte Tiszavid nevének visszaadását. Azok ellenére, hogy Pánty Béla a kisvasutak vezérigazgatója volt, tehát befolyásos ember, hosszú évekig nem tudtak eredményt elérni. Már a rendszerváltás szele fújdogált, amikor végre a megszűnő Elnöki Tanács egyik utolsó intézkedéseként visszaadta a községünk nevét. így 1989 októberében újrakeresztelhettük a régi nevére településünket.- Gondolom, ezzel új élet kezdődöttfalujukbanr- Ezt egyelőre csak gondolhatja, mert közben iskolától kezdve mindent bekör- zetesítettek a székhelyközséghez, Tisza- szalkához, és az elválás nagyon nehezen megy, mert az önerőnk kevés, márpedig anélkül jelenleg nincs sokkal több lehetőségünk, hogy kapaszkodunk abba a szalmaszálba, ami kezünk ügyébe esik. Aradi Balogh Attila Megtörtént a műszaki átadás az OTP mátészalkai fiókja új épületében. Néhány hét múlva kényelmes, tágas ügyfélfogadással állnak üzleti partnereik szolgálatára. A dolgozók is „emberibb” körülmények közé kerülnek. Fotó: Pénzes László Talárban— Áldozatból vádlott Megyénkben, sajnos, nagyon sok olyan család van, ahol az alkohol miatt megromlott a házastársi és családi kapcsolat. A legtöbb esetben a férj nagyfokú italozó életmódja miatt teljesen széthullik a családi kötelék. Legjobb esetben egy időben történő válás még segíthet a helyzeten. íme egy tipikus eset, amikor az áldozatból lesz vádlott. A. M-né és A. M. 27 éve kötött házasságot. Már a házasság elején a férj sokat ivott és feleségét, majd a születendő két gyermekét több alkalommal megöléssel fenyegette. Mindennapossá váltak a veszekedések. A feleség idegileg egyre inkább labilissá vált, és több alkalommal ideggyógyászati kezelésre is szorult, sőt öngyilkossági kísérletet is tett. Úgy tűnt, hogy 1986-ban megváltozik minden. Házasságukat a bíróság felbontotta. A volt feleség lelki és idegi állapota kezdett rendbejönni. A volt férj többször kérlelte, sőt könyörgött, hogy állítsák helyre a házastársi kapcsolatot, mert nem tud egyedül élni. Természetesen megígérte azt is, hogy lemond italozó életmódjáról, és családszerető emberként fog élni feleségével és gyerekeivel. A feleség hitt a családi béke helyreállításában, és múlt év augusztusában újra házasságot kötöttek. A csoda nem három napig, hanem három hónapig tartott. Kezdődött elölről minden. A feleség a gyógyszerek mellé már kisebb mennyiségű alkoholt is fogyaszV tott. így történt ez azon a bizonyos napon is: a feleség kérte a férjét, hogy segítsen elvágni a csirke nyakát. A férj kést vett a kezébe, de a segítség helyett feleségét fenyegette vele, hogy megöli. Dulakodni kezdtek. Az asszony megszerezte a kést, és félelmében férjét kétszer mellbe szúrta, majd az elvágódó testet még kétszer hátba döfte. Huszonhét év gyötrelme lezárult, már az első szúrás halálos volt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság emberölés bűntettében bűnösnek találta A. M-nét, és ezért hat év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától, és elrendelte a vádlott kényszergyógyítását. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe az élet elleni bűncselekmények elszaporodását, az ittas állapotban történő elkövetést, azt, hogy a sértett a hozzátartozója volt és több sérülést is okozott. A vádlott javára értékelte a megbánó magatartást, a sértett provokatív magatartását. Azt, hogy a vádlott közepes mértékben volt korlátozva—elmeállapotánál fogva— cselekménye elkövetésében. Ez annak a következménye, hogy évtizedeken keresztül a férjének felróható rossz családi körülmények között éltek. Enyhítő még az átlagosnál nagyobb mértékű tudatfeszült állapot, amit a sértett italozó életmódja váltott ki. Az ítélet jogerős. (fullajtár)
