Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-05 / 88. szám

1994. július 5., kedd 1 II BELFÖLD-KÜLFÖLD it n ÚJ KELET Parlamenti hírek Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő mandátumának igazolásával vette kezdetét hétfőn délután az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének első mun­kanapja. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének beszámolóját követően a Ház - két tartózkodás mellett - igazolta Fodor Gábor Heves megye 3. számú egyéni választókerületében szerzett képviselői mandátumát. Frakciója támogatásával napirend előtt kért szót Csépe Béla kereszténydemokrata képviselő, aki a kolozs­vári Mátyás-szobor védelmére hívta fel a törvényhozás figyelmét. Mint mon­dotta: Fadrusz János szobra az idők során az erdélyi magyarság jelképévé vált, és eltávolítása rendkívül megnehezítené a magyar-román kapcsolatokban fel­gyülemlett problémák és vitás kérdések rendezését. A minisztériumok felso­rolásáról szóló 1990-es törvény módosítására vonatkozó javaslatot Kuncze Gá­bor (SZDSZ) ismertette a Házzal. Kiemelte, hogy a módosítás célja a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése, és feladatainak átcsoportosítása az ipari tárcához. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a javaslatot támogatva kifejtette, hogy a módosítás másfajta kormányzati szerkezet megalapozását és a kormány jövő heti megalakítását célozza. Kiemelte, hogy a változtatások keretében csökken a tárca nélküli miniszterek és a politikai állam­titkárok száma, s így hatékonyabb kormányzati munkát várnak az átalakítástól. Fontos szempontként tette hozzá, hogy a társadalom által is ellenőrizhető, vilá­gos és átlátható lesz a kormányzati szerkezet. Általános vitára alkalmatlannak tartotta az előterjesztést Torgyán József, az FKGP elnöke, frakcióvezetője. A Fidesz nevében Szájer József is bírálta a kormánykoalíció előterjesztését. MSZP-frakció Hétfőn, az Országgyűlés plenáris ülése előtt tanácskozott az MSZP parla­menti frakciója. A megbeszélésen technikai jellegű, illetve a törvénykezési prog­rammal összefüggő kérdésekről esett szó. Szekeres Imre frakcióvezető, a párt ügyvezető alelnöke az MTI-nek kifejtette: a frakció a múlt héten fogadta el a belső működésének keretet adó szervezeti és működési szabályzatot. Ennek alap­ján Szekeres szavai szerint egy nagyon komoly egyeztető mechanizmus és munkaszervezet áll fel. A parlamenti bizottságokhoz hasonlóan munkacsopor­tok alakulnak a frakción belül, s ezek maguk választják meg vezetőjüket. A frakció elnökségét így a képviselőcsoport egésze által választott frakcióvezető, két helyettese és a frakcióigazgató, valamint a munkacsoportok vezetői alkot­nák. Kormányalakítás - végső simítások A koalíciós pártok hétfőn is folytatták a kormányprogram előkészítését. A miniszterjelöltek - akik a hét végén tanulmányozták a dokumentumot - eljuttat­ták hozzáfűznivalóikat a szövegezést végző Szekeres Imréhez és Magyar Bálinthoz. Az MSZP frakcióvezetője és az SZDSZ ügyvivője a következő napok­ban még több ízben találkozik egymással, hogy a két párt vezetőinek szerda délutánra tervezett tanácskozásán elvégezhessék az utolsó simításokat a kor­mányprogram szövegén. Az MDF-frakdó ülése Az MDF parlamenti frakciója hétfői ülésén az Interparlamentáris Unió alel- nökének jelölte Katona Tamás országgyűlési képviselőt - mondta el az MTI munkatársát tájékoztatva Zsigmond Attila frakciószóvivő. Az Országgyűlés házszabályának módosítását tárgyaló bizottságba a képviselőcsoport Dávid Ibolyát, az előző parlamenti ciklus ügyrendi bizottságának elnökét delegálta. Megszűnt a frakcióigazgatói poszt, ehelyett frakciószervezői státust hoztak létre, amelyet ezentúl Zsigmond Attila - szóvivői tisztét megtartva - lát el. A képviselő feladatköréhez tartozik majd a frakció munkájának szervezése, a határidők be­tartatása. E funkciót - mint Zsigmond Attila fogalmazott - nem valamiféle os­torcsattogtató emberként kívánja ellátni. Összeforrt Horn csigolyája Hétfőn délelőtt az alapos orvosi kivizsgálás után levették a gerinccsigolya­törés nyomán a fej rögzítését célzó műszert Horn Gyuláról - erősítette meg az MTI kérdésére Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. Hozzátette, hogy a hétfő délutánt az MSZP elnöke még pihenéssel tölti, s várhatóan kedden folytat­ja munkáját. Szekeres Imre elmondta, hogy az orvosok szerint a gyógyulás ma­radéktalan, az emlékezetes májusi autóbalesetben eltört csigolya teljesen össze­forrt. Markovit - Milosevic találkozó Zágráb - Zvonimir Markovié, Horvátország belgrádi képviseletének vezetője találkozott Slobodan Milosevic szerb elnökkel, és megvitatta vele a Horvátország 1991-es önállósulását követően megszakadt kapcsolatok helyreállításának le­hetséges módozatait. Markovié egy interjúban úgy vélte, az idő megérett a Milosevic és Franjo Tudjman horvát elnök között tartandó találkozóra. Légiszerencsétlenség Harminchétén haltak meg az észak-karolinai Charlotte városának közelében szombaton történt repülőgép-szerencsétlenségben. Húszán élték túl a kataszt­rófát, közülük tizenhat sérültet még mindig a charlotte-i kórházakban ápolnak. Az államadósság alakulása A Pénzügyminisztérium részletes elem­zést készített az államadósság alakulásáról, figyelembe véve a költségvetési terheket, a felhalmozódott követelés- és tartozásál­lományt, valamint a külső adóssággal kap­csolatos adatokat. Az anyagot két héttel ezelőtt a kormány megvitatta. Az elemzést hétfőn hozta nyilvánosságra a PM. A központi költségvetés bruttó tarto­zása - amely a belföldi államadósságot foglalja magában - az idén várhatóan 3457 milliárd forintra növekszik. Ebben az esztendőben a növekedés kisebb mértékű mint tavaly volt, amikor az államadósság 1992. évi 2305 milliárd forintról 1993. végére 3147 milliárd forintra emelkedett. Az idei esztendő végéig 1990-hez képest a központi költségvetés bruttó tartozása 2000 milliárd forinttal növekszik. Az elemzés szerint ez a növekedés csak ki­sebb mértékben írható az évente felhal­mozódó költségvetési hiány számlájára. A hiány finanszírozására 547 milliárd forin­tot fordítottak eddig. Nagymértékben emelkedett az egyéb kötelezettségekből származó adósság, Békési első napja Békési László koalíciós pénzügyminisz­ter-jelölt várhatóan július 18-án keresi fel először a Pénzügyminisztériumot, azt követően, hogy ha az Országgyűlés július 15-én megválasztja az új kormányt - közölte az MTI-vel hétfőn a politikus. Békési László jelenleg tájékozódik a Pénzügyminisztérium állapotáról. Az er­ről szóló konzultáció már korábban megkezdődött, a pénzügyminiszter-jelölt, mint elmondta, folyamatos, részletekbe menő egyeztetést folytat Szabó Ivánnal, a tárca jelenlegi vezetőjével. Bizonyos tájékoztató anyagokat már kértem a Pénzügyminisztériumból, in­formációkat gyűjtök a szakmai felada­tokról - mondta Békési László. Hozzá­tette: a munka jelenlegi szakaszában kor­mányprogramot írunk, és folyik a csapat- építés. Áram cserebere Új együttműködési keretmegál­lapodást köt július 5-én Bécsben a Magyar Villamos Művek Rt. és az Osztrák Villamosművek (ÖVG). A szerződés megújított formában fogal­mazza meg az együttműködés ál­talános elveit, különös tekintettel olyan területekre, mint a két társaság közötti áramcsere, a magyar villamos­rendszer csatlakozása a nyugat-euró­pai villamosrendszerhez (UCPTE), valamint a magyar villamosenergia­ipar privatizációja. Az MTI tájékoztatására Reguly Zoltán, az MVM Rt. Hálózatfejlesz­tési főosztályának vezetője hétfőn el­mondta: a két villamostársaság közötti több évtizede aktív kapcsolatot újítot­tak fel a mostani szerződéssel. Az MVM Rt. és az ÖVG közötti áramcsere eléri az évi 100 megawat­tot: a magyar társaság télen szénbázi­son termelt villamosenergiát exportál Ausztriába, s ezt nyáron visszakapja az osztrák vízierőművektől. Az ÖVG- nek kiemelt szerepe van Magyar- ország UCPTE-hez való csatlakozása szempontjából is. hiszen hazánk csak az osztrák rendszeren keresztül kap­csolódhat Nyugat-Európához. Az ÖVG érdeklődik a magyar villamos­társaság privatizációjában való rész­vétel iránt is. amely alatt olyan kiadások értendők, mint a korábbi rubel-elszámolású hitelkapcso­latok rendezése, a kedvezményes lakás­hitelek kamatainak átalakítása, vagy a hi­tel-, adós- és bankkonszolidáció állami ráfordításai. Ez utóbbi a költségvetés számára 335 milliárd forintos kiadást je­lent. A bruttó adósságnövekmény legna­gyobb részét a nullakamatozású hitelállo­mány bővülése tette ki, amely a rendsze­res forint-leértékelések miatt keletkezett. A belföldi államadósság egy részét ugyan­is a magyar állam jelentős részben külföldön refinanszírozta. A felvett külföl­di hitelek azonban forintban számolva a leértékelések következtében egyre na­gyobb összeget tettek ki. A leértékelések miatt kialakuló tartozás-különbözeteket a költségvetés számára a Magyar Nemzeti Bank nullakamatozású hitellel egyenlítette ki. Ezt az adósságelemet a jegybanktör­vény alapján fokozatosan piaci kamato­zású államkötvénnyé alakítják át, amely számottevően növeli a következő évek költségvetésének terheit. A Pénzügymi­nisztérium szerint végleges megoldást az jelent, ha azok a hitelek, amelyeket a jegy­bank a költségvetés számára vett fel, a Magyar Nemzeti Banktól átkerülnek a Pénzügyminisztériumhoz. A tényleges terhek felmérése szem­pontjából nem elegendő a bruttó adós­ságállomány figyelembe vétele. Jelentő­sen emelkedtek ugyanis az elmúlt évek­ben a központi költségvetés követelései. Négy évvel ezelőtt ezeknek a követe­léseknek az értéke 326 milliárd forintot tett ki, 1993. végén pedig elérte a 700 milliár- dot. így a nettó költségvetési adósság 1993. végén 2447 milliárd volt, amiből a jegybankkal szemben 1825, a gazdasági szférával 498, közvetlenül a külfölddel szemben pedig 122 milliárd forintos adósság állt fenn. A nettó költségvetési adósságállomány 1990. végén 1389 mil­liárd forintot ért el. Míg a bruttó költ­ségvetési adósságállomány 1990-től 1993. végéig 1763 milliárd forinttal növekedett, a nettó adósságállomány jóval kisebb összeggel, ezermilliárd forinttal bővült. Helmuth Kohl és Lipeng kínai miniszterelnök németországi fogadásán Koalíció Szlovákiában is A szlovákiai magyar politikai erők képviselői hétfőn megállapodtak ab­ban, hogy a három jelentős szlovákiai magyar párt, az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt az ősszd esedékes parlamenti választásokig és azt kö­vetően is szorosan együttműködve, hármas koalíción belül, egységesen fogja képviselni a szlovákiai ma­gyarság érdekeit. Ismeretes, hogy ed­dig az Együttélés és a Magyar Keresz- tényderhokrata Mozgalom alkotta a szlovák parlament magyar koalícióját. Az előző választási időszakban a Ma­gyar Polgári Párt kormánypártként működött. A polgári párt fél éve a saj­tó és a szlovákiai közvélemény je­lentős részének támogatását élvezve, azt szorgalmazza, hogy az egységes magyar politizálás érdekében hozzák létre a három politikai erő koalícióját. Ennek érdekében közel százötvenezer aláírást is összegyűjtöttek. A hétfőn létrejött megállapodást követően A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke az MTI tudósítójának nyilat­kozva „rendkívüli jelentőségűnek” minősítette az egyezséget, mert nem csak a választási és parlamenti együtt­működésben, de a koalíció politikai céljaiban, valamint az egyeztetett cselekvési terv alapján működő egységes politizálási elvekben is nézetazonosságot tudtak kialakí­tani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents