Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-30 / 110. szám

8 1994. július 30., szombat HIRDETÉS IH UJ KELET * ______*________1 AP R0HIR DETESEK Ingatlan ^ Szolgáltatás 1,5 szobás lakásomat eladnám, vagy kis ker­tesre cserélném. Érd.: 18 óra után, Nyh., Vas­vári P. u. 52. IV/13. Somogyi. (07193) Rakamazon a Béke úton 800 öl telken családi ház eladó. Érd.: Rakamaz, Szent I. 179.(07209) Jármű Opel Corsa 1.2 i, valamint 450-es Motorola áron alul eladó. Érd.: tel.: (06-30) 432-358. (07194) Pannónia motorból készült kerti traktor ekével, pótkocsival eladó. Érd.: Tímár, Hunyadi u. 23. (07195) Diesel Robur tgk., 5 éves kifogástalan állapotban, érvényes műszakival eladó. Érd.: Tisztaberek, Fő u. 5. (07196) VW Golf II.-es 1300-as 89-es évjáratú, 5 ajtós, 38 000 km-rel eladó. (Merkuros) Érd.: hétköznap 8—17-ig tel.: (42) 381-193, Nyírbátor, Sóhordó u. 69. (07197) Megkímélt bordó Lada 1300-as, 25 000 km- rel eladó. Érd.: Nyírmada, Ady u. 3/a. (07198) W — 50-L, 5 éves ponyvás, platós IFA pótkocsival, érvényes műszaki vizsgával eladó. Érd.: Nagykálló, Zrínyi I. u. 5. alatt. (07208) Állás Vas- és fémesztergálási munkát, valamint bérmunkát is vállalok. Ajánlatot: Nyírbátor, Kert u. 3. sz. alá kérek. (07199) Otthon végezhető munka. Válaszborítékért tájékoztatom. Cím: Volosinovszki Mihályné, 4440 Tiszavasvári, Kálvin u. 13. (07200) Csepegtető-öntözőcső vásár! 13 Ft/fm. Sóstófürdő, Ilona u. 41. (07201) Munkaruházati bolt nyílt. Munkaruhák, köpenyek, védőkesztyűk. Minden típusú megrendelést rövid határidővel teljesítünk. Nyíregyháza, Debreceni út. 156. Ugyanott A VIA, BARKAS, IFA, ZUK, NISA, UAZ alkatrészek kaphatók. (07202) Bérlet Műhelynek, raktárnak alkalmas épület bérbe adó. Érd.: Debreceni út. 156. 8—16-ig. (07203) Egyéb Eladó egy régi típusú, nagyon szép lakozott fa szekrénysor. Érd.: tel.: 311-119, az esti órákban. (07204) Lakkozott, jó állapotú szekrénysor, két gyermekheverő, egy dohányzóasztal és egy íróasztal összesen 50 000 Ft-ért eladó. Érd.: 17 óra után, Arany J. u. 12. III/8. Gyüre Károly. (07205) Jó állapotban lévő kiságy olcsón eladó. Érd. lehet egész nap a 447-000 telefonon. (07206) Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk NAGY JOLÁN temetésén részt vettek. Gyászoló család telefonszáma: Magány a vízparton Helyezze el az alábbi sza­vakat, betűcsoportokat — tizenegy kivételével — az ábrában! Egy szót segítségül előre beírtunk. A megmaradt szavakból a következő vicc csattanóját állíthatja össze. Pistike ijedten hátrál egy nagy farkaskutya elől. — Ne félj — bátorítja a kutya gazdája —, hisz lá­tod, milyen barátságosan csóválja a farkát! (Pistike válaszát a rejtvény­ben találja). KÉTBETŰSEK: AT. DE. ÉS, ÉN, ID. KŐ. LÓ, MA, NO, OB. RA, TE, TÓ. HÁROMBETŰSEK: AKI. APA, BEK, DÉL, IDE, KAR. KIS. KLG, LER, LER. NEM. NOB, REN. NÉGYBETŰSEK: ALOM. ELŐL, HOGY. KILÓ, JGOVTC; MALI, ÓVÁS, RILA, ROZI, TOTÓ. ÖTBETŰSEK: ARATÓ, ENIKŐ, GÁTOL. ILLÍR. IRODA. KASOK, LE­TŰR, LIGET. MENET, MOROG, MOROG, NE­VEL, NEVET, OKAPI, SOKAT, TEKER, TETEM. TUDOM, TÜZÉP, VILÁG. HATBETŰSEK: ÁTALAG, BELIZE, BORONA, GALIBA. IRATOK, KA­DETT, KALODA, LAZULÓ. MELYIK, NAPÓRA, RAKTÁR. HÉTBETŰSEK: DEMETER. HIGY- GYEK, ÍRATLAN, IRGALOM. KALI­BER, KAROTIN, KAVAROG, KIBO­RUL, LIBATOP, MATADOR. NÓTÁ- ZIK. ODAADÁS, PARALEL. ROVA- TOL, VÉGÉNEK, ZIVATAR. NYOLCBETŰSEK: GIRIGÁRI, SZA­VATOL. KILENCBETŰSEK: IPAROSÍTÓ. SE­MATIKUS. Július 16-án megjelent keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése egyetlen szó: Albatrosz. Fortuna a sorsoláskor Halmost Lukács dombrádi olvasónknak kedvezett, aki postán kapja meg jutalmát. Kiléber Imre Tudják, hogy kell csinálni... Irány a Mars A minap volt negyedszázada annak, hogy az ember először tette ki a lábát a Földről, s lépett annak egyik bolygójára, melyet Holdnak tisztelünk, s talán épp ez az évforduló jelentette az utolsó sürgetést azoknak, akik úgy érzik, ideje tovább menni... Egy Robert Zubrin nevű amerikai mérnök-kutató szerint se tu­dományos, se műszáki, se lélektani akadálya nincs annak, hogy az ember elinduljon első Mars-utazására. Az elképzelés évtizedek óta formálódik. George Bush, az előző amerikai elnök 1989-ben meg is ígérte már, hogy Amerika egy szép napon végrehajtja az „utazás a jövőbe”-t. A NASA lelkesen reagált, mondván, hogy mindössze harminc évre és 400 milliárd dollárra van szüksége egy Mars-utazás megszervezésére. Ezek a számok azonban gyorsan lehűtötték a poli­tikusokat, akiknek a hatalmas összeget meg kellett volna szavaztat­niuk a Kongresszussal, s az utóbbi öt évben bizony nem sok szó esett a tervről. És akkor jött Zubrin és kijelentette, hogy az ő stratégiája alapján a dolog potom 50 milliárd dollárért megoldható. Zubrin sincs persze egyedül. Bár a NASA-nak nincs hivatalos Mars-programja, az űrkutatók közösségében folyamatos és serény munka folyik. Napi üzenetváltások, leszállóhely-kijelölés és számos előkészítő kísérlet folyik különösebb feltűnés nélkül a különféle laboratóriumokban és műhelyekben. Maga Zubrin pedig, aki a Martin Marietta nevű rakétagyártó cég űrrakéta részlegénél dolgozik, meggyőződéssel ál­lítja: az alapvető műszaki eszközök a Mars-utazáshoz rendelkezésre állnak. A NASA eredeti elképzelése az volt, hogy először űrállomást szerelnek össze 12—16 asztronauta számára, akik aztán Föld körüli pályáról, a 42 milliárd dolláros űrállomást afféle szárazdokként használva indítják útjára az űrhajót a bolygó felé. Magának az űrhajónak azonban félelmetes méretűnek kellene lennie és magával kellene vinnie nemcsak az embereket és a műszereket, hanem azt a fantasztikus mennyiségű üzemanyagot is. amellyel a legénység majd visszatér a Földre. Nos, Zubrin kitalált valami jobbat. Űrállomás nem kell. minden és mindenki közvetlenül közelíti meg a bolygót. Az első menetben em­ber nélkül szállítóűrhajó menne a Marsra hat tonna folyékony hid­rogénnel, egy 130 lóerős nukleáris reaktort hordozó robottal és egyéb dolgokkal, amikre a Mars-utazóknak majdan szüksége lesz. A rakéta útja 330 napig tart majd, s amikor a Marsra leszáll, lekúszik róla a nukleáris reaktort hordozo robot... Ez az a pont. állítja Zubrin. ahol meg lehet takarítani 350 milliárd dollárt. A reaktor ugyanis a Mars 95 százalékban szén-dioxidot tartalmazó légkörének felhasználásával metánt és vizet állít elő. A metán rakéta-hajtóanyagként használatos. A vizet elektromos úton oxigénre és hidrogénre bontja a robot. Már­pedig a folyékony oxigén is rakéta-hajtóanyag. így, még mielőtt az embert szállító Mars-hajó a bolygóra érkezne, ott már elkészül az a 105 tonna hatóanyag, amellyel majd visszatérhet a Földre. A többi már-már rutin. A Mars-expedíció első szakasza 180 na­pos lesz, ennyi idő alatt jut el a hat főből álló legénység az idegen bolygóra. Utazás közben az asztronautáknak tulajdonképpen semmi mással nem kell foglalkozniuk, mint magukkal. El kell végezniük a szokásos tréningeket, amelyekkel vérkeringésüket és egyéb életfunk­cióikat megfelelő szinten tartják. Ebben azonban az űrkutatóknak, főként persze az oroszoknak, elég nagy már a tapasztalatuk. A MIR űrállomáson tartózkodó Valerij Poljakov előreláthatóan 427 napot tölt majd a súlytalanság állapotában, s ezek a kísérletek pont ahhoz kellenek, hogy kitapasztalják a hosszasabb kozmikus tartózkodás veszélyeit és a veszélyek ellenszerét. A Marsra érkezve az asztronau­táknak sokkal több lehetőségük lesz, mint annak idején Armstrong- éknak a Holdon. Egy kétszemélyes járművet is magukkal visznek, amellyel viszonylag rövid idő alatt Franciaországnyi területet képesek bebarangolni. A várakozások persze nagyok. Szeretnének élet, vagy hajdani élet jeleire bukkani, s erre a legnagyobb lehetőség a Mars­tengerek medrének kutatásában van. Szeretnék továbbá megvizsgál­ni azt a Mars-képződményt, amelyet a Naprendszer legnagyobb vulkánjának vélnek. Szeretnének alumíniumot, magnéziumot és va­sat találni, hiszen ezek nyomait már a Marsra küldött robotműszerek is észlelték. Még a növénytermésztéssel is megpróbálkoznának, bár a Marson nincs gravitáció, ezért igen nehéz elképzelni, hogy merre van a felfelé és merre a lefelé, s hogy a növények a talajból kifelé vagy befelé nőnének. A Zubrin-terv költsége (50 milliárd dollár) a dollár reálértékén számolva kevesebb, mint az Apolló programé volt (akkor 25 mil­liárd). Megvalósítása húsz éven belül képzelhető el. A költségeket — mondják az amerikaiak — tovább csökkentené, ha a másik nagy űrkutató nemzetet. Oroszországot sikerülne bevonni a programba. Jelenleg ugyanis az amerikaiak szerint is az Energija elnevezésű orosz rakéta tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy a Mars-expedíciót kivi­gye a világűrbe. Atlantic Press Számítógép kalózok A huszonegy éves Marty Rosenfeld börtönbe került azért, mert hitelértekele- seket lopott az amerikai TRW vállalattól. Mint ismeretes, a vállalat bankok es más hitelintézetek számára biztosít hitelértéke­léseket, vagyis a hitelképesség szempont­jából jellemzi azokat, akik a bankoktól hi­teleket szeretnének felvenni. Nos, ponto­san ezért, ezek a hitelértékelések valóban nagyon fontosak. Marty Rosenfeld nem nyitotta ki ál­kulccsal a vállalat irodájának ajtaját, nem ásott alagutat és nem törte be az ablakot, hogy az értékelések birtokába jusson. Ro­senfeld new york-i lakásában komputere előtt üldögélve egy modem és a telefon segítségéveljutott a TRW központi kom­puterének adatbázisába és egyszerűen le­hívta a hitelértékeléseket. Másszóval, fel­törte, megfejtette a vállalat titkos bejutási kódját. A Northern Illinois University tanára, Jim Thomas szerint „hacker”-nek hívják azokat, akik betörnek egy olyan kompu­terbe. ahol semmi keresnivalójuk nincs. Nos. ez a professzor szerint rendkívül ko­molyan hangzik, pedig a legtöbb hacker nem más, mint kíváncsi gyerek, aki ügye­sen bánik a komputerrel. Pontosan ezért a professzor úgy véli, hogy mindenkinek meg kellene engednie, hogy ezek a gyere­kek kedvükre kapcsolódhassanak be a vál­lalati komputerekbe mindaddig, amíg bi­zonyos szabályokat betartanak. Például azt. hogy nem hagynak ott értéktelen dol­gokat, nem károsítják meg az adatbázist, nem zavarják a vállalati forgalmat es cél­juk nem más. mint a tanulás. A probléma azonban az, hogy bár va­lóban vannak olyan „hacker”- ők, akik ta­nulni akarnak, némelyikük célja nem más, mint a lopás és a megsemmisítés. A kérdés jogilag sem tiszta. Hiszen az amerikai alkotmány szerint az információ­nak, legyen az bármilyen is, szabadnak kell lennie. Ugyanakkor külön jogok vo­natkoznak a magántitkokra. Nos, a közös­ségnek ezt a két látszólag egymásnak el­lentmondó jogot kell harmóniába hoznia mielőtt belépünk a komputerek évszáza­dába.

Next

/
Thumbnails
Contents