Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-04 / 87. szám

4 1994. július 4„ hétfő UJ KELET Kapitány nyolc hónapos A teflon és a nylon Immár ötödik évtizede annak, A teflont a DuPont vegyiüzem ku­hogy a vegyészet forradalmi felfe- tatói fedezték fel. A kiváló tulajdon- dezéseivel átléptünk a nylon- és a ságú műanyagot azóta vezetékek teflonkorszakba. A nylon termék- szigeteléseiben, edények bevo- sorozat azóta szinte mindenütt násában és több űrrepülőgép al- megtalálható, a fogkefétől kezdve katrész elkészítésében használják, egészen a horgászzsinórig. Az A teflon szó egyébként a közélet­első termékeket — talán nem be is bevonult, főleg azokat a poli- véletlenül — a gyengébb nem tikusokat nevezik teflon-man-nek képviselői hordták, szinte pillana- vagyis „teflonembernek”, akikre tok alatt népszerű lett a nylon- bármilyen rosszat el lehet mondani harisnya és később az ebből anélkül, hogy ebből bármilyen készült fehérneműk. problémájuk lenne. FEHÉR HÁZ Kapitány, a házitigris A tigrist egy Nyíregyházától 10 kilomé­terre fekvő tanyán találtam meg. Sajátsá­gos volt az első találkozásunk. A házi- gazdáékkal a bemutatkozásnál tartottunk, amikor a tigris játszótársa, Vakarák, egy félkilónyi eb, elszaladt a lábam mellett, a tigris pedig a lábam közt utána. Megrogy- gyant térdekkel, kikerekedett szemmel csak azt kérdeztem, most mi lesz? Nagy nevetés fogadta kettőnk produkcióját, mert Kapitány belefeledkezett a játékba, és fi­gyelemre sem méltatott. Visszasietett a ház árnyékába, és tovább hűsölt. Vakarák csak sokadik támadásával tudta rábírni arra, hogy a napfényre kijöjjön. A tigris gazdáját, S. Terézt kérdeztem, mennyi idős most csíkos úrfi? S. T.: — Nyolc hónapos Kapitány. Karácsonykor hozta a párom, hogy itt van, neveld! P. S.: — Csak így? Addig sóhajtozott, amíg megkapta? Hol lehet venni? A választ nevetve adja meg az aján­dékozó, a házigazda K. András. K. A.: — Nem lehet venni! Eredetileg nem is tigrist akartunk! P. S.: —Esetleg kígyót, majmot, de csak tigris volt? K. A.: — Párducot szerettünk volna, de szólt egy barátunk, hogy született kistigris, ezt tudna adni. P. S.: —A szomszédok, barátok ezután elkerülték vagy gyakrabban keresték önöket? K. A.: — Az elején gyakrabban, később ritkábban kerestek bennünket. Közben persze Kapitány szépen megnőtt. Pedig ma fegyelmezettebb mint régen, sokat tanult. Azért is hoztuk ki ide, mert itt szabad­abban élhet, mindig játszhat. P. S.: —Honnan tudják, hogy mikor mit akar? Utána olvastak valahol, vagy van oktatója? Ki tanítja be? K.A.: — Nem tanítjuk be cirkuszi produkciókra. Azt csinálhat, ami neki is tetszik. Szeretettel, türelemmel vesszük rá az alkalmazkodásra. Első perctől kezdve vele van Tériké. Az elején éjjel­nappal együtt voltak. Az egyetlen, akinek azt is hagyja, hogy az ételt elvegye előle. Megfigyeltük a viselkedését, ami nem sokban tér el a házimacskáétól. Imádja a cirógatást, kényeztetést, néha dorombol. Ha indulatba jön hamar csillapodik. Ál­landóan játszana. Ha kimerül, nagyot al­szik. Imád a lakásban hűsölni. Nem sze­reti az erős napfényt. Jámborabb egy ku­tyánál. Kapitány mindenki barátja. P. S.: — Most olyan 40-50 kilósnak tűnik. Mennyire megoldott az étkezése? S. T.: — Az elején cumizott. Ha el kellett mennem, az ablakból nézett utánam. Szereti a hasát és két éves korára éri el a teljes testsúlyát. Kedvence a mar­hahús. Az egyetlen dolog, amivel még fáradtan is fel lehet csigázni az érdek­lődését, a nylon zacskó zörgése. Kicsi ko­rától abban hoztuk a húst, és mára szinte reflexszerűen beindul, ha zacskózörgést hall. Egy hónaposán kaptuk, és hamar szo­batiszta lett. A főzéskor állandóan a lábamnál hízelgett, néha kinyitotta a hűtőszekrényt és kivette a húsadagját. Egyszer-egyszer pedig megijed, fél. P. S.: —Nocsak, a tigris is fél? Mitől, talán tigrisnétől? K. A.: — Nem, hanem a nagyobb tár­gyaktól, amiket nem ismer. Addig sün­dörög a közelében, amíg meg nem győ­ződik róla, hogy nem jelent veszélyt rá nézve. Például ott az a nagy lavór, attól fél. Mindig figyel, néha a levegőbe szi­matol, és már tudja, ki hol jár. Szívesen legelteti a szemét a verebeken. P. S.: —Látom, most is kinyitotta a ház ajtaját, és bent leheveredett egy polcra. Ügyet sem vetett a közelében homokozó kisfiámra. Volt ami meglepte? Hogyan reagált télen a hóra? K. A.: — Szívesen ugrált, fetrengett benne. Az állatorvos is megnézte, s kapott vitamin injekciókat. Betegségre nem hajlamos, illetve ugyanazok támadhatják meg, amiket a házimacskák is megkaphat­nak. P. S.:—Volt-e valamilyen baleset vele? K. A.: — Soha, semmi, ha lett volna, akkor nem tartanánk a közelünkben. Már a súlyánál fogva is okozhatna bajt, de megtanulta, hogy a körmét sem engedhe­ti ki, ha megtapogat valamit. Sokszor kér­dezik, mikor adjuk be az állatkertbe? Nem került rá sor, lesz helye, mert itt tervez­zük egy szociális otthon létesítését, ahol majd a végleges otthona lesz. P. S.: — Reméljük hogy az is tetszeni fog Kapitánynak, addig is még találkozunk vele, s hamarosan bemutatjuk a szüleit is. Pusztai Sándor Az első Több mint harminc éve annak, hogy a televízió először lépett be az ameri­kai elnökök washingtoni rezidenciájá­ba, és mutatta be nézőinek a Fehér Házat 1962-ben az elnök, John Kennedy, annak a bizonyos televíziós látogatás­nak a házigazdája a nemrég elhunyt Jacqueline Kennedy volt, aki személy­es ügyének tekintette az épület hely­reállítását az eredeti formába. Mrs. Kennedy kiválóan ismerte az épület történetét, a televíziós túrán szívesen is Közel kétszáz évvel ezelőtt szinte hemzsegtek a tengerek a kalózoktól, történészek a kalózkodás alkonyának nevezték a múlt század első évtizedeit Az amerikai haditengerészet hadnagya, Stephen Decatur is 1804-ben lett ameri­kai népi hős, amikor a berber kalózoktól visszaszerezte! jobban mondva elfoglal­ta és felgyújtotta a korábban ellopott Philadelphia nevű amerikai hajót Decatur hadnagy embereivel együtt az éjszaka leple alatt foglalta el, és gyújtot­ta fel a Tripoli kikötőjében horgonyzó kalózhajót hogy soha többé ne lehessen kalózkodásra használni A hajót zsák­mányoló kalózok a berber kikötőket használták menedékül A mai Tunézia, Marokkó, Algéria és Tunisz helyén álló apró sejkségek és'királyságok szülték a Földközi-tenger és az Atlanti óceán leg­vakmerőbb kalózait akik a 17-ik és a 18- ik században rabolták ki az arra haladó kereskedelmi hajókat A kalózkodás fél számolása természe­tesen nem volt könnyű, de nem is lett TV túra beszélt erről Dicsérte Theodore Roose­velt és James Monroe elnököket akik sokat tettek a Fehér Ház dekorálásáért Ugyancsak beszélt Grant elnökről aki­nek felújítási munkája az elnöki ott­honba olyan milliót teremtett amiben keveredett a görög méltóság a missis­sippi kerekes-gőzösök cikornyáival Jacquelin Kennedy felújítási erőfe­szítéseit a több, mint harminc évvel ezelőtt készített filmen pár percre maga az akkori elnök, John Kennedy is mél­tatta volna annyira nehéz, ha az akkori leg­nagyobb tengeri hatalom, Nagy Britan­nia nem használta volna a kalózkodást tengeri ellenfeleinek sakkbantartására A kép csak azután változott hogy az újon­nan függetlenné vált Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi flottája egyre nagyobb veszteségeket szenvedett és ezt a fiatal állam egy idő után igencsak me­gunta Az első eszköz az új kormány kezében az angol módszer, a lekenyerezés, lefizetés volt Marokkó vagyonra éhes pasája azonban mind többet és többet követelt az amerikai Kongresszus pedig egyre türelmetlenebb lett és elutasította a követeléseket Marokkó ezért háborút indított az Egyesült Államok, illetve an­nak haditengerészete ellen. Thomas Jef­ferson elnök ékkőt 1803-ban küldte a térségbe az első amerikai haditengerésze­ti egységeket Decatur hadnagy ennél az egységnél teljesített szolgálatot, amikor egységével elfoglalta a Philadelphiát és megsemmisítette azt Decatur hadnagy és a kalózok Vállalkozások ábécéje (IV.) Bankok, pénzügyek Minden kezdő bankos tudja: pénzt akkor lehet keresni, ha kölcsönöz. Kölcsönözni pedig oda kell, ahonnan vissza is jön a pénz. Pénz viszont on­nan jön vissza, ami sikeres. A bankvi­lág örök dilemmája: miből lesz siker? Majdnem olyan, mint a lottó. Még akkor is, ha a vállalkozó legalább any- nyira ügyes és dörzsölt, hogy ötletét jól el tudja adni a banknak. A bank ráharap. A kölcsön készen áll. A vál­lalkozóról pedig kiderül: lehet, hogy kiváló ötletgyártó, lehet, hogy kiváló ötlet-eladó, viszont csapnivaló üzlet­ember. Vagy a másik eset, amikor a valóban „bomba” ötletet és egy magát eladni nem tudó, de ízig-vérig üzlet­ember képtelen meglágyítani a köl­csönt adó szigorú bankár szívét. A pénz a bankban marad, oda az ötlet, de oda a bank profitja is. Egyszóval cudar élete van a bankár­nak. Ha nincs jó szimata, csukja be a boltot és jelentkezzen mondjuk bér- számfejtőnek egy pékségbe. Vagy húzza le a redőnyt, és írja ki az ajtóra: „Elmentem horgászni!”. Komolyra fordítva: a bankárok szimatán legalább annyira áll egy-egy vállalkozás sikere, mint az új vállalkozó azon képességén, hogy valóban jó ötletét, elképzelését mennyire jól tudja eladni. Szabadnap foci miatt A Labdarúgó VB döntőjének napján késő éjjelig figyelhetik az eseményeket a thai diákok és a tanárok, másnapra ugyanis országos tanítási szünetet rendelt el az oktatási minisztérium Július 19-én tehát zárva tarthatnak az iskolák, mert az indoklás szerint ez jobh mintha a tanítást az elkéső diákok áradata zavarná meg s a nebulók ráadásukéi is jjudnának az órákoa Thaiföldön helyi idő szerint éjjel 2.30 és 5.30 között kerül sor a döntő élő közvetítésére - teszi hozzá a Reuter. Fiilöp Ferencné — Viktória néni — nyugdíjas földműves népviseletes babákat készít. Több évtized alatt ötvennél több babát öltöztetett fel hiteles népviseletbe MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents