Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-04 / 87. szám
ÚJ KELET MAGAZIN 1994. július 4., hétfő Ki tud többet Magyarországról? A nyíregyházi Kossuth téren locsolják a fákat, de ez a gesztenyefa nem hitte el Bozsó Katalin felvétele Mintha meghalt volna a művészet A késes és köszörűs is ritka manapság, de Nyíregyházán, a Hősök tere egyik kapualjában található műhelyben, egyedülálló kiállítást láthat a betévedt éles szerszámra vágyó. Engem is a hangulatos ódon cégtábla csalt le a pincébe, ám a második lépcsőfok után tétován megálltam, és bambán néztem a műhelyben látható festményekre. Ám Zug Ferenc megnyugtatott. — Uram, jó helyen jár. Ez itt a köszörűs, a képek pedig az én házi kiállításom részeként tekinthetők meg. Az eredeti szakHumor fehérben A nővérke kétszer is megszúrja a beteget, mire le tudja venni a vért. Már fordulna is ki a kémcsővel, de a néni utánaszól: — Itt a százas, kedves. Köszönöm a munkáját! — De asszonyom, kétszer is meg kellett szúrnom — mondja zavartan a fehérköpenyes. —Bocsánat—döbben meg a madár- csontit nénike —, rögtön adok még egy százast. mám festékes. A harmincas években az Izsák Rt.-nél kezdtem, a Kossuth utcai festékes boltjukban. —Hogyan jött rá, hogy vonzódik a képfestés iránt? — Az én történetem úgy szól, hogy 38 éves koromig úgy iszogattam, mint a többiek, ám egy nap megígértem a Jóistennek, hogy többet nem iszom. Másnap elkezdtem festeni. Ecsettel kezdtem, és tíz év alkotó munka után az egyik képem a sok kísérletezés ellenére sem akart sikerülni. Mérgemben összedörzsöltem a képet, és abból valami olyan ábrázolásmód lett, hogy megfogadtam, többet nem festek ecsettel, csak ujjal. — Bibliai tárgyú képeket fest. — Igen, főképpen azt, de nemcsak vászonra, hanem tányérra, csempére és virágvázára is. Nyolc évig a külvilágtól elzártam a képeimet. Senki sem tudott róluk. A spájzban alkottam, és ott is tároltam őket. Később megismerték a festményeimet, és kiállításaim is voltak. Egyszer egy budapesti szakember azt mondta, ne törődjek azzal, hogy az itteni művészek mit mondanak az én festményeimre, csak alkossak tovább. Erőltetnem sem kell, csak fessek... — Meg-lehet ebből élni? — A hetvenes években az emberek sorba álltak a tányérképeimért (a tányérra festett képeimért). Most úgy érzem, mintha meghalt volna a művészet. A képcsar- nokokbaS is alig adnak el valamit. Én segítek a fiamnak, felveszem az élezési megrendeléseket. Ha az időm engedi, akkor újra festek. Azért is vannak kiállítva eddig készült munkáim, hogy ösztönözzenek. Egy képhez pedig ötvenszer is hozzá tudok nyúlni, mert mindig van az előzőn egy kis javítani való. Mindegy, hogy mire festek, csak ki tudjam fejezni azt, amit akarok. Varga Attila NAP LESZ Száz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy úrinőnek napbarnított legyen a bőre. Az idő múlásával azonban a szokások is változtak. Ma már az üzletekben található napozószerek széles skálája okoz bábeli zűrzavart a napimádók fejében. A számos hasznos tanács ellenére sem könnyű a csábító flakonok közül választani. Éppen ezért nem árt, ha tudjuk, milyen védelmet nyújtanak e kencék. A faktorszám jelzi, hogy használatával mennyivel több időt tölthetünk a napon, mint nélküle. Itt vegyük figyelembe, hogy bőrünk milyen típusú. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kétórai napozás már alaposan megviseli bőrünket. Az UVA: a barnító sugarak elnyelésének jelzője. Ha ennek értéke nagyobb, lassabban, ha kissebb, gyorsabban bar- nulunk. Az UVB: megmutatja, hogy milyen mértékben nyeli el a rettegett bőrbetegségeket okozó égető sugarakat. Ajánlott a nagyon erős, 99 százalék fölötti fényvédők használata. Tóth Katalin Nagyon nehéz az út, amíg az emberek elhiszik, hogy nemcsak a „betegnek” kell tornáznia, mozognia, hanem éppen a betegség megelőzése céljából az egészséges embernek is. A helyes táplálkozás, a megfelelő életmód mellett legalább napi húsz perc intenzív mozgás szükséges. Viszlayné Pásztor Gabriella gyógytornász Mátészalkán, a Területi Kórház reumatológiai osztályán dolgozik. Elégedett ember, elérte célját. Szereti azt, amit csi- ' nál. Örül ha segíthet, boldog, ha sikerül a beteget gyógyultan elengedni. Sokat mozog, de nem szalad el a problémák melleit. Életcéljának tekinti, hogy minél kevesebb tartáshibás, gerincferdüléses, lúdtal- pas gyerek legyen. A későbbi gondok ugyanis itt kezdődnek. Gyerekkorban kell megszerettetni a sportot, egészséges életmódra nevelni, tanítani az új generációt. A veleszületett, illetve különböző tartáshibából szerzett eltéréseket gyógytornával, gyógymasszázzsal bizonyos esetekben korrigálni lehet. Eddig csak a megye- székhelyen végeztek ilyen irányú gyógyítást, most már Mátészalkán is van erre lehetőség. Gabi délután az otthonában kialakított konditeremben folytatja a megelőzést, a gyógyítást, majd estére heti két alkalommal egyórás aerobicot tart csino- sodni vágyó hölgyeknek. Jótékony hatását bizonyítani tudja. Csak rá kell nézni. (ZEFI) Aranyossyék győzelme Nem csalódtak azok a nyíregyházi nézők, akik a Ki tud többet Magyar- országról? című honismereti, helytörténeti vetélkedő VIII. adását választották szombat esti programként a HBO filmjei vagy a labdarúgó-vb helyett. A Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette a nyíregyházi Aranyossy és Kökéndy család vetélkedését. Kitűnő szervezés és lebonyolítás, profi műsorvezetés jellemezte a másfél órát. amelyben egy percig sem volt unalom vagy „üresjárat”. Antal Imre és színházunk fiatal művésznője, Pre- gitzer Fruzsina ugyanolyan izgatottak voltak, mintha nem műsorvezetők, hanem versenyzők lettek volna. A versenyzőknek nemcsak lexikális tudásukról, de kézügyességről is számot kellett adni: a mézeskalács-díszítést, a rajzskic- celést is kiválóan oldották meg. Mi nézők is gazdagabbak lettünk néhány néprajzi ismerettel, megtudtuk, mi a tüzikutya, vagy a zürbölő. A közönségrejtvény fődíját, a Renomé Rt. ajándékát, egy kerékpárt Éles Zsuzsa nyíregyházi megfejtő nyerte, az „országos” rejtvényét, az olajsütőt, Tasnádi Irén Debrecenből. Nehéz feladat hárult a zsűri tagjaira, nehéz volt a döntés, hiszen mindkét csapat nagyszerűen felkészült az irodalmi, történelmi, földrajzi kérdésekből, de végül dönteni kellett. Aranyossyék minimális, hárompontos különbséggel, 39:36 arányban nyerték meg a versenyt, továbbjutottak a következő fordulóba. A százezer forintos fődíj mellé a Paradise Hotel két személyre szóló hétvégi utalványát nyerték. A győztes csapat: Aranyossy Mihály, a Tourinform vezetője Arany ossy éné Szegedi Andrea külkereskedő és az iroda munkatársai: Dorogi Zsuzsa és Mikoláné Kállai Lívia ügyintézők, dr. Kádár Csaba jogász. A második helyezett Kökéndy család húszezer forintos díjat vehetett át, valamint utazási utalványt. Nagyszerűen küzdöttek, mindervelismerést megérdemelnek, különösen a friss diplomás, biológia-földrajz szakos Ákos. A következő vetélkedő helyszíne Keszthely lesz. Hajdú Gabriella 1 Idén is lesz alkotóiékor IRODALMÁROK Idén is lesz alkotótábor Nyírszőlősön — tudtuk meg Madár Jánostól, a Váci Mihály irodalmi társaság vezetőségi tagjától. — Miben különbözik majd ez a tábor a már hagyományosnak mondható, évenként megrendezettektől? Sokáig úgy nézett ki, hogy az idei tábornak nem tudjuk az anyagi hátterét biztosítani. Szerencsére ez megoldódik, s augusztus 1-jén megnyithatjuk az alkotótábort. Az ország minden részéből jelezték a Váci Mihály Kör tagjai-, köztük igen neves alkotók is — részvételi szándékukat. A tábor egyhetes lesz, kicsit feszítettebb programmal, de még így is lesz lehetőség szakmai vitákra, könyvbemutatókra, ankétokra, no és kirándulásokra is. V — Úgy tudjuk, hogy a Rím Könyvkiadó támogatja, menedzseli a Váci Mihály Kör tagjainak megjelenését. — Igen, ez évben is megjelentettünk három kötetet. Sorrendben: Fecske Csabának, a Miskolcon élő költőnek Valami üzenet című verseskötetét. Csermely Tibornak A törvény dicsérete címmel összeállított zsoltárfordításait, mely a határokon túl is nagy érdeklődést váltott ki, így utánnyomásra is szükség volt. A harmadik kötet lényegében az Ünnepi Könyvhétre készült el. Loson- czi Lénának, a Mátészalkán élő pedagógus költőnőnek a legújabb verseit tartalmazza Bodzák tenyerén címmel. A tábor egyébként augusztus 7-én ér majd véget, azaz fejezi be a munkáját. Budaházi István 7i t>t> i ul i\vyi w GYÓGYTORNA HOLNAP IS TÁRLAT A PINCÉBEN ADDIG JÁR A KORSÓ A KÚTRA- Egy dörzsölt nagykállói lakos létrehozott egy egyszemélyes biztosító társaságot. Az ötlet fel volt kínálva, csak ki kellett használni. A térségben is elkezdődött a gázprogram. A fűtés korszerűsítésére az állam csak akkor adott hitelt, ha lakásbiztosítással rendelkezett a tulajdonos. Ahol kiderült, hogy nincs biztosítás, a segítőkész „biztosító” meg is jelent, és elhárította az akadályt. A jóhiszemű lakosok örültek, hogy helyükbe jön a „biztosító”, nem kell utánajárással tölteni az időt. Több mint száz esetben kötött hamis biztosítást - ami természetesen készpénzfelvétellel is járt -, míg végül olyan helyen is próbálkozott, ahol járatosabbak voltak a szakmában, és lebukott.
