Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-27 / 107. szám
Malacot, lovat, tehenet adnak — Súlyos helyzetbe került 1992-ben községünk — kezdte beszélgetésünket Ignácz Zoltán , Rozsály polgármestere. A termelőszövetkezetet felszámolták, jogutód nélkül megszűnt. A termelőeszközöket, .meg mindent, ami mozdítható volt. elvitték a hitelezők. Százhatvanhét téesz- tag munka nélkül maradt, ezemégyszáz hektár föld megművelése veszélybe került. Az önkormányzat kérésére kettőszáz- húsz hektár állami földet, a képviselő- testületi döntés után, a falu kezel. Hogy a kilátástalan helyzetbe került emberek egyéni gazdálkodásának indulását segítsük, szociális földprogramot dolgoztunk ki és a Népjóléti Minisztériumnál pályázaton pénzt kaptunk a megvalósításhoz. Az önkormányzat kezelésébe került föld egy részét legelőként, másik részét szántóként hasznosítjuk, míg nyolcvan hektárt egy éves időtartamra ingyen bérbe adunk. Vettünk két MTZ traktort a hozzá tartozó kiegészítő eszközökkel, hogy a művelésben is segítsük a rászorulókat. A gépeket rezsiköltség ellenében adják oda a termelőknek. Vetőmaggal, műtrágyával segítjük az embereket. Érthetőbb lesz azonban az egész, ha felsorolom kilencpontos támogatási rendszerünket, mert ez országosan is egyedülálló. Mint említettem, három hektár erejéig földet adunk a szántófölddel nem renV t, \ delkezők részére, bérleti díj nélkül. Két éve megy ez a program, és még nem maradt parlagon föld. Hektáronként háromezer forintos támogatást adunk a föld megműveléséhez, tápanyag-utánpótlásához, vetéséhez, amit betakarítás után kell visszatéríteni. A korábbi évek szarvasmarha állománya lecsökkent, de ilyen körülmények között is ingyen biztosítjuk a pásztort, a tejbegyűjtést és értékesítést a falunak. Tehén vásárlásához tizenötezer forintot adunk darabonként, amit fél éven belül a leadott tej árából kell visszatéríteni. Ezt a kedvezményt az utóbbi egy évben tizenhat esetben vették igénybe. A sertéshízlalást malac vásárlásához adott pénzzel támogatjuk. A visszafizetés hízósertésben történik, amit saját vágóhídunk részére vásárolunk meg, ráadásul a mindenkori felvásárlási árnál magasabb összegért. Nagyfokú rászorultság esetén, háztáji baromfival nem rendelkezők részére kis mértékben támogatjuk a szárnyasállat vásárlását. Az idén például előnevelt csirke vásárlásához darabonként húsz forint vissza nem térítendő segítséget adunk. Van az önkormányzatnak egy lófogata, amellyel az idősek részére ingyen szállítjuk a takarmánynak valót a terménydarálóba. Ugyanezzel a lófogattal önköltségi áron végezzük a szállítási és mezőgazdasági munkákat a lakosságnak. Azok a munkanélküli családok, akik megélhetésük biztosítása érdekében munkavégzésre lovat akarnak vásárolni, darabonként huszonötezer forint támogatást kapnak. Ezt visszafizetni lehet készpénzben, vagy a községben végzett szolgáltatással. Ehhez a programunkhoz minden évben pályázat útján kaptunk pénzt, a gond az, hogy az új kormány még nem adta jelét a folytatás lehetőségének... Aradi Balogh Attila ... lovak Család helyett otthont Az épület teraszán nénikék üldögéltek a reggeli napsütésben nyugodtan, komótosan, imakönyvek fölé hajolva. A barátságosan berendezett szobákban fáradt mosolyú, idős emberek élnek. — Jól vagyunk itt — mondja egyikük, — sétálunk, beszélgetünk, imádkozunk. Jobb, mint a kórházban! — Ma remekül érzem magam — szól egy súlyos beteg tanárnő. A teste gyenge, de a szeme értelemtől csillog, s arról érdeklődik, hogy beszélek-e nyelveket. Az Anna-szobában, melynek minden lakója az Anna nevet kapta — otthonról hozott bútorok sorakoznak, s a falról szentek képei néznek ránk. — Úgy élek itt, mint egy családapa — mondja szelíden Vagy István, a nyíregyházi Szent Katalin Görög Katolikus Szeretetotthon igazgatója. — Ha rövid időre elutazom, keresnek, hiányolnak. — Hogyan kerülnek ide az idős emberek? — Az ország egész területéről fogadunk nyugdíjast, vallásos embereket. Többnyire magányosak, de vannak köztük olyanok is, akit családja nem kíván gondozni. Előfordult olyan eset, hogy a nagymamát az udvarra pakolták ki, mondván: nincs elég hely. Olykor az öregedő ember képtelen együtt élni a fiatalokkal. — Szabályzatunkban szerepel, hogy nem elfekvő intézet, de ha itt válnak fekvő beteggé, természetesen ápoljuk őket. — Miként vetődött fel az otthon alapításának gondolata? — 1981-ben történt, ekkor volt a pappá szentelésem. Sajnos ebben az időben a körülmények még nem tették lehetővé, hogy ilyen intézményeket hozzon létre az egyház. Budapestre kerültem, mint szervező lelkész, 1983-ban Nyírturára helyeztek. A pápalátogatást megelőző építkezés egyszemélyi felelőseként tevékenykedtem Máriapócson, egyházmegyei építkezéseket vezettem. 1992-ben lettem a Karitász igazgatója, s 1994 februárjában nyitottuk meg az intézet kapuit. — Hogyan telik a napja mint intézményvezetőnek ? — Több munkakört töltök be egy szerrel Néhány éve autóbalesetem volt, azóta leszázalékolt nyugdíjas vagyok. Emellett Nyírtura görög katolikus lelkésze, s a Karitász igazgatója. A szeretetotthonban csak a legfelső vezetést végzem: tervezek, osztok, szorzók. Ez egyre nehezebb ... A Hajdúdorogi Egyházmegye tartja fenn az otthont, lakóink nyugdíjuk nyolcvan százalékát adják, bejövetelkor 50 000 forintot fizetnek. Cserébe mindent készen kapnak, kiszolgáljuk őket, a gyógyszer ingyenes. Háttérgazdaságot tartunk fenn, ez egyfajta mezőgazdasági kisüzem, állatokat tenyésztünk, zöldséget, gyümölcsöt termelünk. .— Az itt élők is segítenek? — Ha van kedvük hozzá, de ez ritkán fordul elő. Sok a beteg, nehezen mozgó. De ellenpélda is akad. Van egy idős bácsi, akivel nem szeretnék verekedni, olyan erős ma is. Egy nyugdíjas villanyszerelő apróbb javításokat végez, a függönyöket az itt élő nénik varrták. Reggelente görög katolikus liturgiát végzünk, a megjelenés fakultatív. Az egészségesebbek évente járnak Mária- pócsra. Kapcsolatot tartunk más szeretetotthonokkal, vendégségbe járunk. — Kik segítenek az ellátásban? — Szakképzett ápolónők, szakképzetlen gondozónők. Háziorvosunk is van, heti két alkalommal rendel. — Mi okozza a legnagyobb problémát? — Az épület, ahol minden a helyén van, sajnos nem a mienk. A MÁV-tól béreljük, évi 2,5 millió forintért. Szeretnénk megvásárolni, de egyelőre nem szándékoznak eladni. — Sok békés, nyugodt arcot láttam ... — Megfigyeltem, hogy ünnepek előtt sokkal idegesebbek, ingerültebbek, ilyenkor a legkisebb dolgon képesek összeveszni. Visszagondolnak arra, mit is csináltak feleslegesen az életben. Magányosnak, elhagyatottnak érzik magukat amiatt, hogy gyermekeket neveltek, mégis itt kénytelenek élni ... Kozma Ibolya ervező politikus Az Új Kelet egyik sorozatában polgár- mestereket, egy másikban pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselőit muatjuk be. Nagy Sándor személyében, a mondással élve „két legyet ütünk egy csapásra”, hiszen Újfehértó polgármestere az MSZP színeiben indulva, a 4. számú választókerület országgyűlési képviselője is. —Tősgyökeres újfehértóinak számítok. Itt születtem, és iskolaéveimet leszámítva, mindig itt is éltem. Üzemszervező szakon mezőgazdasági főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola üzemgazdász szakán szereztem másoddiplomát. A helyi téeszben hat évig dolgoztam agronómusként. 1984-től 1988-ig pártalkalmazott voltam, 1989 január 1-jétől pedig az akkor még nagyközségi közös tanács elnöke lettem. Érpatak társközség 1990 januárjában levált rólunk, így attól kezdve tanácselnökként tevékenykedtem a választásokig. A képviselő-testület választott polgármesterré, és azóta végzem ezt a munkát. Közben a megyei közgyűlésnek is tagja lettem, ahol a pénzügyi ellenőrző bizottságban tevékenykedtem. — Újfehértó 1992. január l-jén vált várossá. A várossá válás pedig nyílván nagymérvű előkészítési munkát igényelt. — A településnek már akkor is tizennégyezer lakosa volt, és a nagyságunk alapján kétségtelen, hogy már a korábbiakban is várossá válhattunk volna. Viszont hiányoztak azok az alapkritériumok, például a csatorna és az ivóvízhálózat kiépítettsége, amelyek a várossá váláshoz szükségesek. A problémákat sikerrel oldottuk meg és az elmúlt négy évben komoly bér \ ásókat valósítottunk meg, több mint 4U0 millió forint értékben. — Ha szabad így fogalmaznom, a várossá válás csupán egy aktus, hiszen egy települést igazából nem ez emel városi rangra. — A városoknak mindig elég sok térségi feladatot szánnak. A mi helyzetünk sajátos, hiszen 20 kilométeres körön belül nyolc várossal vagyunk körbevéve, így a mi térségi feladatunk egészen más. Igaz. hogy a várossá nyilvánítás ellenére sem váltunk klasszikus várossá, de az alapunk megvan, s elkezdhetünk várossá fejlődni. Ebbe a képbe az is beletartozik, hogy nálunk közel huszonnyolc százalékos a munkanélküliség, s egyre többeknek lejár a támogatása. Most 700 fő kap az önkormányzattól jövedelempótló támogatást, s ez a tény rá is nyomja a gazdálkodásra a bélyegét. Kiszámoltuk, hogy az 500-550 milliós költségvetésünkből ebben az évben gyakorlatilag 100 millió el fog menni a különböző szociális támogatásokra. — Én a szétszabdalt ember portréjára is kíváncsi lennék. A megyei közgyűlés teendői Nyíregyházára hívják, Újfehértón polgármester, Budapesten pedig a választókörzetét képviseli. — Sőt! Mivel egyéni képviselő vagyok a 4. számú választókörzetben, van 17 településem is. Hogy a polgármesterkedést képviselőként .hogyan bírom, azt az elkövetkező 2-3 hónap eldönti majd. Ez számomra átmeneti dolog, de azt sem akartam, hogy a helyhatósági választásokig új polgármester legyen, mert annak sem lett volna értelme. — Az összeférhetetlenség feloldása, a törvény módosítása azt jelenti, az Ország- gyűlésjtgy ítélte meg, hogy a kettőt lehet egyszerre csinálni. — Lehet-e csinálni? Az én esetemben el kell telnie egy bizonyos időszaknak ahhoz, hogy eldöntsem, folyamatosan, felelősséggel lehet-e ezt tisztességgel elvégezni. Ez a házszabály-tervezet módosítását követően attól is függeni fog, hogy milyen sűrűséggel ülésezik a parlament, hogy mennyi időt töltenek majd a képviselők odafent, és, hogy mennyi idő marad a helyi ügyekre. Megint csak más a helyzet akkor, ha a polgármester— képviselő egy szakértői bizottságnak is a tagja lesz. Tehát a megosztottságról, az átmeneti időről mondottakat csupán a saját helyzetemre értettem. — A heti beosztása hogyan alakul majd? — Az elmúlt időszakban hétfőn és kedden volt parlamenti ülés, és szerdától tartózkodtam ideheza. A mostani időszak feladata az is, hogy a választókörzetem településein kialakítsam azokat a visszatérő időszakokat, amikor a településeken elérhető vagyok. Az információs rendszer működtetésével kapcsolatban arra is lehetőségünk van, hogy minden egyéni képviselő a saját választókörzetében egy embert „beállítson”, aki megszervezi áz itthoni munkákat, akinek a kezében összefutnak a dolgok, és akin keresztül meg lehet találni a kapcsolatot a településeken élőkkel. — Mennyi ideje jut a családra? — A feleségem matematika-fizika szakos tanár. Ä kisfiam most volt ötödikes, a kislányom pedig ötéves. Számukra az a „könnyűség”, hogy áz elmúlt időszakban is annyi Volt az elfoglaltságom, hogy a hiányzásom nem újszerű dolog. A kislányomnak nagyon hiányzóm, és csak akkor találkozunk, ha nem alszik amikor hazaérek, vagy felébred, ha útra indulok. Ragaszkodik. A gyereknevelés nagy terhét a feleségem vállalta, hiszen a fiú is neki mondja fel a leckét, mert az kevés, hogy hetente egyszer megkérdem tőle, hogy: „Na, öcskös, mi történt az iskolában?” — És ki írja alá az ellenőrzőjét? — Az ellenőrző aláírását megosztjuk egymás között, hogy ne csak az anyjuk, hanem az én aláírásom is benne legyen. Hétvégén jön a futárposta, és ha a friss anyagok tanulmányozására így is kevés időm maradt, akkor a vonaton eltöltött 2- 3 óra alkalmat nyújt a további felkészüléshez is. Kép és szöveg: Varga Attila
