Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-27 / 107. szám

4 1994. július 27., szerda BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Horn Gyula EU-nagyköveteket fogadott KÜLKAPCSOLATOK Magyarország stratégiai célja, hogy tel­jes jogú tagságot kapjon az Európai Uni­óban, legkésőbb az évezred végéig. Jó lenne, ha a tárgyalások erről már 1996- ban, de legkésőbb 1997 elején megkez­dődnének. Egyebek mellett erről beszélt Horn Gyula kormányfő, amikor kedden hivatalában fogadta az EU-tagországok budapesti misszióvezetőit. A találkozón elhangzottakat az újonnan hivatalba lépett kormányszóvivő, Forró Evelyn foglalta össze. Horn Gyula ismételten leszögezte az EU-nagykövetek előtt, hogy Magyar- országon szóba sem került az Európai Unióval kötött társulási szerződés újratár­gyalása. Ugyanakkor a kormány élni kíván a társulási szerződés továbbfejlesztésének lehetőségével, amire egyébként maga a szerződés ad módot. A miniszterelnök szorgalmazta az úgy­nevezett PHARE segélyprogram elveinek és tartalmának megújítását. Egyben java­solta: az Európai Unió nyújtson Magyar- ország számára olyan pénzügyi támoga­tást, amely segítené, hogy az ország eleget tehessen a csatlakozásból fakadó követel­ményeknek. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország misszióvezetője — Heimc­hen nagykövet — leszögezte: mindkét fél részéről megvan a politikai akarat az együttműködésre, a kérdés most már csak az, hogy milyen tartalommal töltsék meg a kereteket. A hozzászólások sorában a nagyköve­tek örömmel nyugtázták, hogy a magyar kormány meg kívánja kötni az alapszerző­dést Szlovákiával és Romániával. Ezzel kapcsolatban Horn Gyula azt hangoztat­ta: az alapszerződéseket Magyarország nem végcélnak, hanem eszköznek tekin­ti. A szerződésekben pedig a határok sért­hetetlenségét szavatoló klauzula mellett helyet kell kapniuk a kisebbségek jogait garantáló passzusoknak is. A találkozón felvetődött az is, hogy a szocialisták átütő győzelme némi meg­lepetést, sőt riadalmat is keltett a nyugati sajtó egy részében. Ezzel kapcsolatban a nagykövetek hangoztatták: a budapesti diplomáciai testület tagjait egyáltalán nem érte meglepetésként ez a választási ered­mény; teljes nyugalommal fogadták a szo­cialisták győzelmét. Észak-Korea újra harcra kész Első az USA Egyesült Államokhoz fűződő kapcso­latában érjenek-e el először is javulást. A KNDK külügyminisztériumának szó­vivője azt közölte, hogy a KNDK elsősor­ban az Egyesült Államokkal szeretne „cso­magmegállapodást” kötni, ebben rendez­ni az atomkérdéssel kapcsolatos vitát is. Nem tekinti viszont az amerikai—észak­koreai viszony javítása feltételének a for­dulatot a Korea-közi kapcsolatokban. A szóvivő az ilyen, Szöul által támasztott előfeltételt „abszurdnak és az atomvita megoldását akadályozó tényezőnek” tekinti. A KNDK úgy véli, hogy ha Észak- Korea megkapja a könnyűvizes atomerő- művi technikát, ha megszűnik az ellensé­ges viszonya az Egyesült Államokkal, az „kedvező szakasz kezdetét jelenti majd az észak—déli kapcsolatokban is”. Az elhunyt Kim ír Szén államfővel kapcsolatos hír, hogy Kim halála július 8-án olyan hirtelen következett be, hogy a nagy vezér nem hagyott maga után vég­akaratot, nem nyilvánította ki utolsó kíván­ságát. Ezt a dél-koreai hírügynökség írja észak-koreai illetékesek közlésére hivat­kozva. Tűzgyújtási tilalom Tekintettel a rendkívül szára/ gabonabetakarítás során fokozott időjárásra, valamint az elmúlt idő- figyelmet fordítsanak a megelőző szakban bekövetkezett nagy kárér- tűzvédelemre, tarlót pedig csak in- tékű erdő- és mezőgazdasági tűz- dokolt esetben, a szükséges hatósági esetekre, a Földművelésügyi Minisz- engedélyek beszerzését követően térium felhívja a figyelmet, hogy az égessenek. 1994. június 30-án az erdőkre elren- A kirándulók, valamint az utazók delt általános tűzgyújtási tilalom figyelmét ismételten felhívják, hogy továbbra is érvényben van. égő cigarettacsikket, dohányneműt A minisztérium egyben kéri a ne dobjanak el, eloltásukról pedig mezőgazdasági termelőket, hogy a minden esetben gondoskodjanak. Észak-Korea felújította a rendszeres hadgyakorlatokat a Kim ír Szén államfő halálát követő 16 napos szünet után. A szöuli védelmi minisztérium szóvivőjének közlése szerint azonban provokatív ka­tonai mozgások nem tapasztalhatók, az észak-koreai tüzérség, a haditengerészet és a légierő csak a szokásos gyakorlatokat végzi. Dél-Koreában már szombaton feloldot­ták a katonai készültséget, amit Kim ír Szén halálának bejelentésekor, július 9-én rendeltek el. A KNDK rádióadója folytatja Kim Dzsong Ilnek, a hatalom hivatalosan még be nem iktatott örökösének méltatását, a Korea-közi, határ közelében felállított hangosbeszélők pedig változatlanul bírál­ják Dél-Koreát. Phenjan már Kim ír Szén Korea-közi, csúcstalálkozóra tett kezde­ményezésekor beszüntette a határ menti hangos propagandát, lehetséges, hogy az új vezetés e témáról majd a felújítandó Korea-közi csúcstalálkozón kíván alku­dozni. Alkutéma lesz az is, hogy a Korea-közi viszonyban, avagy Észak-Koreának az Az 1994. július 23-án hajnalban a Mátyás-templomban történt robban­tással kapcsolatosan kérjük a lakosság segítségét. Aki a rajzon szereplő férfit felismeri, arról bármilyen informá­cióval rendelkezik, jelentkezzen a 07-es telefonszámon. A férfi személyleírása: körülbelül 180—185 centiméter magas, vékony testalkatú, hosszúkás arcú, vékony, hosszúkás orrú, vékony száj- szélű, hegyes állú, szőkésbarna, elöl rövidre vágott, kissé kopasz, válláig érő enyhén hullámos hajú, 30-37 év körüli. Legutolsó ismert ruházata: fehér rövid ujjú póló, mellrészen körülbelül négy centiméter széles világoskék csík, bal oldalán zseb, melyben egy napszem­üveget hordott: fehér farmernadrág, fehér lyukacsos belebújós bőrcipő. Pillér ingatlanalap Eredményesnek tekinthető a Pillér II. in­gatlanalap befektetési jegyeinek pénteken zárult kárpótlási jegyes jegyzése. Az in­gatlanalapok vagyonszerzési illeték- fizetési kötelezettségének eltörlése érde­kében az Alkotmánybírósághoz fordul a Pillér-alapok kezelője — mondta el a ked­den tartott sajtótájékoztatónHangodi Éva, az Állami Vagyonügynökség szóvivője. A Pillér II. ingatlanbefektetési alap két­milliárd forint össznévértékű befektetésij- egy-csomagjának jegyzése — a mérsékelt érdeklődés miatti egy hónapos meghosz- szabbítással — április 21-től július 22-ig tartott. Scheuer Gyula, a forgalmazást szervező K & H Brókerház Rt. vezérigaz­gató-helyettese elmondta: ez idő alatt 1,6- 1,7 millió forint értékű papírra érkezett jegyzés. Az igénylők legalább egyharma­da volt az alanyi jogú kárpótolt, s a pa­pírok legnagyobb része a kisbefektetők kezébe kerül. Mint Kovács Kálmán, az ÁVÜ igazgatóhelyettese elmondta, a be­fektetési jegyek tulajdonosánál, az ÁVÜ- nél maradó csomagot talán újabb jegyzé­sen kínálják fel, de az is lehet, hogy a társa­dalombiztosításnak átadandó vagyonba kerül. A Pillér II. ingatlanportfóliójának feltöltése folyamatban van, ennek befe­jeződéséig az alap számláján kamatozik az ÁVÜ-től a befektetési jegyekért kapott pénz. A jegyzés utolsó hetét kedvezőtlenül befolyásolta, hogy ekkor jelentek meg azok a hírek, amelyek tudatták: a Pillér I. alap augusztusra esedékes hozamfizetése elmarad, mert az alapnak teljesítenie kell illetékfizetési kötelezettségét. A jogszabá­lyokba sajnos nem került be az ingatlan- alapok illetékmentessége, holott ugyanúgy ingatlanforgalmazók, mint az ezzel foglal­kozó cégbíróságon bejegyzett cégek — hangsúlyozta Hangodi Éva. Az alapnak 16 hónap alatt havi 10 millió forintos illetéket kell befizetnie évi 12 százalékos késedelmi pótlékkal. Az alapkezelő ezért az Alkot­mánybírósághoz fordul, s ha eredményt ér el, februárban már 9-10 — ellenkező eset­ben 4-5 — százalékos hozamot fizet. A Prydent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. mindenesetre arra törekszik — mondta Nagy Elek vezérigazgató —, hogy a továb­biakban kedvezőbb illetékfizetési fel­tételek mellett forgalmazható kis alap- területű lakások is bekerüljenek az alapok portfoliójába. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapest érseke és Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Má­tyás-templom sekrestyéjében alá­írta azt az okiratot, amelyben a mi- • nisztérium vállalja, hogy ötmillió forinttal segíti a Mátyás- templom helyreállítását MTI-fotó: Illyés Tibor MDF-elnökségi sajtótájékoztató Boross bírálta Sorost Boross Péter, az MDF elnökségének tagja kedden sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt hetek és hónapok történéseit, vala­mint az új kormányzat eddigi tevékeny­ségét. A volt miniszterelnök egyebek között élesen bírálta a médiavezetők kinevezését, a kormány külpolitikáját és Soros György terveit az OTP-vei. Boross Péter leszögezte: felháborítónak tartja azt a megoldást, ahogy az új kor­mányfő — „huszáros rohammal” — előterjesztette az új médiavezetőket a köz- társasági elnöknél, aki „az előszobában várta, hogy aláírja a kinevezéseket”. Göncz Árpád most nem fordított kellő fi­gyelmet arra, hogy ésszerű határidőn belül mérlegelje a kinevezéseket. A koalíció hibát követett el azzal is, hogy — Boross Péter figyelmeztetése ellenére — olyan személyeket nevezett ki az MTV és az MR élére, akik az intézményben dolgoztak. A két média világa ugyanis „romlott”, külön­böző klikkek alakultak ki benne. A volt miniszterelnök hozzátette, hogy gondos­kodik egy olyan szervezet felállításáról, amely kontrollálni fogja a két intézmény hírközlésének tárgyilagosságát. A volt kormányfő úgy vélekedett, hogy az SZDSZ-nek koalíciós értéket egyedül a médiahatalom jelent. Boross Péter ezután „túl mohónak” nevezte Soros György szándékát, amely szerint az Egyesült Államokban élő ma­gyar származású bankár névértékén kíván­ja megvásárolni az OTP egy részét. Ez a szándék szakszerűtlen és megalázó, Ma­gyarország számára hátrányos és megen­gedhetetlen. A volt miniszterelnök sajnála­tosnak nevezte, hogy a koalíció éppen ab­ban az évben bizonytalanítja él a külke­reskedelmet, amikor megmozdult végre az ország exportja, és még azt a luxust is megengedi magának, hogy bizonytalan­ságban tartja az expó érdeklődőit és be­fektetőit. A személycserék kapcsán Boross Péter kifejtette azt a véleményét, hogy a koalíció „rongálja a közigazgatást”, a leváltott vezetőket gyengébb kvalitású személyekkel pótolja. Az egykori kor­mányfő ezért most azt várja, hogy mások is kimondják: az előző kabinet nagyobb felkészültségű volt, mint a jelenlegi. A miniszterelnök cáfolta, hogy a Külügymi­nisztériumnak két és fél milliárd forintnyi hiánya volna. A deficit ugyanis 700 mil­lió forint, amely elsősorban a forint több­szöri leértékelése miatt jött létre. Boross Péter végül óvatosságra intett a szomszé­dos országokkal kötendő alapszerződések ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents