Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-27 / 107. szám
2 1994. július 26., kedd II II BELFÖLD-KÜLFÖLD n UJ KELET Az újonnan hivatalba lépett koalíciós kormány áttekinthetővé kívánja tenni a határon túli magyarság szervezeteihez fűződő politikai, kulturális és pénzügyi kapcsolatokat. Azt szeretné, hogy az adományozók és a felhasználók egyaránt pontosabb képet kapjanak a támogatás különféle eszközeinek elosztásáról. Egyebek mellett erről beszélt Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke, miután kedden Budapesten találkozott Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökével. Gazdasági-szociális egyeztetés Az országos gazdasági-szociális megállapodásról kezdett egyeztetést kedden az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói oldala az ÉT-ben helyet nem foglaló munkaadói és gazdasági érdekképviseletekkel. Elsőként az agrárágazat képviselőivel vitatták meg a munkaadói oldal javaslatait. Szerdán a kereskedelmi, csütörtökön az ipari ágazat képviselőivel tanácskoznak. Az érdekképviseletek is támogatják, hogy az országos megállapodásban a kormány vállaljon garanciákat a vállalkozói szférát sújtó diszkriminációk feloldására, kedvezőbb pénzpiaci és hitelpolitikára, a reálszféra pénzhezjuttatására. A vállalkozói kör a hazai termékek és piac erőteljesebb védelmét is szorgalmazza. Hosszú távra szóló, egyszerűsített, a vállalkozások gazdálkodásának jogbiztonságát megteremtő szabályozórendszerre tartanak igényt. Közös felhívás a rádiózásról A művelődési és az igazságügyi miniszter közös felhívásában azzal a kéréssel fordult valamennyi érintett szakmai szervezethez, hogy a törvényelőkészítő bizottság címére - az Igazságügyi Minisztériumba - augusztus 3-ig juttassa el a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat koncepciójával kapcsolatos véleményét. Erről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóirodája tájékoztatta kedden az MTI-t. A felhívás szerint a szűk határidőt a törvény mielőbbi megszületéséhez fűződő közös érdek indokolja. A törvényelőkészítő bizottság minden észrevételt igyekszik majd hasznosítani. Göncz - Horn - von Ferenczy Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök kedden külön- külön fogadta Joseph von Ferenczyt, a neves médiamenedzsert. A Kormányszóvivői Iroda MTI-nek adott tájékoztatása szerint mindkét találkozón áttekintették az Európai Dialógus nevű fórum helyzetét, valamint a magyar-német politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Benzináremelés elhalasztva Nem született döntés a Mól Rt.-nél kedden arról, hogy marad, vagy emelkedik a benzin ára augusztustól. Az MTI információi szerint ez a keddi vezetői tanácskozás napirendjén szerepelt volna, azonban időhiány miatt nem került rá sor. Feltehetően szerdán fognak tárgyalni erről az olajvállalat vezetői. A sajtóban napok óta tartja magát az a hír, miszerint újabb üzemanyag-áremelésre van szükség, mivel a világpiacon emelkedik az olaj ára. Suzuki az IKM-ben Iparvédelmi intézkedések meghozatalára tett javaslatot Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Co. elnöke kedden azon a talákozón, amelyen Pál László ipari és kereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. Az ipari tárca vezetője hivatalában fogadta a magyarországi gyártóteleppel rendelkező japán autógyár tulajdonosát. Operatív Bizottság alakult a nyomozás összehangolására Magyarországon a közelmúltban három olyan robbantás történt, amelyek vizsgálatával, a körülmények felderítésével több szervezet - polgári titkosszolgálatok, határőrség, vám- és pénzügyőrség, rendőrség - foglalkozik. Tevékenységük összehangolására, az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezésére Operatív Bizottság jött létre. A koordinációs bizottság első egyeztető ülését a közeli napokban tartja meg - tájékoztatta az MTI-t kedden dr. Rózsa András, az ORFK illetékese. A bizottság egyezteti a felderítésben részt vevő szervek információit és a tennivalókat. Rózsa András elmondta: nincs tudomása arról, hogy esetleg külföldi titkosszolgálatok munkatársai is bekapcsolódnak a hazai nyomozók munkájába. Háromszoros csecsemőgyilkosság Háromszoros csecsemőgyilkos asszony ellen indított eljárást a Szabolcs-Sz- abolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. T. S.-né, 34 éves, háztartásbeli, nyíregyháza-orosi lakos, hasi fájdalmakkal került vasárnap kórházba, ahol az orvosok megállapították róla, hogy a közelmúltban szült. A gyermek hollétéről azonban nem adott elfogadható magyarázatot, ezért a gyógyintézet értesítette a rendőrséget. A kihallgatás során a nő beismerte: eltitkolt terhessége után, még június 25-én, lakása fürdőszobájában fiúgyermeket hozott a világra. A szülést követően a csecsemőt a fürdőkád vizébe fojtotta, majd az udvaron lévő zöld- ségtároló-pincében elásta. Az elvetemült asszony - akinek három élő gyermeke van - keddi, újabb kihallgatása során további két csecsemőgyilkosságot ismert be. Három évvel ezelőtt, 1991-ben egy kisfiút, majd 1992-ben egy kislányt ölt meg a mostanihoz hasonló körülmények között. A csecsemők földi maradványait a rendőrök meg is találták T. S.-ék pincéjében. A rendőrség felhívása A Budapesti Rendőr-főkapitányság kéri mindazok jelentkezését, akik 1994. július 23-án 04.05 perckor törént Mátyás-templomi robbantásnál a templomnál, illetve annak környékén tartózkodtak és felvilágosítást tudnak adni olyan személyekről, akik ott fényképeztek. Várják annak a fiatal párnak a jelentkezését is, akik ebben az időben a Halászbástyán sétáltak, illetve akik 1994. július 22-én, pénteken este a Mátyás-templomot vagy az ott lévő bohócot fényképezték. Bánó és Hardy pereit visszavonták Chrudinák leköszön A Magyar Televízió eláll mindazon korábban kezdeményezett bírósági pereitől, amelyek keretében eljárást indított volt munkatársai - például Bánó András, Losonczi Lívia, Nagy Mariann, Hardy Mihály és mások - ellen. Ennek közlésére Székely Ferenc alelnök kérte a távirati irodát, kedden. Tájékoztatása szerint a jogtalanul és méltánytalanul meghurcolt kollégák azonnali munkalehetőséget, közülük néhányan vezető szerepet kapnak. Az érintettekkel a tévé vezetősége személyes beszélgetések során tisztázza jövőbeni terveiket. Székely Ferenc elmondta, hogy Bánó András az Egyenleg volt főszerkesztője, egy úgynevezett késő esti háttérhíradó készítésére kapott felkérést. Az első adás szeptember 5-én 22 órától lesz látható. Az alelnök tudatta azt is, hogy Chrudinák Alajos-közös megegyezéssel - leköszön a külpolitikai főszerkesztőség vezetői tisztéről. Székely Ferenc szavai szerint Chrudinák Alajos méltó munkalehetőséget kapott, de a szerződés részleteiről nem kívánt nyilatkozni. (Az MTI más forrásból származó információja szerint Chrudinák Alajos nagy valószínűséggel közel-keleti tudósító lesz.) A külpolitikai műsorok felügyeletével Kasza Lászlót, a politikai adások főszerkesztőjét bízták meg, míg a napi teendőket - az új vezető kinevezéséig - a !4 -u/t iV»l\ i 1 > vir m 1 SésHí 1 p f <IW 1 \ Pj f fi J,f ? %J| "M főszerkesztőség eddigi helyettes vezetője, Hornyik Miklós látja el. Székely Ferenc közölte azt is, hogy a jelenlegi főszerkesztőségi felállás megszűnik, e műhelyek stúdiókként működnek tovább. A Belpolitikai Stúdió keddi értekezletén mutatkozott be a szerkesztőség vezetője, a Magyar Hírlaptól „átigazolt” Szombathy Pál. Az alelnök végül elmondta, hogy most formálódik az új műsorstruktúra, amelynek alapjait remélhetően rövidesen rögzíthetik. Hosszú távon a televízió vezetése azt tervezi, hogy csökkenti a „beszélgetőműsorok” számát és helyette a közönség igényeihez közelebb állóakat sugároznak majd. Horn Gyula miniszterelnök - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára javaslatára, 1994. július 27-ei hatállyal - Forró Evelynt a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává, egyben kormányszóvivővé nevezte ki - tudatta kedden a távirati irodával a Miniszterelnöki Sajtóiroda Civil szervezetek jövője Az MSZP és a jogvédők Az Állampolgári Jogvédő Liga kötelességének tartja, hogy az új Országgyűlés elé is beterjessze javaslatát a lakáshitelkamatokról rendelkező törvény módosítására - hangsúlyozta Bányai Péter, az Állam- polgári Jogvédő Liga elnöke azután, hogy kedden a Képviselői Irodaházban egyórás eszmecserét folytatott Lamperth Mónikával, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A szocialista politikus-asszony mindehhez hozzátette: e témában szakértői szinten már folyamatban vannak köztük a tárgyalások. Olyan megoldást keresnek, amelynek eredményeként nem kerülnek nehéz helyzetbe mindazok, akik eddig teljesítették az előírásokat. A találkozón - amelyet a liga kezdeményezett - a büntetőkamatokon kívül az érdekvédelmi rendszerrel, az ombudsmannal és a civil szervezetek anyagi támogatásával kapcsolatos kérdésekről ejtettek szót. Egyetértettek abban: miután az elmúlt négy esztendőben számos civil szervezet alakult, amelyek közül igen soknak a célja, tömegtámogatottsága, súlya nem tisztázott, meg kell határozni, milyen szerepük lehet az érdekegyeztetés folyamatában. Azonos volt a nézetük abban is, hogy a civil szervezetek véleményének hangot kell kapnia a társadalmi-gazdasági megállapodásról zajló tárgyalások során is. Ám míg az MSZP-nek az az álláspontja, hogy az Érdekegyeztető Tanács három oldala a tárgyalások sikere érdekében már nem bővíthető tovább, s a civil szervezeteknek a munkavállalói oldalhoz kell csatlakozniuk, addig a civil szervezetek nem tartják elképzelhetőnek ezt a megoldást. Azt elismerik, hogy a működő 16-20 ezer szervezet tömege a tárgyalások szempontjából kezelhetetlen a kormányzat számára. Ezért alakították meg a Civil Parlamentet mint nyílt vitafórumot, amelyben valamennyi tagszervezet véleményt nyilváníthat, s a Civil Kerekasztalt, amely a kormány tárgyalópartnere kíván lenni. Az om- budsmannal összefüggésben mindketten úgy ítélték, hogy a személy kiválasztásánál a lehető legszélesebb konszenzusra kell törekedni. A civil szervezetek anyagi támogatását illetően pedig úgy vélték: a támogatási rendszert olyan irányban kell megváltoztatni, hogy az tükrözze az egyes szervezetek súlyát. Pillanatnyilag ugyanis nem lehet számítani arra, hogy a költségvetésből a jövőben nagyobb szelet jutna a civil egyesületeknek, társaságoknak. Mielőbb alá kellene írni Alapszerződés Horn Gyulának a jövő hét végére tervezett hivatalos pozsonyi látogatásáig aligha véglegesíthető és készíthető elő aláírásra a magyar-szlovák alapszerződés, de a feladatot nem kell halogatni - írja a pozsonyi Pravda keddi j kommentárja. Jóllehet az alapszerződés 1 sem old majd meg hirtelen minden problémát, a dokumentumot azért is kellene mielőbb aláírni, mert „Pozsony és Budapest elképzelésében ez a két ország európai mérce szerint alakítandó viszonyának fontos támpillére kíván lenni - azzal együtt, hogy a határok állandóságát és a két aláíró országban élő kisebbségek jogait is garantálja... A lap kitér rá, hogy a jelenlegi magyarországi ellenzék, elsősorban a Magyar Demokrata Fórum az alapszerződéssel kapcsolatosan „rendszeresen hallatja a hangját, és csaknem feleslegesnek tartja a határok állandóságát érintő garanciák” rögzítését. A Pravda szerint azonban „két fontos tényt nem vesznek tudomásul.” Az első, hogy térségünkben „rendkívül érzékeny ponttá finomult a határok kérdése, s ez - Ukrajnához hasonlóan - fokozottan érvényes Szlovákiára, hiszen egy olyan fiatal államról van szó. mely joggal tart igényt” ; határainak sérthetetlenségére. A másik tény - írja a lap -, hogy Magyar- országon az utóbbi években nagyon erős kampány folyt, melynek szószólói megkérdőjelezték a trianoni hatá-! rókát.
