Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-04 / 87. szám
ÚJ KELET 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii 1994. július 4., hétfő Műemléknézegető A zsurki templom „A régi, megavult templom helyett — mely 1790-ben épülhetett paticsból — építtetett tisztességes fa templom 1794-95-ben. Ez megékesíttetett illendő székekkel, két karokkal — a napkelet felőli az oskola mester és tanuló gyermekeké, — cathedrával, mely még az 1646. esztendőben építtetett, az ócska helyében készíttetett a templom újonnan való építésekor. Az elég magas fa torony nap szállat felől, végén áll a templomnál.” Az ukrán határ mellett, Záhony szomszédságában fekszik a 800 lakosú Zsurk település, mely nem mindennapi nemzeti kinccsel, történelmi ereklyével büszkélkedhet. A fentiekben leírt feljegyzést 1809 márciusában készítette Nagy Máté Pál, Zsurk prédikátora, a falu szélén álló templomról és haranglábról. A református egyház a községben 1540-ben alakult. Az első harangot, melynek súlya mintegy másfél mázsa volt, 1509-ben, vagy 16Ó9- ben öntötték. 1826-ban átöntötték, majd 1915-ben a rekviráló katonák erőszakkal elvitték. Amennyiben az 1609-es évszámot fogadjuk el, úgy nyugodtan állíthatjuk, hogy ekkor már a reformátusoknak készült a harang. A templom építéséről készült feljegyzések egy tűzvészben elégtek, de ha volt harang, akkor kellett lenni haranglábnak, sőt templomnak is. Az 1794-es átépítés után a fatemplom közel száz esztendeig állt. Helyére Almássy Sámuel idején Krispin Ferenc tervezett kőtemplomot. Az építéshez az egyház adta az összes anyagot és fuvart, a napszámosokat pedig az építész. Az alapkövet a templom délnyugati sarkában helyezték el 1891- ben, de a benne lévő írás ismeretlen. Mivel a fatemplom 1790-ben épült, kazettás mennyezete ekkor még igen jó állapotban volt és meg akarták tartani az új templom mennyezeteként is, ezért nem szedték szét azt, hanem — a száj- hagyomány szerint — alátámasztották, és elbontották alóla a régi templomot. A mai kőtemplomot ugyanolyan szélességűre tervezték, mint az elbontott volt, csak nyugat felé meghosszabítot- ták, és építették meg azt még abban az évben. A belső térben 350 ülőhely van. A sík kazettás mennyezet tábláit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és omamentális medaillonok díszítik. A szószékkorona 1790-ben készült, a szószék és a Mózes-szék 1891 -ben. Közvetlenül a templom nyugati homlokfala előtt áll a 35 méter magas több száz éves fa harangtorony. A zsurki és más hasonló haranglábak olyan építészeti gyarkorlatot őriztek meg, amely a gótika korában alakult ki. Ám nemcsak megőrizték, hanem tovább is fejlesztették, minden későbbi nagy stílusirányzatból magukba olvasztottak néhány elemet. Mindez egységben van, egyik sem bántó, egyik sem zavarja a másikat. Ez a népi építészek harmónia-teremtése! Vasas László Bozsó Katalin felvétele Itt még várnak a felszállásra... Fotó Harascsák Annamária Az utasnak tanulnia keit a rendűt! Mint az már köztudott — és lapunk egyik korábbi számában már hírül adtuk — életbe lépett a Volán új, az autóbuszon közlekedőkre vonatkozó rendelete. Ennek értelmében július 1 -jétől felszállni csak az első, leszállni viszont csak a középső, illetve a hátsó ajtón lehet. Az új szabály megalkotói feltehetőleg igen komolyan veszik annak betartását és betartatását, mivel az utasok „szoktatását” már jóval korábban megkezdték. Magam is nemegyszer tanúja voltam, vagyok és feltételezhető, hogy még jó ideig leszek is annak, midőn az első ajtóhoz legközelebb lévő egyén, már jól kialakult feltételes reflexei birtokában, a megállóhoz közeledvén először csodálkozva, majd egyre elkeseredettebben nyúlkál a jelzőgomb után, de csak hűlt helyét találja. Aztán mikor bizonyságot nyer, hogy a „nyomóka” valóban eltűnt, a megálló viszont már itt van, hirtelen irányt vált, és kétségbeesetten megpróbál utat tömi magának a középső ajtó felé. Ha ez még időben sikerül neki, a lentieknek is szerencséjük van. Ok ugyanis a „tiltott” helyen próbálnak felnyomakod- ni a járműre, és ez csak így lehetséges. Egyébként, ha nincs leszálló, a két ajtót ki sem nyitják. Akkor ők tétováznak odalenn, és fennrekedt sorstársaikhoz hasonlóan, az utolsó pillanatban felismerve a megváltoz- tathatatlant, igyekeznek a busz elejéhez jutni. Ha mindenki próbálkozását siker koronázza, következik a másik „rendszabály”. A felszállók kötelesek jegyüket, bérletüket felmutatni a vezetőnek. Itt újra szükségünk van szerencsére, sőt. némi ügyességre is. Ha ugyanis - eléggé el nem ítélhető módon — nincs egyetlen szabad kezünk sem, jön a gond. Mert a munkából hazafelé, két- három bevásárlószatyorral felmálházva igyekszünk kis családunk segítségére, hátha még megmenthetjük őket az éhen- halástól, így kapaszkodni is csak a fülünkkel tudunk. Ahhoz pedig igen találékonynak és ügyesnek kell lenni, hogy mely testrészünkkel keresgéljünk és „mutogassunk”. Ugyanez a helyzet, ha karunkon tartjuk kisdedünket, miközben első szülöttünk szoknyánkba (nadrágunkba) kapaszkodva botorkál mellettünk, mögöttünk. Eddig ezt a mutatványt csak akkor kellett előadnunk, ha pont ilyenkor jött az ellenőr. Mától viszont minden utazás alkalmával. És még akkor nem említettem az öregeket, bottal közlekedőket, mozgásukban korlátozottakat, akik, ha elöl fel- szállnak, örülnek, ha leereszkedhetnek a legközelebbi szabad ülőhelyre. Ezentúl nekik is utat kell törniük hátrafelé? És ha nem bírnak? Na és a babakocsik... Azokat hátul is alig lehet az autóbuszra felügyeskedni, a szűk hely miatt. Elöl pedig egyszerűen lehetetlen. Ha mégis sikerülne - amin nagyon csodálkoznék -, akkor azzal is „tolatni” kell a tömegben? Vagy akik a fent említett „hátrányos helyzetűek” közé tartoznak, ne járjanak busszal? Netán ezekben az esetekben — humánus okok miatt — nem „működik” az új szabály?... Az ötlet lehet, hogy nem rossz, csak a gyakorlati kivitelezés sikeressége megkérdőjelezhető. Egy viszont biztos: a módszer nagyon eredményesen használható utazási bosszúságaink szaporítására, a menetidő megnövelésére. Vagy talán végül is minden marad a régiben? De akkor mire jó „ez az egész”?... Török Gízelia A hétnyelvű showman A mikor erre a beszélgetésre készültem, azon gondolkoz tam, népszerű riporterünk Antal Imre milyen státust tölt be a TV- ben? Műsorvezető? Showman? O az, akit külföldön sem lehet „eladni”, a világnyelvek mellett még három-négyet beszél társalgási szinten. A Ki tud többet Magyarországról? című honismereti vetélkedő tévés főpróbája előtt Antal Imre szívesen vállalkozott egy rövid interjúra. — Személyi igazolványomba bejegyzett foglalkozásom: főmunkatárs, bár ez sokrétű tevékenységet foglal magába. Tény az, nem panaszkodha- tom: sokat foglalkoztatnak. Azt hiszem, addig jó, amíg hívnak. —Ón zongoraművésznek készült, de egy betegség kettétörte pályáját. Evek óta színészként is foglalkoztatják. Hol játszik szívesebben: filmen, vagy színházban? — A Bors-sorozatba véletlenül kerültem. Erre az alakításomra ma is nagyon sokan emlékeznek, pedig 25 éve vetítette a televízió. Úgy látszik a régi siker másoknak is eszébe juthatott, így Színe tár Miklós barátomnak is. Még tavaly a Ki Mit Tud ? próbái folytak, amikor említette, szeretné megrendezni a Fővárosi Operettszínházban a Szép Helénát. Ebben a darabban nekem kellene eljátszanom Menelaosz szerepét. Mondtam, hogy nem vállalom, ez már nem nekem való feladat. Adott néhány nap gondolkodási időt, s végül azt mondtam: rendben, elkezdhetjük a próbát. Nem bántam meg, mert nagy siker lett, az új évadra is „átmentettük”. Aktuális politikai poénok vannak benne, a magam részéről ennyivel kívántam hozzájárulni a választásokhoz. Többre nincs energiám. Most szívesebben lépek fel a színházban, de ki tudja, ha egy jó filmszerepet ajánlana egy rendező, lehet, hogy újra forgatnék.-— Pár nap múlva ismét Nyíregy- | házán üdvözölhetjük egy ,,békebeli" kabaré egyik főszereplőjeként.. ■ — Nagyszerű partnerek kérésére ■: mondtam igent. Tábori Nóra, Mikó István és két fiatal művész, Elő Krisz- tina, illetve R. Kárpáti Péter a „játszótársaim”. A nézőt a 30-as, 40-es évek É világába visszük el. Szabolcsban több helyen fellépünk, így Mátészalkán is. 8 Többet nem árulhatok el, szeretettel , várunk mindenkit a Szabadtéri Színpa- C dón. —Marad-e idő külföldi nyaralásra? I — Sajnos az idén aligha. A honis- gj mereti vetélkedő kéthetenként kerül jl adásba, ezenkívül ott vannak még a jj Szeszélyes Évszakok felvételei. Au- i gusztus második felében kezdődik a színházi évad, a felújító próbák. Szentendrén van egy nyaralóm, oda talán eljutok pár napra, idén ennyi lesz a kikapcsolódás. Hajdú Gabriella Kánikulában az Október 23. tér Nyíregyházán Csonka Róbert felvétele
