Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-04 / 87. szám

2 1994. július 4., hétfő i BELFOLD-KULFOLD I UJ KELET Az MDF Országos Választmányának ülése Az MDF Országos Választmánya szombati, egynapos zárt ülésén elhatározta, hogy a párt legmagasabb döntéshozó szerve - az Országos Gyűlés - szeptember 10-én és 11-én Budapesten tartja tanácskozását, s egy, az Országos Gyűlésen meghatározandó harmadik napon - már az új alapszabály szerint -, de még szin­tén szeptemberben újjá választja a párt elnökségét és teljes tisztikarát. Erről szom­baton délután tájékoztatták az újságírókat. Egy kérdés nyomán az is elhangzott: a párt új elnökének megválasztása már az Országos Gyűlés első két napjának egyikén megtörténhet. Herényi Károly szóvivő azt is elmondta, hogy a készülő alapszabály-módosítás egyik variációja szerint a jelenleg 21 tagú elnökség kisebb létszámú lesz Herényi Károly szóvivő tájékoztatása szerint kiderült, hogy a párt hitelállo­mánya 200 millió forintra rúg. Mint a választmányi ülésen elhangzott: a pártok gyakorlatától nem idegen sehol a világon, hogy a választások alatt eladósodnak. Püspökválasztás Kolozsváron A kolozsvári Szabadság szombati számának közlése szerint újraCsiha Kálmánt választották a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület püs­pökévé. A püspök mandátumának megújítására az előírt négyéves határidő lejártával került sor. A csütörtökön lezajlott választáson az MTI tudósítójának értesülése szerint Csiha Kálmán 97, ellenjelöltje, Juhász Tamás 17 szavazatot kapott a 16 egyházmegye küldötteitől. Az egyházkerület főjegyzője (püspökhelyettese) Bustya Dezső lett, generális direktorrá Székely Józsefet választották. Az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tónk István és Tónk Sándor. A romániai református egyház másik, királyhágómelléki egyházkerületében - amelynek püspöke Tőkés László - ősszel kerül sor a püspökválasztásra. A pápa audiencián fogadta a bosnyák miniszterelnököt II. János Pál pápa szombaton magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban Haris Silajdzic boszniai miniszterelnököt. Tekintettel az audiencia magánjellegére, a Vatikán nem adott tájékoztatást sem a találkozó időtartamáról, sem az ott el­hangzottakról. Vatikáni források szerint a volt Jugoszlávia területén kialakult válság, és az annak leküzdésére tett legutóbbi kezdeményezések mellett a találkozó másik fő témája az lehetett, hogy II. János Pál a közeljövőben szeretné felkeresni Zágrábot, Belgrádot és Szarajevót. Kelet-Európa helyet érdemel a NATO-ban James Baker volt amerikai külügyminiszter szerint itt az ideje annak, hogy a kelet-európai országok számára helyet ajánljanak a NATO-ban. Az amerikai politikus, aki Milánóban tesz látogatást, az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilapban szombaton megjelent nyilatkozatában fejtette ki azt a véleményét, hogy miután a Nyugat 40 évig sürgette a demokráciát és a szabadságot a kelet­európai országok számára, most, amikor ez megvalósult, a NATO kapuit is ki kell nyitni előttük. Államcsínykísérlet Kambodzsában Államcsínykísérletet hiúsítottak meg Kambodzsában. Mint a dpa az állami rádióra hivatkozva jelentette, számos összeesküvőt őrizetbe vettek. A kambodzsai hatóságok a szombat éjjel történt puccskísérlet két irányítója közül az egyiket letartóztatták, a másikat - Szihanuk király fiát - azonnal száműzték. Phnompeni források közölték, hogy Sin Song egykori belügyminiszter házi őrizetben van, Norodom Csakrapong herceget, volt miniszterelnök-helyettest pedig néhány órával később feltették egy Malaysiába induló repülőgépre. A puccskísérletről beszámolva a kambodzsai rádió hangsúlyozta, hogy a kormány a fegyveres erők és a rendőrség segítségével vérontás nélkül ura maradt a helyzetnek. Arafat Dzsabálijában A palesztin lázadás, az intifáda 1987 decemberi kirobbanásának színhelyét, a Dzsabálija menekülttábort kereste fel szombaton, gázai látogatásának második napján Jasszer Arafat PFSZ-elnök. Dzsabálija az övezet legnagyobb, több mint 70 ezer ember lakta menekülttábora, egyszersmind a körzet legszegényebb pont­ja, ahol nyolcvan százalékosra teszik a munkanélküliséget azóta, hogy Izrael a területén dolgozó palesztinok nagy része előtt lezárta határát. Gazdasági diktatúra szorításában a nyíregyházi egészségügy ÉVI ÖTVEN FORINTOT ÉR EGY VÁLASZTÓ EGÉSZSÉGE?! A nyíregyházi önkormányzat egészség- ügyi és szociális bizottságának élén 1992- ben váltás történt. Szigligeti doktor felállt, s helyét dr. Soltész János vette át. Egy ak­kori értékelés szerint légüres térben moz­gott a bizottság, A kérdés önként adódott:- Vajon ugyanezt érzékelte-e az új vezető?- Ha a támogatottságra gondol, akkor ez a vélemény igaz lehet. Nem is annyira szociálpolitikai, mint egészségügyi kérdé­sekben. A pénzügyi helyzet meghatároz­za a bizottság lehetőségeit. Úgy érzéke­lem, hogy ilyen értelemben a helyzet négy év alatt lényegesen romlott.-Ez a lakosság egészségi állapotában, szociális helyzetében mennyire nyilvánul meg?- Mindez objektív számokkal nem mér­hető. Az majdnem biztos, hogy az elsze­gényedés kezelése korántsem sikerült úgy, mint ahogy a mértéke változott a négy év alatt. Nem tagadható, hogy az önkor­mányzat a költségvetés 12-13 százalékát költötte erre a feladatra, ami óriási összeg. Gyakorlatilag ezért olyan vélemények is elhangzottak a közgyűlésen, hogy elveti a sulykot a közgyűlés. Ezt azt hiszem, tagad­nom kell, mert nagyon jól emlékszem: ez a négy év azért volt nekem egy kicsit ne­héz, mert az értékek teljes zűrzavara ala­kult ki. Valójában mindig úgy éreztem, hogyha az ember az egészségügyről, vagy szociálpolitikáról kezd el beszélni ebben a közgyűlésben, mintha üresen kongana az egész. Ennek nagyon sok oka volt: mondjuk a közgyűlés fiatal átlagéletko­rától kezdve, többek között az, hogy ez a négy év annak jegyében zajlott, hogy min­denfajta humanitárius kihívást gazdasági módon próbáltak megoldani. Itt Nyíregy­házán különösen.- Mit jelent ez?- Sokáig az volt a meggyőződésem, hogy a mi önkormányzatunk nem egész­ségpárti. Tavasszal már éreztük, hogy ná­lunk nagyon nagy bajok vannak a támoga­tottsággal. Megkértük a megyei jogú városok egészségügyi referenseit, közöl­Albán ítéletek Tiranában kilenc év börtönbün­tetésre ítélték Albánia utolsó kom­munista vezetőjét,Ramiz Aliát. A/ Enver Hodzsa halála után, 1985- ben az ország élére került po­litikust hatalommal való vissza­élésben- és az állampolgári sza­badságjogok megsértésében talál­ták vétkesnek. Aliával együtt - akinek egyéb­ként tízezer dollárt, mint állítólag elsikkasztott közpénzt is vissza kell fizetnie az albán államnak — kilenc másik kommunista politi­kust is elítéltek ugyanebben a per­ben. Simon Stefani és Herkulan Isai. korábbi belügyminiszterek S, illetve 5. Rita Marko, a kommu­nista párt politikai bizottságának volt tagja 8, Aranit Cela, volt főügyész 7, Rrapi Minő. a leg­felsőbb bíróság egykori elnöke 4, Zylyftar Ramizi és Vei: Hűden', volt állambiztonsági illetékesek 6, illetve 3 év börtön kaptak. Adil Carcani volt kormányfőt, vala­mint Manush Muftin korábbi miniszterlenök-helyettest öt-öt év felfüggesztett börtönre ítélték. jék velünk, hogy az ő önkormányzatuk hogyan és mint támogatja az egészségügyi alapellátást. Ezeket az adatokat csokorba szedtük. Ebben a sorban Nyíregyháza ez évi előirányzata ötmillió forinttal szerepel, Miskolc 77 millióval! A legkisebb város, Szombathely is legalább négyszer annyit költ egészségmegőrzésre, illetve megóvás­ra, mint mi. Debrecent nem is érdemes említeni, mert ott kiderült, hogy harminc - háromszor annyit költenek egészségre egy évben (vagyis 165 milliót!), mint ennek a városnak az önkormányzata. Mit ér akkor egy nyíregyházi választó egészsége? Évi ötven forintot!? Az okok közül feltétlenül meg kell említeni - amit a közgyűlésen már többször megtettem -, hogy van egy, úgymond, nem eléggé egészségpárti gaz­dasági diktatúra, amit eddig nekünk nem sikerült áttörni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a polgármester úr­nak az egészségüggyel kapcsolatban kizárólag negatív megnyilvánulásai voltak a négy év alatt. A márciusi közgyűlésen, amikor az összehasonlító adatok a képvi­selők kezébe kerültek, teljes volt a kon­szenzus abban, hogy ezt a dolgot valahogy meg kell gyógyítani. Mondanom sem kell, hogy egyedül Mádi Zoltán polgár­mesternek volt ellenvéleménye. Azt is tud­ni kell, hogy ő az egészségügyi bizottság­ban, ha jól tudom, a három és fél év alatt fél órát töltött el. Végül is, ha azt mondom, hogy semmi értelme nem volt annak, hogy én ott vol­tam, akkor maga el lesz képedve. De bizto­san valamit rosszul csinálhattam. Nagyon későn jöttem rá, hogy mennek itt a dolgok a közgyűlésben. Későn tanultam meg, hogyan kell lefordítani a költségvetést egy orvos számára.- A légüres tér tehát továbbra is ma­radt. Az egészségügyi helyzetre is ugyan­ez vonatkozik?- Mi Európába szeretnénk menni, de tulajdonképpen Hajdúhadháznál a Balkán kezdődik. Egészségügyi szempontból mi csak Romániával, Ukrajnával, valamint Szerbiával tudjuk magunkat összehason­lítani, és ez nagyrészt az erkölcsi és anya­gi támogatottság hiánya miatt van így. Ha az önkormányzat annyival intézi el, hogy a megyei kórház a megyei közgyűlés tu­lajdona, és ehhez az axiómához semmiféle észérvvel nem lehet közelíteni, akkor eh­hez nincs mit tenni! Arról nem óhajtanak tudomást venni, hogy a kórház felvevő területének egyharmada Nyíregyháza vá­ros.- Melyek azok a területek, ahol vész­helyzet van, ahol sürgősen segítségre len­ne szükség?- Ezt így nem lehet megmondani, mert ami sürgős, azt az egészségügyi dolgozók áthidalják. Már hat hónappal ezelőtt meg­fogalmaztam - lehet, hogy a kollégáim megharagudnak érte hogy a megyei kórházban még lehet enni kapni, de gyógyszert már nem.- Hogyan tovább a választások után, il­letve az önkormányzati választások előtt?- Csak reményeim vannak. Tulajdon­képpen rajtunk csak a gyors gazdasági fel­lendülés segítene. Azért mindenképpen remélem, hogy Nyíregyházának sokkal inkább egészségbarát önkormányzata ala­kul ki. Jászfalvi Katalin Nyíregyházán is indul NULLADIK ÉVFOLYAM ÉRETTSÉGIZETTEKNEK Az érettségizett, az egyetemre fel nem vett fiatalok közül sokaknak gondot jelent az elhelyezkedés, számukra nyújt lehetőséget a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen és további öt felsőoktatási intéz­ményben ősztől induló nulladik év­folyam. Ebben a formában azoknak a diákoknak nyílik alkalom a kép­zésre, akiknek a gimnáziumi pont­számai nem érték el az egyetemre bekerülés mércéjét, ők most az egy­éves tanfolyamon behozhatják a hi­ányzó pontokat, s jövőre nagyobb eséllyel jelentkezhetnek felvételire Tavaly 400-an vettek részt a nul­ladik évfolyam oktatási program­jában, ahol biológia-kémia, biológia­matematika és matematika-fizika tárgyakban képezhették magukat Idén a tananyag tovább bővüL a si­kerrel végzett diákok számítástech­nikai alapképzésről kapnak bizo­nyítványt, így amennyiben mégsem sikerülne az egyetemre kerülés, e munkakörben esélyük lesz az elhe­lyezkedésre A képzés szeptembertől májusig tart, heti 23 órában, és a tandíj 40 ezer forint amelyet nyolc részletben lehet befizetni A szo­ciális okok miatt különösen rá­szoruló fiatalok kedvezményt kap­hatnak. Gödöllőn kívül Debrecenben, Keszthelyen, Mezőtúron, Nyíregy­házán és Szegeden indul ősztől nul­ladik évfolyam, s ennek alapján az ország 23 egyetemi karán tanulhat­nak majd tovább az itt szerzett pontszámok felhasználásával Kö­zöttük 17 agrárszak, öt műszaki és egy tanárképző szak szerepeL

Next

/
Thumbnails
Contents