Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-23 / 104. szám

2 1 1994. július 23., szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD M ÚJ KELET Az USA-nagykövet látogatása Horn Gyula miniszterelnök fogadta Donald M. Bűnként, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét, aki átadta Bili Clinton elnök üdvözletét és jókívánságait Horn Gyula miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából. A megbeszélésen áttekintették a közép-kelet-európai térség és Magyarország gazdasági-politikai helyzetét, a két ország kapcsolatait. Horn Gyula köszönetét mondott a jókíván­ságokért, kifejezte reményét: a közeljövőben alkalma lesz Bili Clintonnal szemé­lyesen is megvitatni az amerikai-magyar kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit. Aboimov Horn Gyulánál Horn Gyula miniszterelnök fogadta/va/i Aboimovot, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki az orosz vezetők jókívánságait tolmácsolta. A megbeszélésen megelégedéssel nyugtázták, hogy fejlődnek a kölcsönös előnyökön és egyenjogúságon alapuló sokoldalú kapcsolataink. A találkozón a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a közeljövőben Jelcin elnökkel és Csernomirgyin kormányfővel személyesen is áttekinthetik a magyar-orosz kapcsolatok helyzetét, a továbblépés lehetőségeit. Az Érdekegyeztető Tanács ülése A kormány három hónapon belül szeretne megállapodni a szociális partnerekkel. A helyzetértékelésben már szeptember 15-éig egyezségre kellene jutni. Először az egyensúlyt kell megteremteni, csak ezután lehet tárgyalni a gazdasági növekedés feltételeiről - mondta Horn Gyula miniszterelnök az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. A kormány érdemi érdekegyeztetésre törekszik, stílusváltásra a társadalmi párbeszéd alapján. Folyamatos együttműködést kívánnak az Érdek­egyeztető Tanáccsal, valamennyi lényeges döntésük előtt konzultálni szeretnének a szociális partnerekkel. Új privatizációs kormánybiztos A kormány július 25-ei hatállyal Bartha Ferencet nevezi ki kormánybiztossá az egységes privatizációs törvény előkészítésével kapcsolatos kormányzati fela­datok irányítására - tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal Jogi és Közigazgatási Titkársága az MTI-t. A kormánybiztos feladata lesz továbbá az egységes priva­tizációs és tulajdonosi szervezet működésének megkezdéséhez szükséges szer­vezési munkák irányítása. Expó-finanszírozás Van esély arra, hogy az expó önfinanszírozó legyen. A világkiállítástól füg­getlenül is szükséges beruházások megvalósítása lehetővé teszi az expó ideiglenes létesítményeinek működtetését is, elmaradásuk viszont politikai és gazdasági szempontok alapján is elfogadhatatlan - állapítja meg az a jelentés, amelyet Szeke­res Imre MSZP-s és Pető Iván SZDSZ-es parlamenti frakcióvezető felkérésére készített független szakértőkből álló bizottság. Erről Barátin Etele, a bizottság tagja tájékoztatta az MTI-t, miután a testület egy ellenszavazattal elfogadta a jelentés végleges szövegét. Csökken a sorkatonai létszám Augusztusban mintegy 2000 fővel kevesebben vonulnak be, mint azt koráb­ban tervezték a Magyar Honvédségnél - tájékoztatta pénteken az MTI-t Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Mint ismén, Keleti György miniszter a honvédelmi bizottsági meghallgatáson jelentette be, hogy az új kormányzat 10- 12 ezer fővel kívánja csökkenteni a sorkatonai létszámot. Ennek első ütemeként a tervezett 23 ezer helyett mintegy 21 ezren kezdik meg sorkatonai szolgálatukat ez év augusztusában. Tabajdi és a szlovákiai magyarok A leendő szlovák-magyar alapszerződésről fejtették ki véleményüket pénteki budapesti tárgyalásukon az előző napon, azaz július 21 -én koalícióra lépett három szlovákiai magyar mozgalom vezetői: Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke, Farkas Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és Tóth Károly a Magyar Polgári Párt elnökhelyettese, Tabajdi Csabával, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának vezetőjével, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával folytatott megbeszélésükön. A találkozót követő sajtótájékoztatón Tabajdi jó hangulatúnak és konstruktív hangvételűnek minősítette az eszmecserét. Átadták a szlovák alapszerződés-tervezetet Miroslav Mojzita szlovák külügyminisztériumi államtitkár pénteken délután Pozsonyban átadta a magyar-szlovák alapszerződés szövegtervezetét Magyar- országnak. A szlovák tervezetet Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet vette át. Mint az MTI már jelentette, a dokumentumtervezet várható átadását a szlovák rádió budapesti tudósítójának adott pénteki nyilatkozatában Kovács László ma­gyar külügyminiszter is előrevetítette, és hozzátette: a magyar szakértők a ter­vezet kézhezvétele után azonnal megkezdik annak tanulmányozását. Christopher Damaszkuszban A szíriai államfővel folytatott háromórás pénteki tanácskozás után hazautazott Damaszkusziról, s ezzel befejezte közel-keleti körútját Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter. Az eredeti programtól eltérően úgy távozott a washingtoni diplomácia vezetője, hogy nem nyilatkozott a sajtónak, megerősítve azt a benyo­mást, amely előző napi izraeli állomásán alakult ki, hogy a szíriai-izraeli tárgya­lásokat nem sikerült elmozdítania a holtpontról. Christopher mostani közvetítői missziója során két ízben tárgyalt mindkét ország vezetőivel. A pártelnököt politikailag erősíteni kell Őszre készülve Szekeres Imre nem tartja elképzel­hetőnek a miniszterelnöki és pártelnöki tisztség szétválasztását. Az MSZP ügyve­zető alelnöke-frakcióvezetője a szocialis­ták pénteki elnökségi ülését követő sajtó- tájékoztatón kijelentette: személy szerint szervezetileg értelmetlennek, személyileg pedig rendkívül célszerűtlennek tartaná a két poszt elhatárolását, különösen egy kez­dő kormány esetében. Az a véleménye, hogy a győztes választások után a pártel­nököt politikailag erősíteni kell pozíció­jában. Mindezt a kormányzat stabilitása szempontjából is fontosnak tartja. E kér­désben egyébként az októberi pártkong­resszuson születik majd döntés - fűzte hozzá Szekeres. Az ügyvezető alelnök a továbbiakban beszámolt arról, hogy a pénteki elnökségi ülést megelőzően tanácskoztak a párt me­gyei elnökei is. Mindkét értekezleten részt vett Horn Gyula. A kormányfő a megyei elnököket tájékoztatta a kormányzat első terveiről, a szeptemberig előttük álló fela­datokról s egyúttal kifejezte véleményüket az elmúlt napok eseményeivel kapcsolat­ban is. A megyei elnökök a nyugdíjtörvény módosítását illetően kétféle visszajelzést adtak. Többen arra mutattak rá, hogy a nyugdíjasok elfogadják ezt a helyzetet, vagyis azt, hogy szeptembertől emelik járandóságukat, de a kormány csak később dönt a visszamenőlegességről. Mások vi­szont felhívták a figyelmet: a nyugdíjasok bizonytalanok abban, hogy visszamenő­leg megkapják-e a törvény szerint járó pénzüket. Az önkormányzati törvény módosításá­val kapcsolatban a megyei elnökök úgy nyilatkoztak: azt érzékelték, hogy a lakos­ságot az irritálja a legjobban, hogy a pol­gármester-képviselők két helyről vehetnek fel fizetést. Ezért helyeselték, hogy a ki­lenc kettős feladatot ellátó szocialista kép­viselő egy része társadalmi munkában lesz polgármester, a többiek pedig lemondanak országgyűlési fizetésükről, illetve önkor­mányzati bérük minimumát veszik csak fel. A megyei elnökök e téma kapcsán beszámoltak arról, hogy nagyjából össze­állt a szocialista jelöltek köre. Szeretnék, ha augusztus végén a kormány benyújtaná az önkormányzati törvény módosítását a parlamentbe, hogy november elején sor kerülhessen a választásokra. A kampány­stratégiák, mint elhangzott, helyben fognak eldőlni, vagyis a helyi szerveze­teknek széles körű lehetőségük lesz a koa­líciókötésre is. Szekeres a továbbiakban beszámolt ar­ról, hogy a két értekezleten körvonalazó­dott a párton belüli új munkamegosztás. Megbízták Csintalan Sándor ügyvivőt az önkormányzati választásokkal kapcsolatos feladatokkal, Szekeres Imre pedig a kong­resszusra történő felkészülést koordinál­ja. Megerősítették posztján Szandtner Ivánt, az MSZP Országos Irodájának vezetőjét. Az értekezleteken kinyilvánítot­ták azt is, hogy a kormány-frakció-párt- vezetés közti együttműködésben ez utób­bi a meghatározó. Vagyis a háromszög­ben a pártelnökségnek kell az alapvető politikai kérdésekben állást foglalnia. Szó­ba került továbbá, hogy a pártnak a követ­kező időszakban is folytatnia kell a tár­sadalmi párbeszédet.- Az elnökség azt javasolja az országos választmánynak, hogy október 7-ére hív­ják össze a párt negyedik kongresszusát - tudatta Szekeres. Majd elmondta, hogy a tanácskozáson mérleget vonnak az elmúlt két évről, meghatározzák a párt jövőbeli irányát és végrehajtják a szükséges szer­vezeti, személyi változásokat. Az a szán­dékuk, hogy a kongresszus indítson el egy olyan elméleti elemző munkát, amellyel elkészíthető az MSZP hosszú távú prog­ramja. Ezt a dokumentumot a '96-ban esedékes ötödik kongresszus fogadná el. Az októberi budapesti kongresszuson egyébként várhatóan 850-en vesznek részt küldötti joggal, s mintegy 150 külföldi vendégre számítanak. A tanácskozás ter­vezett témaköreiben augusztus 26. és szeptember 15. között alapszervi vitákat folytatnak. Szekeres Imre újságírói kérdésekre mé­diaügyekről, nevezetesen a felfüggesztett tv-híradósok sajtótájékoztatóján elhang­zottakról is szót ejtett. A politikus leszö­gezte: a két intézménynek van kinevezett vezetősége, ők felelnek a műsorpolitika objektivitásáért. Mindazonáltal, mint mondta, örült volna, ha az érintettek egy, másfél évvel ezelőtt emelik fel szavukat a sajtószabadság megsértése ellen. - Várjuk meg, milyenek lesznek ezentúl a műsorok; ha megfelelnek a közszolgálati elvárá­soknak, helyénvalóak voltak a megtett lépések - mondta végül Szekeres. Fórodé választék Kárpátalján Ungváron megtartotta alakuló ülését a nemrég megválasztott megyei tanács. Mivel a megyei tanács elnökévé Szerhij Uszticsot közvetlen szavazással válasz­tották meg, az ülésszakon csak a helyet­tesek és a végrehajtó bizottsági tagok személyéről kellett dönteni. A képviselők Czurkó Jánost, a megyei kórház főorvosát választották meg a tanács elnökhelyettesévé, aki korábban is betöltötte e tisztséget, sőt, az utóbbi néhány hónapban - ideiglenes jelleggel - a megyei tanács elnöki teendőit is ő látta el. Mostani megbízatása azonban különbözik az előbbitől, hiszen ezentúl nem társadalmi alapon, hanem főállás­ban látja él elnökhelyettesi teendőit. Megalakult a végrehajtó szerv is. és ezáltal megszűnt létezni az ukrán elnöki megbízott funkciója. A megyei állami közigazgatási intézmény szerepét pedig a végrehajtó bizottság veszi át, melynek élén ugyancsak a tanács elnöke áll, de a testület munkáját közvetlenül a helyettese, a ma­gyarul szintén jól beszélő Ivan Ivancso, a külgazdasági főosztály eddigi vezetője (korábban a beregszászi járási tanács elnöke) irányítja. * * * Az ungvári és a munkácsi városi, vala­mint a járási tanácselnököket közvetlen szavazással már megválasztották, a képviselői mandátumok egy részének azonban még nincs gazdája. Ungváron például még hét kiadó hely van. A jelöltek között folyik a választási küzdelem, igaz tisztább eszközökkel, mint az előző fordulókban. Ritkábban fordul elő, hogy az ellenfél lejáratásával próbál magának híveket toborozni egyik vagy másik jelölt. Az emberek viszont mintha már be­lefáradtak volna a március óta tartó vá­lasztási hercehurcába. Az előző for­dulókban egyre kevesebben vettek részt a szavazásban: míg a parlamenti válasz­tásokon a szavazásra jogosultak 71,69 százaléka járult az urnákhoz, a helyi választások első fordulójában 68,23, a másodikban pedig már csak 65,5 száza­léka, vagyis az országos átlagon aluli volt a mutató. Vasárnap, feltehetően, még mindig nem mindenütt lesz vége, s a mandátumok egy részének a sorsa csak az újabb fordulóban dől majd el. Elküldték őket pihenni „Itt arról van szó, hogy az elkövet­kezendő napokban, hetekben közülünk senki nem szólalhat meg, elvették a tollat, a mikrofont, a képernyőt a TV Híradó munkatársai elől.” Ez hangzott el pénte­ken a Gellért Szállóban megtartott saj­tótájékoztatón, amelyen az előző Híradó­stáb tagjai, valamint többek között Balsai István, Fekete György, Benedek István, Herényi Károly, Kosa Csaba is részt vett. Liebmann Katalin bevezetőjében el­mondta: attól tartottak, hogy a magyar saj­tó bojkottálja a sajtótájékoztatót, mert a Tévében csütörtökön történtekről sem tájékoztattak hitelesen. Mint ismeretes, a televízió új vezetése csütörtökön megszüntette Stefka István­nak, a Híradó főszerkesztőjének mun­kaviszonyát, és bejelentette, hogy a munkatársak tevékenységére pedig egye­lőre nem tart igényt. Mint Liebmann Kata­lin fogalmazott: elküldték őket pihenni. Stefka István elmondta: Bethlen János, a Híradó új vezetője súgta a fülébe Hor­váth Ádám tv-elnök titkárságán, hogy le lesz váltva, és ki van rúgva. Ezután a tévé elnöke alkalmatlanság indokával, egyórás várakoztatás után megszüntette munkavi­szonyát. Stefka szerint ami velük történt, az példátlan a magyar sajtó történetében, s ahhoz kéri a kormány segítségét, hogy védje meg a kisebbséget, felügyelje a '74- es törvény szellemében a Magyar Televí­ziót. Stefka István kérdésre válaszolva ki­jelentette: elbocsátásának jogszerűtlensé­ge miatt a munkaügyi bírósághoz fordul. Fekete György MDF-es országgyűlési képviselő kijelentette: újra cenzúra van Magyarországon, Kósa Csaba, a MŰK elnöke szerint pedig ami a Híradóban történt, az a szőnyegbombázáshoz hason­lítható. A MŰK elnöke úgy vélte, most van igazán veszélyben a sajtószabadság. Bal­sai István volt igazságügy-miniszter, MDF-es parlamenti képviselő úgy fogal­mazott, hogy „itt mészárlás történt”, hozzátette, hogy az új kormány intéz­kedései a jogbiztonságot, a jogállam létét veszélyeztetik. Balsai István kijelentette: a nyilvánosság jegyében mindent elkövet­nek, hogy ez a folyamat ne eszkalálódjék. Pálfy G. István, a Híradó volt főszerkesztője hangsúlyozta: itt most nem a tévéről van szó, itt kesztyűt dobtak az egész magyar társadalomnak. És senki ne gondolja azt: ha ma nem veszik fel a kesz­tyűt, holnap vagy holnapután sem teszik meg. Pálfy G. István szerint utoljára ilyen módon 1944-ben távolították el a zsidó újságírókat a pályáról. A Közakarat Egyesület nevében szóló Bereczki Olga kijelentette: nagy veszélyt lát, és éberen fognak figyelni és reagálni, ha máshol nem, az intézmények közön­ségszolgálati telefonjain. Varga Domokos György, a megszüntetett Nemzeti Tájékoztatási Iroda volt vezetője feltette a kérdést: Bethlen János milyen alapon állapítja meg az eddigi Híradóról, hogy az nulla volt. Eszerint - véli Varga Domo­kos György - az az 5-6 millió néző is nul­la, akik kitartottak a Híradó mellett. Heré­nyi Károly, az MDF szóvivője bejelen­tette: csütörtöki nyilatkozatát az új Híradó manipulálta.

Next

/
Thumbnails
Contents