Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-23 / 104. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. július 23., szombat 3 Közel vinni a lakossághoz az ellátást A Bereg Gyakran fenyegette a kisvárosok kórházait a megszüntetés réme. Két éve, amikor dr. Szele Ildikó lett a vásáros- naményi intézmény igazgatója, a beregi térség kórházáról is hasonló hírek hallatszottak. — Szerencsére ebből nem lett semmi. Felelős gondolkodású politikus vagy gazdasági szakember, aki döntési helyzetben van egy-egy egészségügyi intézmény működését, jövőjét illetően, ma hazánkban csak a kórházak fejlesztését tekintheti megoldandó feladatnak — ismertette szakmai álláspontját dr. Szele Ildikó igazgató. Ha a mi térségünket nézzük meg egészségügyi ellátás szempontjából, akkor az első, ami meghatározó szempont. hogy erre a kórházra szükség van. mert akár az utazó, akár a szállított beteg A kórházra szükség van számára nagy teher, ha más kórházba kellene mennie. Még mi is negyven kilométerre vagyunk egyes ellátási területünkhöz. —A kis kórházak ellenzői a kihasználatlansággal szoktak érvelni. —A múlt havi esetszámunk a szakrendelőben hétezer-kilencszázhuszonegy volt, ami óriási szám egy ilyen kicsi kórház esetében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly hatszáznál több fekvőbeteget láttunk el, akkor az úgynevezett német lebegőpontos rendszerrel már országosan is elismerésre méltót produkáltunk. Sajnos a pontok alapján egy éve bevezetett teljesítményarányos finanszírozásról elmondhatjuk, hogy a pontérték után adott pénz nem fedezi, csak a fenntartást, fejkórháza lesztésre tehát nem tudunk fordítani. Ennek oka, hogy az inflációt nem veszi figyelembe az értékelési mechanizmus. Hogy mégis megoldjuk a mindenkori szükséges korszerűsítő beruházásokat, önkormányzati társulásokat tervezünk a környező települések bevonásával, hogy a kiadásokat ne csak a vásárosnaményi önkormányzat finanszírozza. — Partnerek lesznek ebben a felkért önkormányzatok? — Gondolom, hogy felismerik annak fontosságát, hogy a lakossághoz közel kell vinni az ellátást, ahogy ez nyugaton van. Az sem elhanyagolandó, hogy szakmailag ugyanazt az ellátást tudjuk biztosítani, mint egy méreteiben nagyobb kórház, de mindezt olcsóbban. Ráadásul a közlekedési hátránnyal is küszködő beregi résznek a mi intézményünk megközelítése is sokszor nehéz. —Milyen ellátásban részesülnek az itt gyógyulást keresők? — Mi úgynevezett alapszakos kórház vagyunk, amibe beletartozik a belgyógyászat, sebészet, szülészet, szemészet, fogászat, fül-orr-gége szakrendelés, tehát minden olyan, ami nem igényel speciális kezelést. Természetesen igyekszünk bővíteni ellátási tevékenységünket, mert ez szolgálja az itt élő lakosság igényét. Ennek figyelembevételével a megyében ugyan utolsóként, de mi is megteremtettük a feltételét a korszerű laparosz- kópiás műtéti eljárásnak. Ez az egy hónapja átadott több milliós beruházás lehetővé teszi, hogy többek között egy epehólyag műtétet három apró metszéssel elvégezzünk. — Hallottam egy vidéki kórházak között egyedülálló fejlesztésről is. — Ezért a beruházásért három éve harcolok, és most végre sikerült megoldani. Már az is különlegességnék számít, hogy egy kisvárosi kórházban audiológiai szak- rendelés van. Az meg a megyében a nyíregyházi kórházon kívül egyedül nálunk megoldott, hogy a halláskárosodott személy a szükséges vizsgálatok után a hallókészüléket itt helyben kapja meg. Ráadásul a központi kórház túlterheltségével szemben előnyünk, hogy itt nyu- godtabb körülmények között, hamarabb juthatnak a műszerhez a megye bármelyik területéről érkezők. Aradi Balogh Attila Megyénk és az állattenyésztés II. Malacok, juhok Aki a legügyesebb volt, az már magáénak tudhatja azt a támogatást, melyet a Földművelésügyi Minisztérium kormányzata nyújt a tehén, koca és anyajuh létszámának növelése érdekében. Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a szarvasmarhák esetében milyen feltételek mellett, mekkora összegű, a vissza nem térítendő állami támogatás. Ha megvásároltuk, a pénzt is megkaptuk hozzá, a feltételek sora tovább folytatódik. — A tenyésztők 1996 december 31-ig (szarvasmarha és juh esetében) tartási kötelezettséggel rendelkeznek. A tenyésztés beállítása után az állatok meglétét az FM Hivatal és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet folyamatosan ellenőrizni fogja — tájékoztat tovább Dr. Fesztóry Sándor, az FM Hivatal állat- tenyésztő főtanácsosa. — Nagy szerepe van az igénylések megfelelő formában történő elkészítésében, a feltételrendszer felmérésében a falugazdászoknak, akiktől a tenyésztők tanácsot, útbaigazítást kérhetnek. Éljenek ezzel a lehetőséggel, s így a félreértések, problémák elkerülhetők. — Tegnapi ígéretünkhöz híven a sertés- tenyésztés illetve a kocaállomány minőségi cseréjéről érdeklődöm. — A rendelet a sertéságazatban nem a létszámnövelést, hanem a minőségi előbb- rejutást támogatja. Kocaállomány cserére igen kevés igény érkezett. Ennek oka részben a támogatás alacsony összege, mely vemhes kocasüldőnként, darabonként ötezer forintot jelent, részben a szigorú minőségi és állategészségügyi követelmény. Én döntőnek elsősorban a vágósertések igen alacsony termelői árát és a seréstartás magas költségszintjét tartom. Arról nem is szólva, hogy az átvétel után csak több héttel, sőt hónappal fizetik ki a termelőknek a leadott állatok árát. — Ez sajnos nem mai probléma, hiszen az olvasók is hallgatnak olyan híreket, miszerint a piacon nemhogy eladták volna a kurtafarkút, hanem azt haza kellett szállítani, vagy áron alul továbbadni. — A sertéságazatban az átvételi, fizetési, illetve az árproblémák miatt egyre inkább az önellátásra való törekvés jellemző. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vidéken, falvakban élő állattenyésztők a saját részükre meghízlalják a sertéseket, de később a városi lakosság húsellátása problematikus lehet. A tenyésztés fejlesztését illetően a gondok ellenére elsősorban a minőségjavítására kell törekednünk. Sajnos, e vonatkozásban kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók. Gondolok például arra, hogy több mezőgazdasági szövetkezét sertéstörzsállományát felszámolta, illetve a létszámot jelentősen csökkentette. Ez a leírtakon túl a tenyésztői munka, a minőség el nem ismertségéből is adódott. A negatív jelenségek mellett azonban azt is el kell mondani, hogy számos intézkedés történt a tenyésztői kedv visszaállítására. — Mit tudhatunk a juhokról? — Az anyajuhágazat minőségi fejlesztésére darabonkénti háromezer forintos támogatási összeget a tenyésztők szintén kevésnek tartják. Ezen összeg igénybevételi lehetősége erősen korlátozott, hiszen a megyében csupán egyetlen tenyészet állít elő a rendelet követelményeinek megfelelő tenyészállatokat. így a támogatást sem saját tenyészetből, sem a megyén belüli vásárlásból nem tudják a gazdaságok vagy gazdák igénybe venni. — Az eddigieket összegezve SzabolcsSzatmár-Bereg megyében terjre, tejtermékekre valamint marhahúsra, sertés és juh húsra a jelenleginél nagyobb fogyasztói, feldolgozói igény van. A tej- és hús- feldolgozói kapacitás adott. Ennek kihasználása azonban nem kielégítő. A megye szatmár-beregi táján és folyóik mentén (Tisza, Szamos) a szarvasmarha és a juh tenyésztésére jó adottságok vannak. E térségek nagy részén a talajviszonyok jórészt csak gyeptermesztésre alkalmasak. Ezért a szóban forgó területeken indokolt lenne a kérődzők jelenleginél nagyobb mértékű támogatása. A támogatások odaítélésénél e fontos szempontot nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Reméljük, hogy a szigorú követelmények mellett tenyésztésbe állított vemhes üszők, kocasüldők, illetve jerke-toklyó hozzájárulnak a megye állattenyészésének minőségi fejlesztéséhez, a termék termelés növeléséhez, és elősegítik az egyre inkább sürgető, és szükséges tenyésztői munka megbecsülését, a minőség oly régen hirdetett előtérbe állítását, a piacgazdaság kialakulását, az állattenyésztőknek számításuk megtalálását, munkájuk elismerését. Herczku Tünde Híres báloknak adott otthont KOMLÓDTÓTFALUN HIÁNYZIK A HÍD Csorvási Gábor Az ódon falakról már réges-régen lepergett a vakolat, a csupaszon elővillanó színtelen téglákat csak itt-ott rejti el jótékonyan az akrobata ügyességével megkapaszkodó repkény. Az üvegtelen ablakok, a széllel és betolakodókkal dacoló ajtók, és az égnek dologtalanul emelkedő csonka kémények, akár Csipkerózsika álmát is őrizhetnék.'-Pedig-azr egykoron oly híres Becski kúria nem volt mindig ilyen elhagyatott és elhanyagolt. Gyönyörűen feldíszített termei híres báloknak adtak otthont, ahol csakúgy hemzsegtek a vendégek. Ma azonban magányosan áll Komlódtótfalu közepén, s csak az enyészet rontó kezének nyoma mutatkozik rajta.- De szép volt pedig, istenem - sajnálkozik Csorvási Gábor, a község idős polgármestere. Olyan régóta áll már így kiszolgáltatva az emberiség vandalizmusának! A régi téeszek idejében lett a sorsa megpecsételve, azok aztán nem törődtek vele. Hagyták hagy rohadjon szét az egész. Talán azt sem vették volna észre, ha a fejükre szakad. Aztán jól megijedtek, amikor is az állambácsinak el kellett volna számolni a dolgok menetéről, mert a pusztuláson kívül mást nem tudtak volna felmutatni. Ezért inkább felgyújtották, hogy porig égjen, s eltüntesse azt a sok piszkosságot.- „Eredményesnek" bizonyult ténykedésük, nem sok maradt a kúriából...-Az ám! Ráadásul büntetlenül megúszták. A rendőrség csak olyan tessék-lássék módon nyomozott a tettesek után, s nem tehettem ellene semmit, mert kisembernek számítottam még akkor.- Most azonban felújíttathatná az önkormányzat.:. n ‘ ■ " - >! ' i- Már régen nem a miénk, lemondtunk róla az államkincstár javára. Azok meg odaadták az „Örökségünk őrei”-nek. Persze pénzük nincs a felújítására. De hát honnan is lenne, 50 millió forintjuk. Pedig nagyon szép kis panziót lehetne belőle kialakítani.- Nem szeretném megsérteni Gabi bácsit, de mégis, ki jönne ide az isten háta mögé, ahol hatalmas kerülőt kell megtenni ahhoz, hogy eljussunk a legelső városig? A híd kilométerekre van innen, Csenger pedig még messzebb.- Igen a híd az oka mindennek! A régi hidat lebontották 1983-ban, mert a párt érdekei úgy kívánták. Ugyanis a falu kiváló vadászóhelynek számított. Arra persze nem gondoltak, hogy mi ezután hogyan fogunk közlekedni. Igaz nekik az lett volna az érdekük, hogy mi eltakarodjunk innen mindnyájan. Mindent megtettek ennek érdekében, és a fiatalokat sikerült is elűzni. Régen 1500 lakosa is volt a falunak, ma meg már százan sem élünk itt. Pedig van telefonunk, van gáz- és vízhálózatunk, csak éppen hidunk nincs... Éppen most várunk egy győri mérnököt, hogy felmérje és szemrevételezze a terepet. Azt ígérte, ha megvannak a régi híd paramétere, akkor százezer forintért elkészíti nekünk a terveket. Ugyanezt a megyeszékhelyen milliónkéiul vállalták volna. Ha meglenne végre a terv, elkezdhetnénk az építést.- Ahhoz azonban nagyon sok pénz kell...- Az anyagiakra nem lenne gondunk, mert a megye, a belügyminisztérium és a területfejlesztési minisztérium 25 millió forinttal támogatná az ügyet, és a közlekedési tárca is adna 50 milliót.-Attól, hogy van híd, még nem lesz jobb itt az élet. Nem fog hirtelen mindenki visz- szaköltözni...- Mindenki nem is, de már sokan jelezték, hogy szívesen építkeznének ide. Ráadásul az üdülőfalu tervét is megvalósíthatnánk végre. Nagyon régóta várunk már rá. Az végre igazan fellendítené itt az életet. De hát ki tudja, mikor lesz belőle valami is. Mi várunk türelmesen, talán az új kormány és Baja Ferenc miniszter úr végre szívügyének tekinti majd a dolgot. S ha nem??? Úri Mariann
