Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-21 / 102. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 1994. július 21., csütörtök UJ KELET Minisztériumi értekezlet A jog nem lehet a politika puszta eszköze, és ezt elsősorban az Igazságügyi Minisztériumban illik tudni, valamint képviselni. Ezt dr. Vastagh Pál, az új igazságügyminiszter mondta a szerdán megtartott minisztériumi értekezleten, amelyen először találkozott munkatársaival. A szocialista párti miniszter bemutatta a tárca új vezető munkatársait: dr. Csiha Judit (MSZP) politikai államtitkárt, dr. Konkoly Csaba helyettes államtitkárt, dr. Szeleczki Ida kabinetfőnököt, Rusznákné dr. Demeter Jüdítőt, a miniszteri titkárság vezetőjét, valamint dr. Lakatos Lászlót, aki az alkotmányelőkészítést koordinálja majd. Lotz Károly sajtótájékoztatója A magyar gazdaság fejlődésében elsődleges szerep jut az infrastruktúra modernizációjának - mondta Lotz Károly közlekedési, hírközlési miniszter szerdai sajtótájékoztatóján, melyen megerősítette: nem kíván politikai tisztogatást végrehajtani a minisztériumban, kizárólag szakmai szempontok szerint fog tevékenykedni. Az ÉT munkavállalói oldalának egyeztetése A gazdasági szociális megállapodás részeként az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala nem tartja elfogadhatónak a reálbérek csökkenését, és a bérkiáramlás visszaszorítását. Többek között erről volt szó az oldal szerdai egyeztetésén, melyet Kosda Béla, a munkavállalói oldal soros elnöke ismertetett az MTI-vel. Munkaadói Kerekasztal A Munkaadói Kerekasztal támogatja a kormány azon gazdaságpolitikai törekvését, hogy az egyensúly megteremtését a gazdasági növekedés feltételeinek létrehozásával kívánja összekapcsolni - hangsúlyozza a munkaadói érdekképviseleti szervezetek testületének állásfoglalása. A paktum fontos része a bérnövekedésről szóló megállapodás, amellyel kapcsolatban a munkaadók azt az álláspontot képviselik, hogy a hatékonysághoz és a termelékenységhez kapcsolt bérnövekedés támogatható. Kormánydöntés az OTSH felügyeletéről A kormány július 19-ei ülésén - napirenden kívül - Gallov Rezső, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke felajánlotta lemondását, amit a testület nem fogadott el. Döntés született viszont arról, hogy az OTSH felügyeletét továbbra is a belügyminiszter látja el. Felmentés, kinevezés Dr. Kovács Pál népjóléti miniszter július 20-i hatállyal Lakner Zoltán helyettes államtitkárt állásából felmentette, és egyidejűleg dr. Bíró Boldizsárt helyettes államtitkárrá nevezte ki. Megerősítették Somogyi Ferenc jelölését Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdai ülésén egyhangúlag támogatta Somogyi Ferenc jelölését a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkári tisztére. Az alkotmányos eljárásnak megfelelően az államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki. A jelölt - aki karrierdiplomataként 1991-ig már betöltötte a külügyi tárca köz- igazgatási államtitkári tisztét - meghallgatásán hangoztatta: a kormány külpolitikai programját teljes mértékben vállalhatónak tartja. Somogyi Ferenc szerint az ország előtt álló legfontosabb feladat a modernizáció, az „európaizáció”. A közigazgatási államtitkári poszt várományosa e célok megvalósítása érdekében a hatékony, profi szakmai munkára helyezi a hangsúlyt. A Magyar Agrárkamara közgyűlése Állandó együttműködést ígért Lakos László földművelésügyi miniszter a kormány nevében az agrárkamarákkal, az érdekképviseleti szervezetekkel és az ellenzéki pártokkal a Magyar Agrárkamara szerdán Budapesten tartott közgyűlésén. A miniszter szerint adottságai révén a mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú tényezője lehet az ország gazdasági válságból való kitörésének. Reményét fejezte ki, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek stabilizálódnak. Ugyanakkor a tárca segíteni kívánja a nagy farmok létrejöttét és a középparaszti gazdaságok megerősítését is. Kiemelten fontosnak mondta az úgynevezett integrációs piacszabályozás kialakítását az alapanyagtermelők, a feldolgozók és a kereskedők között mégpedig azzal a céllal, hogy az alapanyag-termelők ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben. Úgy vélekedett: a tulajdoni struktúra ismételten átalakul, ám a magántulajdon dominanciája továbbra is megmarad. Csúszópénz a vezérigazgatónak? A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója határozottan cáfolja azokat a sajtóban is szárnyra kapott feltételezéseket, amelyek szerint a büntetőeljárás alatt álló Technomark cégtől különböző csúszópénz jellegű ellátásban részesült volna. Az MT1- nek adott szerdai nyilatkozatában leszögezte: a kft.-ből 1989-ben, szabályos körülmények között, egyszázalékos üzletrészt vásárolt a Fővárosi Vízművek. Ennek alapján két, korábban évek óta sem üzemi, sem más építési célra nem használt, illetve nem is alkalmas területet apportként a kft.-be vittek. A 65 millió forintra becsült terület fejében a vízművek évente 14 millió forintos adózott eredményre számíthatott. A cég azonban már évek óta nem fizet osztalékot. Az MDF-frakció véleménye A gazdasági átmenet óriási és még jórészt feltáratlan költségekkel jár - hangzott el az MDF gazdasági kabinetjének szerdai sajtótájékoztatóján. A frakció mellett működő szakmai műhely képviselői-Bogár László és Bogárdi Zoltán - elsősorban az új kormányprogram gazdasági fejezeteit taglalva elmondták: az új kabinetnek számolnia kell azzal, hogy az átalakítás költségei, a lakosságra háruló terhek sokkalta nagyobbak annál, mint amit 1989-90 táján prognosztizálni lehetett. Douglas Hogg a Külügyi Bizottságnál A magyar külpolitika főbb törekvéseinek hármas vonulata változatlan marad az új kormánykoalíció hivatalba lépésével. Némi hangsúlyeltolódás csak abban tapasztalható, hogy az új kormány egyformán fontosnak tartja az euro-atlanti integrációt, a szomszédokhoz fűződő jó viszonyt és a határon túl élő magyar kisebbség jogvédelmét. Ezt erősítette meg Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, amikor szerdán megbeszélést folytatott Douglas Hogg hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó brit államminiszterrel. Az OKISZ a kormányprogramról A Magyar Iparszövetség (OKISZ) üdvözli, hogy az új kormány programja beruházás-, felhalmozás- és megtakarítás-centrikus, azonban hiányolja a dokumentumból a konkrét feladatmeghatározásokat. Az OKISZ kormányprogrammal kapcsolatos észrevételeit szerdán sajtótájékoztatón ismertette Sümeghy Csaba, az érdekvédelmi szervezet elnöke. A szövetség azt várja az új kormánytól, hogy áttekinthető, kiszámítható gazdaság- politikai eszköztárat alakítson ki, amelyben a szabályok nem keresztezik egymást, és világos a feladatok fontossági sorrendje. Az OKISZ az adórendszerrel kapcsolatban szükségesnek tartja a minimáladó eltörlését, a szövetkezeti üzletrészekre vonatkozó befektetési kedvezmény kiterjesztését, a természetbeni juttatások adóterheinek eltörlését. Az áfára vonatkozóan egyrészt a Közös Piac által ajánlott mértékekhez való közelítést - az áfa csökkentését - tartják szükségesnek. Másrészt az alanyi adómentesség értékhatárát két-háromszorosára kellene emelni az OKISZ szerint. A program iparpolitikai fejezetéhez a szervezet hozzáfűzi: a hazai piac védelmében az import vámtételek nagyobb differenciálására van szükség. Javasolják a vállalkozók számára is érzékelhető exportösztönzési rendszer kialakítását. A foglalkoztatáspolitikai fejezet elnagyolt - véli az OKISZ. Sümeghy Csaba bejelentette: az OKISZ kezdeményezi a munkaadói érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érdek- képviseleti törvény kidolgozását. A javaslatot önálló képviselői indítványként az OKISZ elnöke terjeszti majd a parlament elé. „Idegen tárgy" a zsilipkapu alatt? Médiumvezetők Gönc: Árpád köztársasági elnök szerdán reggel hivatalában fogadta a Magyar Televízió érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteinek hat képviselőjét: Benda Lászlót, Czető Bernát Lászlót, Dobos Menyhértet, Kékessi Zsoltot, Sárközy Erikát és Szegvári Katalint. A csaknem egyórás megbeszélés után Benda László az MTI-nek elmondta: a tévé jelenlévő szakmai és érdekvédelmi, érdek- képviseleti szervezeteinek nevében megerősítették korábbi álláspontjukat: miszerint a tévé élére jelölt elnök és alelnök személyének kinevezését támogatják. A tárgyalás során azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy az intézményen belüli béke megteremtése és a valós köz- szolgálati tevékenység mielőbbi megindítása érdekében mihamarabb írja alá a kinevezéseket. Benda László mindehhez hozzátette: a köztársasági elnökkel szót váltottak a Magyar Televízióban uralkodó állapotokról is. Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője szerdán arról tájékoztatta az MTl-t, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán megkapta a miniszterelnöktől a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó kinevezési előterjesztést, egyben mellékelte a miniszterelnök Hankiss Elemér tévéelnök és Gombár Csaba rádióelnök felmentésére irányuló előterjesztést is. Az államfő az alkotmányban biztosított jogával élve döntését ésszerű határidőn belül hozza meg hangsúlyozta a szóvivő. Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán a miniszterelnök előterjesztésére aláírta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőinek kinevezését - tájékoztatta a távirati irodát az elnöki sajtóiroda. Az eskütételre a Parlament Nándorfehérvári termében került sor szerda délután fél ötkor. Népjóléti vezetők A magyar sajtó szociálpolitikával, egészségüggyel foglalkozó munkatársaival találkozott szerdán Budapesten a Népjóléti Minisztérium új vezetése. Kovács Pál miniszter, valamint Kökény Mihály politikai, Harsányi László megbízott közigazgatási államtitkár ésBíró Boldizsár államtitkár-helyettes beszámolt az új „vezérkar” előtt álló feladatokról, és aktuális kérdésekre válaszolt. A tárca elmúlt pénteken kinevezett vezetője szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a szakterület súlya, elfogadottsága ne csak a közéletben, de a parlamentben és a kormányon belül is megváltozzék-mondta Kovács Pál. Hozzátette: kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló szűkös források elosztása továbbra is a különböző szakterületek közötti harc eredménye lesz, el kell érni, hogy az egészségügyre fordított kiadások legalább kövessék az inflációt. ________________ A bősi erőmű bal oldali zsilipkamrájának kapujával történt márciusi balesetet vizsgáló bizottság egyik szakértője szerint „nem zárható ki, hogy a kapu összeroppanását egy idegen tárgy okozta” - írja a Národná Obroda szerdai száma. A bizottság egy meg nem nevezett szakértője ezt állítólag az után jelentette ki, hogy hétfőn sikerült leszivattyúzni a vizet a kapu körül kialakított mesterséges medencéből, ahol még mindig tart a lerakódott iszap eltávolítása. Jozef Oblozinsky, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóhelyettese ugyancsak a szerdai Národná Obrodában úgy vélekedett, hogy „az első benyomásokból még nem lehet végA kormány már szeptemberben az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a médiatörvény-javaslatot, ám a jogi szabályozás megszületéséig a kabinet fellőssége, hogy miként működik a köz- szolgálati rádió és televízió - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök - kormányfői tisztségében - első nagyobb lélegzetű televíziós interjújában a Nap TV szerdai adásában. Horn Gyula mindezt arra a kérdésre reflektálva mondotta, hogy személy szerint érez-e felelősséget a médiumvezetőkről folytatott hatpárti egyeztetés eredménytelenségéért. A miniszterelnök egyértelművé tette: a kormánypártok etikai alapon konzultáltak az ellenzékkel a médium vezetők személyéről, hiszen ez egyébként nem lett volna kötelességük. Arra vonatkozóan, hogy már az egyeztetés közben megszületett a kinevezési előterjesztés, Horn Gyula leszögezte: ő maga úgy értesült, hogy az egyeztető tárgyalások eredménytelenül zárultak, és amikor aláírta az előterjesztést valóban nem volt szó a konszenzuskereső konzultáció további folytatásáról. Megítélése szerint ebben a helyzetben mindenképpen lépnie kellett, annak érdekében, hogy az illetékes kulturális bizottság még a törvényhozás nyári szünete előtt meghallgathassa a médiumvezető-jelölteket, és így a két intézmény ne maradjon újabb hónapokra elnökök nélkül. A miniszterelnök cáfolta egyúttal, hogy pártszempontok játszottak volna közre a médiumvezetők kiválasztásánál. Példaként említette a Magyar Távirati Irodát, amely - mint mondotta - jól működik, s így nem kell azzal sem foglalkozni, hogy vezetője annak idején az MDF-hez kötődött. A közszolgálati médiumok élén történt személycserék révén az interjúban szóba került az államapparátusban, a köztisztviselői karban zajló váltás is. Ezzel összefüggésben a kormányfő határozottan cáfolta, hogy bármiféle paktumot vagy megegyezést kötöttek volna az előző miniszterelnökkel, Boross Péterrel a vezetőváltásokról és felmentésekről.. Horn Gyula utalt rá, hogy a Boross Péterrel folytatott konzultációk során egyedül Nahlik Gábor, korábbi televíziós alelnök felmentése került szóba. A Magyar Nemzeti Bank elnökének esetleges, és a kormányfő által kívánatosnak is tartott [távozásával kapcsolatosain Hóm Gyula ső következtetéseket levonni”, és helytelen lenne az ügyet „túldramatizálni”. A balesetet okozó „idegen kéz” lehetőségét azonban Oblozinsky sem zárta ki. Szerinte: ha a zsilipkapu alá valamilyen idegen tárgy került, akkor „az egyedül hajóról vagy könnyűbúvár” révén kerülhetett oda. Kizárta azt a lehetőséget, hogy egy nagyobb tárgyat a kapu fölött áthaladó hídról, tehát a szárazföldről bárki be tudna juttatni a zsilipkapu alá. A Národná Obroda értesüléseiből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy valóban találtak-e a kapu alatt valamit, s ha igen, akkor mit. úgy nyilatkozott: nem politikai, hanem szakmai kifogásai vannak Bőd Péter Ákos tevékenységével kapcsolatban. Mint mondotta: a koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel egyetértésben a szocialisták másfajta pénzügyi politikát kívánnak érvényesíteni, s ennek jegyében ismét Surányi Györgyöt, a korábbi bankvezért látnák szívesen az MNB élén. Horn Gyula megemlítette: Bőd Péter Ákosnak nagyköveti pozíciót ajánlottak fel, ám az MNB elnöke ezt elhárította, arra hivatkozva, hogy mérlegeli további bankelnöki működése lehetőségeit, összevetve azt a kormányprogramban rögzített célkitűzésekkel. A kormányfő ennek kapcsán megjegyezte: ő maga minden bizonnyal felállna egy hasonló szituációban, azaz, ha egyértelmű jelzést kapna arra, hogy nem kívánnak vele együtt dolgozni. A Magyar Nemzeti Bankkal összefüggésben, ám már a kormány pénzügyi politikáját érintve szóba került az esetleges forintleértékelés, azaz a forint nagyobb mértékű, 8-10 százalékos devalválásával kalkuláló pénzpiaci várakozás. Horn Gyula ezt kommentálva leszögezte: a kormány első ülésén nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A miniszterelnök légből kapottnak nevezte a nagymértékű leértékelésre vonatkozó híreket, ám egyúttal utalt arra, hogy az illetékes kormányzati szervek - amennyiben szükségesnek látják - megteszik a kellő intézkedéseket a forint árfolyamának korrekciójára. Külpolitikai kérdésekre térve a kormányfő - bonni villámlátogatását is megemlítve - hangsúlyozta: szeretné, ha 1996-ban, de legkésőbb 1997-ben megkezdődnének a konkrét tárgyalások hazánk Európai Unió-beli tagságáról. Úgy vélte: mindez azért is fontos, mert így tervezhető üteme, menetrendje lenne a csatlakozásnak. A kormányprogramban is részletezett alapszerződésekkel, valamint a szomszédos országokkal, elsősorban Szlovákiával és Romániával kialakítandó kapcsolatokkal összefüggésben Horn Gyula azon az állásponton volt: elsősorban a magyar kisebbség látja kárát annak, ha a többségi nemzettel nem rendezettek a viszonyok. . ' Horn-interjú a Nap-TV-ben
