Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-21 / 102. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. július 21., csütörtök 3 Az országos terv 4500 kilométer Kétkerekűvel a megyében Győrben az Alpok-Adria kerék­párúinak elkészült egy újabb szakasza. A Rába-parti város határától a Győr- faluig vezető 2,5 kilométer hosszú kerékpárút 13,5 millió forintba került. Az Alpok-Adria Munkaközösség sza­kemberei fontosnak tartják, hogy a ge­rinchálózat mellett belterületi utak is létesüljenek, e nélkül ugyanis nem vál­hat igazán népszerűvé a biciklizés. En­nek apropójából megyénk helyzetéről érdeklődtünk. Hisz a bővítések azért is indokoltak, mert nagyon sok település életében a helyváltoztatás eszköze a kerékpár. — Tavaly elkészült egy országos kerékpárút-hálózat fejlesztési tervezet. Ez a 4500 kilométeres, kerekezők számára alkalmas burkolat általában a legfontosabb főutak mentén lenne. Ami megyénkre vonatkozóan nagyon érde­kes és támogatandó ötlet, hogy a fejlesz­tés a Tisza árvédelmi területén épülne ki — mondja Berecz István, a nyíregy­házi közúti igazgatóság forgalomosztá­lyozás csoportvezetője. így a környék egyre látogatottabb tájain a kerékpár­turizmus is fellendülne. Másrészt ezek a nagyon forgalmas, balesetveszélyes utak tehermentesítve lennének. — A hálózatban mely nagyobb települések szerepelnek? — Borsod megyéből a 38-as főúton Tokaj-Rakamaz irányából érkezne egy út Nyíregyházára, Debrecen felől pedig Hajdúhadházról. A megyei térképen szerepel még Nagykálló-Nyírbátor, Mátészalka-Fehérgyarmat-Tivadar, ami bekapcsolódik az árvédelmi töltés­be, s így vezet Vásárosnaményba. In­nen északi irányban Záhonyt, dél felé fordulva pedig Dombrádot érinti a ter­vezet. Ezenkívül az igazgatóság java­sol egy átkötő utat Vásárosnamény- Nyíregyháza között, és egyet Kisvárda- Baktálórántháza irányában. — A tervezetből mikor várható kivi­telezés? — Egyelőre ezt az országgyűlés elé terjesztettük fel, de a hálózat egy-egy pici szeletét hozza az az öt település, mely — pályázati úton — a KHVM döntése alapján támogatást kapott. En­nek köszönhetően Vaján 5300 méternyi kerékpárút épül, mely Őr és Jármi községek felé húzódik. Porcsalmán nyár közepére készül el egy 1,5 kilométeres szakasz. A Csengerből kivezető út korszerűsítésével egyidőben bicikliút is épül. A máriapócsi búcsúba igyekvők haladását segíti elő a Pócspetriből in­duló 2370 méteres betoncsík. A tisza- kóródi 1,5 kilométeres szakasz az uk­rán-magyar határt alkotó Tisza-töltésig vezet. — Általában milyen helyzetű tele­pülések adják be pályázataikat? — Az igazgatóság jelenlegi útháló­zata 2086 kilométer, melyből 779 kilo­méter az átkelési szakasz. Tapasztala­taink szerint azok az önkormányzatok adnak be pályázatot, ahol a járda kér­dése sincs megoldva, s így a gyalogos- és kerékpáros forgalom is a közúton történik. A fenti adatból kitűnik, hogy a gond az átkelési szakaszon van. Ez an­nak köszönhető, hogy az önkormány­zatok szívesebben áldoznak arra, hogy a települések belterületén legyen kerék­párút, viszont általában vitatott, hogy ki finanszírozza a beruházást a két tele­pülés között. Tóth Katalin A könyvtár nyáron A megyei könyvtár nyári látogatottsága - hasonlóan az utóbbi évekhez - csökken. Ennek megfelelően a nyitvatartási ideje is rövidebb: naponta 9-17 óráig várja az olvasókat. Az év többi hónapjaiban napon­ta 600-900 ember fordul meg itt. Csúcs­időnek tekinthető a vizsgaidőszak (ja­nuárjúnius), amikor a főiskolások elözön- lik a könyvtárunkat. Nyáron kevesebb diákkal találkozhatnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem olvasnak! Kölcsönöznek könyveket, csak elmaradnak a kötelező szakirodalmak kijegyzetelései. A nyári - napi átlagosan 300 - látogatók nagy hányadát teszik ki a nyugdíjasok, a kispénzű emberek. Sokaknak nem telik nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratok megvásárlására sem, ezért nap mint nap a könyvtárban ol­vassák el a legfris­sebb lapokat. Talál­kozhatunk olyan olvasókkal is, akik­nek nemcsak a pénz jelenti az akadályt, hanem az is, hogy egyes la­pok nem kaphatók a nyíregyházi új­ságárusoknál. A könyvtár éves költ­ségvetésből gazdál­kodik, s ez a keret csak kevés pél­dányszámú folyó­irat, szakirodalom, szépirodalom stb. megvásárlásához elegendő. A könyvkiadás most igen széles skálán mozog, válogatva gyűjtenek, törek­szenek úgy az is­meretterjesztő szakirodalomból, mint a szépiroda­lomból vásárolni, s ezzel is az igények kielégítésére törek­szenek. Farkas Zsuzsa A családok fele megélhetési gondokkal küzd Örök elégedetlen vagyok 1300 család él abban a községben, amelyet az átlagosak közé sorolnak. A közelmúltban nagy horderejű beru­házások történtek, és folyamatosan zajlanak a fejlesztések: utakat építettek, vezetik a gázt és készül a telefonközpont. Kállósemjén a fejlődő község pédaképe. Lipcsei Miklós polgármester: — Mi is kihasználtuk a beruházási le­hetőségeket, és rengeteget pályáztunk. így volt korábban egy összesen ötmilliós út- beruházásunk, de még most is csak 70 százalék a kőút. Tavaly adtuk át a gázt, aminek most fejezzük be a hatodik ütemét, és azon ritkák közé tartozunk, akik ehhez hozzákapcsolták a telefonvonalakat is. Jelenleg az 1300 családnak 32 telefonja van, ebből éjszaka csupán hat működik, ezért feltétlenül szükséges volt ennek a megoldása. A hálózat már kiépült, ezer bekötési lehetőséggel. A központ 90 százalékos készültségben van, augusztus tizenötödikére kell átadni a MATAV-nak. Működő központ elvileg év végére várható. — Milyen a vízellátás? — Ivóvíz 3 tanyánkon nem volt eddig, de tavaly bevezettük oda is. Ez kb. 250 családot érintett, most már mindenki ihat- ja az éltető, tiszta vizet. Szennyvízcsator­na nem épült, mert a lakosság nem terhel­hető tovább. — A fölösleg, a szemét elhelyezése többnyire bonyolult és nehéz feladat. — Ez igaz, de már megoldottuk, Nagykállóval közösen létesítettünk az ot­tani Kristófkertben egy szeméttelepet, egy vállalkozó pedig hetente egyszer, szer­dánként, kukásautóval viszi a szemetet. — Nagy hangsúlyt fektetnek ezek szer­int a környezetvédelemre. — Fontosnak tartjuk a tisztaságot, jó levegőt. Pályázat útján egy parlagterüle­tet is hasznosítottunk, a volt Kállay-féle szőlős helyére 32 hektár erdőt tele­pítettünk. — Milyen a munkanélküliek helyzete, vannak lehetőségeik? — Az 1700 munkaképes korúból 300 munkanélküli segélyes és 150 fő kap jövedelempótló támogatást. Két nagyobb gazdálkodó-szervezet nemrég ment tönkre, így sem munkalehetőség, sem it­teni központú működőképes gazdasági egység nincsen. A családok több, mint fele napi megélhetési gondokkal küszködik. Éppen ezért az elkövetkezendő idő legégetőbb feladata a munkahelyteremtő beruházások megindítása. — Most hogyan tudják segíteni az em­bereket, és hogyan tudnak ők segíteni magukon? — Az állattartási kedv már korábban lelohadt, nem gazdaságos, legfeljebb sa­ját részre nevelnek egy-két jószágot. Egyetlen támogatási lehetőségünk, hogy az egészségügyi vagy özvegyi alapon rá­szorultak szociális étkeztetésben részesül­hetnek, amit az öregeknek, ihletve vidékre ki is hordunk. Ezen kívül van Semjénben egy 26 férőhelyes idősek klubja, de a több­séget itt is inkább az étkezés érdekli. — Ha valaki máshol dolgozik, biztosí­tott az átjárása? — Sajnos, a Volán és a MÁV egyre töb­bet foglalkozik a járatok megszüntetésé­vel, ami még inkább nehezítené a néhány ingázó dolgát. — A kisebb településekre azt mondják, olyan, mint egy nagy család. Vannak itt közös rendezvények Mikor és hol ta­lálkozhatnak a lakók? — Egyfajta zárkózottság tapasztalható a lakosság körében, a választásokon kevés az érdeklődő, egyre közömbösebbek az emberek. Persze rendszeresen tartunk falugyűlést október vagy november hónapban, ahol mindenki szólhat, el­mondhatja véleményét. —Az idei évre terveznek-e még nagyobb változtatást? — Idén már nem kezdünk nagy vállal­kozásba, célunk a megkezdett beruházá­sok befejezése, valamint a költségvetés végrehajtása, hogy az új testület tiszta lap­pal indulhasson. —Polgármester úr! Hogyan értékeli az eltelt időszakot, és jelölteti-e magát a következő választásokon? — A választásokon mindenképpen in­dulni akarok, az elmúlt évekhez hasonló beruházási programokkal. Ellenfeleim várhatóan lesznek (remélem, nem ellen­ségek), majd a lakosság választ. A véleményem? Kállósemjént az átlag­község kategóriába sorolnám. Általános örök elégedetlen típus vagyok, de azt gon­dolom, sok nagy dolgot vittünk véghez. Koroknai Edit Készül a várszínház Vízivárossá alakítják... színpada Szeregnyi László, a szervező Olyan ez, mint a szobrászkodás MARCIPÁN, TE ÉDES! A születésnapi zsúrokat nálunk a gye­rekek körében mindig nagy várakozások előzik meg. Ám nem az ajándékok, hanem az ünnepi sütemény izgatja őket. A sima csokitorta ideje nálunk már leáldozott. Puncsízű katicabogár, vaníliás gomba, vagy csokisüni köszönti az ünnepeltet. A kicsit enyhülő délutáni forgalom­ban a cukrászda egyik sarokasztalához ülünk le beszélgetni Károlyi Gabri­ellával, a „Marcipán” vezetőjével.- Mennyi sütemény készül naponta a konyhán?- Ez egy kicsit változó. Hétköznap és nyáron kevesebb fogy. hétvégeken vagy a téli napokon több. Ilyenkor a 38- 40 féle édességből négy-ötszáz szeletet „gyártunk”.- Hányán dolgoznak az üzemben?- Tizenhatan, gyakran még egész éjszaka is.- Honnan jött a figurás torták ötlete?- Pár évvel ezelőtt bejött egy hölgy a kisfiával, aki kijelentette, hogy ő egy „iga­zi” sünit akar a szülinapjára. Nem tudtam, mi fog kisülni belőle, de belevágtam. Azó­ta már több tucat egyedi figurát találtunk ki.- Volt már extra kívánság is?- Legkedvesebb vendégeink a Derko- vits utca elején lévő egyházi otthon lakói. Nekik mindig remek ötleteik vannak. Nem is olyan régen ausztrál vendégeik voltak. Akkor egy hímzett párnát rendeltek nálunk, természetesen tortából.- Hogyan készülnek a figurák?- Betöltjük a tortát, aztán késsel óva­tosan faragni kezdjük. Egy kicsit olyan ez, mint a szobrászkodás. Higgye el, hogy csak az első nehéz. Később már benne vannak a mozdulatok az ember kezében.- Menyasszonyi tortákból is igen széles a választék. Melyik volt eddig a legna­gyobb?- A tízemeletes. Ám a fiatal aráknak néha fantasztikus elképzeléseik vannak. Szeretem, ha a megrendelőnek van fantáziája. Akad, aki saját receptet hoz. Ha csak egy mód van rá, elkészítjük.- Itt készülnek a marcipánok is?- Egy részüket készen vásároljuk, a többit mi csináljuk. M;ír most neki le­het kezdeni a hétvégi torták díszeinek megformálásához.- Melyik volt a legkedvesebb tortá­ja?- Gondolkodnom kell egy kicsit... Talán amit egy intézeti kisfiúnak csinál­tam. O még sohasem kapott csomagot, ezért ilyen formájú lett az ünnepi sütemény. Nagy örömet okoztunk vele. Síkú Tímea

Next

/
Thumbnails
Contents