Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-20 / 101. szám

ÚJ KELET 1994. július 20., szerda Mi lesz veled egészségügy? Súlyproblémák Nagykállóban Az egészségügy — bármily fontos területe is életünknek — nem kapta meg az őt megillető helyet. A mai napig meg­oldásra vár a kórházak tűrhetetlen hely­zete. Sajnos megyénk sem kivétel ez alól. A lassan 100 éves Nagykállói Ideg- és Elmegyógyintézet patinás épületében Nagy Illés gazdasági igazgató fogad: — A nagykállói kórház sajátos hely­zetben van. Tulajdonképpen a miénk az egyetlen működő „nagyüzem” itt, Kallóban, a többi céget szinte mind felszámolták. Ezzel a munkahelyek megszűntek. Sajnos nekünk is vannak gondjaink, de vannak kórházak, ahol még ennél is rosszabb a helyzet. Jelen­leg az államtól 7 millió forint céltá­mogatást kapunk műszerállományunk fejlesztésére. Az elmúlt időben sokat ja­vult ebből a szempontból a helyzet. A diagnosztikai laborunk teljesen automa­tizált. Zárt vérvételi rendszerrel is ren­delkezünk, melynek segítsége könnyeb­ben elkerülhető a fertőzésveszély. Nem­sokára befejeződik a 25 darabból álló számítógéppark üzembehelyezése is. Nemrégiben pedig a Máltai Szere­tetszolgálattól kaptunk 120ágyat. Jelen­leg 530 ágyunk van és 450 betegünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szobák ne lennének zsúfoltak. Az épület jellege miatt azonban — hiszen eredetileg nem kórháznak készült — tökéletes megol­dás nem várható. Néhány részlegünkre azonban ráférne a felújítás, ilyen például a férfi idegosztály, a fizikoterápia és az idősek részlege. — Nem gondoltak-e részlegek priva­tizálására? — Megvallom, én nem vagyok en­nek a híve. A jelenlegi szabályzó­rendszerek mellett ez semmiképpen nem érné meg a kórháznak. Én inkább saját vezetésű, önelszámolási egysé­gekké alakítanám a részlegeket. — Étkeztetés terén a kórház tovább­ra is önellátó marad? — Gyümölcskerttel, fóliákkal, sőt sertésteleppel is rendelkezünk. Ál­talában terápiás betegeink foglalkoznak a növényekkel. Ez egyfajta munkaterá­pia számukra. — Igaz, hogy papír bútort is gyár­tanak? — Ugyancsak terápiás betegeink haj­togatják a keménypapírt, s csinos bú­torokat készítenek belőle. Nagy tétel­ben persze ne rendeljen tőlünk senki, mivel bizonytalan a gyártás a betegek állapota miatt. — Hogyan alakult a dolgozók hely­zete az utóbbi időben? — Elkészítettük az átsorolásokat, s a közalkalmazotti törvény szerint előírt minimálbéreket, amely 10500 forint he­lyett nálunk 8000 forintot jelent. Nagy feszültséget okoz, hogy a gazdasági­műszaki- és kisegítő állományú dolgo­zók nem részesültek fizetésemelésben. S nem történt meg a béremelésekhez tartozó változós bérek központi lefe­dezése sem. — S hogyan alakulnak az intézet működési kiadásai? — Ezt alapvetően a súlyszám hatá­rozza meg. Sajnos, a 92-es alapbázis szerint határozták meg ennek értékét. S az azóta bekövetkezett infláció és forintleértékelés keményen érint ben­nünket. A változás az OEP szerint ok­tóbertől várható. Juhász Gabriella Patikák heti váltásban Lehet, hogy eddig mindig a megfelelő időben jutott eszembe, hogy „jókor jut eszem­be!”, már az elfelejtett szunyogriasztó, gyógyszer vagy kontaktlencseoldat vétele. Sze­rencsére a Korona Szálló épületében nekem találták ki az éjszakai, illetve hétvégi ügyele­tet, s itt „Jobb későn, mint soha!” felkiáltással eddig mindig orvoslásra találtam feledékenységem miatt. Legutóbb azonban csak egy cetli fogadott: Ügyelet a Szent István u. 61. szám alatt. Szólnom kell azoknak, akikkel egy cipőben járunk, hogy a Gyógyszertári Központ tájékoztatása szerint ezentúl hetente váltja egymást a város négy patikája. Minden hónap első hetében a Korona Szálló, a másodikban a már em­lített Szent Erzsébet, a harmadikban a Rákóczi úti s az utolsó héten a Dózsa György utcai Főnix gyógyszerkereskedés található nyitva munkaidőn kívül. Aki mégis elfele­jtené a közös teherviselés miatti változást, az orvosi ügyeleteken olvasgassa el a pa­pírokat, mert azok utat mutatnak a nyitott patikaajtók felé. Herczku Tünde Földéhség étvágycsökkentő felebbezésekkel Július 15-én küldött jelentést a folyamat­ban lévő földalapkijelölési határozatokról az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére a megyei kárrendezési hi­vatal. Az átirat megküldését az tette in­dokolttá, hogy az országban már csak hat­vannégy településen nem történt meg a földalapok elkülönítése, miatta nem lehetett ezeken a helyek­en földárverést tartani, részaránytulajdont vissza­adni. Megyénk tizenegy települését érinti ez a probléma, amely közül kilencben még évekig tarthat ez az állapot, ha a szándékos időhúzással taktikázók nem változtat­nak magatartásukon. A részletekről tájékoztatott Molnár Gábor, a megyei kárrendezési hivatal hely­ettes vezetője. —A törvényi előírások szerint 1992. áprilisáig kellett volna minden szö­vetkezetnek benyújtani a földalap-elkülönítési ter­vet. Ezt a megyében lévő téeszek döntő többsége megtette, és azokon a helyeken már vissza is kapta saját földjét, aki arra igényt tartott. Négy téesz tizene­gy településén azonban késik a részarány­tulajdonok kiadása, eddig elmaradt a lic­itálás a tulajdon megszerzésére. — Melyek ezek a települések? — Ezt nem lehet csak egyszerűen fel­sorolni, mert ahány problémás szövet­kezet, annyiféle sajátos gond. Vegyük talán legelsőként a penyigei téeszt a hozzá tartozó két településsel, Kömörővel és Mánddal. Itt többszörös törvénysértés történt a szövetkezet részéről, amit felszólításaink, bírósági döntések ellenére nem korrigáltak, hanem minden lehetsé­ges döntést megfellebbeztek. Jelenleg ott tartunk, hogy a május 15-ig esedékes határidőre sem készítették el a jogszabá­lyi előírásoknak megfelelő tervezetet. amit elfogadhatatlansága miatt ismét meg­fellebbeztek. Amikor pedig végül mégis elkészült ismét számos jogszabályt sértett. Emiatt visszaadták, és kértük: a törvény­nek megfelelően készítsék el. Ezt a dön- tésükete a téesz ismét megfellebbezte. A másik különleges eset a Mátészalka, Kocsord, Opályi közös szövetkezet, ame­ly esetben a kocsordiak sérelmezik, hogy területükből a mátészalkai határhoz csa­toltak négyezemyolcszáz aranykoronát. A Szamossályi, Hermánszeg, és a Sza- mosújlak, Gyügye, Cégénydányád közös szövetkezeteknél a valamikori falusi legelő birtoklása miatt van a nézeteltérés. Sza­mossályi és Cégénydányád elfogadta a hatósági kijelölést, ezeken a, helyeken még a nyáron megtörténik a földárverés.-1 többi településen mikor várható ez? — Bonyolult lenne el­mondanom, hogy milyen jogorvoslati szakaszokra van lehetőség, ezért az ért­hetőség kedvéért azt mon­dom, ha az időhúzásban vétkesek nem hagyják abba felesleges taktikázá­sukat, akkor akár két év is eltelhet, amíg az említett kilenc településen sajátját visszakapja a földműves. — Ez milyen következ­ményekkel járhat? — Nem az én felada­tom ezt megmondani, de az máris látszik, hogy az itt jogos tulajdonukra vá­rók kimaradtak egy sor kedvezményből, amivel gazdálkodásukat elindít­hatták volna. A felhalmo­zott kárpótlási jegyekkel rendelkezők licitáláskor megrohanják ezeket a településeket, és félő, hogy az ott élők nem jutnak földhöz. Egyszer úgyis elgondolkodnak az em­berek, hogy ki volt az oka annak, hogy nem vehettek kedvezményesen gépet, ellic­itálták alóluk a földet, ezért sokkal okos­abb lenne, ha a felesleges fellebbezésektől mindenkit megkímélnének, mert a jogsz­abályokat úgysem léphetik át, de csökk­enthetnék azt a hátrányt, amit már eddig is okoztak mások boldogulásával játsza­dozó, meggondolatlan emberek. Aradi Balogh Attila Főhet a feje a ga/.daknak!... Into: Fekete Tibor Marketingképzés Naményban A vásárosnaményi Ipari Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola jól példázza azt az erőfeszítést, tenniakarást, melyei el szeretnék érni. hogy mind jobban megfeleljenek a jelenkor "kihívásainak. Az eddig is számtalan szakmai sikert elért iskola most újból bizonyított. Az intézmény a Munkügyi Minisztérium Ifjúsági Programirodája által meghirdetett „világ­banki ifjúsági szakképzési program”-hoz nyújtott be pályáza­tot, és azt sikeresen elnyerte. így az 1994/95 tanévben osztályt indíthatnak a kereskedelem/marketing szakcsoportban. A képzés célja többek közt hozzásegíteni a fiatalokat ahhoz, hogy megért­sék a piac által ösztönzött gazdaságok fontosságát, a vállalkozá­sok szerepét a világgazdaságban, és ösztönözzék őket bizonyos etikai szabályok betartására az üzleti életben. Az 1000-1100 fő tanulót számláló iskola céljai közt szerepel az is, hogy a kikerü­lő gyermekek elhelyezkedését megteremtsék, és elősegítsék az új marketingképzéssel. Bereg fővárosa szinte a leghátrányosabb helyzetű térsége a megyének, ezért méltán lehet büszke ágy az iskola, mint a város a sikerre, Szabóné Kutasi Magdolna Mi a véleménye az új gyesről? Alig kezdte el tevékenységét az új par­lament és kormány, máris azt találgatják az emberek: tiszteletben tartják-e az elmúlt négy év törvényalkotó munkáját? A legújabb hír, hogy öszevonják a gy­ermekgondozási díjat, és a gyermekgon­dozási segélyt. Az ellátásban érdekelt szü­lők egy részének véleményét kérdeztük a beharangozott változtatásról. — Egyedül nevelem a hatéves és a négyhónapos lányomat — állt meg pár percre a gyerekeket sétáltató Matejkó Eni­kő. — Nem tudom mit találnak ki, de a gyed megszüntetése sok anyának büntetés len­ne, mert az magasabb öszszeg a gyesnél. Inkább a gyes emelésén kellene gondol­kozni, mert a bébiétel és a tápszer egyedül havi háromezer forint­ba kerül. — Elég veszélyes elképzelés, amit az új kormány akar, ha a tévé által bemondott hír igaz. — mondja a gyerekeknek vásárló Kiss Imre. — Nem tu­dom, hova jut ez az ország, ha a magyar nemzet szaporodását is pénzügyi spe­kulációval szabá- (.arai lyozzák. — Még nem sokat tudok az egész vál­toztatásról — csodálkozott Garai Bélámé —, de az biztos, hogy a gyed jó volt, mert a kereset arányában kapták a nők, és sok asszonynak ^z kedvezett, mert fizetése hetvenöt százaléka elég elviselhető tá­mogatás volt. Látja, rosszabb vagyok mint a kormány, mert múlt időben beszélek róla, pedig még csak kiszivárogtatott hír. Az első gyerek után is keveset kaptam, de lehet most megint rosszul járok, pedig egy csomag papírpelenka kilencszáz forint. — Szerintem a gyed a fontosabb, mert az több, és kétéves korig jár a gyerek után — érvelt Soltész Gabriella. Ráadásul most fizenhétezer forintot kapok, de a tervezett változtatás után ez kevesebb lenne. — Nekem is ugyanennyi a gyedem, mint a/ előttem nyilatkozó barátnőmnek — szólt a gyerekét csitítgató Mihálkóné Biri Ildikó. — Egyáltalán miért akarják össze­vonni a gyedet és a gyest, amikor az egy­ik kétéves korig jár, a . másik meg kétéves kortól hároméves ko­rig. Ilyen árak mel­lett azzal akar a kor­mány kedvet csinálni a szüléshez, hogy llclanc megszünteti azt, ami jó? — Hivatásomnál fogva nem politizálok — utasította el a kérdést az öt fiával városnézésen lévő Ősz András. — Rétközberencsen vagyok lelkész, a felesé­gem méltányossági gyesen van, mert csak jelképes keresettel rendelkezett. Ez a mo­stani támogatási rendszer tűrhető, bár a gy­ermekgondozási segély ötezerhétszáz forintos összege lehetne több. Ha ezt a Ősz András gyedesek rovására emelik, az elfogadhatat­lan. Ha valóban azt akarják, hogy állam- polgári jogon is járjon a gyed, ledolgozott munkaviszony nélkül, akkor lehet azoknak előnyös, akik a családi pótlékot sem a gye­rekre költik. Mindenesetre egy ilyen dön­téskor a nemzet, a család és a gyerek érde­két kell nézni, nem pedig pártpolitikai cé­lokat. Az is lehet, hogy ez csak egy fel­röppentett hír, és nem lesz belőle semmi. Aradi Balogh Attila Kelet felél Váci Mihály születésének 70. évfor­dulóján Kelet felől címmel új irodalmi folyóirat kerül az olvasók kezébe. A ki adványt, a költő nevét viselő irodalmi kör megbízásából, a Rím könyvkiadó hozta létre Madár János felelős szerkesztő ve­zetésével. A folyóirat megjelenését hosszú évek előzték meg. Talán nem árt, ha egy kicsit visszaforgatjuk az idő kerekét. 1977-ben megalakult a Szabolcs-Szat- már megyei írócsoport, mely az itt élő író­kat fogta össze. Ugyanebben az évben be­indult az irodalmi presszó is. 1981-et ír­tunk, amikor létrejött a Váci Mihály Iro­dalmi Kör, mely a költő szellemi tevé­kenységét fölvállalva, elkezdte az irodal­mi alkotótáborok szervezését,-önálló köte­lek és gyűjteményes könyvek kiadását. Elindították a Tiszta szívvel-sorozatot, melynek első köteteként Mester Attila: Hangulatlejtés című műve került az olva­sóközönség kezébe. Három évvel később. 1984 decemberében emléknapokat szer­veztek Váci Mihály 60. születésnapján. Ennek keretében felavatták Tiszaszalkán a Váci-szobrot, és Nyíregyházán a A jövő irgalmáért címmel válogatás jelent meg városunk szülöttétől. Átugorva pár évet, ismét a mánál vagyunk. Mivel a különféle művészeti ágak egymást feltételező tevékenysége is csak úgy tud fölerősödni, ha folyamatosan hírt adnak magukról, ez tette szükségessé a folyóirat megjelenését. Az ars poéti­kákkal, versekkel színesített füzetecske megszületésének, gondolom, sokan örül­nek majd. A kiadónak pedig az első szám megjelenése után a további sikereken kívül mást nem is nagyon kívánhatunk. kallosemjen utszéle: Néha az oszlop is kettétörik, a beton is beadja a derekát. Újat kellett felállítani. Állítólag negy­vennel ment az az ember, aki minden­nek az okozója volt. Azt mondta, elé ugrott egy kutya, félre kellett rántania a kormányt. Az autó totálkáros, a betonoszlop tönkrement - ehhez elég volt 40 km óránként? Úgy látszik, manapság minden egyre gyengébb, csupán az ember tartja minőségét - a sofőrnek „csak” az orra tört el Fekete—Koroknai

Next

/
Thumbnails
Contents