Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-19 / 100. szám
4 1994. július 19., kedd KULFOLD-BELFÓLD UJ KELET Cl A-jelentés Magyarországról és a többiekről Az elmúlt öt évben Kelet-Európa politikai és gazdasági átalakulása, gazdasági képe határozottan javul szerte a térségben, bár számos országban a választópolgárok elégedetlenek az eredmények mértékével, a változások megvalósulásának sebességével. A piacgazdaság reformereinek a rovására előretörtek a.baloldali pártok a reformok mértékének lassítását tűzve zászlajukra. Magyarországon a májusi választásokon tanúi voltunk annak, hogy néhányan a reformkommunisták közül visszatértek a hatalomba. Amit Horn Gyula és gazdasági miniszterei eddig mondtak és tettek, azt jelzi, hogy továbbra is elkötelezettek a gazdasági reformok iránt, és semmi okunk nincs feltételezni, hogy jelentős lesz az elfordulás a korábbi kormány politikájától - állapítja meg a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) munkatársai által készített tanulmány Közép-és Kelet-Európa gazdasági helyzetéről. Az elemzést a hivatal munkatársai pénteken terjesztették az amerikai szenátus közös gazdasági bizottsága elé. A tanulmány főbb megállapításai szerint Kelet-Európa általában a reform- folyamat útján halad 1990 óta. 1993-ban további haladás mutatkozott a gazdasági reformok megvalósítása terén. Egyetlen országban és egyetlen fontos kérdésben sem történt visszalépés a piacgazdaság felé vezető ösvényről. A reformok nagymértékben visszafordíthatatlanná váltak az egész térségben, s a piaci erők is megtalálták a maguk helyét. A gazdaság központi irányításának helyébe olyan tényezők léptek, mint a magán- szektor, amely a termelés nagy részét teszi ki - több mint felét Lengyelországban, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban -, az árak felszabadítása és a piacgazdaság más erői. A kelet-európai kormányok egyre növekvő módon támaszkodnak ugyanazokra a gazdaság- politikai eszközökre, pénzügyi politikára, mint amilyeneket a nyugati országok használnak. A növekedés erőteljesebb lenne, ha a kulcsfontosságú nyugat-európai exportpiacokon nem lenne recesszió, és az elmúlt év szárazsága nem sújtotta volna a térséget, rossz mezőgazdasági termést hozva. A pozitív folyamatok ugyanakkor inkább az úton való haladást mutatják, mintsem az út befejeződését. A gazdasági mutatók terén érzékelt kedvező változások ellenére, a mutatók szintje általában kiábrándító. A GDP sokkal alacsonyabb szinten van, mint a reformok előtti időszakban, és nem érkezett még el az a nyugati típusú virágzás, amelyet a korábbi reformerek ígértek. Magas a munkanélküliség, és az infláció is kétszámjegyű maradt. A gazdaság valószínűleg 1994-ben is folyamatos javulást mutat majd. Az első féléves eredmények alapján várható, hogy folytatódik a termelés növekedése, a mezőgazdasági termelés is hozzájárul a GDP növekedéséhez. A legtöbb országban sikerült visszaszorítani az árak növekedését, s mindegyik ország - Magyarország kivételével - megállapodásra jutott az IMF-fel a kölcsön- feltételek ügyében. Sok teendő van még a piacgazdaság felé vezető úton. Sok ál- lami tulajdonban lévő vállatot kell magánkézbe adni, átszérvezni vagy bezárni. A strukturális átalakulás legnagyobb kerékkötője az ezen lépések megtételétől való félelem, mivel ezek a munkanélküliség további növekedésére vezetnek. A kormányok azonban tudják, hogy sok állami vállalat nem tud fennmaradni a piaci erők harcában. E cégek gyenge pénzügyi helyzete hátráltatja a bankszektorban történő reformok folytatását is. Jelentősek a különbségek a térségbeli országok gazdasági fejlődésében. A Cseh Köztársaság sikeres, nagy mértékű privatizációs programmal, alacsony inflációs és munkanélküliségi rátával, kiegyensúlyozott költségvetéssel az elkövetkező néhány éven belül megvalósítja a gazdasági átalakulás lényeges feladatainak befejezését. Annak ellenére, hogy Lengyelország és Magyarország korábban látott hozzá a reformokhoz, jelenleg sokkal lassabban halad, mint a Cseh Köztársaság, és még mindig olyan fontos akadályokat kell leküzdenie, mint az állami vállalatok privatizálása, a bankrendszer reformja, s még ez sok évet vesz majd igénybe. Ami Magyarországot illeti, ott a legnagyobb' fokú a reformokkal szembeni kiábrándulás. Mindamellett meg kell állapítani, hogy a volt kommunista párton belül volt a reformok alapja. Lényegében a reformkommunisták voltak azok, akik leváltották az előző rezsimet, s jól haladtak a reformok felé vezető úton, még mielőtt a rendszer összeomlott volna. A májusi választásokon tanúi voltunk annak, hogy néhányan a reformkommunisták közül visszatértek a hatalomba, és lényegében a szocialisták azok, akik az új kormányt vezetik. A vita Magyarországon is, mint mindenhol Kelet-Európábán a reformok sebességéről folyik és arról, hogy mekkora forrásokat szabad felhasználni a szociális biztonság hálójához. Magyarország az egyetlen ország, amelynek nincs szilárd megállapodása az IMF-fel. Mindazonáltal alapvetően derűlátóak vagyunk, mert bár a reformok Magyarországon lelassultak az elmúlt egy-másfél évben, a reformok iránti alapvető elkötelezettség megmaradt. Fidesz Országos Választmány A Fidesz Országos Választmánya egyhangúlag Varga Mihályt jelölte Eperjes Károly színművész megüresedő parlamenti képviselői helyére. Ezt Várhegyi Attila, az OV szombaton megválasztott új elnöke jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján. A testület elnöke elmondta: több név is felmerült az országos listán parlamentbe jutott Eperjes Károly helyére, így például Glattfelder Béláé, a mezőgazdasági kabinet vezetőjéé. Varga Mihályt főként azért választották meg, mert ő a Fidesz vezető költségvetési és adószakértője. A tájékoztatón résztvevő Deutsch Tamás elmondta: az Országos Választmány elnöki tisztére két jelölt volt: Mazsu János debreceni alpolgármester és Várhegyi Attila szolnoki polgármester. Utóbbi végül is 65-35 százalékos arányban nyerte el a tisztet. Várhegyi Attila magáról elmondta: 30 éves, 1989 óta tagja a Fidesznek, foglalkozását tekintve magyar szakos tanár. A választmányi ülésen mindemellett szó volt a parlamenti frakció eddigi működéséről, így például a nyugdíj- emelés, a polgármesteri összeférhetetlenségi törvény, és a kormányprogram vitájában képviselt fideszes álláspontról. A testület ezután rövid vita során egyhangúlag elfogadta a választmány szervezeti és működési szabályzatát. Az európai ember lelke összezavarodott Akár gesztusértékűnek is tekinthető, hogy a Fehérgyarmaton június 24-e és 26-a között megtartott V. Szatmári Irodalmi Napok rendezvényein a Magyar írószövetség elnöke és a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is részt vett. Az Irodalmi Társaságok Szövetsége tagszervezetei tanácskozását követően kettejükkel beszélgettünk el.- Mint az írószövetség elnöke hogyan ítéli meg a Kárpát-medence magyar irodalmi társaságainak és művelődési egyesületeinek tevékenységét? - kérdeztük Tornai József költőtől.- Én már tavaly Kaposváron, az ITÁSZ megalakulásakor kifejtettem, hogy ezek a társaságok lényegében egy összefüggő nagy hálózatnak tekinthetők, s ennek a határokon átívelő hálózatnak a léte tulajdonképp az egész magyar létnek a létét és nem létét jelenti. Jóleső érzés tapasztalni a társaságok makacs ragaszkodását a tradíciókhoz: a nyelvhez, az irodalomhoz, a történelemhez. Valóságos mirákulum ez számomra. Evekkel előbb - a szó rossz értelmében - már azt hittem, hogy sokkal racionálisabbak lettünk, mintsem ilyen makacs erőfeszítéseket folytassunk, mint a határainkon inneni és túli helyi irodalmi és művelődési társaságok, szervezetek. Ezek, így együtt összegeződve napról napra építik azt, amit nemzeti megmaradásnak nevezünk.- Vitaindító előadásában Ön egyébről: az értékek vesztéséről, válságáról beszélt...- Az irodalmi társaságok beszámolói olyan ellenem irányuló cáfolatok voltak, melyeket örömében csak megköszönhet az ember. A mi korunk - s ezt nem csupán én mondom! - nem az irodalom és a művészet, hanem a zsumalizmus, a gyilkolás, a bosszúállás és rosszindulat kora. Az európai ember lelke teljes egészében összezavarodott. Ebben a nagy sivatagban - szerencsére - vannak oázisok, melyekben megkapaszkodhatunk. Nyilvánvaló: Nyugat-Európában is van még kultúra, de az a nagy láng, ami számunkra Nyugat- Európában századokig lobogott, az már ma mintha kialudt volna. Egyre inkább magunkra vagyunk hagyatkozva, és sokszor kérdéses, hogy immunitásunk meddig tart még. Ezekben az irodalmi és művelődési társaságokban - a jelek szerint - ez az immunitás, szerencsére, újra meg újra megtermelődik. Már ezért is támogatni érdemes tevékenységüket. Kocsis Elemér püspöktől az egyház és az irodalom mai viszonya iránt érdeklődtünk.- Az irodalom és az egyház - válaszolta püspök úr feltett kérdésünkre - valamiféleképp összetartozik. Olyan inspirációkat ad az egyházi szolgálat: az evangélium hirdetése, a gyülekezetek szervezése és építése, valamint a lelki gondozás terén, mely nélkül nem lehet azt színvonalasan és igazán eredményesen elvégezni. A lelkipásztor, aki nem ismeri az irodalmat és irodalmi nyelvünket, aki nincs feltöltve kultúránk múltjával és jelenével, az képtelen prófétai küldetését teljesíteni. Legnagyobb prédikátoraink - gondoljunk csupán Kár öli Gáspárra - tevékenységükkel meghatározóan befolyásolták egyházunk és irodalmunk életét. Az irodalom a mi munkánk segítője, megszé- pítője, szövetségesünk az igazságért folytatott küzdelmünkben.- Milyen gondolatokat ébresztettek Önben a meghallgatott hozzászólások?- Az értékek válságának kérdése engem is foglalkoztat. Egyik legégetőbb problémája ugyanis a ma társadalmának. Azok, akik Fehérgyarmatra határainkon innen és túlról eljöttek és hozzászóltak, meggyőzően bizonyították: tisztában vannak ők is ezzel, s legjobb lelkiismerettel igyekeznek velünk együtt a nemzet erkölcsi válsága leküzdéséért tenni is valamit. E tekintetben is az egyházat, a teológiát és az irodalmat szövetségesnek tekintem. Muzsnay Árpád A közép-európai kezdeményezés trieszti kormányfői csúcstalálkozójának résztvevői július 16-án MTI-fotó: Czech Attila Segélyek Amerikából Az amerikai szenátus pénteken nagy többséggel elfogadta a jövő évi, 13,7 milliárd dollár összegű, külföldi segélyekről szóló törvénytervezetet. A törvénytervezethez fűzött számos kiegészítő indítvány között a szenátorok szabad utat nyitottak az úgynevezett Brőwn-Simon kiegészítésnek, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország, Csehország és Lengyel- ország korszerű katonai berendezésekhez jusson a NATO arzenáljából. A 84-9 arányban megszavazott törvénytervezet szerint a jövő évi külföldi segélyekből hárommilliárd dollár jut Izraelnek, 2,1 milliárd pedig Egyiptomnak. (Ez az összeg hasonló ahhoz a támogatáshoz, amelyet az Egyesült Államok nyújt a két közel-keleti országnak.) A szenátorok 838 millió dollárnyi segélyt szavaztak meg Oroszországnak és a szovjet utódállamoknak, azzal a kikötéssel, hogy Moszkva csak akkor kaphatja meg a ráeső részt, ha augusztus 31 -ig teljesíti korábbi ígéretét, s kivonja csapatait a balti államok területéről. (Clinton elnök eredetileg 900 millió dollárt kért az egykori szovjet köztársaságoknak.) A Brown-Simon kiegészítést a három közép-európai államnak történő segít- . ségnyújtásról 76-22 arányban szavazták meg a szenátorok. Hank Brown, Colorado állam republikánus szenátora terjesztette elő a javaslatot, hogy hatalmazzák fel Bili Clinton elnököt a NATO-előnyök kiterjesztésére az új kelet-európai demokráciák irányában. A kiegészítés azt akarja jelezni, hogy „az Egyesült Államok törődik 3 s/.ajmd- sággal és a demokráciával. Bár ig&tKlas- san haladnak az erőfeszítések arra, fogy kiterjesszék a NATO ernyőjét Kelet-Bu- rópára, szándékunkban áll előrelépni ebben a folyamatban” - szögezte le Haítk Brown. A kiegészítés a következő jellegű segítségnyújtásra és együttműködésre jogosítja fel az elnököt: - amerikai védelmi berendezések eladása vagy átadása Lengyel- országnak, Magyarországnak és a Cseh Köztársaságnak; - katonai célú kutatásokat és fejlesztéseket szolgáló felszerelések, anyagok és szállítmányok kölcsönzése; - nagy amerikai katonai berendezések lízingje és kölcsönzése; - katonai légiszállítmányozási megállapodások megkötése az Egyesült Államok és ezen országok között; - amerikai kommunikációs támogatás és felszerelés lehetősége; - olyan akciók kezdeményezése, amelyek segítségével Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság katonai felszerelését a NATO-szabványhoz igazítják. Hank Brown kezdeményezését támogatásáról biztosította Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is. Kissinger Brownhoz írt levelében kifejtette: Európa további biztonsága' egy szilárd NATO- szövetség*függvénye, amely szövetség Nyitva áU olyan országok korai tagfelvétele előtt, mint Lengyelország, Magyar- ? ország és~a Cseh Köztársaság. 1 ‘ Hank Brown szerint ezen országok aggodalmuknak adtak hangot, amikor az Egyesült Államok nem játszott hatékony szerepet annak sürgetésében, hogy felvegyék őket a NATO tagállamainak sorába. „Ez a kiegészítés azt jelzi, törődünk velük annak biztosítása érdekében, hogy ne boruljanak rájuk egy másik vasfüggöny fekete felhői. Olyan politikára van szükség, amely Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot szorosan a NATO biztonsági rendszerébe helyezi, ott van a helyük” - hangsúlyozta az amerikai szenátor.
