Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-19 / 100. szám

1994. július 19., kedd Kulturális bizottsági meghallgatás Az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista és szabaddemokrata tag­jai úgy határoztak: az ellenzék távollétében is meghallgatják a rádió és a televí­zió élére jelölt személyeket. Az ellenzéki pártok képviselői ugyanis nem vesznek részt az ülésen a médiavezetők személyéről folytatott egyeztető tárgyalások ered­ménytelensége miatti tiltakozásként. Kuncze a belügyi apparátusról A belügyi apparátus stabilitásának fontosságát hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter országos állománygyűlésen. Nem tartotta kizártnak azonban a kisebb mértékű hivatali változtatások lehetőségét. E szervezetre hárul majd az őszi önkormányzati választásokhoz szükséges jogszabálycsomag előkészítése éppúgy, mint az elmúlt években háttérbe szorult településfejlesztési jogszabá­lyok kimunkálása - mondta. Szájer József a Fidesz frakcióvezetője A Fidesz frakciója hétfői ülésén ellenszavazat nélkül Szájer Józsefet választot­ta meg vezetőjének. A posztra Szájer volt az egyetlen jelölt, mivel Kövér László eddigi megbízott frakcióvezető nem vállalta a jelöltséget. Minderről maga az érintett Szájer József számolt be az MTI munkatársának. Elmondta azt is, hogy a képviselőcsoport vezetőjeként mérsékelt és konstruktív ellenzéki politikát kíván megvalósítani. ígérete szerint a fiataldemokrata képviselők a kormány számára „kijáró” száznapos türelmi időszak alatt csak konkrét kérdésekhez és kizárólag szakmai szempontból fognak hozzászólni. Munkaügyi helyzet Tavaly 309 ezer munkanélküli merítette ki munkanélküli ellátását - állapítja meg az Országos Munkaügyi Központ vizsgálata. A második alkalommal elvég­zett kutatás eredményeiről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, mi lett a sorsa 156 ezer,ismeretlen munkapiaci stá­tusszal rendelkező munkanélkülinek. Kiderült, hogy tavaly 1992-höz képest je­lentősen megnőtt a munkaerőpiacon elhelyezkedettek aránya: 14,5 százalékról 20,3 százalékra. Az elhelyezkedés mértékében jelentős területi eltérések mutat­koztak. Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten az átlagnál 8-10 száza­lékkal többen találtak munkát, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az átlagnál 9 százalékkal kevesebben. Nyugdíjemelés A Nyugdíjasok Országos Kamarája bizalommal van az új kormány iránt, ugyan­akkor fontosnak tartja, hogy a kabinet tisztában legyen vele: a nyugdíjemelés, illetve az arról szóló törvény nem lehet alku tárgya - nyilatkozta az MTI-nek hétíőnMihalovits Ervin,a szervezet ügyvivője. Kifejtette: az őszi nyugdíjemelésről hozott pénteki parlamenti döntés nem ad okot az optimizmusra, mert komoly és nehéz érdekérvényesítési folyamatot vetít előre, amelyből a kamara nem hagy­ható ki. Plutónium magyarországi kapcsolatokkal Adolf Jüklének hívják, és magyarországi üzleti kapcsolatokkal is rendelkezett az az 52 éves német üzletember, kinek házában, a Bodeni-tóhoz közel fekvő Tengen településen nemrég atombomba gyártásánál felhasználható plutóniumra bukkantak. Mint a Der Spiegel hétfőn utcára került számában olvasható. Jakié sokféle üzleti vállalkozásba fogott, Magyarországhoz egy fékbetétet gyártó üzem, illetve krumplisütő berendezések értékesítése kötötte. Már korábbi jelentések is szóltak arról, hogy Magyarország és Svájc érintésével kerülhetett Németország­ba az az orosz hadiipari üzemből származó hatvan grammnyi rádióaktív anyag, amelyet a nyomozók Jäkle házának garázsában találtak meg, miközben pénz- hamisítás gyanúja miatt üldözték az üzletembert. A hatvan grammnyi anyag tíz százaléka igen tiszta plutónium 239-es: a mennyiség önmagában nem veszélyes, de szakemberek azt sejtik, hogy ennél sokkal nagyobb mennyiséget rejtegetnek valahol. Az eset német körökben olyan nagy aggodalmat kelt, hogy Kohl kan­cellár is szólt róla legutóbb Nápolyban Jelcin orosz elnöknek, s szakvéleményt is átadott neki. A német fél az ügy kapcsán maffiaszerű orosz struktúrákról beszél, amelyeknek magas rangú minisztériumi, követségi, üzemi és kutatóintézeti szemé­lyek is tagjai. A Mátyás-szobor érintetlen marad Minden valószínűséggel a kolozsvári ásatások megkezdését javasolja az a szak­emberekből álló rendkívüli bizottság, amely pénteken és szombaton vizsgálódott a Szamos-parti városban. A bizottság tagjai a kolozsvári Fő téren csak a Szent Mihály-templomtól északra engedélyezik a próbaásatásokat. Ferenczi István kolozsvári régészprofesszor - aki részt vett a bizottság döntéshozatalában - a városi tanács RMDSZ-tagjainak azt is elmondta, hogy a jelzett helyen már ástak 1943-ban, valamint az 1960-as évek elején. Ferenczi professzor szerint az ásatá­sok során bizonyosan találnak római kori maradványokat, hiszen minden jel arra mutat, hogy odáig terjedt a római castrum. Ám a templomkertben, a Fő tér többi részén nem fognak ásni. Christopher-Rabin találkozó Warren Christopher amerikai külügyminiszter, izraeli kollégája, Simon Peresz társaságában hétfőn Jeruzsálemben Jichak Rabin kormányfővel tárgyalt. A wa­shingtoni diplomácia vezetője hajnalban érkezett Izraelbe, hogy innen induló kőrútján előmozdítsa az izraeli-szíriai béketárgyalásokat. Izraeli vezető körök­ben jelentős előrelépésre számítanak Christopher mostani látogatása során, s egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt mondta: az amerikai külügyminiszter „nagyon pozitív üzenetet” visz magával Damaszkuszba. BELFÖLD-KÜLFÖLD ÚJ KELET Folytatódik a médiaháború? Ellenzéki petíció Göncz Árpád hétfőn délelőtt fogadta a négy ellenzéki párt képviselőit, akik petíciót nyújtottak át a köztársasági elnöknek. Ebben az MDF, a KDNP, az FKGP és a Fidesz képviselői felszólítot­ták az elnököt: a médiabéke iránti elkö­telezettségére tekintettel korábbi dön­téseihez hasonlóan ne írja alá az új tévé- és rádióvezetők kinevezésére vonatkozó javaslatot. A több mint félórás eszmecsere ke­retében a négytagú ellenzéki küldöttség tájékoztatást adott a kialakult helyzetről, hangsúlyozva, hogy, mint azt levelükben is megállapították, a történtek ellenére még mindig nem tartják lehetetlennek a megál­lapodást. Göncz Árpád elmondta: a médiave­zetőkre vonatkozó javaslat még nem érkezett meg hozzá. Leszögezte, hogy személy szerint a törvények és az Alkot­mánybíróság döntései alapján fog határoz­ni az előterjesztésről. Az államfő az ön­mérséklet fontosságát hangsúlyozva amel­lett volt, hogy az egyeztetések folytatód­janak. Horn-Pető Horn Gyula miniszterelnök, a Magyar Szocialista Párt elnöke és Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a médiavezetők kinevezésével kapcsolatban vasárnap este az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Az MSZP és az SZDSZ képvise­letében Gellért Kis Gábor, illetve Mol­nár Péter előzetes egyeztető tárgyalá­sokat folytatott a további négy parla­menti párt képviselőivel, a Magyar Telévízó, illetve,a Magyar Rádió elnök - illetve alelnökjelöltjei személyéről. A tárgyalások célja az volt, hogy a kor­mány a lehetőség szerint hatpárti egyet­értéssel jelölje a közszolgálati médiu­mok vezetőit. A parlamenti pártok kép­viselői elé terjesztett személyi javas­latokat a Magyar Televízió, illetve a Ma­gyar Rádió szakmai érdekképviseleti szervezetei előzetesen elfogadták - olvasható a közleményben. A július 16-án lezárult tárgyalásokon az ellenzéki pártok a kormánypártok ja­vaslatát nem fogadták el. Részben az MSZP és az SZDSZ számára elfogad­hatatlan személyi, részben a közszol­gálati médiumok pártalapon történő felosztásához vezető javaslatokat tettek. nyilatkozat Tekintettel arra, hogy a kinevezendő személyekben a hatpárti egyetértés nem jött létre, valamint arra, hogy a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió veze­tésének rendezése az elhúzódó, úgy­nevezett médiaháború lezárása érde­kében rendkívül sürgős - ugyanakkor az Országgyűlés kezdődő nyári szabadsá­ga előtt a törvény által előírt parlamenti bizottsági meghallgatás lehetséges utolsó időpontja július 18-19., a két kor­mánypárt vezetői egyetértenek a követ­kezőkben: A miniszterelnök javasolja a köztár­saság elnökének, hogy a Magyar Tele­vízió elnökévé Horváth Adámot, alel- nökeivé Székely Ferencet és Somosi Pétert, a Magyar Rádió elnökévé Szirá- nyi Jánost, alelnökeivé pedig Magos Györgyöt, illetve Simkó Jánost nevezze ki. A kormányfő egyidejűleg javasolja a köztársasági elnöknek, hogy tekintet­tel a kinevezési javaslattal megoldódó vezetési problémákra, fogadja el Han- kiss Elemérnek, a Magyar Televízió és Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének 1993 elején benyújtott fel­mentési kérelmét. Bonnban a magyar kormányfő Hétfőn délben rövid látogatásra Borai­ba érkezett Horn Gyula magyar kormány­fő. A hivatalába három nappal ezelőtt beiktatott magyar miniszterelnököt kato­nai tiszteletadással fogadták a német vá­rosban. Horn Gyulát még külügyminiszter ko­rából jól ismeri a vendéglátó Kohl kan­cellár. Németországban Horn nevéhez kötik az úgynevezett vasfüggöny lebon­tását, a határ megnyitását 1989 szeptem­berében az NDK-ba visszatérni nem kívánó keletnémetek előtt. A német ér­tékelésekben Magyarország ezzel a gesz­tusával „kiütötte az első téglát a berlini falból,” s lökést adott a német újrae­gyesítéshez. Németországban minden adandó alkalommal a hála szavaival em­lékeznek meg az 1989-es magyar lépé­sekről. Horn Gyula tiszteletére a német mellett a magyar lobogót is felvonták a kancellári hivatal előtt, ahol a munkajellegű meg­beszélésekre kerül sor. A magyar kor­mányfő, mint már korábban jelezte, konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni a német-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, míg a tárgyalások egy másik központi témája lehet Magyarország integ­rálása a nyugati intézményekbe. Horn Gyula, aki egyben az MSZP elnöke is, délutáni hazautazása előtt Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) kép­viselőjével, vagy képviselőivel is találkoz­ni kíván. Kompromisszumokat is kell vállalni Baja Ferenc sajtótájékoztatója Összkormányzati érdekből alkalman­ként a környezetvédelmi miniszternek is kell majd kompromisszumokat vállalni - mondta Baja Ferenc, a kömyetvédelmi tárca vezetője a hétfői bemutatkozó saj­tótájékoztatón. A tárca átadása-átvétele alkalmából Gyurkó János leköszönő miniszterrel együtt szóltak a korábbi időszakról, illetve a feladatokról. Mindkét miniszter hangsúlyozta: békés, tárgyszerű, az eddigi munka folamatosságát biztosító átadást-átvételt valósítottak meg. Baja Ferenc arra kérte a sajtó képvise­lőit, szóljanak ha a kormányzaton belüli megegyezéskészségben eltévedne a minisztérium és a környezet-, valamint a természetvédelem szempontjából már nem vállalható kompromisszumokat kötne. Abban, hogy ez a szakterület nem ért el átütő sikert, az új miniszter szerint szerepe van a társadalmi fogadókészségnek. Ma­gyarországon a jelenlegi 10 százalékos munkanélküliség, az anyagi gondok, a régiók problémái miatt a társadalmi gon­Gyártűz Budafokon hétfőn, a déli órákban ed­dig kiderítetlen ok miatt tűz keletkezett a Gyár utca 15. sz. alatti papírgyárban, ahol a hulladéktároló gyulladt ki. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, és hamarosan eloltották a lángokat, ám még hosszadalmas utómunkálatokra van szük­ség, mert markolóval kell felemelni és közben locsolni az elaludt papírhalmazt, hogy a lappangó tüzet, parazsat is hatásta­lanítsák. Személyi sérülés nem történt. dolkodásban nem a környezetvédelmen van a fő hangsúly, viszont erősödhet ez a szakterület, amint Magyarország előbbre lép. Már ma is sokan érdeklődnek a kör­nyezetvédelem iránt, s megvan a lehető­ség, hogy sikerágazat legyen. Az európai csatlakozás is elképzelhetetlen e nélkül. A társadalmi kapcsolatok erősítésével elérhető, hogy javuljon a szakterület tár­sadalmi elfogadottsága, politikai meg­ítélése. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a környezetvédelmi törvények meg­alkotása ne késlekedjen a törvényhozás­ban, e szakterület jogos igényeit ér­vényesíteni lehessen más tárcával. A Pénz­ügyminisztérium pedig a ciklus végére biztosítsa a kormányprogramban szereplő GDP másfél-két százalékos arányát a kör­nyezetvédelemnek. Gyurkó János is magyarázatot keresett arra: miért nem válhatott a környezet- védelem az egész lakosság ügyévé. Sze­rinte a környezetvédelemben nem lehet látványos, gyors sikereket elérni, csak szívós, kitartó munka hozhat eredményt. A tárcánál tervezett változásokról szól­va Baja Ferenc elmondta: az eddigi miniszteren, a politikai államtitkáron és a miniszter közvetlen munkatársain kívül valamennyi szakember munkájára számít. A minisztériumban köztisztviselők dol­goznak, feladatuk, felelősségük van. Ha új miniszter jön, ettől még ezt a munkát ugyanúgy végezniük kell, mint korábban. Mint vezető feladatokat határoz meg, s ak azt vállalja, teljesíti elvárásait, az tovább­ra is a minisztériumban dolgozhat. De ez valamennyi munkahelyen így van. Egy kérdésre válaszolva az új minisz­ter leszögezte: a miniszterelnökség és a köztársasági elnök hivatala nem kerül Várba. A területet viszont rendbe kell hoz­ni, elsősorban kulturális célokra hasznosít va. Paksról szólva rámutatott, hogy in­formációik szerint a balesetet követőer nincs veszélyben a lakosság. Lemond a bankelnök A közeljövőben lemond Irányi György, az Inter-Európa Bank Rt. elnöke — tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Budapesti Értéktőzsde titkársága a bankelnök bejelentéséről. Iványi György azt közölte a tőzsde titkárságával, hogy döntése nincs kapcsolatban a bank üzleti eredményeivel vagy annak várható ez évi alakulásával. A hír még nem jutott el az értékpapírpiac valamennyi szereplőjéhez, és ez az információ hatással lehet a bank részvényeinek árfolyamára. A BÉT ezért a befektetők érdekeinek védelmében az Inter-Európa Bank Rt. részvényeinek tőzsdei kereskedelmét július 18-án, hétfőn egy napra felfüggeszti. A részvények forgalmazása hétfőn indult volna a tőzsdén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents