Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-18 / 99. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD I 1 1994. július 18., hétfő UJ KELET KeK-csúcs Triesztben Magyarország mint a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) alapító tagja továbbra is fontosnak tartja e fórum fenntartását. Ugyanakkor szükséges, hogy a KeK foglalkozzon a térség stabilitását fenyegető problémákkal: a gazdasági, szociális nehézségekkel, az ökológiai gondokkal és a nacionalizmus jelenségével - hangsúlyozta a KeK trieszti kormányfői találkozóján elmondott felszólalásában Horn Gyula magyar kormányfő. A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy ezek a kérdések nemcsak az egyes országokat, a térséget érintik, hanem „egész Európa ügyét képezik”. Örömét fejezte ki, hogy a külügyminiszterek megegyezésre jutottak a kisebbségvédelmi dokumentumról. Magyarország sürgeti, hogy a kisebbségvédelmi dokumentumot az EBEÉ- vel és az Európa Tanáccsal történt egyeztetés után legkésőbb novemberig fogadják el. Vita a Romanovok kivégzéséről 76 év telt el az utolsó orosz cár és családja kivégzése óta. Jekatyerinburg vallásos lakosai a szombat éjszakát a cári család emlékére tartott istentiszteleten töltötték. A gyászmisét abban a templomban tartották, amellyel szemben néhány évvel ezelőtt megtalálták II. Miklós cár és családja földi maradványait. Folytatódik a vita, hogy valóban a Romanovok csontjait találták-e meg. A szakértők egybehangzóan állítják, hogy igen. Újabb és újabb olyan okmányok kerülnek elő azonban, amelyek alapján kétségbe vonhatók a szakértői vizsgálatok eredményei. Az egyik ilyen irat a Jekatyerinburgban 1919 őszén tartott bírósági tárgyalás jegyzőkönyve. Ebben a foglyul ejtett cári családnak ebédet felszolgáló pincémő vallomása található. - Azon a napon, amikor a bolsevikok az esti nagygyűlésen bejelentették a cár agyonlövését, én szolgáltam fel az ebédet a cári családnak, s személyesen láttam a cárt és családját...Egy nappal azután, hogy újságokban is bejelentették a cár kivégzését, ismét én vittem ebédet a foglyoknak. Kilenc főre adtak ételt. Ekkor már a cárt, az orvost és egy harmadik férfit nem láttam, csak a cár leányait, Mariját és Anasztáziját... A másik dokumentum a kazányi bíróság ügyészének 1918. november 26- án készített feljegyzése. Ebben a cári család orvosa szerint a cár koponyájának jellegzetes és szembetűnő ismertetőjegye egy csontkinövés, amelyet egy sérülés okozott a bal halántékán. A cár csontjait vizsgáló szakértők ezt a vallomást nem vették figyelembe. Nem hivatalosan azonban Jekatyerinburgban azt mondják, hogy a cár koponyájának vélt csontokon semmiféle csontkinövést sem találtak. Kubai hajótöröttek halála Legalább harminc kubai szökevény fulladt vízbe, amikor hajójukat a havannai kormány egyik ágyúnaszádja oldalba kapta - jelentette több hírügynökség. A DPA szerint a havannai belügyminisztérium szombaton elismerte, hogy 31 hajótöröttet sikerült csupán kimenteni - vagyis legfeljebb az utasok felét. Az Egyesült Államokba vágyó szökevények egy elkötött vontatóhajón szálltak szerdán kora hajnalban tengerre, de Havannától hét tengeri mérföldre a belügyminisztérium három naszádja elvágta útjukat. Az egyik nekifutott a vontatónak, amely felborult. A kubai pártlap, a Granma szombati számában megjelent kormányközlemény „ismeretlen számú eltűntről” tett említést. A Kubai-amerikai Nemzeti Alapítvány nevű, miami székhelyű emigránsszervezet szerint mintegy 30 hajótörött fulladt vízbe. Az egyik túlélő viszont legalább 70-re becsülte útitársainak számát, közöttük mintegy 20 gyerek és 15-20 nő lehetett. E fiatal nő szerint több naszád, több ízben és szándékosan ment neki vontatójuknak, s idézte elő a hajótörést - írta az AFP. Berija fia a tévében Szergo Berija a Szigorúan titkos című moszkvai tévéműsor szombat éjjel sugárzott adásában kijelentette, hogy egy szó sem igaz abból, amit Pavel Szudo- platov egykori KGB-tiszt a közelmúltban nagy feltűnést keltett könyvében amerikai atomtudósoknak a szovjet titkosszolgálattal való együttműködéséről állított. Lavrentyij Berija belügyi népbiztos fia mindamellett megismételte történetét arról, hogy Robert Oppenheimer 1939 őszén egy hónapot töltött a Szovjetunióban, s ez alatt az idő alatt Berija házában lakott. Oppenheimer ugyanis abból a feltételezésből indult ki, hogy a németek már dolgoznak az atombomba létrehozásának tervén, s ezért a szovjet államnak felajánlotta segítségét szovjet atombomba kifejlesztéséhez - így Szergo. Szergo Berija hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a Sztálin halálakor meglévő politikai bizottság tagjaira biztos halál várt. Minden dokumentumot előkészítettek már, s ha Sztálin nem halt volna meg, hamarosan valamennyi pb-tag kivégzőosztag előtt találta volna magát. Ifjabb Berija újra elmondta: nem igaz, hogy apját bírósági tárgyalás után a Kremlben végezték ki. A valóságban ítélet nélkül a saját házában lőtték agyon. Hármas csúcs Boszniáról Brioni szigetén vasárnap hármas csúcstalálkozót tartott a horvát, a boszniai és a török elnök, hogy megvitassa az együttműködés módjait, különös tekintettel a boszniai rendezési tervvel kapcsolatban várható szerb elutasításra. Fran- jo Tudjman horvát és Süleyman Demirel török elnök zágrábi sajtóértekezletén már kinyilvánította, hogy országaik a békére törekszenek, de azt szükség esetén ki is fogják kényszeríteni. Belgrádi megfigyelők szinte bizonyosra veszik, hogy a boszniai szerb fél vagy elutasítja a tervezetet, vagy olyan választ ad a helyi szerb parlament, amelyet annak különböző feltételei és kitételei folytán elutasításként lehet értelmezni. A boszniai szerb vezetés katonailag győztesnek érzi magát, s úgy véli, hogy nincs szükség arra, hogy feladjon 13 szerb kézen lévő boszniai várost, azt semmilyen háborús konfliktusban sem tudnák szerinte mind elvenni a szerbségtől. Az utóbbi napokban már inkább csak más természetű kifogásokat emlegetnek; kifogásolják, hogy nincs szó a tervezetben Szarajevó státusáról, a tengeri kijáratról, valamint az alkotmányos berendezkedésről, de ezek a problémák mind másodlagosnak tűnnek fel ahhoz képest, hogy az immár szélesebb körben, tehát Oroszország által is támogatott tervezet olyan területek átadását is előírja, amelyekről a boszniai szerbek semmiképp sem akarnak lemondani, például az Ozren-fennsíkról vagy Dobojról és Brcko városáról. Horn Gyula Bonnban Horn Gyula miniszterelnök ma egynapos hivatalos látogatást tesz Bonnban, és tárgyal Helmuth Kohl kancellárral. Közvetlenül a választások után kijelentette, hogy első, bilaterális alapon szervezett útja Németországba vezet majd, jelezve ezzel, hogy Magyarország kit tart kiemelten fontos partnerének. „A magyarnémet együttműködés nagy értékkel bír gazdaságunk fejlődésében. Szükségünk van a németekre gazdaságunk fejlesztésében, s abban, hogy mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjai legyünk,, - közölte Horn a Bildben megjelent májusi interjújában. Megfigyelők szerint Horn bonni tárgyalásainak középpontjában is az EU-hoz való felzárkózás ügye áll majd, különös tekintettel arra, hogy fél évig Németország tölti be az EU tanácsának elnöki tisztét, s szeretné, ha elképzelései a francia és a spanyol elnökség idején is napirenden maradnának. Horn korábban jelezte, hogy az EU-val kötött társulási szerződésnek az eddigiekhez képest több előnnyel kell járnia Magyarország számára. Horn Gyula az 1989-es határnyitásban játszott szerepe miatt az elmúlt négy évben is igen népszerű politikus maradt Németországban. Horn külügyminiszterként 1989 augusztusában Németh Miklós akkori kormányfővel együtt személyesen közölte a gymnichi kastélyban Kohllal és Genscher külügyminiszterrel, hogy Magyarország milyen lépéseket tervez az NDK-ba visszatérni nem kívánó polgárok ügyének megoldására. Dél-egyiptomi rendórgyilkossóg Egy iszlám szélsőséges a hétvégén a felső-egyiptomi Minjában agyonlőtte a rendőrt, akinek előzőleg megadta magát, majd elszökött. Vasárnapra virradóra tizenkilenc embert állítottak elő az utána indított hajszában - közölték biztonsági források. A Dzsamáa Iszlámija fegyveres illegális csoport tagjaként ismert Haszon Taha Abdel-Vahhábot, akinek rendőrségi tájékoztatás szerint már több esetben sikerült megszöknie fogságából, három rendőr ismerte fel, és fogta el szombat éjszaka a Nílus menti városban. A több terrorakcióban való részességgel vádolt fiatalember ellenállás nélkül megadta magát, majd egy óvatlan pillanatban fegyvert rántott elő, több golyót eresztett az őt kísérő civilruhás rendőrbe, és eltűnt. Reggelig őt nem, de tizenkilenc feltételezett Dzsamáa-tagot elfogtak a városban. Baja a környezetről KÜLFÖLDI PANASZOK A MAGYAR AIDS-VIZSGÁLATIA A magyarországi tartózkodási engedélyt kérőknek előírt AIDS-vizsgálat panaszáradatot váltott ki - írja a The Daily Telegraph című brit napilapban szombaton Julius Strauss tudósító Budapestről. Üzletemberek szerint a szabályozás nehézkes és fölösleges.- Felvilágosítást kértünk, és szólni fogunk ebben az ügyben az új kormánynak - mondta a budapesti brit nagykövetség egy munkatársa. Az újság idézi Hans Sondaal budapesti holland nagykövetet is, aki úgy vélte, hogy a május 1-jén életbe lépett törvény szerint kötelező AIDS-vizsgálat ellentétes az Európa Tanács és az EU ajánlásaival. A magyar egészségügyi minisztérium egy meg nem nevezett tisztségiviselője azt mondta a The Daily Telegraphnak, hogy a szabály a magyar lakosságot védi a hosszasabban Magyarországon tartózkodó külföldiek által esetleg terjesztett betegségtől, miután Magyarországon eddig már sikeres volt az AIDS ellen vívott küzdelem. 1986-ban jegyezték fel az első esetet, és azóta is csak 149 AIDS-meg- betegedést regisztráltak. Az AIDS-betegek kezelése évi 30 ezer dollárba kerül, és Magyarországnak erre nemigen van pénze -mondta a titsztségviselő, és hozzátette, hogy a vizsgálat nem kellemes, de szükséges. Illúzió a radikális környezeti javulás Azonnali radikális környezeti intézkedéseknek nincs realitása mondta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az MTI érdeklődésére. Elsőként a törvényi hátteret kell megteremteni, illetve a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vevő gazdasági gyakorlatot szorgalmazni. Az erőket egyelőre a törvényalkotó munka gyorsítására kell koncentrálni. Baja Ferenc elmondta: amíg nincs törvényi háttér, nehéz intézkedni. Ahhoz, hogy konkrét környezeti lépésekben megjelenjen az új tárca a lakosság előtt, törvényi felhatalmazás szükséges a parlamenttől. Ez jelöli ki ajogosítványokat, azt, hogy a lakosságnak, a gazdasági élet szereplőinek, a tárcának mihez kell igazodni, mit kell betartani, betartatni. A törvények adják meg a megfelelő szankcionálás lehetőségét. Fontos tehát, hogy mielőbb a Parlament elé kerüljön a már előkészített környezetvédelmi törvény. A fő kérdés tehát most az, hogy harmonizált jogalkotás keretében be lehessen illeszteni ezt a szakterületet a gazdasági rendszerbe az európai gyakorlatba. Egy-két, vagy akár négy évig a levegő-, a talaj-, a vízszennyezés csökkentése terén radikális változás nem várható. A magyarországi gazdasági válsággal is együtt kell élnünk, a munkanélküliségnek vagy a nyugdíjak kívánt emelésének sincs azonnali megoldása. Ugyanígy illúzió, hogy Magyarországon a környezeti állapotokat radikálisan, egyik napról a másikra meg lehetne változtatni. Nincs szakmailag hiteles, kellően megalapozott felmérés sem a magyar környezeti állapotról. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia a múlt évben megkezdett felmérését tovább kell folytatni. Botrány Itáliában Kormányválsággal fenyeget Olaszországban a korrupciós ügyeket vizsgáló milánói ügyészek lázadása: Roberto Maroni belügyminiszter szombaton távozását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a kormány nem módosítja a kenőpénzügyek gyanúsítottjainak menekülési kiskaput nyitó rendeletét. Az olasz kormány a hét második felében adta ki az igazságügyi miniszterről elnevezett Biondi-rendeletet, mely lényegében lehetetlenné teszi, hogy a korrupcióval, közpénzek eltulajdonításával vádolt személyeket előzetes letartóztatásba helyezzék. A rendelet nyomán „fellázadt” és visszaadta megbízatását az a négy milánói ügyész - a Tiszta Kezek csoportja -, aki a korrupcióval való végleges leszámolás jelkép» lett Olaszországban. Maroni szombaton tévéinterjújában azt állította, hogy más szövegű rendelet je|ent meg hivatalosan, nem az, amelyhez ő hozzájárulását adta. Giidiano Ferrara, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter, a kormány szóvivője Maroni állítását azonnal gyermekded, dilettáns kijelentésnek nevezte. Robarto Maroni az Északi Liga képviselője Silvio Berlusconi májusban beiktatott koalíciós kormányában. A rendeletet a koalíciós partnerek miniszterei elfogadták, de a megjelenést követő országos felháborodás láttán mind az Északi Liga, mind a másik szövetséges, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség vezetői elhatárolták magukat Silvio Berlusconi kormányfőtől. Berlusconi szombaton magabiztosan kijelentette, hogy „nem érzi magát egyedül, mert az igazság vele van”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a rendeletet tudatosan félremagyarázzák, mert annak célja az, hogy Olaszországban csak rendkívüli esetekben lehessen valakit bírósági ítélet nélkül börtönben tartani. A túlzsúfolt olasz börtönökben 50 ezer embert tartanak fogva, s ezeknek fele bírósági ítéletre vár. Az ítéletek rendkívül lassan születnek. Az előzetesben eltöltött fogság gyakrai hónapokig, egyes esetekben évekig tart Berlusconi szerint ez a helyzet méltatlai egy civilizált országhoz. Emellett úgy vé lik, hogy az illetékes bírák nagyon köny nyen adják ki az előzetes letartóztatás parancsokat, hogy a börtönök nyomaszti légkörében a gyanúsítottak minél előbl megtörjenek. A miniszterelnök leszögezte hogy a rendeletén csak egyféle módosítás tud elképzelni: azt, hogy az előzetes őrizel be vétel gyakorlatát, alkalmazását mé tovább szigorítják. Berlusconi szerint a jelenlegi olasz gya korlat a rendőrállamokra jellemző, s a kői mány rendeletét követő vihar két részre osí tóttá az országot: a börtönpártiakra, illetv a szabadságpártiakra. A rendeletet a park mentnek kell véglegesen jóváhagynia, de döntésig érvényben van. Ennek alapján k< nap alatt négyezer embert engedtek ki a előzetes fogva tartásból, közülük minteg 400 a korrupciós ügyekkel vádolt szerm lyek száma.
